Lendületben az ország

Hosszú parlamenti vita a Gyurcsány-kormány programjáról

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: Az új kormány programja a folytonosság és a változás programja. Azokra a célokra, elvekre, szándékokra épül, amelyek alapján 2002-ben a választók mandátumot adtak a szocialistáknak és a szabad demokratáknak, hogy kormányozzanak. Az elmúlt két év gyorsmérlege a következő: eredmények, amelyeket már nem lehet elvenni az emberektől, amelyek beépültek a hétköznapjaikba, és a lendület, amelyet vissza kell szerezni.

Számomra, a koalíciós pártok számára a legfontosabb alapérték az igazságosság. Megszüntetjük azt az igazságtalanságot, hogy a családi adókedvezményt ma csak a magasabb jövedelemmel rendelkezők tudják teljes egészében igénybe venni. A gyermekeknek kell egyenlő esélyt adni a későbbi boldogulás érdekében. Ezért, miközben - mondhatom, természetes módon - folytatjuk a 13. havi családi pótlék kifizetését, a rászorulóknak járó ingyenes tankönyv biztosítását, a gyermekvédelmi támogatás folyósítását, elérjük, hogy a közpénzekből a legnehezebb körülmények között élő gyermekek kapjanak többet.

A köztársaság kormánya az otthonteremtés terén is azokat támogatja, akiknek erre valóban szükségük van. A befektetési célú lakásvásárlás helyett a fiatalok és pályakezdők otthonteremtését fogjuk támogatni. Ez a különbség az előző konzervatív és a jelenlegi kormány támogatáspolitikája között, ami a különbség az ingatlanbefektetés és az otthonteremtés között. Mi az otthonteremtésre szavazunk. Segítünk azoknak is, akik még így sem engedhetik majd meg maguknak a lakásvásárlást. A 30 év alatti fiatal párok lakásvásárlásához hitelgaranciát biztosítunk, így már minimális önerővel, nem egy esetben talán készpénz nélkül, a szociálpolitikai támogatás igénybevételével lehetőség nyílik az önálló otthonteremtésre, lehetőség nyílik a független, önálló családalapítás elkezdésére.

A kormány politikájában központi helyet fog elfoglalni a munkahelyteremtés. Ösztönözni fogjuk a beruházásokat. Segíteni fogjuk azokat, akik munkavállalóként hátránnyal indulnak el. Ezért fogjuk járulékkedvezménnyel támogatni a pályakezdők foglalkoztatását, a gyesről, gyedről visszatérő édesanyákat és édesapákat, az 50 év felettiek foglalkoztatását.

Huszonnégy százalékkal növekedett az emberek munkából származó jövedelme az első két évben, 2002-ben, 2003-ban. Soha ennyivel a nyugdíjasok jövedelme nem emelkedett: 17-18 százalékkal. Talán tudják, hogy soha az elmúlt években ilyen tempóban a magyar gazdaság exportteljesítménye nem nőtt.

Nem hiszek a két Magyarország hamis víziójában; nincs kettő, csak egy. Nem tűrjük a vidék és Budapest, falu és város szembeállítását. Esélyt viszünk mindenhová, építjük fővárosunkat, és a felzárkózás lehetőségét kínáljuk az elmaradott térségeknek. E cél érdekében folytatjuk a mezőgazdaság modernizációját is, ezért indítunk beruházásösztönző programokat, hogy minél több lehetőséget, munkalehetőséget biztosítsunk a vidéken élőknek, és esélyt teremtsünk a magyar falunak.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője: Most is mintha kétféle Magyarországot látnánk. Szerintünk az ország változásban, előrehaladásban van, az ellenzék szerint pedig válságban.

A szocialista-szabad demokrata koalíció első két évében a reálbérek hatszor akkora mértékben nőttek, mint az előző kormány első két évében, akkor 4 százalékkal, most 24 százalékkal. A nyugdíjak vásárlóértéke pedig közel négyszer akkora mértékben nőtt ebben a két évben, mint amabban, akkor 4,6 százalékkal, most 17 százalékkal. Tudjuk, megvolt az ára, a komoly ára ennek, megvoltak miatta a pénzügyi nehézségeink, de megvolt az eredménye is az emberek életében. Igen, így most talán rosszabb a kormánynak, nehezebb a költségvetésnek, de jobb az embereknek.

Ez a mi programunk most szintén a nemzetbe akarja emelni azokat, akik ma még a nemzet alatt élnek, a társadalom perifériájára sodródtak, a szegénységgel vagy előítéletekkel küszködőket, a rendszerváltás veszteseit. Újra akarjuk erősíteni a nemzetet mint közösséget, nemcsak a határon túli magyarsággal való kapcsolatokat, de azt is, hanem az országon belül élők közösségi-társadalmi kapcsolatait, egymás iránti felelősségét és szolidaritását is.

Áder János, a Fidesz vezérszónoka: Az elmúlt két évben önök nagy lendülettel 5 százalékról 7 százalék fölé növelték az inflációt. A Medgyessy-kormány megalakulása óta lendületesen, közel 3000 milliárd forinttal növelték az államadósságot. Önök lendületesen zártak be gyárakat. Önök az idén lendületesen elköltötték 8 hónap alatt a 12 hónapra szánt pénzt. Önök lendületesen növelték a gáz, a villany és a gyógyszer árát. A gáz árát 44 százalékkal, a villanyét 30 százalékkal, a gyógyszerét már nem is tudjuk követni, hogy hány százalékkal. Egyvalami biztos: hogy egy év alatt hatszor emelkedett a gyógyszerek ára. Mindeközben a működő tőke lendületesen menekült az országból. 2003 az első év 1990 óta, amikor több tőke ment ki az országból, mint amennyi bejött ide. Mindemellett lendületesen arról beszéltek, hogy Magyarországon nagy a jólét. Mindezek következtében pedig lendületesen romlott az ország nyugati megítélése.

A kormányprogramból megtudhatjuk, hogy a megépítendő autópályák hosszát, amit - mint tudjuk - 800 kilométernyire terveztek, Gyurcsány Ferenc lendületesen csökkenti. Hogy mennyire, az már nem derül ki a programból, de nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen az elmúlt években annyiszor változtak a számok, hogy egy újabb mértéket a választók már csak Csillag-jóslásnak minősíthetnének. A tiszai gátak megépítésére vonatkozó ígéret is lendületesen redukálódik. Hogy is szólt ez az ígéret? A Tisza teljes vízgyűjtő területén 2004 végére befejezik az összes árvízvédelmi munkát. És mi lesz ebből az ígéretből? Egy víztározó megépítése, egy másik víztározó megépítésének elkezdése és néhány kilométer töltés megerősítése. De a leglendületesebben a metróépítés folytatódik. Ott még ugyanis egy kapavágás sem történt. Nos, a kormányprogram ennek a munkának a folytatását ígéri. Hát ebben a nagy semmittevésben, azt hiszem, nem nagyon fognak önök elfáradni.

Ön bátor kormányzást ígért. Ez a program valóban komoly bátorságot mutat. Miért is? Ön elég bátor ahhoz, hogy megfosszon egymillió szív- és érrendszeri betegségben szenvedő embert az ingyenes gyógyszer reményétől. Két éve ez még fontos volt önöknek, mára elfelejtették. Ön elég bátor ahhoz, hogy százezer egészségügyi dolgozónak azt üzenje, nem kapják meg a két éve beígért hűségjutalmat. Ön elég bátor ahhoz, hogy közel négymillió munkavállaló szeme közé vágja: nem lesz 38 órás munkahét. Ugyancsak közel négymillió munkavállaló temetheti el a reményét, amit két éve táplál, miszerint a gazdasági növekedéssel arányosan javulnak az életkörülményei. Ez a két évvel ezelőtti ígéret az ön programjába már nem fért be.

Ön bátran, hogy ne mondjam, hetykén veti oda közel egymillió diáknak, hogy bár ígérték, mégsem lesz ingyenes az utazás a lakóhely és az iskola között. Ön bátran elfelejti a lakásépítési programot. Nemhogy évi nyolcezret nem építenek, de egyetlen bérlakást sem kívánnak építeni. Uraim, el kell olvasniuk egyébként a kormányprogramot, abban nem szerepel a bérlakásépítésre vonatkozóan egyetlenegy mondat, egyetlenegy szó sem. 25 ezret ígértek, csak emlékeztetném önöket - lehet, hogy az előző programjukat sem olvasták. Ön bátran hallgat arról, hogy a következő évben mekkora lesz a minimálbér. Önnek van bátorsága kétmillió allergiában szenvedő embernek azt üzenni, felejtsék el az önök két évvel ezelőtti ígéretét, felejtsék el, hogy önök két éve még azt ígérték, hogy négy év alatt egynegyedére - nem egynegyedével, egynegyedére - csökkentik a parlagfűvel fertőzött területek nagyságát.

Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője: Ma Magyarországon lendületes fejlődést mutat a gazdaság, ez lehetőséget ad arra, hogy az állam polgárainak életminőségét, az ország versenyképességét tovább növeljük. Jelentős teher ugyanakkor, hogy nagy költségvetési hiányt hurcolunk magunkkal, és veszélyes is, hiszen további növekedése gátat szabhat a gazdaság fejlődésének. Azt kell elérnünk, hogy a gazdaság megtartsa lendületét, de egyben csökkenjen az államháztartás hiánya is. Csak így biztosíthatunk fedezetet céljaink megvalósításához.

Kimondja a program, hogy nem nagy, hanem hatékony és éppen ezért persze olcsóbb államra van szükség, le akarja építeni a túlzott bürokráciát.

Támogatjuk a programot azért, mert kiáll a felsőoktatás liberális reformja mellett. Nem rejtem véka alá, hogy itt persze vannak viták a koalíciós partnerrel, mi mégis azt gondoljuk, ha versenyképesek akarunk lenni, akkor versenyképes tudásra kell szert tennünk, ha pedig ezt akarjuk, akkor ennek és a feltételrendszer megteremtésének az érdekében mindent el kell követni az oktatás területén, például a felsőoktatásunk átalakításával is, vagy akár a közigazgatás átalakításával is. Ezért üdvözöljük, hogy kimondja a program, hogy választott régiókra lesz majd szükség. Ez megint egy olyan terület, ahol egyet kellene érteniük a kormánypártoknak és az ellenzéknek, ugyanis itt kétharmados törvényekhez érkeztünk. Az nem lehet reform, hogy létrehozzuk a kistérséget, a régiót, és megtartjuk a megyét is, úgy akarunk jobb helyzetet teremteni, hogy közben egy drágább rendszert hozunk létre.

Dávid Ibolya, az MDF frakciójának vezérszónoka: A Magyar Demokrata Fórumnak három alapvető problémája van a programmal. Az első, hogy sok újdonság nincs benne, javarészt a már ismert, korábban megkezdett kormányzati cselekvést ismétli. A második, hogy ez a program az ellentmondások programja. Egyszerre ígér mindenkinek mindent, és törekszik a költségvetés, a közös kassza egyensúlyban tartására. A harmadik problémánk, hogy a program pontosan látja ugyan a problémákat, a feladatokat, azonban azokra vagy semmilyen, vagy nem jó megoldásokat ígér.

Konzervatív jobboldali politikusként azt várnám, hogy az igazságosság jegyében a kormány csökkenti a vállalkozókat és a munkavállalókat fojtogató adó- és járulékterheket. Ha konzervatívként azt várom, hogy a kormány eltörli a haláladót, az egyik legigazságtalanabb adónemet. Hiszen nem elég egy családnak elveszíteni hozzátartozóját, még olyan adóval terhelik, amely a legigazságtalanabb adó. Egy életen át szorgos munkával gyűjtött össze valaki egyszer már leadózott jövedelemből származó vagyont, s aztán az állam ezt még egyszer, halál okán megsarcolja - pusztán azért, mert valaki vagyont gyűjtött. Igazságtalan ez az adónem, mert a megtakarításokat, a gyermekeikről gondoskodókat bünteti, és közvetve azokat támogatja, akik felélik, elpazarolják vagy elköltik jövedelmüket. Ám az igazságosságra hivatkozó kormányprogram ezekről a kérdésekről egy szót sem említ.

Arra kérem, hogy ne emelje meg az árfolyamnyereség-adót, ne büntesse azokat a polgárokat, akik megtakarítanak, akik magukról, családjukról és jövőjükről akarnak gondoskodni. Az árfolyamnyereség-adó lassítja a polgárosodást, igazságtalanul megsarcolja a középosztályt, és visszaveti a magyar tőzsde fejlődését is.

Németh Era

Egyetlen Magyarország létezik, amelynek részei a főváros, a megyeszékhelyek, a kisebb városok s a községek egyaránt. A köztársaság kormánya minden támogatást megad Budapestnek ahhoz, hogy gazdasági, kulturális, tudományos és turisztikai szempontból Európa egyik legdinamikusabban fejlődő fővárosává, a régió központjává váljon. A kormány maga is felelősséget vállal a főváros számára legfontosabb, országos kisugárzású fejlesztések megvalósításában.

A tömegközlekedés komoly gondot jelent, nem csupán Budapesten, hanem valamennyi magyar városban. A kormány szándéka, hogy nem hagyja magára a településeket a városi tömegközlekedés finanszírozásakor.

Fontos és sürgető feladat a települések útjainak felújítása. A kormány országos programot indít, amelynek keretében az önkormányzati utak burkolatának tartós felújításához az állam minden önkormányzati forinthoz hozzátesz még egyet.

Az autópályák, autóutak építésével, a szélessávú internethálózat kiépítésének támogatásával elérhetőbbé és vonzóbbá teszünk sok, ma még "távoli" térséget a befektetők számára.

A mai Magyarország egyik égető társadalmi problémája a falvak elnéptelenedése, a falun élők gyakran kilátástalan helyzete.

Ez a folyamat azzal a veszéllyel jár, elveszítjük egyik legnagyobb nemzeti, kulturális kincsünket.

Esély a falunak
és a magyar vidéknek

A magyar falu megmentése nemcsak nemzeti hagyományaink és kultúránk egy fontos részének megőrzését, hanem egy életmód fennmaradásának esélyét teremti meg. A köztársaság kormánya beruházás-ösztönző programokat indít az elmaradott térségekben, hogy minél több munkalehetőséget adjunk az ott élőknek. Kiterjesztjük a szociális földprogramot és a falugondnoki, tanyagondnoki szolgálatot. Új, egységes szövetkezeti törvényt dolgozunk ki. A modern szövetkezet segítség a vidéknek: szövetkezés nélkül a családi gazdálkodás is kiszolgáltatottá válik a piacon. Támogatjuk a 20 és 40 év közötti fiatalok vállalkozásainak beindítását falun, folyamatosan segítjük őket a versenyképes, modern ismeretek megszerzésében. Továbbfejlesztjük azokat a kormányzati programokat, amelyek a falvakban élők életkörülményeinek javítását, az elvándorlás megállítását célozzák.

Szolgáltató közigazgatás a polgárokért

A rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya az önkormányzatiság megteremtése. A magyar közigazgatási rendszer átalakítása azonban tizenöt év elteltével nem halasztható tovább. A rendszerváltás óta egyetlen kormány sem mert érdemi változásokat végrehajtani a magyar közigazgatás rendszerében, ezért az sok szempontból elavult, nem felel meg a 21. század követelményeinek.

A közigazgatás átalakításának iránya a decentralizáció és a regionalizáció lehet. Magyarország közigazgatását úgy kell átalakítani, hogy központi szerepet kapjanak benne a régiók. Hosszú távon választott régiókra van szükség. A kormány tudja, hogy a szükséges közigazgatási átalakítások teljessége ebben a ciklusban már nem valósítható meg, hiszen ahhoz az ellenzék aktív támogatására is szükség volna. A kormány ugyanakkor megteszi a szolgáltató közigazgatás kiépülését elősegítő azon lépéseket, amelyekre a ciklus politikai körülményei lehetőséget nyújtanak számára.

A decentralizálás és az önkormányzatiság jegyében elősegítjük a térség jövőjét meghatározó fejlesztési döntéseknek a régiók, a kistérségek szintjére történő telepítését. Ösztönözzük a települések kistérségi összefogását. Ösztönző támogatásokat nyújtunk a regionális és kistérségi együttműködésben vállalt önkormányzati feladatok közös ellátásához a megalakult térségi társulásoknak.

Korlátozott jutalmak

A jelenlegi törvény szerint a képviselő-testületek, a megyei közgyűlések meghatározott időszakban végzett munka értékelése alapján jutalmat állapíthatnak meg a megyei közgyűlési elnököknek és a polgármestereknek. A szabályozás azonban nem ad útmutatást sem a jutalom összegének nagyságára, sem megállapításának gyakoriságára. A törvényalkotó annak idején abból indult ki, hogy a testületek és a tisztségviselők az elvégzett többletmunkával arányban álló és mértéktartó jutalmazási gyakorlatot folytatnak majd. Ez túlnyomó többségben így is történt, ám voltak települések, ahol a vezetők visszaéltek a lehetőséggel. A kisebb, anyagilag nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknál viszont nem adhattak jutalmat, mert ez visszatetszést keltett volna. És arra is volt példa, hogy a tisztségviselők és a képviselő-testületek közötti összeütközés miatt a többségben levő képviselő-testület nem szavazott meg jutalmat a tisztességesen dolgozó polgármesternek sem.

A közvélemény szemében is rendkívüli visszatetszést keltett az a néhány közismert eset, amikor az önkormányzati tisztségviselők jelentős, több millió forintos jutalmat vettek fel, akár évente több alkalommal is. Többek között ez indította az önkormányzati bizottságot arra, hogy a tisztességesen dolgozók, gondolkodók és viselkedők védelmében korlátozza az adható elismerés nagyságát - indokolta a kezdeményezést Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának elnöke. Ezért az előterjesztés szerint "a határ a csillagos ég" helyett legfeljebb hathavi jutalom adható évente. Ebbe nem számít bele a tizenharmadik havi tiszteletdíj és a tisztség megszűnése esetén a végkielégítés összege sem. Ha a polgármester jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg, akkor a meghatározott jutalom időarányos része adható. A jutalomról a képviselő-testület dönthet. A módosítás 2005. január 1-jén lépne hatályba. A parlament pedig sürgősséggel tárgyalja, hogy még ebben az évben sikerüljön meghozni a szabályozást, és az előterjesztés elfogadása esetén az már iránymutatásként szolgálhasson az önkormányzatoknál az év végi jutalmazások megállapításakor is.

Veszélybe kerül
az önállóság?

Felmerülhet a kérdés, hogy nem jelenti-e ez a szabályozás az önkormányzati autonómia korlátozását. Az önkormányzati bizottság többségének véleménye szerint nem, hiszen hasonló módon szabályozza a törvény a tisztség megszűnése esetén a végkielégítés összegét - mondta a fideszes politikus. A jogszabály önkormányzati településtípustól függően tól-ig határok között szabályozza a tiszteletdíj adható mértékét. Ezekben az esetekben sem merült fel eddig az önkormányzati jogok korlátozása, így az véleményünk szerint ennél az analóg szabálynál sem merülhet fel - tette hozzá.

A képviselői hozzászólásokból kiderült az is, hogy túl kell lépni azon a helyzeten, amikor a tiszteletdíj részben alacsony volta miatt tulajdonképpen fizetés-kiegészítésként funkcionált a jutalom. Sokan osztották azt a véleményt, hogy adott esetben a jelentős jutalom felvételének politikai kockázatát az illető, illetve a testület viseli majd, és ennek következtében a következő választáson esetleg nem juthat jelentős politikai szerephez. "Úgy látjuk - és ebben támogatnak bennünket az önkormányzati szövetségek is -, hogy ma már nem visszatartó erő egyeseknél a politikai kockázat, ezért szükségesnek látjuk a korlátozást. Ma az illetmények megemelésével a fizetés-kiegészítési szerepe is meg kell, hogy szűnjék" - vélte Kovács Zoltán.

Másként ítélték meg a helyzetet a szabad demokraták. "Tudjuk és ismerjük az újságokból és a híradásokból is, hogy tényleg voltak kirívó jutalmazási gyakorlatok, amivel magunk sem értettünk egyet. Nem tartjuk jónak, ha a képviselő-testületek úgy állapítják meg a jutalom összegét, hogy azok meghaladják a polgármesterek illetményének, tiszteletdíjának éves-másfél éves mértékét. Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy nem az Országgyűlésnek kell ilyenkor beavatkoznia - mondta vezérszónokuk, Gulyás József. A képviselő azzal érvelt, hogy ezek a döntések a településeken vagy a megyei közgyűlésekben a nyilvánosság előtt születnek. A nyilvános döntéseknek pedig találkozniuk kell a közvélemény értékítéletével, s elfogadják azokat, akkor ez helyénvaló. "Ha pedig nem találkoznak, akkor a választónak van módja korrigálni, van módja reagálni a döntésekre" - vélekedett a szabad demokrata politikus.

A tekintély megőrzéséért

A szintén fideszes Kosztolányi Dénes ellenben hosszan sorolta azokat az eseteket, amelyek miatt a parlament elé kerülhetett a módosítás ügye. "Nem a 3200 önkormányzati polgármesterrel van a gond, hanem azokkal a képviselő-testületekkel és azokkal a polgármesterekkel, akik elvetették a sulykot, és nem ismertek mértéket. Mivel mi meg kívánjuk őrizni a polgármesteri tisztség tekintélyét, ezért vagyunk kénytelenek igennel szavazni az előterjesztésre - közölte frakciója álláspontját. Az ugyancsak fideszes Szakács Imre azonban még felhívta a figyelmet arra: nem szabad elfelejteni, hogy a megyei közgyűlési elnökök más feladatot is ellátnak, mint az önkormányzatiak, hiszen a megyei területfejlesztési tanács elnökeként is dolgoznak, illetőleg a megyei védelmi bizottságot is viszik.

Nagyon kevés helyen fog ez a módosítás valamiféle korlátozást jelenteni - csatlakozott a szigorítást kezdeményezőkhöz az MDF-es Németh Zsolt is. A jutalomhoz mindig valamiféle többletteljesítés társul - legalábbis a közgondolkodás szerint -, ha azonban megvizsgáljuk a kifizetéseket, akkor nagyon sok esetben akár munkaköri kötelességként tekinthető feladatokat is meghatároznak a teljesítéshez. Úgy érzem tehát, hogy szükséges lenne - természetesen helyben - definiálni azt is, hogy mit értünk jutalom alatt - hozott be egy újabb szempontot a vitába a képviselő.

A legnagyobb képviselő-csoport, az MSZP vezérszónoka, Keleti György támogatta az előterjesztést, és - mint mondta - egyetértett az előtte szólók többségének érveivel, hiszen a javaslat benyújtását is a szocialista képviselők kezdeményezték. "Azt gondolom, hogy ebben a morális kérdésben a társadalom igenis egyetért. Ha vannak olyanok, akik nem tudják a mértéktartást vagy a szerénységet - közpénzből biztosított mértéktartásról és szerénységről van szó - érvényesíteni, magukra nézve elfogadni, akkor helyes, ha a parlament azokat egyfajta erkölcsi gáttal megpróbálja ezeknek a dolgoknak a megítélésében a közvéleményhez, a közerkölcs felfogásához közelebb vinni - érvelt a képviselő. A szabad demokratákhoz fordulva pedig azt mondta: a törvénymódosítás meghagyja az önkormányzatok önállóságát.

Módosítják
a közbeszerzési törvényt

Bizonytalanságot okozott az önkormányzatok körében a közbeszerzési törvény. A jogszabály alapján ugyanis nem egyértelmű, elláthatják-e a helyhatóságok közbeszerzési eljárás nélkül saját tulajdonú cégeikkel feladataikat. Bakonyi Tibor és Gy. Németh Erzsébet szocialista képviselők ezért módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez. A módosítás célja, hogy egyértelművé tegyék: az önkormányzati feladatok ellátására alapított saját tulajdonú gazdálkodó szervezetekkel vagy közhasznú társaságokkal megkötött szolgáltatói szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Indokolt, hogy az önkormányzatok maguk dönthessék el, saját cégeikkel látják-e el feladataikat, vagy közbeszerzési eljárással keresnek vállalkozót. Sok önkormányzat ugyanis - leginkább a nagyobbak - saját céget alapított többek között a szennyvízkezelési, a köztisztasági feladatok ellátására, az utak fenntartására vagy a zöldfelületek karbantartására. Az önkormányzati tulajdonú cégekre természetesen vonatkozik a közbeszerzési törvény, ha termékeket vagy szolgáltatásokat vesznek igénybe.

Nem teljesült
az idei hatszázalékos béremelés

Az önkormányzatok jelentős többségénél nem teljesült a hat százalékosra tervezett idei béremelés, a különböző címeken kifizetett összegek nem fedezik az inflációt. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint a megvalósult béremelés, illetve a rendelkezésre álló források valós mértéke még vita tárgya. A kormány és az önkormányzatok közötti vita lényege, hogy a kormány szerint a béremelés négy százalékának fedezetét a helyhatóságok a költségvetésben már megkapták. A kormány augusztusban kiadott rendeletében további egy százalékot ad azoknak a helyhatóságoknak, amelyek teljesítik az idei hatszázalékos béremelést. Az önkormányzatok ezzel szemben azt mondják, hogy az idei büdzsében nem kapták meg a béremelés fedezetét. Az ígért egy százalékot rendkívül kevésnek találják, miután a szükséges öt százalékot nem tudják kigazdálkodni. A számítások szerint a béremeléshez országos szinten mintegy 30 milliárd forintot kellene biztosítaniuk az önkormányzatoknak, míg az állami kiegészítés 6,5 milliárd forint lenne.