Döntés a címzett támogatásokról Előnyben a közösen ellátott feladatok és a területi szolgáltatásokat végző intézmények A benyújtott beruházási koncepciók alapján 76 önkormányzati fejlesztés jövő évi megkezdését támogatja a kormány. A helyhatóságok eredetileg 393 beruházáshoz szerettek volna összesen 390 milliárd forint címzett támogatást kapni, ami mutatja, hogy az állami támogatások iránti igényt jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat. A szakminisztériumok rangsorolása, illetve a Belügyminisztérium előterjesztése alapján a kormány elfogadott egy támogatási sort a szakmailag és pénzügyileg megalapozott, költségtakarékos koncepciókból. A támogatott beruházások összköltsége négy évre mintegy 58 milliárd forint, amelyből 45,5 milliárd az állami támogatás, így fejlesztések megvalósításához 12,5 milliárdos saját forrással járulnak hozzá az érintett önkormányzatok. A központi költségvetés jövőre 4, a következő évben 21,1, majd 2007-ben 20,4 milliárd forintot tervez erre a célra. A pénzügyi korlátokat a központi költségvetés teherbíróképessége alapján határozták meg. A címzett támogatásokról szóló döntés a korábbi évekhez hasonlóan kétfordulós. Az önkormányzatok a javasolt beruházások esetében december 15-éig elkészítik a szükséges terveket, és megszerzik az előírt engedélyeket. Ezek után kerül a jövő év elején a kormány előterjesztése az Országgyűlés elé, amely meghozza a végső döntést. Címzett támogatást a helyhatóságok - fő szabályként - a 200 millió forintot meghaladó fejlesztésekhez kérhetnek, de szennyvízberuházásokra csak egymilliárd feletti összköltség esetén nyújtható be igénylés. A törvény szerint a címzett támogatás önrész nélkül is megkapható, de a legtöbb igénylő saját költségvetéséből is biztosít pénzt, hogy a tervezett beruházást megvalósíthassa. A kormány által jóváhagyott javaslat kiemeli: a koncepciók elbírálásakor a területi kiegyenlítést, esetenként pedig a halaszthatatlan rekonstrukciót tartották szem előtt. A fejlesztések döntően megyei, illetve térségi szintűek, így több millióra tehető azok száma, akik a beruházások megvalósítása után magasabb színvonalú közszolgáltatást vehetnek majd igénybe. A döntésnél fontos szempont volt, hogy a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg, a költségtakarékosság követelményeinek megfelelően. A támogatott fejlesztéseknél sok esetben csökkentették az összköltséget, ami általában a műszaki tartalom csökkentését is jelentette. Előnyben részesültek a közösen ellátott feladatok, illetve a területi szolgáltatásokat végző intézmények. Szintén a fontos szempontok közé tartozott, hogy az igényt benyújtó önkormányzatok - anyagi erőikhez mérten - saját forrást is felhasználjanak. A területi kiegyenlítést szolgálja, hogy minden megye és a főváros legalább két önkormányzata kaphat címzett támogatást. Az egészségügyi beruházásoknál a kormány kiemelt területi, regionális és orvosszakmai szempontokat vett figyelembe. Előnyt jelentett, ha az önkormányzat korábban még nem kapott címzett támogatást. A szociális ágazat esetében azok a beruházások élveztek előnyt, amelyek kötelező önkormányzati feladat ellátását segítik. Az oktatási ágazatban olyan halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok indulhatnak, amelyek körzeti célokat szolgálnak, a növekvő tanulólétszám által indokolt hiányokat pótolnak, és lehetővé teszik a gazdaságos létesítmény-üzemeltetést. Prioritást kaptak az igazolhatóan növekvő gyermeklétszámú, elsősorban a nagyvárosi agglomerációkban található települések óvodai és általános iskolai férőhely-bővítései. A kultúra területén támogatást kap a többfunkciós intézményeknek otthont nyújtó épületek létesítése, az önkormányzatok törvényi feladataiból fakadó közművelődési, könyvtári, múzeumi létesítmények megvalósítása, illetve rekonstrukciója. A vízgazdálkodási ágazat esetében a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a vízellátás és a belterületi vízrendezés javítását tartották szem előtt, de ezeknél a különösen költséges beruházásoknál kiemelt szempont volt a takarékosság.

Alakuló kistérségi társulások Jó ütemben halad a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programja - jelentette ki Lamperth Mónika belügyminiszter a Községi Önkormányzatok Szövetségének (KÖSZ) október 5-ei kistérségi fórumán. A tanácskozás célja azt volt, hogy megvitassák az eddigi tapasztalatokat, s a települések, kistérségi társulások vezetői választ kapjanak a mindennapi muködés pénzügyi, fi nanciális problémáinak megoldására, a közbeszerzések lefolytatására, s az általuk vállalt oktatási, egészségügyi, szociális, területfejlesztési feladatok ellátásával kapcsolatos kérdésekre. A kormány sikeresnek tartja az indulást, s a tapasztalatokat értékelve a rendszert továbbfejleszti, mert csak így lehet színvonalasabb szolgáltatást biztosítani a kistelepüléseken élő emberek számára - mondta a belügyminiszter. A kistérségi rendszer kialakítása, a területfejlesztési, önkormányzati és államigazgatási funkció kistérségi átalakítása volt az elsődleges, fontos megalapozó lépés. Ezt követően kerülhet sor a regionális intézményrendszer kialakítására. Magasabb színvonalú közszolgáltatások A közszolgáltatások magasabb színvonalú ellátása csak akkor lehetséges, ha a közös feladatellátás jogszabályok és pénzügyi források által biztosított. Október 1-jétől kezdődött meg a pénzek átutalása azoknak az önkormányzati társulásoknak, amelyek aláírták a szerződést a Belügyminisztériummal. A belügyminiszter arra kérte a KÖSZ tagjait: segítsenek azoknak a települési önkormányzatoknak, főleg a kis falusi önkormányzatoknak, amelyeknek vannak kérdéseik, fenntartásaik. A jövő évi kistérségi finanszírozás legfontosabb eleme, hogy az egyes feladatokra társult önkormányzatok normatív módon, megemelt formában kapják meg a feladat ellátásához szükséges pénzeszközök állami részét. A hazai önkormányzati rendszer sajátossága, hogy rendkívül nagy számú az alacsony lélekszámú települések aránya. Ha meg akarjuk tartani azt az alapértéket, hogy valamennyi település önálló önkormányzatisága megmarad, akkor nincs más út, mint az önkormányzati együttműködések erősítése - fejtette ki Bekenyi József, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályvezetője. Mivel most önkéntes társulások jönnek létre, ezért a társulások feladatai is olyanok, amilyeneket a tagok közösen kívánnak ellátni. Maga a törvény is csak orientálja a települési önkormányzatokat, hogy melyek azok a közszolgáltatások, amelyeket célszerű kistérségi társulás keretében biztosítani. Az együttműködés négy kulcsterülete A jogszabály kiemeli az oktatást, az egészségügyet, a szociális ellátást és a területfejlesztést. A területfejlesztés - főként az uniós pályázati lehetőségek belépésével - húzóerő, amely összeköti a településeket a közös forrásszerzés révén. A három nagy ellátórendszer pedig az, amelyek a települési önkormányzatok költségvetésének döntő részét lekötik. Ezeket a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon nagyon nehéz - különösen kis településeken - önállóan biztosítani. Alapvetően nem költségvetési takarékossági szempontok dominálnak, hanem a szolgáltatások színvonalának emelése. A komplex társulás nem körzetesítés A főosztályvezető hangsúlyozta: nem körzetesítésről van szó. Természetesen nem kizárt, hogy egyes kistérségekben valóban egy intézményt hozzanak létre a feladatok ellátására. Az alapvető cél azonban a szolgáltatások közös szervezése, a meglévő intézményi kapacitások felmérése, és annak átgondolása, hogy hol lehet az egyes közszolgáltatásoknál bázisokat kialakítani. Egyik helyen lehet például biztosítani az oktatási feladatok ellátását, másik helyen lehet a közművelődési feladatok, a harmadik helyen a szociális ellátások centruma. Ebben a rendszerben minden település képes megtalálni a maga funkcióját.

Lehetőség van arra, hogy a társulás - ugyanúgy, mint bármely önkormányzat - megállapodást köthessen magánszervezettel, megvásárolhassa ezeket a szolgáltatásokat más önkormányzatoktól, kistérségektől, társulásoktól, közhasznú társaságoktól vagy a gazdaság más szereplőitől. Bekenyi József kiemelte: a társulási tagok megállapodhatnak abban is, hogy nem minden közfeladat ellátása terjed ki minden társulási tagra. Tehát ahol jól kiépített intézményrendszer van bizonyos feladatra, annak a településnek azért nem kell kimaradnia a társulásból, mert egy feladat ellátásánál nincs szüksége a többcélú kistérségi társulásra, de nem is kényszerül feladani saját intézményét. Másik oldalról lehetőség nyílik arra is, hogy a társulásban mikrotérségi társulások is létrejöhessenek. A nagyméretű, sok települést összefogó kistérségekben nem lehet a közszolgáltatásokat egy nagy intézményben ellátni, de 5-6-8 ilyen mikrotérségi intézménnyel igen. A többcélú kistérségi társulás az önálló államháztartási alany, tehát közvetlenül lehet a támogatások címzettje, nem a gesztortelepülés költségvetésébe épül be az állami hozzájárulás. Amikor a többcélú kistérségi társulások költségvetésébe beépülnek a mikrotársulások költségvetései, ezt a főosztályvezető szerint olyan módon kell elképzelni, mint ahogy jelenleg a települési önkormányzatok büdzséjébe beépülnek a kisebbségi önkormányzatok költségvetései. Elfogadták a kistérségi törvényt Elfogadta az Országgyűlés - többszöri határozatképtelenség után - a települési ön-kormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló, májusban már elfogadott, de ki nem hirdetett törvényjavaslatot. Az Alkotmánybíróság akkor az előzetes nor makontroll során három pontban kifogást talált. A szavazás előtt Lamperth Mónika belügyminiszter fontos l épésnek nevezte a dön-tést a közigazgatási reform, az önkormány-zatiság területén. Ellenzéki képviselők szerint viszont a törvény most sem fogja kiállni az alkotmányosság próbáját. Kifogásolták, hogy a kormány mellékletként csatolta a javaslathoz a kormányrendeletben már megfogalmazott területi beosztást, és sem parlamentben, sem az önkormányzatokban nem lehetett érdemi vitát folytatni róla.

Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal állásfoglalása szerint: minden 50 főnél többet foglalkoztató többségi állami tulajdonú vagy költségvetési szerv számára kötelező az ESÉLYEGYENLÔSÉGI TERV ELFOGADÁSA első ízben 2004. december 31.-éig (2003. CXXV. törvény.) Szervezetünk és szakértőink hosszú ideje dolgoznak a foglalkoztatási esélyegyenlőség ügyén. Jelen kiadványunkkal ezúttal Önt, a munkáltatót, kívánjuk segíteni törvényi kötelezettsége hatékony teljesítésében. MI AZ ESÉLYEGYENLÔSÉGI TERV? (CD-rom kiadvány) - Ábrákkal segített eljárásrendek - "Töltsd ki és nyomtasd" urlapok - Felmérést segítő önkitöltő kérdőív - Dokumentációs minták - Szakmailag megalapozott, jogi korrektúrán, szakszervezeti egyeztetésen átesett módszertani anyagok - Jogi, nemzetközi háttéranyagok MEGRENDELÔLAP Megrendelem Mi az esélyegyenlőségi terv címü CD-rom kiadványt 7000 Ft+áfa értékben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . példányban. Cég neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megrendelő személy neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám/helység: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utca/házszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ph.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . intézményvezető A megrendelést a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat, 1091 Budapest, Üllői út 45. címre, vagy a (1) 216-0809 faxszámra kérjük elküldeni www.pestesely.hu

Önkormányzatok Mississippiben Az önkormányzatokkal kapcsolatban sok szakember és politikus gyakran hivatkozik külföldi példákra, így amerikaiakra is. Legtöbbször helyesen idézik e példákat, jó néhány esetben azonban a valóságtól teljesen elrugaszkodva saját elképzeléseiket próbálják nem létező külföldi modellekkel, így európaiakkal és amerikaiakkal is alátámasztani. A 2001/2002-es tanév folyamán a Mississippi Állami Egyetem meghívására, a Fulbright ösztöndíj program keretében, alkalmam volt több hónapot eltölteni az USA Mississippi szövetségi államában. Célom és feladatom a mississippi helyi önkormányzatok tanulmányozása és összehasonlítása volt a hazai és európai önkormányzati rendszerekkel. Mississippi az amerikai Dél középső részén helyezkedik el. Az igazi mély dél tipikus állama. Lakosságának száma 2,6 millió, mintegy 22 százalékuk afro-amerikai. Területe 47 233 négyzetmérföld - ami 122 000 négyzetkilométer - , s 84 megyéből áll. A megyék nagysága megfelel egy nagyobb magyarországi járásnak, vagy mai, divatosabb szóval élve, kistérségnek. Tallahatchie megye, ahol kutatásaimat folytattam, 16 000 lakosú. A mississippi önkormányzatokat három szempontból kívánom bemutatni. Elsősorban szeretném leírni felépítésüket és működésüket, másodsorban ismertetném az önkormányzatok területfejlesztési politikáját és pályázati lehetőségeit, harmadsorban szeretnék kitérni az önkormányzati kisebbségi politikára. Ahány állam, annyi önkormányzat A legtöbb város és megye már az amerikai polgárháború előtt, az 1800-as évek első felében megalakult. A mississippi önkormányzati törvény szerint léteznek települések, megyék és maga a szövetségi állam, amely egy az 50 amerikai szövetségi állam közül. Az USA ötven szövetségi államában egyébként a legkülönbözőbb típusú önkormányzati rendszerek működnek. Jelenleg nincs semmi egységesítésre való törekvés, és nem is lesz a jövőben sem, hiszen ha ez megtörténne, az Amerikai Egyesült Államok alapító elvei kerülnének veszélybe. Mississippi állam törvénykönyve három típusú települési önkormányzatot ismer el. Minden települést, amelynek lakossága 2000 fő vagy több, városnak neveznek (city), 300-1999 lakosig kisvárosnak (town) és 300 fő alatt falunak (village). Mississippiben ezek alapján 104 város, illetve 188 kisváros és falu van. A kisvárosokban és a falvakban az önkormányzati rendszer kötelezően "erős" képviselőtestületi és "gyenge" polgármesteri jogkörön alapul. Ez azt jelenti, hogy a polgármesternek nincs külön szavazata, ő nem is vesz részt a szavazásban, viszont szavazategyenlőségkor az ő álláspontja dönt. Általában a polgármesterek hatásköre korlátozott, a hatáskörök legnagyobb részét maga a képviselőtestület gyakorolja. Más a helyzet a városokban, 2000 fő felett. Itt a képviselő-testületnek két választása van, miután az állami törvényhozás 1976-tól kezdve megengedte a városi önkormányzatoknak, hogy erős végrehajtó hatalmat adjanak a polgármestereknek. Így ezeken a helyeken a polgármester azt a funkciót töltheti be, mint a magyar önkormányzatoknál. Települési önkormányzati hatáskörbe tartozik a település-fenntartás, ezen belül a tűzoltóság és a rendőrség finanszírozása, a szemétgyűjtés, az utak tisztítása, a temetők rendben tartása, a kultúrházak és a parkok fenntartása, valamint az általános iskolák és egyáltalán a közösségi iskolák fenntartása, valamint a településfejlesztés. A megyék fő feladata, hogy fenntartsák a megyei utakat, a hidakat, a bíróságokat, a börtönöket, a kórházakat, a szakrendelőket, a könyvtárakat, és a kommunális hulladék elhelyező telepeket. A megyéket úgynevezett megyei felügyelők vezetik, általában 4-5 minden megyében, akiket választókerületekben választanak. Ugyanakkor ezek a megyei felügyelők a mississippi állami szervek mintegy meghosszabbított karjaiként is funkcionálnak. A magyar közigazgatásban ismert megyei vagy fővárosi közigazgatási hivatal, illetve ennek megfelelő szerv ismeretlen Mississippi államban. A települések bevételei Érdemes megvizsgálni, milyen források segítségével hajtják végre feladataikat a helyi önkormányzatok és a megyék. A települések bevétele a következőből áll: vagyonadó és ingatlanadó. Ez utóbbi alapja a termőföld, ház, kert és lakás piaci értéke. Vagyonadó sújtja a gépkocsikat és a gazdasági egységeket. A vagyonadó általában 40-44 ezrelékig terjedhet az adott föld vagy vagyontárgy értékének megfelelően, éves szinten. Ezen kívül bevételt jelentenek még a közművek használatáért fizetett díjak is. Ugyanakkor, és ezt érdemes hangsúlyozni, a települések részesülnek a "sales tax"-ból, amely megfelel az európai, illetve a magyarországi áfának. A központi kormányzattól kapott normatív támogatás nem létezik, viszont érdemes megjegyezni, hogy az 1989. évi oktatási törvény bevezetése óta Mississippi Állam támogatja a közoktatást. Ezekhez az állami támogatásokhoz főleg pályázatok útján lehet hozzájutni. A támogatás célja, hogy a gazdag és szegény iskolakerületek közötti különbséget mérsékelje. Itt kell megemlíteni, hogy a közoktatásra külön választott testületek, az iskolaszékek felügyelnek, és az iskolákra fordítandó költségvetési összegeket is ők határozzák meg. E költségvetés bevételi oldalát szintén a vagyonadó, főleg az ingatlanadó képezi. Hogyan működik tehát egy helyi önkormányzat Mississippi államban? Alkalmam volt tanulmányozni egy 15 000 lakosú város, Yazoo city, egy 1400 lakosú kisváros Tutwiler és egy 290 lakosú falu, Glendora életét. A települések éves költségvetése nagyságrendben szinte megfelel a magyarországi hasonló nagyságú településeknek. A költségvetést nem lehet hiánnyal elfogadni, minden önkormányzat addig tud csak nyújtózkodni, ameddig a takarója ér, maximum a piaci alapon felvehető hitel, ami a helyi adókon, illetékeken, bírságokon és közüzemi díjakon kívül extra forrást jelenthet. Olyan típusú központi költségvetési támogatás, mint Magyarországon a személyi jövedelemadó újraelosztása nem létezik, tehát a helyi önkormányzat pénzügyileg semmiképpen se függ Mississippi állam kormányzatától, sem a Washigtonban székelő szövetségi kormánytól. Jegyző helyett városi titkár és jogász Magyarországi értelemben vett jegyző nincs a mississippi önkormányzatoknál. Helyette úgynevezett városi titkárt (city clerk) alkalmaznak, aki részben hasonló feladatot lát el, mint nálunk a jegyző. Az ő és a polgármester munkáját segíti még a városi jogász is. Az egyes testületi ülések jegyzőkönyveit nem küldik a közigazgatási hivatalba ellenőrzésre, hiszen ez nem is létezik. A törvényességre a helyi önkormányzatnak kell felügyelnie, ezért kötelező tartani és megfizetni jogászt minden településnek. Általában a kistelepülések összefogva alkalmaznak egy-egy jogi végzettségű szakembert. A városi jogász havonta 310 dollárt kap. Ez jelképes összeg, általában gazdag és jól menő ügyvédek végzik ezt a feladatot, hogy önkormányzati kapcsolataik lehessenek. 1998-ban a társadalmi megbízású polgármester tiszteletdíját havi 300 dollárról 400-ra emelték és a képviselőkét 60 dollárról 75-re. A városi rendőr fizetése óránként 7 dollár volt ekkor. A városi titkár (jegyző) fizetése, 1400 dollár havonta. Könyvvizsgáló viszont órabérben dolgozik. Általában havonta tartanak önkormányzati testületi üléseket. A kisvárosokban és falvakban a testületi üléseken egyik fő napirendi pontként átvizsgálnak minden számlát, amit az önkormányzat felé benyújtanak, és a számlák kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a képviselőtestület elfogadja. Sőt mi több, az önkormányzat vagy valamely intézménye csak úgy bocsáthat ki számlát, ha ezt a képviselő-testület előzetesen elfogadta. Egy magyar polgármester számára kicsit furcsa ez a gyakorlat, mert úgy érzi, hogy nem rendelkezhet önállóan a költségvetés végrehajtásáról, viszont óriási védelmet is jelent, hiszen egy 75 centes számlát is csak képviselő-testületi hozzájárulással lehet kifizetni. A képviselő-testületi ülések napirendje hasonló a magyarországihoz. Az ülések általában nyilvánosak, a gyakorlatban azonban a testületi tagokon, a polgármesteren, a városi titkáron és a városi jogászon kívül más nem vesz rajta részt. A 60-as évek közepéig Mississippiben a pénzügyi filozófia a helyi önkormányzatokban a kis bevétel, kis kiadás volt. A 70-es, 80-as évektől kezdve - miután a polgárjogi mozgalom hatására a fekete választók nagyobb arányban járultak az urnákhoz és mind több fekete választott települési képviselő és polgármester kezdett el dolgozni - egyre nagyobb összegeket fordítanak szociális célokra. Adóemelés történt és már könnyebben fordulnak állami és szövetségi támogatásokhoz. E támogatások segítségével a kiadások is növelhetők, amelyeket főleg település-fejlesztésre, a települési szolgáltatások minőségi javítására, és szociális célú infrastrukturális fejlesztésekre fordítanak. Tutwiler város például 1997-ben 300 ezer dollárt nyert a Mississippi Állam Gazdasági és Településfejlesztési Minisztériumától a kistelepülések közszolgáltatásainak javítására létesített alapból. A pályázattal kapcsolatos teendők lebonyolításával egy magáncéget bíztak meg 2 500 dollárért. Tudnunk kell, hogy minden 1500 dolláros kiadás felett közbeszerzési pályázatot kell kiírni. Jellemző módon még egy fénymásoló gép beszerzésére is pályázatot írnak ki. Új módszer a pályázat A város 1999-ben pályázatot nyert új szennyvíztisztító-telep megvalósítására. A teljes beruházás értéke 2144 700 dollár volt, ebből az USA Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériuma 1 578 500 dollárt adott, a városnak saját erőként 566 200 dollárt kellett biztosítani. Ezt úgy teremtették elő, hogy önkormányzati kötvényeket bocsátottak ki. Pályázatot lebonyolító jogász egy százalékot keresett, ami 21 477 dollárnak felelt meg. A szennyvíztisztító-telep építésére közbeszerzési eljárást indítottak. Érdemes megjegyezni, hogy létezik közbeszerzési biztosítás is, amit 5 százalékért vállalnak a biztosítók. Ha a kivitelező cég nem végzi el megfelelő minőségben a munkát, akkor kerül sor a biztosító közbelépésére. Minden állami pénz minimum 5 százalékát olyan vállalkozásoknak kell kiadni, amelyek tulajdonosainak többsége nő, vagy nemzeti-etnikai kisebbség tagja. A közbeszerzési eljárás esetén a képviselőtestületnek joga van a beruházás alvállalkozóit is kiválasztani. Mississippi állam megfelelő minisztériumaihoz lehet pályázni a települési szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos beruházásokért, azonban a nagyobb összegű beruházásokhoz már szükséges a szövetségi állam támogatása is. A magyar és európai viszo-nyokkal összehasonlítva a szövetségi állam támogatása felel meg az EU-s támogatásoknak. Mississippi államtól igényelt támogatások felelnek meg a magyar hazai forrásoknak. A pályázati pénzekkel való elszámolás nagyon szigorú: amennyiben a beruházás kivitelezéséhez rendelkezésre álló összeg több forrásból került az önkormányzathoz, a kivitelezőnek külön számlát kell kibocsátani a szövetségi állam, Mississippi állam és a helyi önkormányzat részére az általuk finanszírozott összeg arányában. A pénzt csak akkor fizetik ki, ha az ellenőrző hatóság elfogadta ezeket a számlákat. A mississippi önkormányzatoknak is vannak polgári védelmi feladataik, de az elvárások mások, mint Magyarországon. 2001 decemberében átéltem egy árvízhelyzetet Tutwilerben. A lakosságnak látszólag fogalma sem volt arról, hogy az árvízvédelemnek és helyi önkormányzatnak valami köze lenne egymáshoz, ugyanis senki sem jött vagy telefonált a városházára. A vészhelyzet multával a helyreállítást a szövetségi állam segítette pénzügyileg, ami kedvezményes állami kölcsönt jelentett az árvízkárosultak számára. A magyar gyakorlatnak megfelelő teljes körű állami felelősségvállalás természeti csapás esetén, ismeretlen fogalom Mississippi államban. Hasonló kihívások, különböző megoldások Az önkormányzati kisebbségi politikának különös jelentősége van Mississippiben. A 60-as évek közepe óta, mióta az afro-amerikaiak is részt vesznek a választásokon, egyre több helyen áll a városi és megyei önkormányzat élén fekete tisztségviselő. Az afro-amerikai és más kisebbség jogait szigorúan védik a szövetségi és állami törvények, amelyeket minden szinten be is tartanak. Érdekes volt megfigyelni, hogy miután fekete testületi többség és polgármester került a települések élére, a fehér városi alkalmazottaknak nem mondtak fel, sőt általában munkájukat fizetésemeléssel becsülték meg. Az új képviselőtestületek költségvetési koncepciójukban mindenképpen az adóemelés útjára léptek, viszont az emelt adókból befolyó összegeket szociális lakásépítésre, az önkormányzati dolgozók béremelésére, a kommunális szolgáltatások színvonalának emelésére fordították, valamint az önrészt biztosították a különböző fejlesztési pályázatokhoz. Ez merőben új felfogás volt, amelyet a fekete többség hozott magával. Az addigi fehér, hagyományos pénzügyi politika, kevés adóbevételre és kevés költekezésre alapítva, ezt nem tette lehetővé. Az eltelt évek folyamán azokon a területeken, ahol afro-amerikai vezetés irányítja a település életét, az önkormányzati szolgáltatások színvonala nemhogy csökkent, hanem javult. Fontosnak tartom, hogy a mississippi önkormányzati finanszírozásban az áfa helyben maradó része jelentős. Az általános forgalmi adó megosztására léteznek törekvések az EU egyes tagállamiban is. A hazai feladatkörrel összehasonlítva, érdekes és fontos különbség, hogy a települési önkormányzatok szociális ügyekkel nem foglalkoznak, jelentős szerepük van azonban a helyi rendőrség és igazságszolgáltatás fenntartásában. A mississippi önkormányzatoknak összességében hasonló kihívásoknak kell megfelelniük, mint nálunk, és anyagi helyzetükben sem különböznek lényegesen. Vannak természetesen más jellegű feladataik és hasonló feladatokra mást megoldást is alkalmaznak. Egy biztos, működésük demokratikus és pénzügyileg stabil. Az olvasó eldöntheti, hogy vannak-e olyan elemek, amelyeket Európában vagy hazánkban érdemes lenne az önkormányzati gyakorlatban alkalmazni. Sértő-Radics István