Ismét nincs lényegi változás a finanszírozásban

Előtérben a társulások

Az önkormányzatok forrásszabályozása - az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékben - alapvetően két módon, az állami támogatásokon és hozzájárulásokon, valamint az átengedett személyi jövedelemadón keresztül történik. E források az államháztartás helyi szintjén a bevételek közel felét jelentik.

A központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek döntő többsége az önkormányzatokat alanyi jogon megillető támogatás, valamint a kötelezően ellátandó feladatok forrásául szolgáló hozzájárulás, normatív támogatás. Ezeken kívül jelentősek az egyéb működési, valamint a fejlesztési támogatások is, utóbbiak legfőbb forrása a címzett és céltámogatások.

Az önkormányzatok megalakulása óta meghatározó a normatív támogatás, amely kezdetben globális hozzájárulás volt. Ezeket az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező feladatokkal összefüggésben igen korán felváltották a feladatokhoz közvetlenebbül kapcsolódó normatívák. A jogcímek növekedésében az önkormányzati mellett az ágazati törvények játszottak jelentős szerepet.

A szociális törvény belépésekor, 1993-ban nemcsak a normatívák, hanem a szociális célú központosított előirányzatok száma is nőtt. A közoktatási majd a kulturális törvények 1997. évi belépése tovább bonyolította a szabályozást. A személyi jövedelemadó (szja) átengedésének mértéke 2000 óta 40 százalék. Változott azonban a képződés helyén maradó összeg aránya - 2000- 2002 között 5 százalék volt, majd a 2003-tól 10 százalék.

A normatívák megszaporodása adódott abból is, hogy az ágazati tárcák, érdekképviseletek "féltették" a feladatokat ellátó intézményeket a normatív hozzájárulások tekintetében teljes önállósággal rendelkező önkormányzatoktól. Ez a gondolkodásmód a szabályozást a forrásorientációtól inkább a feladatfinanszírozás irányába viszi el.

Az önkormányzati forrásszabályozási és támogatási rendszer lényege a bevezetése óta nem változott, erőteljes a jövedelemcentralizáció, ugyanakkor a feladat-, hatáskör és felelősség vonatkozásában pedig a decentralizáció jellemzi. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök kormányhatározatokban elrendelt felülvizsgálata továbbra is várat magára.

Ösztönzik az ésszerűbb
feladatellátást

Az önkormányzatok forrásszabályozásának módjában nem hozott változást az idei év, az egyes elemek korrekciói viszont az ésszerűbb feladatellátás ösztönzését, a feladatarányosabb finanszírozást, helyenként az adminisztráció egyszerűsítését célozzák. A normatív hozzájárulások rendszerében a közoktatás területén a hatékonyabb intézményhálózat kialakítását kiegészítő hozzájárulások ösztönzik. A szociális és gyermekjóléti ellátásban az általános normatívák egy részét konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó hozzájárulások váltják fel, így a források azokhoz az önkormányzatokhoz jutnak el feladatarányosan, amelyek az adott tevékenységet ténylegesen ellátják.

Az önkormányzatok évi forrásszabályozásának fő célja a közoktatásban a gazdaságos feladatellátás ösztönzése, az esélykiegyenlítés, a korszerű taneszközök beszerzése, az informatikai rendszer fejlesztése. A szociális ellátásban az ellátások bővítése, a legrosszabb helyzetben lévők életkörülményeinek javítása. Fontos cél a helyi közszolgáltatások kistérségi társulások révén történő ellátásának ösztönzése, a közszolgáltatások színvonalának javítását szolgáló beruházások támogatása, a közszolgáltatásban dolgozók reálbérének emelése, a tömegközlekedés gazdasági helyzetének javítása, illetve az úthálózat felújításának támogatása.

A közel 3200 önkormányzat ez évben mintegy 2800 milliárd forintot költhet, ami a bruttó hazai termék (GDP) 12- 13 százaléka. A bevételek a várható teljesítést 7 százalékkal haladják meg. A központi költségvetés által az önkormányzatoknak átadott költségvetési támogatások és hozzájárulások aránya a központi költségvetés kiadásai között az előző évekhez hasonlóan alakul, 13,3 százalékos.

Várhatóan a kiadások 74,9 százalékát a folyó működési kiadások, 14,5 százalékát a felhalmozási és tőke jellegű kiadások, 6,4 százalékát a társadalmi és szociálpolitikai juttatások, 4,2 százalékát pedig a működési célú pénzeszközátadások, kölcsönnyújtások, törlesztések teszik ki.

Csökken a fejlesztésre tervezett forrás

Az önkormányzati kiadásokon belül csökken a felhalmozásra fordított hányad - 2,4 százalékkal alacsonyabb a 2003. évinél - , és növekszenek a társadalmi és szociálpolitikai juttatások. Ezek aránya a 2003. évinél 2 százalékkal magasabb, tervezett összegük 179,5 milliárd forint. Emelkedett a kölcsönnyújtás, -törlesztés, kamatkiadás összege és részaránya is.

A 2005. évi állami hozzájárulási és támogatási előirányzat 884,1 milliárd forint, amely 11,2 százalékkal, 89 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál. A növekedés mértéke a tervezett 4,5 százalékos infláció több mint kétszerese. A növekmény nagy részét azonban olyan meghatározott feladatokra kapják a helyi önkormányzatok, amelyek végrehajtásával, illetve a felmerült költségekkel el kell számolniuk, így a felhasználási kötöttséggel engedélyezett hozzájárulások és támogatások aránya nő az előző évihez képest.

Az önkormányzatok bevételét a támogatásokon, hozzájárulásokon kívül növelik az ugyancsak a költségvetési törvényben előirányzott átengedett bevételek, amelyek között meghatározó a személyi jövedelemadó (szja). Az átengedett 40 százalékos szja a 2005. évi 465,6 milliárd forintos előirányzatával együtt az önkormányzatok összesen 1349,8 milliárd forint központi költségvetési kapcsolatból származó forrással gazdálkodhatnak. Az átengedett szja fele - az arány nem változott az előző évekhez képest - , azaz 233,3 milliárd forint normatívan kerül az önkormányzatokhoz. A megyei önkormányzatok ebből 19,2 milliárd forinttal részesülnek, részben a valamennyi megyei önkormányzatot egységesen megillető összeget, részben a lakosságszámot, valamint az általuk fenntartott intézmények ellátottait figyelembe véve.

Az átengedett szja-ból 96,7 milliárd forint szolgálja a települések közötti jövedelemdifferenciák mérséklését. A szabályozás szerint, ha a képződés helyén maradó szja-bevétel és az iparűzésiadóerő-képesség egy főre jutó összege nem éri el a településtípusnak megfelelő figyelembe vehető értékhatárt, a bevétel e szintig kiegészül, ellenkező esetben pedig csökken. A jövedelemkülönbségek mérséklését szolgáló támogatásokat illetően a szabályozás új eleme 2004-től, hogy a korábbi, a társasági adóbevallásból származó adatok helyett a számításnál az önkormányzati adóbevallásból származó adatokat veszik figyelembe. A mutatószámok változása az önkormányzatok számára lehetőséget ad az év végi tényleges adatok alapján a korrekcióra.

Gondot jelent
a béremelés

A normatív állami hozzájárulások támogatások összege a normatív elosztású szja nélkül 668,4 milliárd forint, a növekedés mértéke 7,8 százalékos. A pénz 76 százalékát a közoktatás, a fennmaradó 24 százalékát a szociális ágazat kapja. A növekedést főként a közszolgáltatásban foglalkoztatott közalkalmazottak béremelése fedezetének részbeni biztosításával összefüggésben a normatív hozzájárulások fajlagos összegeinek emelése okozta. Gondot okoz, hogy a köztisztviselőket érintő 6 százalékos illetményemelésre a központi költségvetés egyáltalán nem biztosított forrást.

A költségvetési törvény 2004-ben 6 százalékos közalkalmazotti béremelést irányzott elő, de ennek végrehajtását - központi forrás hiányában - a bértáblák módosításával nem kényszerítette ki. A tavalyi béremelést megvalósító önkormányzatok 1 százaléknak megfelelő támogatást igényelhettek szeptember 30-áig. A rendelkezésre álló adatok szerint az önkormányzatoknak csupán 26 százaléka - 832 önkormányzat - tudta végrehajtani a keresetnövekedést. A 74 százaléknál, azaz 2355 önkormányzatnál a bértábla kétévi emelést tartalmazó módosítása jelentős forráshiányt okozhat.

A központi költségvetés végszavazása előtt az önkormányzatok 2005. évi bérkiadásainak támogatására további 8,4 milliárd forint központosított előirányzat átcsoportosításáról döntött az Országgyűlés. Ugyanakkor a költségvetés a 2005-ben szükségessé váló létszámcsökkentés egyszeri kiadásaira 13,5 milliárd forintot tartalmaz.

A normatív és kötött felhasználású normatív támogatások között kiemelésre érdemes még a szociális ellátások - többek között a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a gyermekvédelmi támogatás - növelésére és az ellátottak körének bővítésére tervezett 26 milliárd forintos többlettámogatás.

A helyi önkormányzatok állami hozzájárulásait és támogatását illetően a legdinamikusabb a központosított előirányzatok 74 százalékos növekedése. Ide tartozik az uniós források bővítését és a hazai fejlesztési pályázatok saját forrás kiegészítésének támogatását szolgáló 7,4 milliárd forintos előirányzat, amely a múlt évinél 3 milliárddal több. A helyi tömegközlekedés támogatására fordított összeg 6 milliárd forinttal nő, a közutak burkolat-felújításának támogatására 10 milliárdot tartalmaz a költségvetés. A többcélú kistérségi társulások megalakulásának és normatív működésének támogatása 5,9 milliárd forinttal több, mint az elmúlt évben. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatására tervezett összeg (önhiki) viszont nem nő 2005-ben.

A központosított támogatások között említett forrásokon kívül az önkormányzati fejlesztések fő forrása továbbra is a címzett és céltámogatás, amely 2005-ben 63,8 milliárd forint, ami a 2004. évi előirányzatnál 400 millió forinttal kevesebb. Ez az összeg nyújt fedezetet a folyamatban lévő címzett és céltámogatott beruházásokra - 58 milliárd forint - , az új címzett támogatással induló beru házásokra - 4 milliárd forint - , valamint új céltámogatással induló beruházásokra.

A társulások szerepe

A nagymértékű megtakarítási kényszer még inkább szükségessé teszi többcélú kistérségi társulások közös feladatellátását, illetve azok támogatásának ösztönzését. Jelentőségénél fogva szükséges szólni a társulások szerepéről, annál is inkább, mivel köztudott, hogy az önkormányzati feladatvállalás európai összehasonlításban is magas. A helyi lehetőségeket meghaladó feladatvállalás, a nem megfelelő kihasználtságú számos intézmény - elsősorban óvoda, általános iskola - , nem csekély mértékben járul hozzá a forráshiányos önkormányzatok magas számához.

A helyi önkormányzatok társulásainak különösen az ezer fő alatti lakosságszámú 1482 település esetében van fontos szerepe, mert ezek a kis önkormányzatok és hivatalaik sem a helyi közszolgáltatási, sem pedig az igazgatási feladataikat nem tudják forrás hiányában gazdaságosan ellátni. Az önkormányzati feladatok társulás keretében történő ellátásában vannak már eredmények, de ezek még nem kielégítők. Az önhiki támogatási jogosultság megszigorítása következtében nőtt ugyan a körjegyzőségek száma, de a körjegyzőség alakítási lehetőséggel a 2004. januári adatok szerint mindössze 385 önkormányzat élt.

A közoktatási feladatok intézményfenntartó társulás keretében történő ellátásához a költségvetés 1996-tól biztosít normatív hozzájárulást. Az 1100 főnél kisebb lakosú települések az 1- 4. osztályos tanulók neveléséhez-oktatásához kiegészítő közoktatási hozzájárulást vehetnek igénybe. A két évvel ezelőtti adatok szerint az országban 601 közoktatási társulás működött 1827 önkormányzat részvételével. A belső ellenőrzési társulások működéséhez 2003-tól biztosít támogatást a központi költségvetés.

Az idei költségvetés továbbra is ösztönzi a kistérségi társulások megalakulását. A támogatáspolitika új eleme, hogy a megalakuláson kívül működésükhöz is hozzájárul. A 9,5 milliárdról 15,4 milliárd milliárd forintra emelt központosított előirányzatból a többcélú kistérségi társulások által ellátott közszolgáltatások normatív működésének támogatására 9 milliárd forint szolgál. Az összegből azok a társulások részesülnek, amelyek feladatmutatókkal mérhető közoktatási, szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési, könyvtári feladatokat közösen látnak el.

A normatív hozzájárulásokra épülő kiegészítő hozzájárulások ösztönözhetik a társulások megalakulását azáltal is, hogy e támogatások feltételeként a vonatkozó kormányrendelet szakmai és méretgazdaságossági követelményeket határoz meg. Ez a szabályozás összhangban van az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések kiegészítő támogatásával is azáltal, hogy a szakmai minimumfeltételeket nem teljesítő önkormányzatok nem részesülhetnek az önhiki támogatásból.

Kötelező céltartalék

A 2005. évi költségvetés szerint az államháztartási tartalék részeként az önkormányzatok is kötelesek céltartalékot képezni. A tartalék mértéke az állami támogatás és hozzájárulás együttes előirányzatának 2,5 százaléka, azaz mintegy 22 milliárd forint. A javaslat szerint az államháztartási bevételek kedvező alakulása esetén a kormány engedélyezheti a tartalék feloldását, illetve pótlólagos támogatást biztosíthat az önkormányzatok számára.

Az önkormányzati bevételek, támogatások és hozzájárulások növekedése a tervezett infláció mértékét meghaladja. Ennek ellenére az önkormányzatok bevételeinek mind nagyobb hányadát kötik le a működéssel kapcsolatos kiadások, miközben a felhalmozási kiadások csökkennek. Növekszik a hitel- és értékpapír-műveletekkel kapcsolatos kiadások összege. Mindez arra utal, hogy az önkormányzati feladatvállalás túlzott mértékű, de úgyis értelmezhető, hogy a gazdaságossági követelmények nem kellően érvényesülnek.

Örvendetes ugyanakkor, hogy a támogatási rendszer a 2005. évben a társulások megalakulásának ösztönzésén kívül hangsúlyt helyez a közszolgáltatási feladatok működésének támogatására is.

A 2005. évi közalkalmazotti és köztisztviselői béremelések tervezett mértékének megvalósítása számos önkormányzatnál megterhelően hat, tekintve, hogy ennek jó részét, elégtelen központi költségvetési támogatás híján, az önkormányzatok saját forrásból kénytelenek kigazdálkodni. Ez a körülmény fokozottan hívja fel a figyelmet a társulások szükségességére.

Dr. Lóránt Zoltán,
Állami Számvevőszék

A 2005. évi költségvetéséről szóló, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslathoz az országos önkormányzati érdekszövetségek külön-külön elkészítették az állásfoglalásukat, majd tavaly november 2-án a hét országos érdekszövetség közös állásfoglalást írt alá. Ezt megkapták az érintett minisztériumok vezetői is, így mind a kormányzati szervek, mind az országgyűlési képviselők megismerhették a szövetségek közös véleményét, elvárásait. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) januárban elnökségi ülésen tekintette át, hogy az elfogadott költségvetési törvény mit vett figyelembe az elvárások közül, s mit hagyott figyelmen kívül.

A helyi önkormányzatok az idén a 2005. évi költségvetési törvényjavaslatban eredetileg meghatározottakhoz képest - 15,2 milliárd forinttal - több központi forráshoz jutnak. A növekmény elenyésző, összességében a hatása nem lesz érzékelhető a gazdálkodásra. A központi források elosztásának változása azonban erősíthet központi törekvéseket - például a többcélú kistérségi társulások megalakulását, működését, az egyes fejlesztési források decentralizációját, vagy a közoktatásban az intézmények kihasználtságának javítását. A központi források önkormányzatok közötti elosztása differenciáltabban, feladatarányosabban történik 2005-ben, ami a szűkös pénzügyi lehetőségek közepette a működőképesség javítására irányulhat. Az idén is elmarad azonban az önkormányzati reform, illetve a nagy elosztási rendszerek reformja, s így a szűkös önkormányzati pénzügyi lehetőségek miatt 2005 sem nevezhető az önkormányzatok évének.

Az önkormányzatok részéről alapvető elvárás volt, hogy a közszolgálatban dolgozók bérfejlesztésénél az állami támogatás rendszere és mértéke azonos legyen. A közalkalmazottaknál és a köztisztviselőknél egyaránt a 4,5 százalékos központi forrás elkülönítetten, garantált növekményként jelenjen meg. Az OKÉT *-ban, amennyiben a 6 százalékos béremelésen felül történik megegyezés, a kormány vállalja az önkormányzatok abból adódó további többletkötelezettségeit. Az elfogadott törvény szerint a köztisztviselők teljes körű bérfejlesztésének fedezetét az önkormányzatok saját forrása jelenti. Az illetményalap a 2004. évi 33 ezerről 2005. január 1-jével 35 ezer forintra emelkedett. Az OKÉT-ban tavaly december 14-én történt megállapodás alapján a közalkalmazottak illetménytáblázatában a garantált illetményminimumokat 2005. január 1-jétől átlagosan 7,5 százalékkal, majd szeptember 1-jétől egységesen további 4,5 százalékkal kell növelni. A bérfeszültségek kezelésére a bérhordozó normatívák - elsősorban az oktatási normatívák - növekedtek. A költségvetési törvény végszavazása előtt az önkormányzati szféra a bérkiadásokhoz kiegészítő támogatásként kapott plusz 8,4 milliárd forintot. Mindezen intézkedések ellenére a központi költségvetés nem finanszírozza a 6 százalék feletti bérintézkedés teljes többletköltségét.

Kötelező
a céltartalékképzés

Kiemelt elvárás volt az érdekképviselet részéről, hogy az önkormányzatok mentesüljenek a céltartalékképzési kötelezettség alól. Ez azonban fennmaradt. Összege 20,4 milliárd forint, a települési önkormányzatokat érintően 20,1 milliárd, a megyei önkormányzatoknál 0,3 milliárd. A települési önkormányzatok helyben maradó személyi jövedelemadója a tartalékképzés következtében a 10 helyett 8,3 százalék. A kötelező tartalékképzés összegét nem veszi figyelembe a törvény a jövedelemdifferenciálódás mérséklésének számításakor, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatásának megállapításakor.

A központi költségvetés a dologi kiadások növekedésére továbbra sem biztosít központi forrást, a tervezett infláció mértékéig sem. A törvény nem tartalmaz központi forrást a belterületen meglévő földutak szilárd burkolattal történő ellátásához. Az önkormányzatok kérése ellenére a második szakképzéshez a 2005- 2006-os tanévben tanulmányaikat megkezdő tanulók esetén nem igényelhető a normatív hozzájárulás. A finanszírozási garancia előírása pedig véglegesen kikerül a közoktatási törvényből. A szociális alapellátási feladatoknál a feladatarányosabb támogatás miatti forráskivonás kezelésére nincs rendelkezés a büdzsében.

Az önkormányzati elvárások közé tartozott, hogy az idén legyen lehetőség a városfejlesztési stratégiák előkészítésére, megkezdésére, valamint az uniós pályázatokhoz történő eredményes csatlakozásra. Ezért biztosítsa e célokhoz a költségvetés a szabadon felhasználható fejlesztési források bővülését. A törvény szerint biztosított központi források a 2004. évhez képest ugyan bővülnek, de a saját forrásokat 2005-ben is elsősorban a működőképesség fenntartására kell az önkormányzatoknak fordítani. A szabadon felhasználható fejlesztési források javasolt bővülésére tehát nem kerül sor 2005-ben. A címzett és céltámogatás, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás és a céljellegű decentralizált támogatás összege 2005-ben reálértékben csökken a 2004. évhez képest.

Megvalósult elvárások

A költségvetési törvény részben vagy egészben tartalmazza a közös állásfoglalás több elvárását. Kérték az önkormányzatok, hogy az ágazati-szakmai jogszabályok követelményeinek összehangolása történjen meg az önkormányzatok működési feltételeivel. A jóváhagyott költségvetési törvény szerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szociális és a gyermekvédelmi ellátásokat szabályozó ágazati jogszabályok módosítása érdekében 2005. március 1-jéig tegye meg a szükséges intézkedéseket. A működési engedélyt kiadó szerveknek - közigazgatási hivataloknak és az illetékes jegyzőknek - legyen méltányossági jogkörük az intézmények személyi feltételei meglétének elbírálásában. A minimális szakmai alkalmazotti létszámelőírások teljesítésénél adott feltételek esetén legyen lehetőség -20 százalékos eltérésre. Az éjjeli menedékhelyeknél a szakmai létszám csökkenjen, s szűnjön meg a közösségi koordinátori munkakör, valamint csökkenjen a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményében a terápiás segítők száma. Szűnjenek meg az átfedések a rehabilitációs intézményekben egyes foglalkoztatási kötelezettségek terén. A szakmai feladatellátást közvetetten segítő munkakörök betöltése ne kötelező érvényű, hanem ajánlott legyen. Emellett az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi törvény a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a nappali ellátást folyamatosan, de legkésőbb 2007. december 31-éig írja elő biztosítani, a rehabilitációs intézményekre vonatkozó külön szabályokat 2006. január 1-jétől kelljen alkalmazni, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása szerint a meghatározott, nevelési felügyeletre vonatkozó szabályokat pedig 2006. július 1-jétől.

Az államháztartási törvény figyelembevételével a közalkalmazottak esetében - ide nem értve többek között a közoktatásban foglalkoztatott közalkalmazottakat - a kereset-kiegészítés fedezetét meg kell tervezni már 2005-ben. A köztisztviselői körre viszont nem vonatkozik ez a kötelezettség.

Változó normatívák

Az önkormányzatok kérésének megfelelően a megyei önkormányzatokat nem zárja ki a törvény az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűek támogatásából. Az 500 fő alatti lakosságszámú községeknél a normatíva felső korlátja a 2004. évi szinten - 5 millió forint - marad, nem csökken. A körjegyzőség működésével kapcsolatos feladatok idei évi normatívái 3- 4 százalékkal meghaladják a tavalyi összeget. A szilárd burkolatú belterületi utak burkolat-felújításának támogatására tervezett keretből az önkormányzatok a saját forrásaikkal megegyező összeget igényelhetnek. A hátrányos helyzetű települések azonban a burkolat-felújításra fordított forrásaik 140 százalékát kérhetik. A költségvetési törvény az idei 10 milliárd forintos előirányzatot a régiókhoz telepíti. A támogatás régiónkénti előirányzata 30 százalékkal léphető túl külön módosítás nélkül.

A törvény szerint a többcélú kistérségi társulás keretein kívül megalakult intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyerekek, tanulók után a normatíva fajlagos összege az idén gyermekenként 45 ezer forint a tervezett 21 ezer forint helyett. Tavaly a fajlagos normatíva 36 400 forint volt tanulónként.

Az államháztartási törvény nem kötelezi az ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanok értékesítése esetén az önkormányzatokat arra, hogy az értékesítésből származó bevételt csak az igénybejelentésben szereplő feladatra használják fel.

A települési igazgatási és kommunális feladatok normatívája a 2005. évre tervezett lakosonkénti 1107 forint helyett 1254 forintra emelkedett. A körzetközpontonkénti normatíva a tervezett 2 millióról 3,5 millió forintra nőtt a költségvetés elfogadott változatában, bár ez így is lényegesen alacsonyabb a tavalyinál. Az önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatására előirányzott összeg megegyezik a tavalyival, de felső korlát nélküli.

Megdöbbenve értesültek

A forráshiány arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy többcélú kistérségi társulásokat hozzanak létre. Ebben az évben az említett társulások által működtetett közszolgáltatások normatív támogatására 9 milliárd forintot tervezett a kormány. A többcélú kistérségi társulások Somogy, Baranya, és Tolna megyében már teljeskörűen megalakultak. Mondhatnánk, hogy sínen van a dolog, de lehet, hogy mégsem? Baranya megyéből, Mecseknádasd polgármestere, a KÖSZ elnöke egy állásfoglalást juttatott el a sajtó képviselőihez, amelyben aggodalmuknak adnak hangot:

"A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége megdöbbenve értesült arról, hogy a kormány - a belügyminiszter javaslatára - csak márciusban akarja elfogadni a többcélú kistérségi társulási normatívákról szóló döntését. Ez egyrészt rendkívül károsan hat és visszaveti az alig megindult hazai kistérségi szerveződéseket, az önkormányzatok e társulásokhoz való hozzáállását. Másrészt ellehetetleníti, bizonytalanná teszi az elmúlt időszakban megalakult társulások működési feltételeit. Ezen túl ez az eljárás az önkormányzati és az államháztartási törvénybe is ütközik, mivel nem csupán a kistérségek nem tudják véglegesíteni ez évi költségvetésüket, hanem az őket alkotó önkormányzatok sem alakíthatják ki saját költségvetési rendszerüket az előírt határidőre. ...súlyosbítja a helyzetet, hogy éppen az e társulások, zömükben kisközségek azok, amelyek egyébként is hosszú ideje - önhibájukon kívül - folyamatos fi nanszírozási problémákkal küszködnek, s nincs módjuk... bármilyen forrásból pótolni, megelőlegezni... a hiányzó öszszeget... Mindezek alapján kérjük a kormányt és személyesen a miniszterelnök urat, hogy a legközelebbi kormányülés hozza meg az ez évi kistérségi támogatás normatív szabályairól szóló döntést."

Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke

Vitatott

...a kistelepüléseknek
valóban komoly gondot
okozhat a közalkalmazotti,
köztisztviselői béremelés ...

Az önkormányzatok idei támogatása jelentősen meghaladja a prognosztizált infláció mértékét - állítja Jauernik István, a parlamenti MSZP-frakció önkormányzati munkacsoportjának vezetője. A költségvetési támogatás 8 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest, ami lényegesen több a tervezett 4,5 százalékos infl ációnál. Hozzászámolva az európai uniós forrásokat, a növekedés 10 százalékos. Az önkormányzatok az állami költségvetési kapcsolatokból 1350 milliárd forintot kapnak. A helyhatóságok saját bevételei a tervek szerint a tavalyi 1332 milliárdról az idén 1420 milliárd forintra nőnek. A kistelepüléseknek valóban komoly gondot okozhat a közalkalmazotti, köztisztviselői béremelés - fejtette ki a képviselő. Álláspontja szerint az azonban nem járható út, hogy a csökkenő gyereklétszám mellett a pedagógusok létszáma nem csökken. Ma Magyarországon már a települések több mint felében a lakosság száma nem éri el az ezer főt. Ezen belül is nehéz a gazdálkodás az ötszáz fő alatti önkormányzatok egy részénél, bár nem mindenhol, mert a kistelepülések pénzügyi helyzete is jelentősen különbözik egymástól - mutatott rá. Könynyebb a költségvetés elkészítése, ahol jelentős saját bevételek vannak, s megoldhatatlan a saját intézmények fenntartása, ha az önkormányzat döntően állami támogatásból gazdálkodik.
A béremelés feszültséget jelent Tóth József, a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) elnöke szerint is, de a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény lehetőséget ad az önkormányzatok hatékonyabb működésére, a feladatok színvonalasabb ellátására. A társulások az idén összesen 15,4 milliárd forint normatív támogatáshoz juthatnak. A Fidesz szerint azonban ebben az évben ismét nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. A helyhatóságok nem kaptak újabb feladatokat, de önmagában a béremelések kigazdálkodása is lehetetlen helyzetbe hozza őket - véli Hargitai János, a Fidesz falusi tagozatának elnöke. Az önkormányzatok többsége - a községek 90 százaléka - tavaly nem tudta megadni a 6 százalékos béremelést, most azonban ezt visszamenőleg is ki kell fizetni. Újabb nehézséget okoz, hogy a költségvetés 2,5 százalékos zárolása az önkormányzati szférára nézve is kötelező.
Pokorni Zoltán szerint a költségvetés különösen az oktatást érinti igen kedvezőtlenül, és a legnagyobb bajban a kisebb települések iskolái vannak. Szeptembertől gyerekenként tízezer forinttal kapnak kevesebb normatívát azok az óvodák és általános iskolák, ahol a tanulók létszáma nem éri el az oktatási intézmények átlaglétszámának 60 százalékát. A fi deszes politikus szerint ez több, mint ezer intézményt érint. A kistérségi társulási támogatásokra is csak azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyek legalább az átlag 60 százalékát elérő létszámú intézményeket tartanak fenn. Megjósolhatatlan, hogy ebben az évben hány óvodát, iskolát zárnak be, vonnak össze, vagy adnak át más fenntartónak. Pokorni Zoltán szerint igen jelentős minőségi különbségek vannak ma az iskolarendszerben. Hogy a gyerek jó vagy rossz iskolában tanul-e, az attól függ, van-e erre pénze az önkormányzatnak. Ezt a kiszolgáltatottságot csökkenteni kell. Jelenleg az oktatási intézmények működéséhez szükséges pénz mintegy felét adja a költségvetés, a másik felét az önkormányzatnak kell biztosítania. A képviselő szerint ezen az arányon mindenképpen változtatni kell, a központi költségvetés hozzájárulásának legalább a működés háromnegyedét, de inkább négyötödét el kellene érnie.