Prémium Évek
A kormány a nyugdíj előtt álló köztisztviselőket, ügykezelőket és közalkalmazottakat érintő programot fogadott el -jelentette be Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A Prémium Évek nevet viselő program célja, hogy a nyugdíj előtt álló, a közigazgatás korszerűsítése következtében megszűnő munkakörökben foglalkoztatottak számára megteremtse a közszférából történő kivonulás fokozatos és méltányos lehetőségét.
Olyan, 56-59 év közötti férfiak és 53-56 év közötti nők számára biztosítanak alternatív lehetőséget, akiket munkakörük megszűnése következtében rendes felmondással elbocsátanának, vagy a korábbi teljes helyett részmunkaidőben foglalkoztatnának munkaadóik. Azok a közszférát elhagyó munkavállalók kapcsolódhatnak be, akik három éven belül nyugdíjjogosultságot szereznek, legalább 25 év közszférában eltöltött szolgálati idővel rendelkeznek, vállalják a program ideje alatti részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét, valamint vállalják a programban való részvételt. A résztvevők a bekerülést megelőző díjazásuk hatvan százalékát kapják három évig, de a felmondási időre szóló pénzükről, illetve a végkielégítésről lemondanak. Az érintettek a nyugdíj megállapításáig foglalkoztatottak maradnak, a programban eltöltött idő társadalombiztosítási szempontból jogszerzőnek számít.
A programba 2005. január 1-jétől lehet bekapcsolódni 2006. december 31-éig. Akik már töltik a felmondási idejüket, azok kérhetik átlépésüket a törvény hatályba lépésekor.
|
|
Ivóvíz- és szennyvíz-beruházásokra
1400 milliárd forint kell
Magyarországnak mintegy 1400 milliárd forint ivó- és szennyvíz-tisztítási beruházást kell végrehajtani 2015-ig, hogy teljesítse az Európai Unió elvárásait. Ebből 200 milliárd forint a vízminőség javítását, a fennmaradó összeg pedig a szennyvíz tisztítását szolgáló fejlesztés. A tagállamok 2000 decemberében fogadták el a víz keretirányelvet azzal a céllal, hogy javuljon a vizek ökológiai állapota. A keretirányelv alapján 2009-ig a magyarországi ivóvizek arzén-, nitrát- és nitrit-tartalmát kell elsősorban csökkenteni. Amennyiben romlana a vizek minősége, akkor az EU büntetéssel sújtaná az adott tagországot.
|
|
|
A megyék társulásával folytatódhat a közigazgatási reform
A központi források térségi szemléletű decentralizációját és a társult megyék irányába tett lépéseket tartja a következő két évben a közigazgatási reform legfontosabb feladatainak az IDEA-munkacsoport vezetője. Ágh Attila politológus nem zárja ki a kétharmados törvénymódosításokat igénylő nagyobb reformok lehetőségét sem 2006 tavaszáig. Példaként a választott önkormányzati régió 2008-ra tervezett létrehozását említette. Álláspontja szerint az IDEA-program törekvései lényegében megegyeznek a Fidesz-kormány hasonló elképzeléseivel. Az IDEA elnevezésű, neves társadalomtudósokból álló tanácsadó testület 2002 szeptemberében alakult azzal a céllal, hogy a regionális reform elméleti előkészítésében segítséget nyújtson a kormányzatnak. A munkacsoport vezetője szerint az ágazati helyett a térségi szemléletű finanszírozás szolgálná a közigazgatás korszerűsítését, ami az unióhoz való minőségi felzárkózást jelentené.
|
|
Területi egyenlőtlenségek
Magyarországon a területi különbségek 1998-2002 között lényegében nem változtak, helyenként valamelyest nőttek. A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló, hamarosan az Országgyűlés elé kerülő jelentés megállapításaival kapcsolatban Kovács Flórián László, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke úgy látja: megmaradt az ország nyugati és keleti része közötti fejlettségbeli különbség, a falvak és a városok közötti ellentmondás. A hat évvel ezelőtt válságban lévő 40-45 kistérség fele képes volt dinamikus fejlődést elindítani, ám a másik felére továbbra is a leszakadás a jellemző. A leszakadó kistérségek földrajzi elhelyezkedése változó, de többnyire Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon találhatók. A területfejlesztési politika több mint tíz éve törekszik arra, hogy a nagy területi egyenlőtlenségek csökkenjenek, de a rendelkezésre álló csekély források miatt nem tudta ellensúlyozni a piacgazdaság térségalakító hatásait. Az elnök szerint Magyarország uniós tagságával eljött a területfejlesztés ideje, mert egyre jelentősebb összegek jutnak a területi egyenlőtlenségek mérséklésére.
|
|
Késésben a hulladékgazdálkodási tervek
Az idén augusztus 3-áig kellett az önkormányzatoknak elkészíteniük a hulladékgazdálkodási terveket, ám erre a határidőre körülbelül a települések egyharmada nyújtotta be véleményezésre a terveket az illetékes környezetvédelmi hatóságoknak. Az önkormányzatok elvileg érdekeltek lennének a gyorsaságban, mert hulladékgazdálkodási terv hiányában jövőre hulladékgazdálkodási fejlesztésekre sem nemzeti, sem uniós forrásra nem pályázhatnak.
|
|
|
