Adóban az igazság

A kormány célja, hogy kisebbek legyenek az adók, alacsonyabbak legyenek a közterhek, jusson több levegő a gazdaságnak beruházásra és fejlesztésre, az adórendszer nagyobb teljesítményre, több munkahely létrehozására ösztönözzön - foglalta össze a módosításokat expozéjában Draskovics Tibor pénzügyminiszter.

A legnagyobb hatású változást a személyi jövedelemadó rendszerében javasolják. Megszünne a középső kulcs, melynek eredményeként az adózók kétharmada - mintegy 2 millió 700 ezer ember - 18 százalékos kulccsal adózik majd, ha a jövedelme nem haladja meg a másfélmillió forintot. A tárca számításai szerint ez évente mintegy 50 ezer forintot, havonta körülbelül 4700 forintot jelent minden adózónak, akinek a jövedelme 125 és 200 ezer forint között van.

Nem módosulna a családi adókedvezmény igénybevételének feltétele egészen 1 millió forintos havi jövedelemig. Nem változnának a magánnyugdíjpénztárhoz, önkéntes pénztárakhoz kapcsolódó adókedvezmények 2005-ben, de 2006-ban itt is rendszerszerű módosítást javasolnak: azt, hogy az adókedvezmény összege ne visszatérítés formájában jusson el az adózókhoz, hanem megtakarításaikat növelje. Érvényben maradnak a lakáshitelek törlesztéséhez tavaly bevezetett adókedvezmények szabályai is. Újra bevezetnék azonban az árfolyamnyereség-adót. Véget akarunk vetni a munka- és a tőkejövedelmek indokolatlan megkülönböztetésének - mondta a pénzügyminiszter. Ugyanilyen megfontolásból számítanak a bankok pluszadójára is.

Elsődleges cél
a munkahelyteremtés

Az igazságosabb közteherviselést demonstrálná az 5 milliónál drágább cégautók adójának emelése is. Hasonlóképpen az igazságosságot szolgálja a kormány szerint, hogy az öröklési, ajándékozási illetékek körét kiterjesztik az üzletrészekre, értékpapírokra. A ma meglévő beruházási kedvezmények mindegyike fennmarad. Ezen túlmenően pedig új kedvezmények egész sorát vezetné be a kormány a beruházási kedv növelése érdekében. A helyi iparűzési adó immár 50 százaléka csökkentené a társaságiadó-alapot. Nem változnak érdemben az adórendszeren belüli közvetlen beruházási kedvezmények sem. Ezeket eddig kizárólag a nagyberuházást megvalósító cégek, értelemszerűen a nagyvállalkozások tudták igénybe venni. Most egy olyan - többlépcsős - rendszerre tesznek javaslatot, amely nemcsak a nagy, hanem a közepes és kisvállalkozásoknak is megadja ugyanezt a lehetőséget, feltéve, ha a megvalósuló beruházás révén új munkahelyek jönnek létre.

Tovább csökken az egész ségügyi hozzájárulás, bár nem az eredetileg elgondolt ütemben: novembertől havonta 1200 forinttal. A munkahelyteremtést segítené az a kedvezmény is, ami az iparűzési adóban a létszámbővítést támogatja. A foglalkoztatásbővítésre további, célzott kedvezmények szerepelnek a javaslatban. Például minden, 25 évesnél fiatalabb pályakezdő, amikor belép a munkaerőpiacra, első munkahelyén munkát vállal, kilenc hónapig 50 százalékos járulékkedvezményt kap. Külön törvényt terveznek a közigazgatásban bevezetendő gyakornoki rendszerről. Szintén a foglalkoztatás bővítése a cél azzal, hogy kedvezményekkel támogatják a gyermekvállalás után munkába visszatérő kismamákat és az állást kereső 50 felettieket.

Amit adnak, el is veszik

Az ellenzékiek a javaslat szinte minden elemét össztűz alá vették, mondván, az nem segíti elő az igazságosabb közteherviselést. A 800 ezer forint alatti jövedelműek egyetlen forint támogatást, adókedvezményt nem kapnak, holott a Gyurcsány-kormány programja azt mondja, hogy a szükségben élőket, a rászorultakat kell támogatni. 2003-ban 800 ezer forint alatt 1 millió 585 ezer ember keresett, 600 ezer forint alatt pedig 1 millió 112 ezer ember - bírálta az előterjesztést a fideszes Tállai András. Szerintük igazságtalan, hogy az átlagjövedelemmel rendelkezők jövedelmük 1,5 millió forint fölötti része után a legmagasabb kulccsal adóznak, azaz 38 százalékkal.

Kritika érte, hogy 2005-től az egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozások tagjainak jövedelme után plusz 4 százalékos adót kellene fizetni, ami mintegy 550 ezer vállalkozót érintene. Nem tartják befektetés-ösztönző intézkedésnek, hogy az osztalékadót 20-ról 25 százalékra, a külön adózó jövedelmeket, illetve az ingatlan-bérbeadást 20-ról 25 százalékra emelné a kormány. Elutasítják az árfolyamnyereség-, a bank- és a mobiltelefonadót. Az önkormányzatok és a lakosok szembeállításának tartják a helyi adók felső határának 50 százalékos emelési lehetőségét. Az ellenzékiek véleménye tehát úgy foglalható össze: amit a Gyurcsány-kormány az egyik kezével ad, azt a másik kezével elveszi.

Elutasított adóemelés

A helyi adók emelésével kapcsolatos intézkedést az önkormányzati bizottság többsége sem támogatta. Ezt a szocialista Jauernik István, mint a bizottság előadója jelentette be. Szerintük elenyésző azon önkormányzatok száma, amelyek eddig is kihasználták a felső plafon lehetőségét, olyan pedig nincs, amely mindegyiket kivetette volna. A fideszes Bóka István azért emelt szót, mert a javaslat továbbra sem biztosítja a támogatásból megvalósuló beruházások áfa-visszaigénylését. Frakciótársa, Szűcs Lajos amiatt aggódott, hogy jövőre miből fedezik az önkormányzatok a bérnövekedést. Márton Attila és Kósa Lajos fideszes képviselők pedig azon gyanújukat osztották meg a parlamenttel, hogy a helyi adók bővítésének lehetősége azt a célt szolgálta, hogy a kormány az adóerőképesség-számításba ezt beleszámolva csökkenthesse az önkormányzatok központi támogatását. A szocialista Jauernik István azonban felhívta a figyelmüket, hogy az adóerőképesség kiszámításánál kizárólag az iparűzési adót veszik figyelembe, a gyanú tehát nem megalapozott.

Húzódó adóreform

A szabad demokraták vezérszónoka, Kuncze Gábor - bár a módosításokat támogatásukról biztosította - nem mulasztotta el bírálni a parlamentet azért, mert tovább húzódik az átfogó adóreform. Ennek szerinte két alapvető oka van. "Az egyik a költségvetés éhsége, a másik pedig a kedvezmények lassan már áttekinthetetlenné váló rendszere. Mindkettő a politika felelőssége. A politikáé, amelyik folyamatosan, állandóan újabb és újabb kiadásokat követel, és ezekre tesz javaslatot, mert így akar a maga számára támogatásokat találni a választópolgárok körében, újabb és újabb társadalmi csoportokat akar megszólítani a kedvezmények folyamatos növelésével. Lehet ezeket természetesen jó szándékú lobbiknak is tekinteni, csak nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes kedvezményt és minden egyes többletkiadást természetes módon az adófizetők fizetnek meg. Azért kell az adókat különböző területeken magasan tartani, mert igenis, az állam túlköltekezik, és mert igenis, az adórendszer túl bonyolult, lassan már áttekinthetetlenné váló kedvezményrendszerrel operál."

Bérek veszélyben

Az önkormányzati érdekszövetségek állásfoglalása
a költségvetési törvény tervezetérol

A 2005. évi központi költségvetési törvényjavaslatban foglaltak áttanulmányozása során, az annak mellékleteiben megadott normatívák és a 2004. évi költségvetésben tervezett mutatószámok alapján elvégeztük a normatív állami hozzájárulásokra, valamint a normatív kötött felhasználású támogatásokra vonatkozó számításokat. Az elvégzett számítások alapján megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatok gazdálkodását érintő átfogó reform 2005-ben is elmarad. A jövő évi költségvetés tervezete változatlan finanszírozási rendszert figyelembe véve, néhány módosító javaslattal határozza meg az önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi feltételeit, amelyek szerint a helyi önkormányzatokat megilltető normatív állami hozzájárulások a 2004. évihez viszonyítva 2,04 százalékos mértékben, a normatív kötött felhasználású támogatások átlagosan 2,34 százalékkal növekednek.

A fenti megállapításokból következően az országos önkormányzati érdekszövetségek a 2005. évi költségvetést érintő központi forrásszabályozáshoz az alábbi feltételek biztosítását tartják fontosnak annak érdekében, hogy a települési önkormányzatok végrehajtható költségvetést fogadhassanak el :

- A törvénytervezet nem biztosítja az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához szükséges működési feltételeket, így fennáll az önkormányzatok ellehetetlenülésének veszélye. Az ágazati, szakmai jogszabályok olyan követelményeket támasztanak - például az intézmények létszám-ellátottsága, a tárgyi minimumfeltételek, valamint egyéb más területek vonatkozásában -, amelyek végrehajtására sem az állami költségvetési támogatás, sem a saját bevételek nem nyújtanak fedezetet. A szövetségek elismerve az előírások szükségességét, azt kérik, hogy azok végrehajtásának időbeli hatályát és egyes szakmai előirányzatait a költségevetési törvényben módosítsák.

- Az országos önkormányzati szövetségek a 2005. évi központi bérintézkedés tekintetében fenntartják a korábbi álláspontjukat. Továbbra is elutasítják a kormány által ajánlott 2005. évi bérpolitikai javaslatokat. Az önkormányzati rendszer saját erőből továbbra sem tudja garantálni a helyi költségvetésből egyrészt a köztisztviselők teljes körű bérfejlesztését, másrészt a közalkalmazotti bértábla 6 százalék feletti emelését. A kormányzat a forráshiányból származó feszültségeket ismételten az önkormányzatokra kívánja áthárítani, ezzel egyaránt megosztja az önkormányzati és a közszolgálati szférát. Az országos önkormányzati szövetségek elvárják, hogy a közszolgálatban dolgozók bérfejlesztésénél az állami támogatás rendszere és mértéke azonos legyen. Amennyiben a kormányzat a közalkalmazottak bérfejlesztését a központi költségvetésben 4,5 százalékos mértékben megfinanszírozza, úgy a helyi önkormányzatok vállalják az 1-1,5 százalékos önkormányzati saját erő biztosítását a jövő évi béremeléshez. A köztisztviselői illetményalap növelésével elérendő 6 százalékos bérfejlesztés fedezetéhez is a központi költségvetésnek 4,5 százalékos mértékben hozzá kell járulnia, mivel a bérfejlesztés csak azokat az önkormányzatokat érinti, amelyeknél az illetményalap nem haladja meg a törvényben foglalt, jelenlegi 33 ezer forintot.

Ennek feltétele, hogy 4,5 százalékos központi forrás - beleértve a 13. havi illetményt is - elkülönítetten garantált növekményként jelenjen meg az önkormányzati forrásszabályozásban. Ha az OKÉT-ban esetlegesen a 6 százalékos béremelésen felül történik megegyezés, a kormány vállalja az önkormányzatok abból adódó további többletkötelezettségeit.

Az önkormányzatok gondjait tovább fokozhatja, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban zajló tárgyalások a 2004-2005. évi 6-6 százalékos béremelés 2005-től érvényesülő garanciális szabályairól szólnak. A köztisztviselőknél az illetményalap 4 százalékos, a közalkalmazottaknál az illetménytábla 8-10 százalékos és a pótlékalap 4 százalékos növelése mellett szó van mindkét foglalkoztatott körben egy 2 százalékos intézményi szintű ösztönzési keret kialakításáról. Ez utóbbi a köztisztviselőknél lehetővé kívánja tenni az illetmények törvény szerintitől felfelé történő jelentős eltérítését - a jelenlegi 20 helyett 40 százalékkal-, a közalkalmazottaknál pedig a minőségi munkavégzés miatti kereset-kiegészítés általánossá tételét. E garanciális szabályok elfogadása különösen azon önkormányzatokat hozza lehetetlen helyzetbe, amelyek 2004-ben forráshiány miatt nem tudták vállalni a 6 százalékos béremelés biztosítását még úgy sem, hogy a költségvetés 1 százalékkal ehhez hozzájárul. A 3187 önkormányzatból csak 832 település igényelte - 26,1 százalék - az egyszázalékos forrást. Ez azt jelzi, hogy a több mint 2000 községi önkormányzatnál a 2004-ről 2005-re áttolt bérfeszültség további 2,5-3 milliárd forintos terhet eredményez.

Feszültséget okoz
a kötelező céltartalék

- Kezdeményezzük, hogy a kötelező céltartalék-képzési kötelezettség alól mentesítsék az önkormányzatokat és azt a központi költségvetési szervekre vonatkozóan érvényesítsék vagy a központi tartalékból biztosítsák. A kötelező céltartalék-képzés következtében a települési önkormányzatok helyben maradó és a pénzellátásuk alapját képező szja mértéke a törvényjavaslat szerinti 10 helyett 8,2 százalékra mérséklődik, azaz minden települési önkormányzatnál 1,8 százalékkal kevesebb lesz a helyben maradó szja. Az intézkedés minden önkormányzat-típusnál pénzügyi feszültséget fog okozni. A helyben maradó szja lenne a fedezete a közalkalmazotti béremelés 1,5 százalékának, a teljes köztisztviselői béremelésnek, a dologi kiadások döntő hányadának, a saját forrásból történő fejlesztéseknek. A csökkenés vélhetően befolyásolja a települési önkormányzatok jövedelem-differenciálódásának mérséklése során figyelembe veendő lakosonkénti értékhatárt, és egyúttal a levonás összegét. azaz az e célra előirányzott összes szja-t is. Szükségesnek tartjuk, hogy e számításoknál a 8, 2 százalékos helyben maradó szja mérték településekre jutó összege legyen a számítási alap. Szükséges továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok költségvetésében kötelezően képzendő céltartalék forráslekötést, forráskivonást jelentene. Ezt az önhiki támogatás összegének megállapításánál figyelembe kell venni, mint forráshiányt növelő tényezőt. Nem értünk egyet a megyei önkormányzatok szja részesedésének jelentős mértékű csökkentésével és az önhiki körből való kizárásával.

- A feladat-normatíva csökkenése sújtja az 500 fő alatti lakosságszámú községeket a támogatás felső határának mérséklésével. Ez a központi szándék a kisközségek önállóságát csorbítja, a körjegyzőségbe tömörülésüket sem ösztönzi. A támogatáscsökkenés azért sem fogadható el, mivel a körjegyzőségek támogatásának valamennyi fajlagos összege is alacsonyabb 2005-ben, mint 2004-be: az alap hozzájárulás 2004-ben 322,6 ezer forint havonta, 2005-re ennek összege 300 ezer forintra csökkenne.

Ismét nem nőnek
a dologi kiadások

- Nem fogadható el, hogy az energiaköltségek növekedésére az önkormányzatok nem kapnak központi forrást. 2005-ben nem tartható tovább az a már évek óta bevett gyakorlat, amely szerint a dologi kiadások növekedésére központi forrást nem biztosít a költségvetés. Legalább a tervezett infláció mértékéig központi forrás szükséges a dologi kiadások növekményének finanszírozására.

- Esélyegyenlőtlenséget teremt és a jövedelemviszonyok tekintetében szegényebb önkormányzatok lehetőségeit korlátozza az a javaslat, amely szerint csak a szilárd burkolatú belterületi utak felújítása támogatható. Sok önkormányzatnál ugyanis nem a burkolt utak felújítása a sürgető feladat, hanem a belterületen meglévő földutak szilárd burkolattal történő ellátása. Ez a probléma még akkor is fennáll, ha a területfejlesztés fejezet a belterületi kiépítetlen közúthálózat fejlesztésére 300 millió forint előirányzatot tartalmaz.

Feltétlenül fontosnak tartjuk az egyes típusú önkormányzatok részére egy felülről nyitott, külön útalap létesítését, melynek 2005-ben legalább 10 milliárd forintos nagyságrendet kell elérnie, amelyet évente az inflációs rátának megfelelően korrigálni javasolunk.

- Javulhat a helyi közforgalmú közlekedés színvonala azáltal, hogy e célra 2005-ben 50 százalékkal magasabb központi forrást javasol az előterjesztő, mint amennyit a 2004. évi költségvetés előirányzott. A támogatás felhasználása azonban feltételezi, hogy a központi forrás minden 1 forintjához az önkormányzat ugyanannyi, azaz 1 forint saját forrást hozzátesz.

- 2004-ben a többcélú kistérségi társulások keretében megalakult intézményfenntartó társulásokban ellátottak miatt, a rendelkezésre álló normatíva fajlagos összegének 36,4 ezer forintról 21,0 ezer forintra való csökkentése nem biztosít lehetőséget az új igények befogadására, ezért az elképzelés elfogadhatatlan.

Elfogadhatatlan
a visszamenőleges
módosítás

- Az államháztartási törvény, valamint az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény módosításával az ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanok értékesíthetővé válnak, azzal a kikötéssel, hogy az értékesítésből származó bevétel csak az igénybejelentésben szereplő feladatokra, illetve ugyanarra a célra használható fel, amire az ingatlant kapta az önkormányzat. A módosítás visszamenőlegesen, a költségvetési törvény hatályba lépését megelőzően átadott ingatlanokra is kiterjed. Ez ellentétes a jogalkotási törvény elveivel, amely csak a kedvezőbb feltételek esetén engedi meg a visszaható hatály alkalmazását.

A gazdálkodási
kötöttségek enyhítése

- Az államháztartási törvény módosítása - egyebek mellett - arra is irányul, hogy az önkormányzatok számára történő kincstári vagyon értékesítése esetén nem lenne kötelező a vagyontárgy pályáztatása. Ez és az előző pontban ismertetett javaslat enyhítené az önkormányzatok ingatlanszerzési, -gazdálkodási terheit, kötöttségeit.

- A közoktatási törvény tervezett módosítása megszünteti az iskolai szakképzésben a második szakképzés ingyenességét a 2005/2006. tanévtől második szakképzésbe lépőknél. Ez a rendelkezés rontja a munkanélküliek - munkából kiesettek, vagy munkába még sosem lépett személyek - munkába állásának esélyét, lehetőségeit. Ez a szándék ellent mond a foglalkoztatottság növelésére, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére irányuló társadalompolitikai céloknak.

- A hatályos közoktatási törvény finanszírozási garanciát fogalmaz meg, amely a két évvel megelőző évi közoktatási nettó működési kiadások 90 százalékának megfelelő összegre vállalható. Ezt a garanciát a hatályos törvény 2006-tól kívánja ismételten érvényre juttatni. A közoktatási törvény tervezett módosítása a finanszírozási garancia előírását megszüntetni szándékozik azzal az indokolással, hogy ennek révén nagyobb mozgástér biztosítható az Országgyűlés számára a hozzájárulások megállapításánál. A javaslatot elutasítandónak tartjuk, mivel mindenfajta, a gazdálkodást szolgáló és a központi szervekre előírt garancia eltörlése az önkormányzati rendszer működésének biztonságát veszélyezteti.

- Nem fogadható el az a javaslat sem, amely szerint a települési igazgatási és kommunális feladatok normatívája a 2004. évi 1607 forint/lakosról 2005-re 1107 forint/lakosra mérséklődne. Ez a normatíva ugyanis mindazon feladatok együttesének finanszírozására szolgál, amelyek nem feladatarányosan kerülnek az önkormányzatokhoz, de kötelező az ellátásuk.

- Nem támogatjuk azt sem, hogy a körzeti igazgatás körzetközpontonkénti fajlagos összege 2004-ről 2005-re több mint 70 százalékkal csökken.

- Az önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatására előirányzott összeg 2005-ben a 2004. évi szinten marad, 15,1 milliárd forint. Ez az összeg az infláció figyelembevételével reálérték csökkenést jelent.

- A szociális alapellátási feladatok támogatási rendszerében a források részben átrendeződnek, amelynek a községi önkormányzatok lesznek a legnagyobb vesztesei. A rendszerben változik a lakosságszám szerinti és a feladatarányos támogatás aránya. Eddig ugyanis a lakosságszám arányos támogatást megkapták akkor is, ha nem látták el a feladatokat. E források beépülhettek más feladatok báziskiadásába, ahonnan 2005-ben hiányozni fognak.

- A városfejlesztési stratégia jelentősége Magyarországon is felértékelődött, ezért 2005-ben az önkormányzatokat olyan helyzetbe kellene hozni, hogy lehetőségük legyen a ciklusprogramban foglalt legfontosabb fejlesztéseik előkészítésére és megkezdésére, valamint az uniós pályázatokhoz történő eredményes csatlakozásra. Ez a szabadon felhasználható fejlesztési forrásaik bővítését igényli.

Csökken a hazai
fejlesztési források
reálértéke

- A kormányzat a fejlesztéspolitika prioritási rendszerében kiemelt szerepet szán 2005-ben is az infrastruktúra felzárkóztatására. Ezt a törekvést kevéssé látszik alátámasztani az a javaslat, amely szerint az önkormányzatok számára tervezett címzett és céltámogatások, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás, valamint a cél jellegű decentralizált támogatás összege a 2004. évi összeggel azonos. Amennyiben az igen optimistának tűnő 4,5 százalékos inflációt figyelembe vesszük, úgy ezek a fejlesztési források reálértékben csökkennek.

Összességében megállapítható, hogy a korábbi évek költségvetéseihez képest a jelenlegi tervezet több olyan konkrét javaslatot is tartalmaz, amely javíthatja, könnyebbé teheti az önkormányzatok helyzetét a közszolgáltatási feladataik ellátása során, de az is kitűnik, hogy a példaszerűen bemutatott normatíva csökkentések nem eredményezik feltétlenül a kormányzat átlátható stratégiáját az önkormányzati finanszírozáson keresztül történő ösztönzést vagy kényszerítést illetően. Továbbá a kormány által kiemelt célok - mint a szociális rászorultság elve, a munkahelyteremtés, az élethosszig tartó tanulás - vélhetően nem jutnak maradéktalanul érvényre a javasolt támogatási struktúrával.

Balogh László
Megyei Önkormányzatok
Országos Szövetsége
Becze Lajos
Magyar Faluszövetség
Dióssy László
Települési Önkormányzatok
Országos Szövetsége
Dr.Gémesi György
Magyar Önkormányzatok
Szövetsége
Dr. Magyar Levente
Kisvárosi Önkormányzatok
Országos Érdekszövetsége
Dr. Toller László
Megyei Jogú Városok Szövetsége
Dr. Wekler Ferenc
Községi Önkormányzatok
Szövetsége

A TÖOSZ elnökségének
véleménye

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége jelen formájában elfogadhatatlannak tartja a kormány által ajánlott bérpolitikai javaslatokat.
Az önkormányzati rendszer - saját erőből - nem tudja garantálni a helyi költségvetésből egyrészt a köztisztviselők teljes körű bérfejlesztését, másrészt a közalkalmazotti bértábla 6 százalék feletti emelését. Az elnökség elvárja, hogy a közszolgálatban dolgozók bérfejlesztésénél az állami támogatás rendszere és mértéke azonos legyen.
Amennyiben a kormányzat a 2004. évi elmaradt bérfejlesztést kompenzálni kívánja, annak teljes fedezetét biztosítsa az önkormányzatok számára. A TÖOSZ fontosnak tartja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a munkahelyek megtarthatóak legyenek. Amennyiben fedezet nélküli érfejlesztésre kényszerülnek az önkormányzatok, abban az esetben számolni kell jelentős létszámcsökkentéssel és ezzel együtt a közszolgáltatások színvonalának csökkenésével.
Az elnökség ismételten hangsúlyozta, hogy elutasító álláspontja nem a közszolgálatban dolgozók bérének növelése, hanem a kormányzat által tervezett bérpolitikai intézkedések ellen irányul.
A kormány által az Országgyűlésnek beterjesztett anyag nem biztosítja az önkormányzatok kötelező feladatai ellátásához szükséges működési feltételeket, így fennáll az önkormányzatok ellehetetlenülésének helyzete. A tervezetben szereplő kedvező változtatások - például a részleges decentralizáció, szociális juttatások növelése, az EU-s pályázati alap növelése, a helyi közforgalmú közlekedés támogatása, szilárd burkolatú belterületi utak felújítása, egyes állami
tulajdonú vállalkozói vagyon önkormányzati tulajdonba adása - nincsenek arányban a kedvezőtlen változtatásokkal. A TÖOSZ elnöksége szerint nem támogatható, hogy a normatívák összege csökkenjen, nem értenek egyet a tervezett egyensúlyt biztosító tartalék bevezetésével, a közszolgáltatásban dolgozók bérfejlesztésének módjával, a fejlesztési források csökkentésével.
Nem ismert a többcélú kistérségi társulások támogatásának módja, viszont a társuláson kívül ellátott intézményfenntartási formában megvalósított
feladatellátás támogatásának drasztikus csökkentése, a körjegyzőségek támogatásának,
a községi normatívának a csökkentése a jól működő társulások ellehetetlenüléséhez vezethet.

Elmarad az átfogó reform

A 2005. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatosan szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt nem került sor az önkormányzati érdekszövetségekkel az önkormányzati törvényben kötelezően előírt egyeztetésre. Elengedhetetlen, hogy a parlamenti képviselők megismerjék és egyetértésük esetén képviselhessék az önkormányzati érdekszövetségek véleményét, javaslatait a parlamenti vita során. Ennek érdekében mielőbb szükséges az önkormányzati érdekszövetségek véleményének, javaslatainak megismertetése, érdemi egyeztetés lefolytatása a kormánnyal. A törvényjavaslatot áttanulmányozva ez évben is megállapítható, hogy az önkormányzatok gazdálkodását érintő átfogó reform 2005-ben is elmarad. 2004-ben sem került sor az önkormányzati feladatés hatáskörök felülvizsgálatára.
Így a 2005. évi költségvetés tervezete változatlan finanszírozási rendszert figyelembe véve, néhány módosító javaslattal határozza meg az önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi feltételeit. Vélhetően ebben a kormányzati ciklusban már nincs meg a szakmai és politikai lehetőség az önkormányzatok gazdálkodását meghatározó reformlépések megtételére, de késnek a nagy ellátó rendszerek átfogó reformjai is.

Támogatható
rendelkezések

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének szakértői anyaga szerint támogatható a decentralizáció folytatása a fejlesztési támogatások régiónkénti elosztásával, a fejlesztési támogatások összevonása és együttes összegének differenciált elosztása, a szociális rászorultság elvének erőteljesebb érvényesítése. Helyeselhető az önkormányzatok uniós, valamint hazai fejlesztési pályázataihoz a saját forrás kiegészítése, a helyi közforgalmú közlekedés magasabb központi támogatása.
Támogatható az a javaslat, amely szerint megduplázódik a közoktatási intézmények felszerelésének korszerűsítésére szolgáló kötött támogatás öszszege. Támogatható az a központi szándék, ami arra irányul, hogy a helyi önkormányzatok mozgástere, döntési lehetősége bővüljön a közoktatási feladatok ellátásában.