Ombudsman Szegeden
A legtöbb megkeresés az önkormányzati beruházásokkal, felújításokkal, közművekkel kapcsolatban érkezett az országban elsőként létrehozott Lakossági Érdekvédelmi Hivatalhoz Szegeden. A hivatal, amely az egyéni bejelentések mellett önkormányzati cégeket is vizsgál, egyéves fennállása során 250 ügyet ellenőrzött. A bejelentések 41,5 százaléka a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájával kapcsolatban érkezett, amely az önkormányzati beruházásokkal, felújításokkal, közművekkel és a környezettel foglalkozik. Az ügyfelek több mint negyede önkormányzati cégek miatt kereste fel az irodát és tett kifogást a vízmű, a hőszolgáltató vagy az ingatlankezelő társasággal kapcsolatban.
Tavaly márciusban azzal a céllal hozták létre az érdekvédelmi titkárságot, hogy segítse a lakosság és a városháza közötti kapcsolattartást, illetve tájékoztassa a jegyzőt a hivatal működésében rejlő esetleges típushibákról. A hivatalban bárki panaszt tehet, ha úgy látja, hogy sérelem érte jogait az önkormányzat illetékessége alatt működő bármely szerv, intézmény, cég eljárása, határozata, intézkedése, vagy éppen mulasztása következtében.
|
|
Integrált e-önkormányzati rendszer a homokháti
kistérségben
Integrált e-önkormányzati rendszert hoznak létre a homokháti kistérségben, a kistérség az informatikai fejlesztés kiépítésére uniós forrásokból 470 millió forintot nyert el, amit 45 millió forintos kormányzati támogatás és az érintett települések 22 millió forintos önereje egészít ki. Az érintett kilenc önkormányzat mintegy 26 ezer lakosát ellátó rendszer a jövő év második felére készül el. Kiépülésével egyszerűsödik és rövidebb lesz az ügyintézés, így költséghatékonyabbá válik az önkormányzatok működése. A program első szakaszában az önkormányzati dolgozókat készítik fel a rendszer használatára, települési és térségi portálrendszert alakítanak ki, valamint lehetővé válik az elektronikus dokumentumkezelés. A projekt második szakaszában minden polgármesteri hivatalban a testületi munkát támogató rendszert alakítanak ki, és megteremtik a szociális-, a szabálysértési-, az adó- és az építéshatósági ügyek elektronikus intézését. A fejlesztési program modellként szolgál más kistérségek számára is. |
|
Informatikai fejlesztés Kecskeméten
Kecskemét és vonzáskörzetének legnagyobb informatikai fejlesztése kezdődik az EU 540 millió forintos támogatásával, amelyhez az önkormányzatnak 100 millió forint saját erőt kell biztosítania. A program az idén elindul és 2008-ra fejeződik be. A polgármesteri hivatalban kialakítják az elektronikus közigazgatást és a digitalizált ügyiratkezelést. A fejlesztések megvalósítása után a vállalkozások és a magánszemélyek is azonnal hozzájuthatnak a legfrissebb információkhoz. Az önkormányzati képviselők a laptopjukra fogják kapni az előterjesztéseket és a kapcsolattartás is a számítógépen keresztül történik majd. |
|
Sikeres közigazgatási modellkísérlet Bács-Kiskun megyében
Újabb állomásához érkezett Bács-Kiskun megyében a Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karta országos bevezetését megelőző modellkísérlet. A programban résztvevő 12 megyei szervezet több olyan újítást is bevezetett, amely az ügyfelek magasabb szinten történő kiszolgálását segíti. A közigazgatási karta egy olyan dokumentum, amelyben megfogalmazzák az ügyfelek elvárásait, jogait és a hivatalok kötelezettségeit, illetve azok számonkérését.
A karta előírja többek között azt, hogy heti egy alkalommal lehetőséget kell biztosítani az ügyintézésre azok számára is, akik 16 óra után szeretnének a hivatalokhoz fordulni. A hivatalokban ügyfélvédnök képviseli az ügyfelek érdekeit, aki nyolc napon belül kivizsgálja a hivatal működésével és a kartában foglaltak megsértésével kapcsolatosan benyújtott panaszokat.
A Bács-Kiskun megyében folyó modellkísérletben öt önkormányzat, öt területi államigazgatási szerv és két rendvédelmi szerv vesz részt. A program keretében Kiskunfélegyházán átalakították az ügyfélfogadót, a kalocsai rendőrkapitányságon a gyermekekkel érkező állampolgárok részére alakítottak ki külön helyiséget, a tompai határátkelőn pedig akadálymentesített, korszerű várótermet építettek. A kísérleti program fő célkitűzése a közszolgáltatások színvonalát jelentősen javító, ügyfélbarát rendszerek kiépítésének, az esélyegyenlőséget is hatékonyan elősegítő ügyfélszolgálati karta fokozatosan történő bevezetésének szakmai megalapozása. A program sikere esetén a tervek szerint június 1-jétől az egész országban megkezdődhet a kartában foglaltak fokozatos bevezetése.
|
|
Megyék közötti új együttműködés
Lamperth Mónika belügyminiszter szakmai megbeszélésre hívta meg a Dél-dunántúli Régió három megyéjének vezetőit. A találkozón a megyék közötti együttműködés új formáiról és egy erre irányuló modellkísérlet elindításának lehetőségéről volt szó. A hasonló modellkísérletek részét képezik a közigazgatási reformnak, hisz eredményeik és tapasztalataik tükrözik a várható hatásokat és így időben beépíthetők a reform végrehajtási folyamatába. A regionális modellkísérlet szereplői azért éppen Baranya, Somogy és Tolna megyék, mivel e régióban már teljeskörűen megalakultak a többcélú kistérségi társulások, amelyek korábban már több sikeres modellkísérletben is részt vettek.
A modellkísérlet - a kormány decentralizációs törekvésével és az Európai Unió alapelveivel összhangban - elő kívánja segíteni a dél-dunántúli térség dinamikusabb, gyorsabb fejlődését. A tanácskozás résztvevői egyetértettek a regionális modellkísérlet elindítására vonatkozó kezdeményezéssel, mivel az egyaránt szolgál régiós és országos érdekeket. A régió képviselői megerősítették azon szándékukat, hogy részt vesznek a régiós modellkísérletben és a javaslatot április végéig képviselőtestületi üléseik elé terjesztik. A régió vezetői azt szeretnék, ha a modellkísérlet július 1-jével elindulna. A belügyminiszter kötelezettséget vállalt arra: kezdeményezi a kormánynál, hogy a Dél-dunántúli Régiót jelölje ki az államigazgatási és területfejlesztési modellkísérlet területévé.
|
Februárban tizenöt szociális bérlakást adott át Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere. Az önkormányzat által 2004 októberében kiírt pályázatra 151család jelentkezett, ebből 84-en feleltek meg a feltételeknek. A 219 millió forintos beruházással épült, két- illetve háromszobás lakások odaítélésénél elsősorban az igénylők egészségügyi és szociális helyzetét vette figyelembe az önkormányzat. Elsőbbséget élveztek azok a családok, amelyekben fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg személy él, illetve amelyeket a hajléktalanság veszélye fenyegetett. Az önkormányzat a beköltöző családokat továbbiakban sem hagyja magára: igényelhető lakásfenntartási és egyéb támogatásokkal gondoskodik róluk. A tizenöt új szociális bérlakás átadásával 41 gyermeknek és 33 felnőttnek sikerül lakáshelyzetén gyökeresen javítani. |
|
Új feladatok előtt
a közigazgatás
A közigazgatási eljárási törvény bevezetését, a régiók és a többcélú kistérségi társulások működésének továbbfejlesztését, az önkormányzati törvény korszerűsítését, valamint a településügyi törvény koncepciójának kidolgozását tartja az idei év legnagyobb kihívásainak az önkormányzatok és a közigazgatás számára a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára.
Bujdosó Sándor elmondta: az új közigazgatási eljárási törvény novemberben lép hatályba. Az ügyfelet állítja a tevékenység középpontjába, és az ő helyzetét könnyíti majd meg a hatósági eljárásban. Ehhez kell igazítani az önkormányzati rendeleteket, az informatikai hátteret, meg kell ismertetni a köztisztviselőkkel, a lakosság számára is kellő tájékoztatást kell nyújtani.
A helyettes államtitkár további fontos teendőnek nevezte a többcélú kistérségi társulások működésének segítését, újabb társulások megalakításának ösztönzését. Erre a központi költségvetés 2005-ben 15,4 milliárd forintot biztosít. A Belügyminisztérium jogalkotási terveiről szólva elmondta: az önkormányzati törvény megszületésének 15. évfordulója jó alkalmat kínálna arra, hogy a jogszabály fogyatékosságait az elmúlt másfél évtized gyakorlati tapasztalatai alapján megszüntessék. A kormányprogramban szerepel a településügyi törvény megalkotása is, a jogszabály koncepciója várhatóan az év első felében a kormány elé kerül.
|
|
|
Még nem alkalmazható mindenütt
az e-közigazgatás
A közigazgatási intézmények közel 95 százaléka rendelkezett 2003-ban számítógéppel, ezeket az alkalmazottak kétharmada használta . A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az államigazgatásban található a személyi számítógépek 70 százaléka. Itt kiterjedt a belső, intézményi hálózat (intranet), s a világhálóhoz elsősorban bérelt vonali kapcsolattal csatlakoznak. Az önkormányzatok az államigazgatáshoz képest 19 százalékos lemaradásban voltak 2003-ban: az internet használata csak a nagyobb települések intézményeiben jellemző, s elsősorban ISDN és modemes kapcsolódást alkalmaztak. A közigazgatás egészén belül az önkormányzatok információs célú befektetései nem érik el a 6 százalékot, míg ez az államigazgatásban 28 százalék. |
|
-
Lerakó épül Bodrogkeresztúron. Hatvanhat abaúji és zempléni önkormányzat összefogásával félmilliárd forintból építési, bontási hulladék feldolgozására alkalmas üzem épül Bodrogkeresztúron, a már meglévő regionális települési szilárdhulladék-lerakó területén. Évente 50 ezer tonna építési és bontási hulladékot, betont, aszfaltot, üveget dolgozhat fel az új üzem, az így nyert anyagot út- és gátépítésekre lehet használni.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetvédelem és infrastruktúra operatív programja (KIOP) keretében, pályázaton nyert pénzből valósul meg a 497 millió forint értékű beruházás. Az összeg háromnegyedét az Európai Unió, 20 százalékát a központi költségvetés biztosítja, a települési önkormányzatoknak csupán a fennmaradó 5 százalékot kell állniuk. A KIOP 2004-es pályázati kiírásra 30 pályázat érkezett be, ezek közül 6 nyert támogatást, amelyek egyike az abaúji-zempléni projekt.
Az üzem zárt rendszerű lesz, a legkorszerűbb technológiával épül, segítségével teljes egészében megoldódhatnak a térség ilyen típusú hulladékának elhelyezési gondjai. A projekt egyébként része annak a középtávú fejlesztési koncepciónak, amely a zempléni régió komplex hulladékgazdálkodási rendszerének teljes kiépítését célozza meg.
-
Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program. Várhatóan 2007-ben kezdődhet meg a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program kivitelezése, a 27,5 milliárd forintos beruházás hosszú távon megoldja mintegy 300 dél-dunántúli település 450 ezer lakosának szemételhelyezési gondjait. A program költségeinek 65 százaléka a kohéziós alapból, 25 százaléka kormányzati forrásból valósulna meg, a résztvevő településeknek 10 százalék önerőt kellene vállalniuk. A projekt keretében megteremtenék egy regionális hulladékgyűjtési rendszer alapjait, a zöldhulladék-gyűjtés, komposztálás, a szelektív gyűjtési rendszer lehetőségét, megoldanák a hasznosítást és az elavult lerakók bezárását, rekultivációját.
-
Több támogatás a környezetvédelmi beruházásokra. Az idén a tavalyinál kétszer több, összesen 44 milliárd forint jut hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítésére - jelentette be Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Részben költségvetési, részben EU-s pénzekből Szegeden, Debrecenben, Szolnokon és a Zala völgyében alakulnak ki nagy hulladékgazdálkodási rendszerek, s megkezdődik további négy előkészítése. A miniszter szerint különösen fontos a veszélyes hulladék kiszorítása a lakossági szemétből, csökkentve ezzel a környezetkárosítás kockázatát. Az illegális hulladéklerakások megszűntetése érdekében a jogszabályok szigorítását és a rendvédelmi szervekkel való a szorosabb együttműködést szeretné elérni a zöldtárca vezetője.
-
Panellakások korszerűsítése Egerben. Újabb 514 panellakás modernizálásához nyert költségvetési támogatást Eger. Az elmúlt évek felújításaival együtt ez már 839 iparosított technológiával épült otthon rekonstrukcióját jelenti. A költségeket egyharmad-egyharmad arányban a költségvetés, az önkormányzat és a lakóközösség állja. Így a 90 millió forint értékű munkákhoz 30 millió forinttal járul hozzá az önkormányzat. A korszerűsítés elsősorban a lapostető és a homlokzat szigetelését, valamint a liftek és a közvilágítás felújítását jelenti. Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a panelházak felújítását, és a pályázatokhoz továbbra is biztosítja a megfelelő helyi forrásokat.
-
Agglomerációs rendezési terv. A budapesti agglomeráció területrendezési terve megteremti annak lehetőségét, hogy a térségek, a települések adottságaira épülő decentralizált területi fejlődés induljon meg - mondta Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti expozéjában, a törvény vitájának megkezdésekor. A miniszter szerint azért fontos a folyamatokat szabályozni, mert az ország legdinamikusabban fejlődő térségéről van szó, ahol a fejlesztési szándékok jelentősek, és általában nagy területigénnyel járnak. A budapesti agglomeráció az ország versenyképessége szempontjából meghatározó jelentőségű, és mert a jelenleg tapasztalható, sokszor kedvezőtlen területi folyamatok megállítására nincs más eszköz.
A terv tartalmazza az országos és térségi jelentőségű közműhálózatok helyét, az urbanizált, a mezőgazdasági, illetve a természeti területek rendszerét, valamint a területek használatának átfogó, a településrendezési tervekben érvényesítendő szabályozását.
-
A lakásmaffia visszaszorításáért. Döntött a kormány a lakásmaffia-tevékenység visszaszorítása érdekében elvégzendő feladatokról. Több törvény módosítása szükséges ahhoz, hogy az ügyvédek, a bírósági végrehajtók és a közjegyzők ellenőrizni tudják, ügyfeleik személyazonossága valódi-e a lakásvásárlások során. A cél az, hogy ennek érdekében az interneten keresztül elérhető legyen a Belügyminisztérium központi adatbázisa. A földhivatalok számára pedig megfelelő adatbázis segítségével biztosítani kell az ügyvédi bélyegzők és ellenjegyzések valódiságának ellenőrizhetőségét. A kormány fontosnak tartja a jogalkalmazóknak a tulajdoni lapokhoz történő internetes hozzáférését jelentő takar.net program kiszélesítését is.
-
Az oktatási és az egészségügyi tárca azt szeretné elérni, hogy megváltozzon az iskolai büfék és automaták kínálata. Szakemberek szerint a diákok többsége helytelenül táplálkozik, és keveset mozog.
|
|
