Létrejött a vidékpolitikai kabinet. Vidékpolitikai kabinet létrehozásáról döntött a kormány márciusban. Feladata az ágazati, területi és helyi döntések koordinálása. Az érintett tárcák képviselőiből álló kabinetet a miniszterelnök vezeti, az operatív testületet, a vidékpolitikai kabinet tárcaközi bizottságát pedig Nagy Sándor politikai államtitkár irányítja. A cél olyan vidékfejlesztési stratégia kidolgozása, amely szervesen összekapcsolódik az agrárstratégiával. Magyarország a vidékfejlesztésben sok szempontból előrébb jár, mint sok uniós ország. Több állami és civil szervezet, sok tudományos szakember foglalkozik a kistelepülésekkel, de az együttműködés hiányzik. A vidékpolitikai kabinet a régiók fejlesztésére szánt jelentős források felhasználását is koordinálja majd.
A szocialista kormányzás harmadik évében felállítani egy ilyen kabinetet, az nyílt beismerése a tökéletes eredménytelenségnek, amit a falvakban élők eddig is éreztek - reagált a kabinet megalakulására Hargitai János, a Fidesz falusi tagozatának elnöke.

Vidékfejlesztési konferencia. Az agrárpolitika nem egyenlő a támogatáspolitikával - fejtette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben megrendezett vidékfejlesztési konferencián. A miniszterelnök szerint a mezőgazdaságnak elsősorban nem a múltra, a jelenre, hanem a jövőre kell koncentrálnia. Ki kell választani azokat a mezőgazdasági kultúrákat, technológiákat, amelyek tudatos ösztönzésével versenyképessé válik a magyar mezőgazdaság.
A vidékfejlesztés nem egyenlő a mezőgazdaság fejlesztésével, annál több, de versenyképes mezőgazdaság nélkül a vidékfejlesztés sem lehet sikeres. A miniszterelnök szerint a vidékfejlesztés egyik legfontosabb feladata a foglalkoztatás javítása. A vidékfejlesztés ugyanakkor a környezet, az infrastruktúra, a közösség fejlesztése is.
Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a konferencián arról beszélt, hogy a 450 milliós európai uniós piac kihívást jelent a magyar mezőgazdaságnak. A következő nemzeti fejlesztési terv vidékfejlesztési fejezeteiben szerinte elsősorban négy témakörrel kell foglalkozni. Az egyik a mezőgazdasági termények energetikai hasznosítása. A másik fontos cél a mezőgazdasági raktározás, logisztika jelentős fejlesztése. A harmadik a vízgazdálkodás, az öntözési feltételek javítása, negyedikként pedig a biotechnológia fejlesztésének fontosságát említette.

Uniós támogatások: élen járunk vagy elmaradtunk a kifizetésekkel? Magyarország élen jár az európai uniós fejlesztési együttműködésben - állítja Baráth Etele, az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Az ország pozitív szaldóval, 76 milliárd forinttal zárta az első év elszámolását, és a 2007-ig rendelkezésre álló forrásoknak már több, mint 30 százalékát lekötötte. Folyamatban van további 15- 18 százaléknyi szerződéskötés, ami azt jelenti, hogy Magyarország az első félév végére az összes pénzeszköz felét leköti. A tárca nélküli miniszter elmondta: a központi projektek megvalósítására, így szennyvíztisztításra, hulladék-elhelyezésre, valamint utak építésére a kifizetések folyamatosak, míg a többi beruházásnál nagyrészt utófinanszírozás van. A miniszter bejelentette: a kormány megvizsgálja az utófinanszírozás pénzügyi rendszerének modernizációját, azt, hogy hogyan lehet egyszerűsíteni, gyorsítani és előleget adni.
A Fidesz szerint viszont Magyarország sereghajtó az uniós támogatások kifizetésében. Azt állítják: a 76,5 milliárd forintos pozitív egyenleggel szemben a valós helyzetet a költségvetésben megjelenő be- és kifizetések aránya mutatja. Az egyenleg az előcsatlakozási alapok nélkül mínusz 86,8 milliárd forint.

Készül a II. Nemzeti fejlesztési terv. Társadalmi egyeztetésre bocsátják a II. Nemzeti fejlesztési tervet (Nft) április végén. Az így kialakult változat május végén kerül a kormány elé, decemberben pedig megtörténik az uniós egyeztetés is. Baráth Etele, az uniós ügyek tárca nélküli minisztere elmondta: az EU-támogatással 8 ezer, a magántőkével együtt 15 ezer milliárd forintnyi, soha nem látott mértékű forráshoz jut az ország 2007- 2013 között. Az Nft előkészítése a négypárti, szakértői egyeztetések és a regionális szervezetek, kistérségek és vállalkozások javaslatai alapján történik. Ez utóbbi szereplők jelentősége, felelőssége 2007 után különösen felértékelődik. A miniszter a következő uniós költségvetési ciklus hazai forráselosztási arányaival kapcsolatban kiemelte a befektetések 33 százalékos, az emberi erőforrás fejlesztés 22, és a közvetlenül gazdasági célú felhasználások 11 százalékos részesedését.

Megalakult a Dunakanyar térségi fejlesztési tanács. Megalakult a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács, amely három régió, három megye és nyolc kistérség összefogásának intézményesült szervezetét jelenti. A Dunakanyart érintő közös fejlesztési célok elérése érdekében hozták létre. Az alakuló ülésen Bóth Jánost választották a tanács elnökének.
A Dunakanyar kiemelt üdülőterületi intéző bizottságot (DIB) még 1957-ben hozták létre és határolták le a Dunakanyart, ami 66 települést foglalt magába. Közülük 46 Pest megyei, 7 Komárom-Esztergom megyei és 13 Nógrád megyei település volt. A DIB 1998-ig a térségben a turizmusban résztvevők, lokálpatrióták, vállalkozók, civil szervezetek és az érdekeltek összefogásával sikeresen működött. A települések 2001. júniusában aláírták a Dunakanyar Chartát. A Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács létrehozásával lehetővé vált, hogy a tanács már 2005-ben költségvetési forrásból támogatást kapjon a térség fejlesztési programjainak előkészítésére.

Több segítség hátrányos helyzetűeket oktató iskoláknak. Az oktatási tárca fontosnak tartja, hogy több segítséget nyújtson azoknak az iskoláknak, amelyek hátrányos helyzetű gyerekeket tanítanak hátrányos helyzetű falvakban, községekben - jelentette ki Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. A nemzeti fejlesztési terv keretében áprilisban írnak ki olyan új pályázatokat, amely a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó iskolák gondjain segít. A diákoknak jelent segítséget az Út a középiskolába és az Út a szakmához program. Az ősztől induló útravaló programra az idei költségvetés több mint egymilliárd forintot különített el.

Uniós támogatás hulladékkezeléshez. Európai uniós támogatással az idén megkezdődhet három dél-dunántúli megye - Baranya, Somogy, Tolna - nagytérségi hulladékkezelő rendszerének kiépítése. A számítások szerint ez huszonöt évre megoldja 204 dél-dunántúli település szemétgondjait. A térségben jelenleg nincs egységes hulladékgazdálkodás, a kiemelt környezetvédelmi területeken - a Balaton, a Duna- Dráva Nemzeti Park területén - sem megoldott a hulladékok szakszerű kezelése.
Az érintett 204 település a program elindításával Siófokot bízta meg. A csaknem 13 milliárd forintos beruházás költségének 65 százaléka vissza nem térítendő európai uniós forrás, 25 százaléka állami támogatás, az önkormányzatok önrésze pedig 10 százalék. Az országban negyedikként létesítendő nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerrel lehetővé válik, hogy az újrahasznosítható hulladékokat visszaforgassák, a komposztáló berendezések beiktatásával pedig csökkenhet a lerakóba kerülő, biológiailag lebomló hulladékok mennyisége.

Képzési program Szabolcsban. Az Európai Unió társfinanszírozásával 850 halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli képzését indította meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházi Regionális Érdekvédelem Alapítvány. A képzés, valamint az ahhoz társuló munkába helyezés költségeit az Európai Szociális Alap 121 millió, míg a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium 20 millió forinttal támogatja. A programban résztvevők támogatást kapnak elhelyezkedésükhöz, munkahelyi beilleszkedésükhöz és állásuk megtartásához is.

Térségi integrált szakképző központ. Térségi Integrált Szakképző Központ létesítésére csaknem 1,2 milliárd forint uniós pályázati támogatást nyert el Kaposvár, Dombóvár és Szigetvár önkormányzata által létrehozott konzorcium. A térségi integrált szakképzésben hat kaposvári és egy-egy dombóvári, illetve szigetvári szakiskola vesz részt - jelentette be Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Az elnyert forrásból 355 millió forintot az oktatási programra, 814 millió forintot pedig a kaposvári központi tanműhely felszerelésére fordítanak.
Az önkormányzatok részvételével alakult közhasznú társaság célja, hogy a munkaadók igényeinek ismeretében egyeztessék a szomszédos városokban folyó szakképzési feladatokat, s egy Kaposváron kialakítandó, csúcstechnológiával felszerelt központi tanműhelyben magas színvonalú szakmai képzést biztosítsanak. A mintegy 70- 80 szakma elsajátítására lehetőséget adó rugalmas, átjárható képzést biztosító integrált szakképző központban a 2006- 2007-es tanévben kezdődik el az oktatás.

Integrált szakképzés Pest megyében. Két térségi integrált szakképző központ kialakítására nyert el összesen 2,1 milliárd forintot Pest megye. Az egyik központot Vácott hozzák létre, a nagy hagyományokkal rendelkező műszergyártásra, a vasas és a faipari szakmákra építve. A másik központ Cegléden létesül, a helyszínt a munkaerő-piaci helyzet és a várható helyi fejlesztések indokolják. A megye magasan kvalifikált munkaerővel a régióba csábítani a befektetőket.

Szekszárd és Pécs mintatérség. Szekszárd és Pécs mintatérségnek számít az informatika területén, az elsők között nyertek támogatást európai uniós pályázaton az elektronikus szolgáltatás fejlesztéséhez - mondta Kovács Kálmán informatikai miniszter. Négy kistérség - Bonyhád, Bátaszék, Mohács és Pécsvárad - közös pályázatával 102 település nyert 400 millió forintot informatikai beruházásra. Április végéig összesen mintegy 40 ilyen projekt keretében 900 településen indul el az elektronikus önkormányzati szolgáltatások fejlesztése - jelentette ki a miniszter. A másfél-két éven keresztül tartó programokra szóló 40 szerződés összesen 14 milliárd forintnyi uniós, 4,5 milliárd forintnyi hazai költségvetési támogatást és valamivel több, mint 2,5 milliárd forintos önrészt jelent.

A kistérségek és települések versenyképességéért. A következő fejlesztési tervidőszak egyik legnagyobb feladata a kistérségek és a települések versenyképességének megteremtése - jelentette ki Kolber István területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter. Kolber István szerint a fejlesztés fő irányának a területi különbségek csökkentése felé kell mutatnia. Míg a régiók között a fejlettségbeli különbség maximum kétszeres, addig a kistérségek között elérheti a kétszázszorost, a települések között pedig még ennél is nagyobb aránytalanságok figyelhetők meg. A kormányzat szeretné elérni, hogy a régiók önálló programot alkossanak, de a régiókon belül is figyelemmel kell lenni a megyék és kistérségek közti különbségekre.