 |
 |
Törvény, amellyel valamennyi állampolgár találkozik a születésétől a haláláig - az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási eljárásról szóló új törvényt, amelynek célja az ügyfélbarát szolgáltatás megteremtése. A hivatalnokok "Bibliájának" kimunkálását egy kodifikációs bizottság vállalta, amelyet a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal hozott létre. A munkába bekapcsolódtak polgármesterek és más önkormányzati szakemberek is, a végeredményt azonban számos bírálat érte. A legfőbb félelem azonban ismét az, hogy a többmilliárdos költségű módosítást az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. |
Közhatalom helyett szolgáltatás Megújult a közigazgatási eljárásról szóló jogszabály ...a fogorvosok után a hivatalok biztosan Százezer köztisztviselő "átprogramozását", a hivatali ügyintézés ügyfélbaráttá tételét kísérli meg az Országgyűlés által december közepén elfogadott államigazgatási eljárásról szóló törvény. Tavaly ősszel, a parlamenti vita bevezetőjében a belügyminiszter úgy vélte: a fogorvosok után a hivatalok biztosan előkelő helyen szerepelnének abban a rangsorban, amely azokat a helyeket sorolná fel, ahová az emberek nem szívesen járnak. A várakozások szerint ezen változtatna a 2005. november 1-jétől hatályba lépő új államigazgatási eljárási törvény. Mit jelent az új szemlélet? A köz érdekében eljáró, de az ügyfelekkel együttműködő és értük tevékenykedő közigazgatás létrehozását - fogalmazta meg Lamperth Mónika. |
A törvény teljessé kívánja tenni az ügyféli jogokat. Ilyenek például: értesítés az eljárás megindításáról, hatósági közvetítőnek az eljárásba történő bevonása, egyes közbenső döntések elleni bírói út megnyitása, a bíróság által felülvizsgálható hatósági döntések körének szélesítése. Az Európai Unió tagjaként a hatóságnak kell hivatalból gondoskodnia arról is, hogy a magyar nyelvet nem ismerő külföldi ügyfelet emiatt ne érje hátrány az eljárásban. A jogszabály hangsúlyos elemként kezeli az eljárási határidő betartását. Azt mondja, hogy ha mulasztott a hatóság, a szervezet vezetőjével szemben fel lehet lépni. A korábbi szabályozástól eltérően a hatásköri viták elbírálása a Fővárosi Ítélőtáblához kerül. Az Alkotmánybíróság alapvető feladata ugyanis a normakontroll, a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata. Az ügyfél Az új szabályozás megtartja és tovább erősíti az úgynevezett szakhatósági modellt. Rögzíti, hogy az ügyfél nem kötelezhető az eljárás lefolytatásához szükséges más hatóság engedélyének beszerzésére, ez egyértelműen az alapügyben eljáró hatóság kötelezettsége. Például egy üzlet megnyitásához eddig az ügyfélnek kellett kérni az ÁNTSZ-től, a tűzoltóságtól, akár a növényvédelmi állomástól is az engedélyt. A törvény hatálybalépése után az engedélyeket ugyan be kell szerezni, de ez nem az ügyfél, hanem a hivatal dolga lesz. A jelenleg még hatályos törvény szerint sem lehet olyan adat igazolását sem kérni, amely az eljáró közigazgatási szerv nyilvántartásában szerepel. Az ügyfelek eljárási terheinek további csökkentése érdekében az új törvény ezt a szabályt továbbfejleszti, és kimondja, hogy az ügyfél nem kötelezhető olyan adat igazolására, amely az ország területén működő bármelyik közigazgatási szerv jogszabályban elrendelt nyilvántartásában megtalálható. Tehát a mai szabály szerint, ha valaki elmegy az anyakönyvi hivatalba, akkor nem kérhetik tőle ma sem a születési adatait. De ha ott ügye intézéséhez más hatóságtól kell - esetleg a földhivataltól vagy máshonnan - valamilyen adat, akkor azt a jövőben nem neki, hanem a hivatalnak kell beszereznie. Újdonság Új intézményként lép be a hatósági közvetítő, amely az Európa Tanács több ajánlásában is szerepel, és Franciaországban, Svédországban, Németországban már alkalmazzák. A hatósági közvetítő feladata az, hogy a nagyszámú ügyfél részvételével folyó eljárásban - például környezetvédelmi, ipari beruházásoknál - az ügyfelek, a kérelmező és a hatóság között a legmegfelelőbb megoldás keresésével közvetítsenek. Igénybevétele nem kötelező, arról az eljáró hatóság minden ügyben szabadon dönthet. Az ügyfelek azonban így hiteles tájékoztatást kaphatnak, s a közvetítők javaslatot tehetnek a kérelmezőnek és a hatóságnak, például egy beruházásnál, annak optimális és a lakosság érdekeit is szem előtt tartó megvalósítása érdekében. A jelenleg még hatályos szabályok szerint az ügyfelek az eljárások túlnyomó részében nem értesülnek az eljárás megindításáról, és így nem tudják gyakorolni az ügy kezdeti szakaszában a törvényben meghatározott jogaikat. Az új jogszabály ezen is változtat: az ügyfelek értesítése kötelező. A nyugat-európai fejlett demokratikus államok közigazgatásában általános az is, hogy a hatóság nem a hatalom pozíciójából tárgyal az ügyféllel, hanem közösen keresnek megoldást konkrét ügyekben. Több európai állam hosszú idő óta sikeresen alkalmazza a hatósági szerződés jogintézményét. Ezt leggyakrabban építkezéseknél alkalmazzák, mégpedig olyan formában, hogy a hatósági szerződésben a beruházó - az alapberuházásból származó esetleges negatív hatások ellensúlyozására - járulékos fejlesztést is vállal. A hatósági szerződés kikényszeríthetőségét részben végrehajthatósága biztosítja, részben az a lehetőség, hogy megtámadható bíróság előtt. Azoknak a hazai ügyeknek a meghatározására, amelyekben nem köthető hatósági szerződés, a törvény elfogadását követő jogalkotási folyamatban kerül sor. A törvény céljai között szerepel az is, hogy a végrehajtási eljárás hatékonyabb legyen. Annak eredményességét ugyanis jelentősen lerontja, hogy kevés a szakember és helyenként az is, hogy az államigazgatásban dolgozók vonakodnak a helyi lakossággal szembeni kényszer alkalmazásától. Ezt úgy oldanák meg, hogy úgynevezett végrehajtó szolgálatokat hoznának létre. A törvény azt sem zárja ki, hogy az önkormányzatok hatósági társulást hozzanak létre a végrehajtásra, sőt támogatják ezt a szándékot. A közigazgatási szerv döntésével szemben benyújtott bírósági keresetnek jelenleg halasztó hatálya van a végrehajtásban. Egy-egy határozat emiatt sokszor éveken keresztül nem érvényesülhetett. Akinek érdekében állt, az bírósági keresetet nyújtott be és a hatósági döntés kedvezményezettje évekig várhatott arra, hogy igazának érvényt szerezzen. Az időhúzásra ezentúl nem lesz lehetőség, de garanciális szabályként bekerült a törvénybe, hogy a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti, ha jogszabálysértést észlel. Ki viseli a költségeket? A parlamenti vitában felmerült, hogy a nagyszabású változásoknak lesz-e megfelelő anyagi fedezetük. Mikes Éva, a Fidesz vezérszónoka kifejtette: nem tisztázott, hogy mit is jelent: az önkormányzatok és az állami költségvetés közösen viseli majd a költségeket. Szerinte az elmúlt évek tapasztalatai után ez elég rosszul hangzik. Edzett polgármesterek ilyenkor szokták felkapni a fejüket, mert ez az ígéret általában azt jelenti, hogy a legjobb esetben is csak a szükséges források egy része érkezik meg az önkormányzatokhoz. Az ügyfelek szemszögéből pedig azt tartotta aggályosnak, hogy különböző hivatalok megfelelő adatvédelmi előírások nélkül cserélgethetik a polgárok adatait. Úgy vélte, az elektronikus ügyintézésről külön törvényt kellene alkotni. Gémesi György, az MDF frakció szónoka többek között a végrehajtásról szóló fejezetet nevezte kritikus pontnak, mert a majdan létrehozandó végrehajtó szervezet létszámszükséglete, pénzügyi és infrastrukturális forrása ismeretlen. Hasonló aggályok miatt javasolta az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezések átgondolását is. A parlamenti koalíciós többség a szavazásnál a törvényjavaslat ismertetett alapelveit nem változtatta meg. Kétségtelen, hogy alaposan mérlegelni kellett, hogy a törvény a hatálybalépésig ellátandó feladatokat milyen ütemezésben és hogyan tudjuk ellátni - fejtette ki a belügyminiszter. El kell végezni a különös eljárási jogszabályok felülvizsgálatát, és azt összhangba kell hozni az új eljárási szabályokkal. Ezeket a jogszabály-alkotási feladatokat a kormány már ütemezte, a szükséges törvénymódosítási javaslatok a tavaszi ülésszakon kerülnek az Országgyűlés elé. A kormányrendeleti és miniszteri szintű jogszabályok kihirdetése májusban történik meg ezen ütemezés szerint. A kormány a köztisztviselők felkészítésének lehetőségét is megvizsgálta, s a tananyagok kidolgozása már elkezdődött. Az eljárásjogi szabályozás törvényi rendelkezései a közigazgatási alap- és szakvizsga tananyagába bekerülnek. Az alap- és szakvizsgára felkészítő és az év elején induló tanfolyamok már tartalmazzák az új általános eljárási szabályokat. N. E.
|
|
Tartalomjegyzék * tizenötödik évfolyam, 1-2. szám * 2005. január-február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.