Legfőbb ellenőrök találkozója

A világnak szinte minden országában működik olyan, elsősorban a törvényhozó hatalom, a parlament költségvetési jogának gyakorlását segítő pénzügyi ellenőrző szervezet, amely a közpénzek és a közvagyon hasznosítását ellenőrzi a központi kormányzat (és néhány helyen az önkormányzatok) körében. Kevés kivételtől eltekintve ezek az intézmények az államszervezetben elfoglalt poziciójukat tekintve is a törvényhozó hatalomhoz, az Országgyűléshez tartoznak, hiszen elsősorban a parlamenti ellenőrzési funkció gyakorlati valóra váltását mozdítják elő. Ezeket a szervezeteket gyűjtőnéven legfőbb ellenőrző szervezetként, intézményként, közkeletű angol kifejezéssel Supreme Audit Institut (SAI) jelölik.

A világ legtöbb országában létező, a végrehajtó hatalom gazdálkodását nyomon követő, számvevőszéki típusúnak nevezett pénzügyi ellenőrzés kibontakozása a felvilágosodás állameszményéhez, a hatalmi ágak megosztásához és természetesen a polgári állam kifejlődéséhez kötődik. A parlamenteket szolgáló számvevőszéki ellenőrzés a végrehajtó hatalom felett megvalósuló, a népszuverenitás nevében megvalósuló kontroll-tevékenység.

Budapesten tartotta XVIII. kongresszusát a 186 ország számvevőszékeit tömörítő szakmai világszervezet, az INTOSAI (International Organisation of Supreme Audit Institutions). A mintegy 600 résztvevővel, s az ellenőrző szervezetek vezető szakemberei mellett a Világbank, az ENSZ, az OECD, a NATO és más nemzetközi intézmények képviselőinek közreműködésével lezajlott rendezvény házigazdája a hazai Állami Számvevőszék volt. A világszervezet Kormányzó Tanácsának,azaz legfőbb vezető szervezetének elnöke dr. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke lett.

Ez alapvetően különbözik a végrehajtó hatalmon, vagy éppen a versenyszféra cégein belül működő ellenőrzéstől (az ilyen értelemben belső ellenőrzéstől). A végrehajtó szféra szempontjából külső ellenőrzésként működve, a közpénzek és a közvagyon hasznosítását a közszféra egészében, a végrehajtó hatalom minden tevékenységére kiterjedve, egyszersmind a végrehajtó hatalomtól függetlenül, teljeskörűen vizsgálhatják.

A számvevőszékek fejlődésében megkülönböztethető a latin, illetőleg az angolszász típusú modell. Az előbbi ("számvevői bíróság") elsősorban a közpénzek felhasználásának szabályszerűségét kontrollálja és szükség esetén mintegy bírói döntéseket hoz a törvényes állapot helyreállítását célzó pénzelvonásról, átcsoportosításról. Az utóbbi (az "ellenőrzési hivatal" modell) csak kivételesen alkalmaz szankciókat, nem rendelkezik a vizsgált szervezetek számára kötelező intézkedések előírásának jogosítványával, ellenben - a jogszerűségi, szabályszerűségi kontroll mellett - meghatározó súllyal a gazdálkodás és működés hatékonyságát vizsgálja és elemzi, s annak alapján a hibák küszöbölését célzó ajánlásokat tesz. A két típus között az utóbbi időkben tapasztalható bizonyos közeledés és átjárás, oly módon, hogy mindinkább teret nyer és meghatározó válik a hivatali típusú ellenőrzés. A hazai Állami Számvevőszék is ennek talaján áll és működik.

Az új évezred kihívásaihoz, újszerű követelményeihez való alkalmazkodás a pénzügyi ellenőrzés körében is összetett feladat, s az INTOSAI legfőbb szerepe és rendeltetése éppen az ennek megvalósítását előmozdító szakmai harmonizáció és integráció ösztönzése, szakmai támogatása, koordinációja.

A végrehajtó hatalom
ellenőrzése

Már a két világháború között megkezdődött a végrehajtó hatalom pénzügyi ellenőrzését végző számvevőszékek szakmai tapasztalatcseréje. A második világháborút követő helyreállítási periódus, a jelentős beruházásokhoz kapcsolódó nagy állami programok pedig különösen lendületet adtak az ellenőrző szervezetek információ- és tapasztalatcseréjének. Ilyen körülmények között jutott felszínre az a felismerés, hogy előnyös szervezett keretekben, céltudatos tematikai súlypontozással, szélesebb körű, multilateriális együttműködéssel előmozdítani a pénzügyi ellenőrzés működését és fejlődését.

Ennek alapján jött létre 1953-ban - történetesen a kubai fővárosban, Havannában - az INTOSAI, a szervezet I. alakuló kongresszusán. Akkor még 34 ország alkotta a szervezetet, amelynek ma már 186 ország legfőbb ellenőrző intézménye alkotja a tagságát. Olyan regionális szervezetek is tartoznak hozzá, mint például az afrikai, az ázsiai, vagy az európai szervezet, az AFROSAI, ASOSAI, EUROSAI.

A világszervezetben minden tag(ország számvevőszéke) egyenrangú, a különböző döntések során azonos súllyal és egyformán egy szavazattal rendelkeznek. A nemzetköziséget juttatja kifejezésre az is, hogy öt hivatalos munkanyelvet rendszeresítettek: angol, francia, német, spanyol és arab. A szervezet főtitkárságának teendőit állandó jelleggel az osztrák számvevőszék látja el, az INTOSAI főtitkára mindig a szomszédos partnerszervezet elnöke.

A kialakult rendben 3 évenként követték egymást az összes tagország részvételével lezajlott kongresszusok (változatos helyszínekkel, Bécstől és Jeruzsálemtől kezdve Limán és Berlinen át, Montevideoig, vagy éppen, mint most, Budapestig). Mindig annak a számvevőszéknek az elnöke tölti be az INTOSAI (Kormányzó Tanácsának, elnökségének) elnöki posztját 3 évig, ahol a soros kongresszust tartják.

A kongresszusokon mindig áttekintik a szervezet és különböző állandó, valamint ad-hoc szakmai bizottságainak munkáját. Ezek a rendezvények lehetőséget nyújtanak arra is, hogy egy-egy kulcsfontosságú szakmai témában a szervezet legfőbb szervének, a kongresszusnak a fórumán formáljanak közös gondolatokat, elhatározásokat. Eleinte a kongresszusi szakmai viták nagyobb részt a számvitelhez kapcsolódtak, később a közigazgatás, illetőleg a pénzügyi folyamatok egy-egy aktuális szakkérdésére irányultak, s az utóbbi időkben, így a XVIII. kongresszuson, Budapesten is, gyakorlatilag a számvevőszéki ellenőrzés tartalmi kérdéseire, pályaívének alakulására, hatásfoka növelésének lehetőségeire összpontosultak.

Az Állami Számvevőszék az INTOSAI-ban

Az ÁSZ mindvégig tudatosan törekedett, törekszik nemzetközi szakmai kapcsolatainak kiépítésére, bővítésére és fejlesztésére. A nemzetközi kapcsolatok vitele, gazdagítása nem pusztán és nem is elsősorban csak kontaktusteremtést jelent, hanem mindenekelőtt a szakmai fejlődést, az ellenőrzési munka minőségének javítását szolgálja. Ily módon hozzájárul az Európai Unió követelményeihez is igazodó módszertani és intézményfejlesztéshez.

Az ÁSZ megalakulása óta intenzíven közreműködik az INTOSAI tevékenységében. A belső ellenőrzéssel foglalkozó bizottságot 1992-től kilenc éven át az ÁSZ elnöke vezette. A számvevőszék adott otthont a I., valamint a II. Nemzetközi Belső Ellenőrzési Konferenciának, 1997-ben és 2000-ben. Emellett különösen a privatizáció ellenőrzésével, s újabban az INTOSAI jövőjével foglalkozó munkacsoport tevékenységében működtünk, működünk közre.

Az ÁSZ volt a házigazdája 2003-ban az INTOSAI Kormányzó Tanács ülésének és az ahhoz kapcsolódóan - az INTOSAI Főtitkárság felkérésére - a szervezet 50 éves fennállása alkalmából sorra került jubileumi ünnepségnek és tudományos ülésszaknak.

Folyamatos és tartalmas a kapcsolat az INTOSAI európai regionális szervezetével, az EUROSAI-val. A szervezet V. kongresszusán (Moszkva, 2002.) az ÁSZ irányította az állami költségvetés végrehajtásának ellenőrzésével foglalkozó munkacsoportot.

Az újjáalakult ÁSZ első elnöke, dr. Hagelmayer István közgazdász professzor tagja volt az INTOSAI Kormányzó Tanácsának és ellátta az EUROSAI elnökhelyettesi teendőit is. E magas szintű vezetői tevékenység folytatásaként dr. Kovács Árpád az INTOSAI legutóbbi, 3 évvel ezelőtt Szöulban tartott kongresszusa óta a szervezet alelnöke, a mostani XVIII. kongresszusától 3 éven át elnöke, majd pedig, a következő kongresszust követően újabb 3 évig ismételten alelnöke lesz a szervezetnek.

A kongresszus
szakmai vitái

A budapesti kongresszus témája a számvevőszékek szakmai együttműködésének értékelése és fejlesztési lehetőségeinek körvonalazása volt. A vita abból indult ki, hogy napjaink világjelensége, a globalizáció egyebek mellett azzal is együttjár, hogy a nemzetgazdaságok, a határokat átívelő vállalkozások, de emellett sokszor a különböző kormányok tevékenysége is bonyolult kölcsönhatásokkal kötődik egymáshoz, s ilyen körülmények között a pénzügyi ellenőrzés is szükségképpen "átlépi a határokat". Ez is felveti - az egyébként már kialakult és egyre sokrétűbbé váló szakmai tapasztalatcsere, közös továbbképzési projektek, programok mellett - a különböző országok számvevőszékeinek egymással, valamint az unió szervezetével, az Európai Számvevőszékkel való szervezett kooperációja kibontakoztatásának és folyamatos fejlesztésének igényét.

A számvevőszékek esetenként konkrét, együttes, illetőleg párhuzamos ellenőrzések végzésében megnyilvánuló kooperációja mellett időről-időre meghatározhatók, aktualizálhatók a nemzetközi együttműködésnek azok a fontosabb területei, tényezői, amelyek körében a szakmai kontaktus kibontakoztatását és elmélyítését az INTOSAI, illetőleg annak munkaszervezetei, bizottságai, vagy éppen a továbbképzést szervező intézménye, az INTOSAI Development Initiative, IDI (INTOSAI Fejlesztési Kezdeményezés) támogatják.