Draskovics Tibor: A kormány hisz az összefogás erejében, a kistérségekben élők, az ott működő önkormányzatok összefogásának erejében.

Kovács Árpád: A PPP projekt együttes pénzügyi kihatása számottevően determinálja a jövőbeni költségvetéseket és az államadósság pozícióit is, akár évtizedekre is.

Áder János: Vesztesei voltak az elmúlt két esztendőnek a bérből és fizetésből élők, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a vállalkozók. Az idén három új adót vezettek be.

A kormányzat számítása szerint a magyar gazdaság jó teljesítménye 2005-ben folytatódik, a növekedés ismét 4 százalék körüli lesz. Elhatározták viszont, hogy idén először úgynevezett finanszírozási tartalékot képzenek, melynek összege 100 milliárd forint. Kötelezik az önkormányzatokat is arra, hogy büdzséjük 2,5 százalékát ők is tartalékként kezeljék. A köztisztviselők és a közalkalmazottak keresete a törvényben garantált módon 6 százalékkal emelkedik jövőre - ígérte a miniszter. "2006-ban Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, Szegeden, Dunaújvárosban és végig a Balaton déli partján ott lesz az autópálya. Ez egyszerre teszi versenyképesebbé Magyarországot, és javítja a ma még lassabban fejlődő térségek, az ott élő milliók esélyeit. Nagy erőfeszítést igényel ez a program, de biztosak vagyunk abban, hogy megéri. Azért, hogy az autópálya-építés miatt ne kelljen más fontos célokat feladni vagy háttérbe szorítani, választjuk a koncessziós megoldást. Úgy teszünk, mint az a család, amelyik a napi megélhetés mellett a lakást is ki akarja festetni, és az autót is szeretné újabbra cserélni, de nincsen elég megtakarítása. Ez a család, ha arra számíthat, hogy a következő években biztos jövedelme lesz, lízingbe veszi az autót. Mi magánbefektetőkkel építtetjük meg az autópályát, megosztjuk velük a kockázatot, és az évek során díjat fizetünk számukra, feltéve, hogy biztosítják az autópálya megfelelő színvonalát és akadálymentes használatát" - adott magyarázatot az ellenzék által támadott megoldásra Draskovics Tibor. Az elképzelés - előkészítetlensége és alá nem támasztottsága miatt - kritikát kapott az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) is.

 

Hiányozó
hatástanulmányok

"A kormány a közszféra és a magánszféra újszerű együttműködésével, az úgynevezett Public Private Partnership konstrukció keretében szándékozik jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket megvalósítani, elsősorban a közúti, valamint az oktatási infrastruktúra területén. A törvényjavaslat azonban nem tartalmazza azt, hogy milyen kiválasztási elvek alapján és milyen eljárás szerint határozták meg ezeket a projekteket. Nem derül ki az sem, hogy azok megvalósítása rövidebb és hosszabb távon milyen előnyöket jelent a költségvetés szempontjából, és volt-e más alternatíva, nevezetesen, a hitelfelvételnek a kérdése. A kormány ugyanis nem közöl olyan pénzügyi számításokat, amelyek összehasonlíthatóvá tennék ennek az újszerű kon-strukciónak, valamint a hagyományos állami finanszírozású megoldásnak a ráfordításait. A PPP projekt együttes pénzügyi kihatása számottevően determinálja a jövőbeni költségvetéseket és az államadósság pozícióit is, akár évtizedekre is. Éppen ezért ajánlatos a szóban forgó konstrukcióval érintett területeken megfelelő korlátok megalkotásával határt szabni a hosszú távú kötelezettségvállalásoknak" - mondta a vitában Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke.

Bírálta a javaslat készítőit azért is, mert hiányzik a többéves elkötelezettségek hatásainak, a 2005. évet követő két esztendő várható előirányzatainak teljes körű bemutatása. Az ÁSZ szakembereinek számításai szerint a költségvetési törvényjavaslat bevételi főösszegének több mint fele, 52,6 százaléka értékelhető olyannak, amelynek teljesíthetősége közepes, illetve magas kockázatú. Hiányolták a szövegből az önkormányzatokat érintő rendelkezések kimunkálása során figyelembe vett törvénymódosításokat. Közülük csak a közoktatási törvényre vonatkozó tervezet szerepel a költségvetési törvényjavaslatban, amely mellesleg 26 jogszabályváltoztatásra tesz javaslatot.

A szocialista Kékesi Tibor főként arról értekezett, milyen jól áll a magyar gazdaság az uniós országokhoz viszonyítva. Míg az EU gazdasági növekedésének átlaga 2 százalék, addig a magyar ennek kétszerese. Az ipari termelés növekedése az unióban 2,3 százalék, a hazai ennek a négyszerese. Az inflációs adataink már nem ilyen kedvezőek az összehasonlításban, az EU-ban ez 2, Magyarországon 7 százalék. Kedvezőnek számít viszont, hogy az EU-ban 9 százalékos a munkanélküliség, Magyarországon ez 5,9 százalék. A politikus reménytkeltőnek tartotta azt is, hogy jövőre 50 százalék alá kerül az állami újraelosztás mértéke. Így egy százalékkal csökken a jövedelemcentralizáció, fél százalékkal az adóterhelés.

Kuncze Gábor: Végbemegy a mindenki által kívánatosnak tartott decentralizáció. Jó lenne, ha eljutnánk végre a valódi választott régió és ilyen módon a regionalizmus létrehozásához.

Gémesi György: Az önkormányzatok a működésképtelenség határára fognak jutni, s ily módon próbálják meg rákényszeríteni őket, hogy a kormány helyett elvégezzék a népszerűtlen adóemeléseket.

Jauernik István: A fejlesztések reálértékben igen jelentősen nőnek, a működések pedig nem. Lehet, hogy ezen az arányon változtatni kell.

A fideszes vezérszónok, Varga Mihály szerint viszont a jövő évi költségvetésnek nem lesz nyertese. A nyugdíjasoktól a környezetvédelmen keresztül a vállalkozókig, mindenki és minden terület rosszul jár. "Három megszorító csomag sem volt elég ebben az esztendőben ahhoz, hogy a megemelt túlköltekezés mértékét tartani tudja a kormány, most már arról folyik a vita, hogy 5 vagy 5,3 százalék lesz-e ez a hiány. Tavaly ilyenkor ígéretet tett a kormány, hogy 2005-ben 2,8 százalékra csökken a hiány. Mit találtunk a most beterjesztett 2005-ös költségvetésben? Azt, hogy 4,1 százalék lesz a deficit. Bizony, az ígéretek időközben messze kerültek a valóságtól" - mondta Varga Mihály.

Adócsökkentés vagy burkolt emelés?

Az MSZP frakcióvezetője, Lendvai Ildikó azzal válaszolt a Fidesznek: amíg kormányon voltak, nem tartották be ígéreteiket, főként azokat nem, amelyeket a nyugdíjasoknak tettek. Ráadásul most olyan fejlesztéseket kérnek számon - például a 4-es metró építésének csúszását - amelyeket ők akadályoztak. A politikus részletesen beszélt a koalíció lakástámogatási rendszeréről, amely szerintük sokkal igazságosabb, mint a Fidesz által kigondolt. "2005-ben csak a kamattámogatásra szükséges és tervezett összeg háromszor annyi, mint amennyit a Fidesz-kormány 2002-re tervezett, az egy gyerek után járó szocpoltámogatás meg egyenesen négyszeresére nőtt az elmúlt években" - mondta Lendvai Ildikó. Persze szükség van még az önkormányzatok segítségére is. A településeknek ezért szabadabb mozgást kell biztosítani a pénzügyekben - hangoztatta a frakcióvezető - , ezért módosító indítványokkal "oldanák azokat a pántlikákat", amelyek megkötik bizonyos önkormányzati pénzek felhasználását.

A fideszes Áder János szerint adócsökkentés helyett burkolt adóemelés történt és történik, az uniós 300 milliárdnak - megfelelő központi támogatás híján - csak töredékét tudjuk megszerezni. "Még nem volt az Európai Unió történetében olyan ország, amelyik egyébként a 100 százalékát megszerezte volna a pályázati pénzeknek. Magyarország sem lesz ez, azt hiszem, ezt nyugodtan borítékolhatjuk. És arról is mélyen hallgatott a pénzügyminiszter úr, hogy eddig 12 ezer pályázat érkezett be a Gazdasági Minisztériumba, és ebből szeptember 15-éig összesen hetet bíráltak el kedvezően" - utalt az ellenzéki honatya arra, miért nem lát esélyt a kormányzati tervek megvalósulására. Szerinte az elmúlt két év az adóemelések éve volt. Vesztesei voltak az elmúlt két esztendőnek a bérből és fizetésből élők, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a vállalkozók. Az idén három új adót vezettek be, s jövőre ismét három új adót akar bevezetni a kormány.

A decentralizáció éve

Egész másként látta a közelmúltat a szabad demokraták frakcióvezetője, aki szerint az ígéretek teljesítésében sokkal jobban állnak, mint a Fidesz. Kuncze Gábor volt egyébként az első a vezérszónokok között, aki részletesebben szólt az önkormányzatokat érintő kérdésekről.

A területfejlesztéssel kapcsolatban fontosnak tartotta megemlíteni, hogy 2005-ben 101,2 milliárd forintot fordít erre a célra a költségvetés. Ebből az uniós forrás - csak a területfejlesztési - a hazai forrásokkal kiegészítve 32,4 milliárd forint. Ezen túl további 68,2 milliárd forint hazai forrás áll rendelkezésre, amelyből 57 milliárd forintot a régiók és a megyék használhatnak fel. Ez azt jelenti, hogy végbemegy az egyébként mindenki által kívánatosnak tartott decentralizáció - vélte a szabad demokrata politikus. Ugyanakkor megjegyezte: azok a régiók, amelyek ezt a pénzt kapják, ahhoz képest korlátozott legitimitással rendelkeznek, mint ha közvetlenül választott régiók lennének. Jó lenne, ha eljutnánk végre a valódi választott régió és ilyen módon a regioanalizmus létrehozásához - hívta fel a koalíció és az ellenzék figyelmét is Kuncze Gábor.

Behatóan elemezték az önkormányzatok helyzetét a fórumos politikusok is. Herényi Károly frakcióvezető szerint a költségvetésben a fűnyíró elv érvényesül, melynek részeként a dologi kiadásokat mindenütt 5 százalékkal kell csökkenteni 2005-ben. Így valószínű, hogy a közalkalmazottak körének jelentős elbocsátására kerül sor. A 13. havi fizetés kifizetésére nincs támogatás, ezeket maguknak kell kigazdálkodniuk az intézményeknek. A következmény pedig nyilvánvaló: nagyarányú elbocsátás.

Frakciótársa, Gémesi György egyenesen az önkormányzatok tudatos "kivéreztetéséről" beszélt. Jövőre ugyanis újabb teherként jelentkezik a béremelés, nagyobb százalékban, mint amennyi forrást kap ehhez az önkormányzati szféra. Eközben bizonyos normatívák nem követik az inflációt, mások csökkennek, közben újabb terheket kapnak az önkormányzatok. Ezzel a működésképtelenség határára fognak jutni, s ily módon próbálják meg rákényszeríteni őket, hogy a kormány helyett elvégezzék a népszerűtlen adóemeléseket - vélekedett a polgármesterként is tevékenykedő politikus. "Az önkormányzati szféra kivéreztetése folyik a szemünk előtt. Hiába csinálunk többcélú kistérségi társulásokat, hiába teszem ide-oda a feladatot: ha a rendszerből hiányzik a pénz, működésképtelen lesz akkor is, ha összerakok 10-15-20-30-40 önkormányzatot, és megpróbálom pénzügyi eszközökkel arra presszionálni, hogy bizonyos feladatokat közösen lássanak el" - jelentette ki.

A kormánypárti hozzászólók teljesen másként látták a helyzetet. Jauernik István (MSZP) például hosszasan sorolta, a következő évben mely területeken gazdálkodhatnak több pénzből az önkormányzatok. Szociális juttatásokra 9,6 milliárd forinttal, szociális támogatásokra - rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, közcélú munkavégzés - 13 milliárddal, oktatásra 7,6 milliárddal, kultúrára 1,3, belterületi utak felújítására 10 milliárddal, tömegközlekedésre 6 milliárddal, EU-pályázatok saját erő kiegészítésére 3 milliárddal, cél- és címzett támogatásra 3,5 milliárd forinttal jut több.

Mi lehet oka annak, hogy mégsem igazán jó a hangulat? - tette fel a kérdést a képviselő. Majd így válaszolta meg: "Lehet, hogy az előirányzatok arányaival van egy kis baj. Nem a működési pénzekre fordítódik a többletkiadás nagy része, hanem a fejlesztésre. A fejlesztések reálértékben igen jelentősen nőnek, a működések pedig nem. Lehet, hogy ezen az arányon változtatni kell."

Béremelés,
elbocsátás

A fideszes Gyimesi Endre ellenzéki társaihoz hasonlóan a fedezetlen béremelés miatt aggódott. Idézte az Állami Számvevőszék megállapítását, amelyben leírják, hogy az önkormányzatok költségvetésében a közvetlen bérek és közterheik 66,5 százalékot jelentenek. Az ÁSZ ezért úgy látja, hogy megfelelő támogatás nélkül a 2005-ös költségvetésben óriási működési problémákat fog ez jelenteni az önkormányzatoknak. "A normatív állami hozzájárulások növekménye 2 százalék, a normatív kötött felhasználású támogatások átlagos növekménye 2,34 százalék. Hogyan jön ki ebből a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérfejlesztése, figyelembe véve azt is, hogy 2,5 százalékos tartalékot kell képezni az önkormányzatoknak? Ez végiggondolatlan költségvetés" - szögezte le a képviselő.

A kötelező tartalékképzést Kosztolányi Dénes (Fidesz) az önkormányzatok önállóságának és autonómiájának megcsonkításaként értékelte. "Ehhez csak akkor nyúlhatnak hozzá, ha külön kormányfelhatalmazást kapnak rá. De a kormány csak akkor adhat felhatalmazást az önkormányzatoknak, ha ezt majd az államháztartási helyzet megengedi. Önök olyan hiány elé néznek 2005-ben, hogy ilyen államháztartási helyzet valójában nem is lesz" - vélekedett a honatya.

Frakciótársa, Bóka István az elbocsátások következményeit látta katasztrofálisnak. Az intézkedésre több mint 25 milliárd forintot terveznek, ami több mint négyszerese a 2004-es összegnek. " A kormány tehát minimálisan több mint négyszer annyi közalkalmazott és köztisztviselő elbocsátásával számol, mint 2004-ben. A 25 milliárd forint minimálisan 25 ezer munkatárs leépítését tudja finanszírozni. Azok száma 480 ezer, akik közalkalmazottként és köztisztviselőként dolgoznak a helyi önkormányzatoknál. A 25 ezer közalkalmazott és köztisztviselő több mint 5 százalékos leépítést jelent. Hol itt a munkahelyteremtés programja? Hol itt a munkahelymegőrzés programja?" - kérdezte.

A javaslat pozitívumairól leginkább csak a kormánypártiak szóltak. Varga László (MSZP) például úgy vélte, hogy 2005 a területfejlesztés, a vidék nagykorúsításának éve lesz. "Először sikerül a rendszerváltás óta átütni a minisztériumok ellenkezésének falát, és 2005-ben minden korábbinál nagyobb összeg, több mint 100 milliárd forint szolgálja közvetlenül Magyarország régiói, kistérségei felzárkóztatását, a hihetetlenül nagy társadalmi-gazdasági különbségek mérséklését" - mondta. Ékes József (MDF) azonban a szemére vetette, hogy nincs megfelelő területfejlesztési stratégia, s a nemzeti fejlesztési terv köszönő viszonyban sincs a térségi társulások elképzeléseivel.

A legtöbb aggodalmas hozzászólás kormánypárti oldalról talán a környezetvédelem mostoha sorsa miatt hangzott el, amely csak 68 milliárdos tétellel szerepel a költségvetésben. A zöldtárca vezetője, Persányi Miklós azonban igyekezett meggyőzni a képviselőket arról, hogy a környezet ügye jövőre nemhogy veszítene, de nyer, s minden ellenkező híreszteléssel szemben a javaslat tartalmazza az európai csatlakozással vállalt ügyek megoldásához szükséges fedezetet. Terveik szerint így 2005-ben több mint ezer településen valósul meg állami forrásból finanszírozott környezetvédelmi fejlesztés. Mintegy 90 milliárd az az összeg, amelyet környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi beruházásra szánnak.

"A 2006-ig rendelkezésre álló keretekből másfél tucat települési hulladékkezelési rendszer készül hatmillió ember számára, összesen 74 milliárd forintból. Sikerrel befejezzük ezeknek a regionális hulladékkezelési rendszereknek a kialakítását például Hajdú-Biharban, Miskolc, Szeged és Szolnok körzetében, a Tisza-tónál, a Duna-Tisza közén, a Sajó-Bódva-vidéken, Északkelet-Pest megyében, a homokhátságon, a Nyugat-, az Észak- és a Dél-Balatonnál. A szennyvizek összegyűjtését és megtisztítását az ugyanezen keretekből fizetett 140 milliárdnyi nagyberuházás szolgálja például Zalaegerszegen, Veszprémben, Győrben, Szegeden, Pécsett, Sopronban, Szombathelyen, Kecskeméten vagy Debrecenben" - sorolta a miniszter.

Megígérte azt is, hogy érdemben folytatják a Vásárhelyi-terv végrehajtását és 2005-ben az első két tározó kivitelezése jelentősen előrehalad. Jut a gátak erősítésére is. Összességében az árvízi biztonság növelésére 2005-ben 13 milliárd a költségvetésben található összeg. Jövő év végére másfél millió embert érnek el a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek. Az elkövetkező két évben kilenc további régióban indulhat meg az uniós szabályoknak megfelelő hulladékkezelés. A jövő nyáron kezdi meg működését a miskolci és a szolnoki rendszer, de Szegeden is zajlanak már a kivitelezési munkák - mondta a miniszter. A másik kiemelt területen, a települési szennyvíztisztításban pedig a legnagyobb beruházásokat tervezik, uniós forrásból mintegy 140 milliárd forinttért.

Vitatott
oktatási normatívák

Éles vita alakult ki az oktatási támogatásokkal kapcsolatban is. Az ellenzékiek azzal vádolták a kormányt, hogy az egyházi intézményekben tanuló több mint százezer gyermek kevesebb támogatást kap kiegészítő normatívában, tankönyvbeszerzésben, étkeztetésben, kollégiumi elhelyezésben, ami egyházellenes. Magyar Bálint oktatási miniszter ezt cáfolta. "Elszámolási pontatlanságok és nem utolsósorban a számítási módszer torzításai miatt jelentős különbség alakult ki az önkormányzatok saját forrásból nyújtott támogatása és az ezt kompenzáló egyházi kiegészítő támogatás összege között. 2003-ban például az önkormányzatok saját forrásból nyújtott támogatása 125 ezer forint volt tanulónként, míg az egyházi kiegészítő támogatás egy tanulóra vetített összege 168 ezer forint volt. Ennek a különbségnek a megszüntetését célozza a költségvetési törvény azon módosítása, aminek alapján az egyházak kiegészítő támogatásának meghatározása során az önkormányzati saját forrásokat korrigálni kell a nem kötelező állami feladatokhoz saját forrásból nyújtott támogatás összegével.

Bírálat érte azt az elképzelést is, hogy az óvodákban és az általános iskolákban különválasztanák a normatív támogatáson belül az úgynevezett alaptámogatást és a kiegészítő normát. Az utóbbit az eredetileg beterjesztett költségvetés szerint ott vehetnék igénybe, ahol az átlagos iskolai osztálylétszám eléri a közoktatási törvény által megjelölt átlaglétszám meghatározott százalékát. Az intézkedés a szaktárca számításai szerint az óvodás- és általános iskolás korú tanulók 2,3 százalékát érinti, célja pedig a hatékonyabb finanszírozást biztosító osztálylétszám kialakítása, ösztönzés kistérségi társulásokra - hangzott el.

Németh Era