AIDS ELLENI VILÁGNAP

A tűcsere
a leghatékonyabb eszköz

az intravénás droghasználók HIV-,
illetve hepatitis-fertőzésének megelőzésére".

Az AIDS Elleni Világnapon (december 1-jén), Miskolcon átadták Magyarország ötödik tűcsere-automatáját. Az Egészségügyi Világszervezet már 1989-ben meghozott állásfoglalása szerint "a tűcsere a leghatékonyabb eszköz az intravénás droghasználók HIV-, illetve hepatitis-fertőzésének megelőzésére". A modern ellátórendszerekkel rendelkező országokban sehol sem kérdőjelezik meg a tűcsere-programok szükségszerűségét. Az ártalomcsökkentés legfontosabb módszereit (a tűcsere-programokat, megkereső munkát stb.) az Európai Unió minden országában alkalmazzák, és hangsúlyozzák fontosságukat.

Habár a vírus terjedéséről az orvostudomány jelentős ismereteket szerzett, az emberiség még nem birtokolja azt a gyógymódot mellyel megelőzhető, vagy leküzdhető lenne a betegség. A vírus szexuális kapcsolat, vér-vér kontaktus útján (pl.: közös tűvel, eszközökkel történő intravénás szerhasználat során), vagy fertőzött anyáról gyermekére terjedhet. A mindennapi érintkezések során nem fertőződhetünk. 1986 óta minden vért és vérkészítményt HIV antitestekre is tesztelnek, így vértranszfúzió és vérkomponensek révén minimális esélye van a fertőződésnek.

Magyarországról elmondható, hogy nemzetközi összehasonlításban a HIV/AIDS érintettség mindeddig kedvezően alakult. Egyetlen hatásos védekezés ismert a fertőzés ellen, amely nem más, mint a felelősségteljes, minimalizált kockázatú magatartás.

Ahhoz, hogy az intravénás szerhasználók mindig megfelelő és "steril" eszközökhöz juthassanak és a használt eszközöktől biztonságosan meg tudjanak szabadulni, a folyamatosan bővülő tűcsere programok szolgáltatásait vehetik igénybe. A tűcsere programok nemcsak a steril eszközök beszerzésében, hanem a pszichoszociális problémák megoldásában is segítséget nyújtanak a hozzájuk fordulóknak, ezzel is lehetőséget kínálva az első lépés megtételére a leállás felé.

Magyarországon az Országgyűlés 2000. december 5-én elfogadta a "Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására" című előterjesztést, amely megfogalmazza a legfontosabb feladatokat. A stratégia rövid távú céljai között megtalálhatóak az ártalomcsökkentő, megkereső, telefonos szolgálatok, tanácsadás, jogsegély, tűcsere programok stb.

Megkereső programhoz társuló tűcsere: Magyarországon a drogfüggőknek csak 10- 20 százaléka jelentkezik spontán valamilyen tanácsadó, kezelő központban. Így a tűcsere-programok megkereső, utcai hálózathoz kapcsolása, a rejtett drogfogyasztók valamilyen ártalomcsökkentő vagy absztinenciát célzó programba történő bevonása indokolt volt. Megkereső szolgálat Budapesten, Szegeden, Érden, Kecskeméten, Pécsett és Békéscsabán működik. Tűcsere-központok: Budapesten, Miskolcon, Pécset, Veszprémben, Debrecenben és Kecskeméten működnek. Tűcsere-busz: jelenleg két mobil tűcserét biztosító autóbusz működik a fővárosban. Tűcsere-automata: Magyarországon az első tűcsere automatát Budapesten a Nyírő Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ előtt állították fel, majd később Gyulán, Pécsett, Kecskeméten és Miskolcon helyeztek üzembe tűcsere-automatákat.

Drogfogyasztás a hazai népesség körében

Magyarországon a tiltott szerfogyasztás jellemzően a fiatal korcsoportokat érinti. Az elmúlt évtized vizsgálatainak összehasonlítható (14- 16 éves fiatalokra vonatkozó) adatai azt mutatják, hogy a 90-es évek elején kimutatott 10 százalékról az évtized második felére drasztikusan, közel kétszeresére növekedett a tiltott szereket kipróbálók száma. 2003-ban a fővárosi 14- 16 éves fiatalok körében végzett vizsgálat szerint a megkérdezett fiatalok 24,7 százaléka fogyasztott már valamilyen drogot, legtöbben 14- 15 éves korukban próbálták ki először.

A 2003. évi felnőtt népesség országos reprezentatív mintáján végzett kutatás alapján a megkérdezettek 11,4 százaléka fogyasztott már életében valamilyen tiltott drogot.

A felnőtt népesség körében végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a tiltott szerfogyasztás elsősorban a fiatal korcsoportokra, a férfiakra és a fővárosban, illetve nagyvárosokban élőkre jellemző az országos átlagnál nagyobb arányban. A mai felnőtt népesség tiltott droggal való első találkozása döntő többségében 25 éves kor előtt, átlagosan közel 19 és fél évesen történt.

Kezelésben részesült kábítószer fogyasztók
száma Magyarországon
(1999- 2003)

2003-ban a korábbi évek stagnáló tendenciájához képest jelentős mértékű, 17 százalékos növekedés mutatkozik a kezelésben résztvevők körében. Az új betegek száma az előző évhez képest jelentősen, 26 százalékkal emelkedett.

A problémás droghasználói körbe hazánkban többségében a heroin függők tartoznak, hozzájuk kötődik a legtöbb beszerzési bűnözés is. Budapest területén a kerületi kapitányságok is észlelték, hogy a heroin elosztó helyek közelében megnövekedett a kisebb súlyú bűncselekmények (pl. gépjárműfeltörés, kisebb lopások) száma. A büntetőeljárások során tapasztaltak alapján a jelentésben szereplő szerek közül a marihuána az, amely a legmarkánsabb jelenlétet mutat a magyarországi piacon. A magyar fogyasztói piacon megjelenő marihuána nagy része, hazai illegális ültetvények terméséből származik, míg külföldről elsősorban Hollandiából és a volt Jugoszlávia területéről érkezik az országba. A Magyarországon található illegális ültetvényekre mind a szabadban való, mind a zárt területen (üvegházban,hangárban) való termesztés jellemző.

A kábítószerrel való visszaélést tekintve a legjellemzőbb elkövetési magatartás a fogyasztás. 2001-ben az elkövetők 44,6 százaléka, 2002-ben 54,5 százaléka, 2003-ban pedig 32,7 százaléka ellen indítottak a hatóságok eljárást kizárólag kábítószer-fogyasztás miatt.

Prevenció

A Nemzeti Stratégia értelmében a prevenciós tevékenység célcsoportjai és színterei: a család, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek, az egyházak, a média, a honvédség, a gyermekvédelem intézményrendszere és a rendőrség. 2003-ban az iskolákban zajló prevenciós tevékenység támogatása elsősorban pályázati rendszer keretében valósult meg, amely két minisztérium együttműködésén alapult. Ez a pályázati rendszer 2000 óta működik, 2003-ban mind az általános, mind a középiskolák részt vehettek benne. A pályázati rendszer révén 2003-ban 540 közoktatási intézmény, az intézmények 15 százaléka jutott támogatáshoz, ami összességében 190 000 diákot érintett.

2003-ban 136 olyan szervezetet regisztráltak, amelyek programszerűen végeznek a diákokra irányuló direkt, vagy indirekt drogprevenciós tevékenységet vagy iskolai drogmegelőzéshez kapcsolódó programot. Az országban mintegy 121 szervezet foglalkozik iskolán kívüli prevenciós programok szervezésével.

Az ország 20 000 főnél nagyobb településein létrejött Kábítószerügyi Egyeztető fórumoknak jelentős szerepe van. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) jogi személyiséggel nem rendelkező szakmai tanácsadó testületek, melyek a kábítószer-probléma kezelésével foglalkozó valamennyi helyi szervezet szakmai tevékenységének összehangolását, a helyzet felmérését, a szakmai tevékenység stratégiai irányainak kijelölését, a helyi stratégia alkotását és az ehhez kapcsolódó terep tevékenységek kezdeményezését kell, hogy biztosítsák. 2003-ban 62 városi KEF működött az országban.

A rovatot szerkesztette: Csiky Ildikó

További információ: www.icsszem.hu; www.romaweb.hu; www.civil.info.hu,

1054 Budapest, Akadémia utca 3.,
Tel.: 06-1-475-5757,
Weboldalak a HIV/AIDS kérdéskörrel kapcsolatban: www.unaids.org; www.pluss-hiv.hu; www.hivinfo.hu; www.anonimaids.hu

Az Összetartó Társadalom Megteremtéséért elnevezéssel nagyszabású, társadalmi célú kampány indult a romákkal szembeni előítéletek mérséklése érdekében. A másfél évig tartó, mintegy 560 millió forintos projekt költségeit 85 százalékban az Európai Unió PHARE-programja, 15 százalékban az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fi nanszírozza. A lebonyolításra egy konzorcium kapott felhatalmazást. A kampány első heteiben televíziós csatornák musorán, országos lapokban, közterületi reklámhordozókon találkozhatunk az Összetartó Társadalom felhívásaival. Tervezik, hogy jövőre a megyei, illetve a hely lapok, kábeltévék bevonásával folytatják a kampányt. Dr. Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter sajtótájékoztatóján elmondta: a rendszerváltás nagy vesztesének számító magyarországi cigányság sorsának kedvező irányú változtatásához - szociál- és foglalkoztatáspolitikai programokra, a lakástámogatási rendszer igazságosabbá tételére, az iskoláztatással, munkahelyteremtéssel, telepfelszámolással foglalkozó -, komplex programokra van szükség. A most indított Összetartó Társadalom nevet viselő kampány alapja, az a kutatás, amelyben felmérték, hogy milyen mértékben előítéletes magyar a társadalom. Az eredményeket felhasználva, az összetartó társadalom megteremtését célzó központi erőfeszítéseket helyi toleranciaprogramok egészítik ki, hiszen - mint a miniszter mondta - egyetlen, központi kampánnyal nem lehet mindenkit eredményesen megszólítani.
- Önkormányzatok és civil szervezetek jóvoltából az ország számos pontján tartanak karácsonyi ünnepséget, jótékonysági akciót gyermekeknek, nyugdíjasoknak, rászorulóknak. A Millenáris Kht. immáron harmadik alkalommal rendezi meg karácsonyi ajándékgyujtési akcióját a hátrányos helyzetu gyermekek számára. Két évvel ezelőtt az állami gondoskodásban élő gyermekeknek, tavaly a nagycsaládosoknak gyujtöttek, idén pedig a fogyatékkal élő gyermekeket szeretnék megajándékozni. A jótékonysági akció fő támogatója Dr. Gönc Kinga esélyegyenlőségi, fővédnöke Kovács Kálmán informatikai miniszter. A gyujtést november 28-án kezdték, és december 17-ig tart. Az ajándékokat a Millenárison ( Budapest, II. kerület, Lövőház u. 39.) várják minden nap reggel 8 órától este 8 óráig. A felajánlásokat a fogyatékosok érdekeit képviselő szövetségek segítségével juttatják majd el a rászorulóknak.