 |
 |
Módosította az Országgyűlés az Alkotmánybíróság által az előzetes normakontroll során kifogásoltakat, így december 1-jével hatályba lépett a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény. A november 18-án megrendezett országos kistérségi konferencián Lamperth Mónika belügyminiszter elmondta: nyárra 76 többcélú és 69 területfejlesztési társulás jött létre. Novemberben már összesen 95 többcélú társulást tartottak nyilván, és alakult újabb 52 területfejlesztési célú együttműködés is. Az önkormányzatok elsősorban közoktatási, szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, kulturális és belső ellenőrzési, illetve területfejlesztési feladatokat látnak el együtt. Csak a társuló településeknek lehet esélye arra is, hogy forrásokat nyerjenek el az uniós pályázatokon - hívta fel a figyelmet a belügyminiszter. |
Alakuló kistérségi társulások Az elaprózott települési önkormányzati struktúrából adódó hátrányok enyhítésére, és a széles körű feladat- és hatáskörből fakadó ellentmondások, gondok ellensúlyozására a társulások intézménye kínálja az egyik kézenfekvő megoldást - fejtette ki előadásában Lamperth Mónika. A korszerűsítési elképzeléseket a rangos elméleti és gyakorlati szakemberekból álló IDEA- munkacsoport készítette elő, amelyet aztán országszerte szakmai fórumokon vitattak meg a szakemberek. A kormány a közigazgatási rendszer korszerűsítésének alapvető irányairól szóló döntésében a következő prioritásokat határozta meg: minden állampolgár számára legyenek elérhetőek a minőségi szolgáltatások, mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek, a társadalmi erőforrások fejlesztése segítse megalapozni európai uniós versenyképességünket, a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon, legyenek meg a feltételei az uniós források maximális kihasználásának. A települések közti együttműködés statisztikai, mérési és igazgatási keretét azok az "egységek", kistérségek adják, amelyek felülvizsgálata 2003 őszén fejeződött be. Így ma az önkormányzatok közötti kapcsolatok és a közigazgatás követelményeinek figyelembevételével az ország területét maradéktalanul lefedő 168 statisztikai kistérséget nevesít a kormányrendelet. A kistérségek száma azonban nincs kőbe vésve, nem dogma. A jövőben időről-időre szükséges felülvizsgálata és adott esetben módosítása - mutatott rá a belügyminiszter. |
Az Európai Unióban az idei évben elkészült az új térségi lehatárolási rendszer. A magyar térségszerkezet kezdeti pontja a települési szint (NUTS 5), amely az alapvető önkormányzati feladatellá-tás színtere és a demokratikus intézményi rendszer egyik pillére. A következő szint a kistérség (NUTS 4), amely a területfejlesztés és a nagyobb szakértelmet igénylő államigazgatási feladatok elsőfokú ellátásának, illetve a komplex feladatellátásnak a színtere. A magyar rendszerben hagyományosan meglévő és szükséges megyei szint, amelynek a jövőben intézményfenntartó szerepe nem nélkülözhető és az európai rendbe is belefér (NUTS 3). A jövő a régióé lesz, amely mind statisztikai, mind pedig fejlesztési szempontból meghatározó (NUTS 2). A térségi rendszer legnagyobb eleme a nagyrégió (NUTS 1), amelynek inkább stratégiai jelentősége van. Biztos, hogy az Európai Unió, illetve a tagországok alapvető érdeke, hogy létrejöjjenek határokon átnyúló szerveződések, (nagyrégiós összefogások), hiszen vannak problémák és feladatok, melyek nem veszik figyelembe az országhatárokat. A kistérség színtere lesz a területfejlesztési döntéshozatalnak, az önkormányzatok együttműködésének tipikus keretét adja, elsősorban az egyes települések által hatékonyan el nem látható közszolgáltatások esetében, a központi alárendeltségű területi államigazgatás szervek illetékességi körzeteinek az igazodási pontja, illetve a magasabb szaktudást igénylő elsőfokú igazgatási feladatok színtere. A Belügyminisztérium annak érdekében, hogy modellezze a kistérségi feladatellátást, kísérleteket kezdeményezett. Tavaly hat kistérség kapott felkérést modellkísérlet megvalósítására. Ezek közül három - Baja, Makó, Marcali - többcélú társulásra, a másik három önkormányzat pedig - Miskolc nagyváros és kistérsége, Tab oktatási, és Zalaegerszeg pénzügyi - egyedi célok megvalósítására. A modellkísérletek során szerzett tapasztalatok rengeteg segítséget nyújtottak a többi kistérségnek a különböző típusú társulások létrehozásában. Az önkéntesség elvén alapuló többcélú kistérségi társulások alakítása erős ösztönzőrendszer működtetését igényli. Ezért már az idén is külön forrás állt rendelkezésre az önkormányzati együttműködés szorgalmazására. Az idén nyári határidőre megalakuló kistérségek összesen 7,7 milliárd forint támogatást kaptak. Jövőre tovább folytatódik a kistérségek támogatása: kilenc milliárd forint normatív támogatás segíti a már létrejött kistérségi társulásokat abban, hogy feladataikat hatékonyabban, színvonalasabban, a polgárok elvárásaihoz igazodó módon lássák el. Az újabban alakuló társulások ösztönzésére 6,5 milliárd forintot terveztek. |
|
Lamperth Mónika kifejtette: az már biztosan látszik, hogy a jövő évben meghaladja a százat azon többcélú kistérségi társulások száma, ahol a települések polgármesterei a közös feladatellátásban látják a jövőt. A belügyminiszter bízik benne, hogy jövőre már nem lesz olyan hátrányos helyzetű kistérség, amelyben nem hoznak létre társulást. A belügyminiszter felhívta a figyelmet a megoldandó problémákra is. Az egyik ország két legnagyobb városának problémája, hiszen mind Budapest, mind pedig Debrecen egy kistérség a mai rendszerben, így lehetőség sincsen ezen települések előtt arra, hogy társulást hozzanak létre. Rendelkezésre álló adatokból azonban kiderül, hogy ha jogilag nem is, de valójában ez a két település is kiveszi részét a kistérségi feladatellátásokból, hiszen a környezetükben lévő kisebb települések számára rengeteg olyan szolgáltatást nyújtanak, amely máshol kistérségi társulás keretében valósul meg. A másik probléma, hogy a kistérségi lehatárolás során nagyon eltérő méretű, településszerkezetű, gazdasági erejű kistérségek jöttek létre, melyek ebből adódóan nem tudnak azonos eséllyel társulni és a finanszírozásban is új, differenciáltabb megközelítésre van szükség. A kistérségi összefogás kibontakozása, megerősödése a várakozások szerint új lendületet ad a közigazgatási reform egész folyamatának. Jelenlegi önkormányzati rendszerünkben a területi önkormányzás színterei a megyék. A megyei önkormányzatok és azok felelős vezetői eddig is sok tapasztalattal járultak hozzá a kistérségi reform előkészítéséhez és segítették annak folyamatát. Az erős, komplex feladatokat ellátó kistérségek megjelenésével új lehetőségekhez jutnak a területfejlesztési feladataikban egyébként is megerősödött megyei önkormányzatok is. A kistérségekkel kialakított átfogó együttműködés, feladatmegosztás lehetővé teszi, hogy a területi önkormányzás eddigi elemei jelentősen bővüljenek, a megyei választott testületek az eddigieknél is eredményesebben, hatékonyabban tölthessék be hivatásukat. A megújuló térszerkezet megerősödő elemei egymásra épülve, egymást kiegészítve járulnak hozzá az önkormányzati rendszer megújulásához. |
|
|
A miniszter véleménye szerint lassan a regionalizáció is polgárjogot nyer a közgondolkodásban. A régiókhoz decentralizált források jövőre már elérik a 70 milliárd forintot. Néhány éven belül jelentős fejlődést fog eredményezni a közigazgatás hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, amelyet decemberben fogad el az Országgyűlés. A törvény új alapokra helyezi az egyén és a hatósági eljárások kapcsolatát, az előbbi javára: "ügyfélcentrikus" megközelítés váltja fel a "hivatalcentrikus" megközelítést. |
||
Mi lehet a megyék, illetve a területi középszint szerepe az európai uniós csatlakozás után? A témáról rendezett pécsi szakmai konferencián az előadók és a résztvevők a csatlakozás hazai közigazgatásra gyakorolt hatásáiról, a jogharmonizációs feladatokról és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról, illetve a területfejlesztés időszerű kérdéseiről fejtették ki álláspontjukat. A konferencián az is elhagzott: talán nem az elmélet, hanem a politikai és szakmai realitások alapján kellene meghatározni a megyék jövőbeli szerepét. |
A rendszerváltás óta eltelt 15 év alatt a magyar közigazgatás egyetlen problémájáról sem jött össze annyi kutatási anyag, mint a középszintről, elmozdulás azonban nem történt - összegezte Balogh László. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) elnöke kifejtette: a megyékben dolgozók szerint igazi decentralizáció nélkül a középszint problematikája nem oldható meg. Az igazi decentralizáció az lenne, hogy a kormány megbízik a területi és helyi politikusokban. Elegendő forrást ad nekik a helyi feladatok megoldásához, és engedi, hogy a helyi emberek szabadon döntsenek ezekről a pénzekről. Ha ez így történne, akkor a politikai inga nem lódulna akkorákat a négyévenkénti választások során. Az elnök szerint alapvető, hogy az önkormányzati rendszer nem működhet normálisan integrációs pont vagy pontok nélkül. Lehet beszélni arról, hogy a középszint feladatait más, a magyar közigazgatásban ma még nem létező formációk jobban el tudják látni, de ami létezik, az a megye. Az elmúlt években senkinek nem jutott az eszébe, hogy az integrátori, koordinációs feladatokat a megyék is elláthatnák. Inkább a helyi kormányszervek látják el, mert bennük nagyobb a bizalom. |
A megyei szakemberek közül jónéhányan ott bábáskodtak 1997-ben a területfejlesztési törvény megszületésénél. Aztán megcsinálták a területfejlesztést helyi szinteken. Ma annyi bizalmat nem kapnak a megyékben dolgozók, hogy az illetékesek elhiggyék, képesek lesznek önállóan, kitűnő szakemberekkel a hátuk mögött, törvényesen megalakítani azokat a tanácsokat, amelyeket korábban már létrehoztak és működtettek - fejtette ki Balogh László. Az elnök fontosnak tartotta kiemelni: az elmúlt évek során folyamatosan nőtt a megyék által fenntartott intézmények száma, s a megyék a legnagyobb foglalkoztatók. Nem könnyű feladat ez azért sem, mert kezd kifogyni a működtetés gazdasági alapja. A vagyon és a saját bevételek csökkennek. Emellett azért a megyék az elmúlt 15 évben középületekkel - könyvtárakkal, múzeumokkal, kórházakkal, iskolákkal - gazdagították környezetüket, és az országot. Megítélése szerint a helyzet felemás. Egyik oldalon vitathatatlan politikai legitimitás, komoly fejlesztések, jó színvonalú szakmai munka a hivatalokban és az intézményekben, felelősség a foglalkoztatottakért. Másik oldalon a tudomásul vétel hiánya, a középszintű szerepkörök helyének lázas keresése mindenütt, csak a megyéknél nem. A megyék szerepe A rendszerváltás utáni első ciklus volt a nagy váltás. Ekkor váltak a megyék gyenge legitimitással, gyenge hatáskörökkel rendelkező területi szintté. Ám a MÖOSZ elnöke szerint ekkor partnerként, hierarchia nélkül egymásra találtak a megyék és a települések. A második ciklus hozott eddig a megyék számára a legtöbbet. Közvetlen választást, s ezzel erős politikai legitimációt, az önkormányzati törvény módosítását, szerény feladat- és hatáskör bővülést. Ez volt az a ciklus, amikor megszületett a területfejlesztés, még ha csak az elnök azonossága köti is össze a területfejlesztést az önkormányzatisággal. A harmadik ciklus nem változtatott az önkormányzati középszinten. Felvetődött a régiók alakításának kérdése az európai uniós csatlakozásra való felkészülés során, végül is maradtak a megyék. Elkezdődött a negyedik, a mostani ciklus. A kormányprogramban hangsúlyosan jelent meg az ügyfélbarát közigazgatás igénye. A közigazgatás átalakításának elsődleges irányává a decentralizáció vált. A döntési szintek súlypontját a régiókra és a kistérségekre kívánták helyezni. Az IDEA-vitákban három fő téma jelent meg: a kistérségek fejlesztése, a régiók kialakítása és az önkormányzati finanszírozás. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában mindezekhez felzárkózik a közigazgatási hatósági eljárási törvény megalkotása, mint az ügyfélbarát közigazgatás eszköze. Balogh László szerint ma már elmondható, hogy a reform nagyléptékű elgondolásai talonban maradtak. Elsősorban azért, mert nem alakult ki velük kapcsolatosan politikai konszenzus. Ebből következőleg az alkotmány és a kétharmados törvények módosítása parlamenti támogatás híján elmaradt. Emellett a reform társadalmi támogatottságáról sem győződött meg soha senki. Szerencsétlenül egybeesett a reformmal a kistelepülések kiürülése. A megszűnő posták, MÁV-szárnyvonalak, Volán-járatok leállítása, amikért pénz híján nem állt helyt az állam. Az érintettek azt hihették: azért, mert elviszik a kistérségekbe. Persze ez nem így van, de nem volt jó az időbeli egybeesés. A reform nem foglalkozott a magyar közigazgatás létező szintjeivel: a településekkel, a megyékkel, az országos szinttel. Nem foglalkozott a létező megyei közigazgatással, de a megyei állami szervek sorsával sem. |
|
Tartalomjegyzék * tizennegyedik évfolyam, 12. szám * 2004. december
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.