Támogatás pályázatokhoz

Megjelent az a belügyminisztériumi rendelet, amelynek alapján az önkormányzatok benyújthatják idei igénylésüket az uniós pályázatoknál előírt önrész kiegészítéséhez. A keret ebben az évben 7,4 milliárd forint. A tavalyi döntések értelmében 808 pályázat kapott támogatási ígérvényt.

Az idén 7,4 milliárd forint az a keret, amelyből az önkormányzatok állami támogatást igényelhetnek az uniós fejlesztéseknél szükséges saját forrás kiegészítéséhez. A Belügyminisztérium költségvetésében tavaly szerepelt először az önerőalap, amelyet azért hoztak létre, hogy a helyhatóságok pénzügyi segítséget kapjanak az uniós pályázataik benyújtásához, illetve megvalósításához. A cél, hogy a saját erő hiánya miatt semmiképpen ne maradhassanak el fejlesztések, s a pályázó önkormányzatok minél szélesebb körben élni tudjanak az uniós lehetőségekkel.

Támogatást lehet igényelni a kohéziós alap, illetve a Nemzeti fejlesztési terv öt operatív programjának pályázatainál előírt saját forrás kiegészítéséhez. Emellett az előcsatlakozási alapokból - ISPA, SAPARD, PHARE - a 2004-ben támogatott és még folyamatban lévő fejlesztések megvalósításához is kapható központi forrás. A vissza nem térítendő támogatásra a megyei és a települési önkormányzatok, illetve ezek társulásai jogosultak. Az önkormányzati önrész az uniós pályázatok többségénél 5- 25 százalék közötti, s ezt az önerőalap akár 80 százalékig is kiegészítheti. A hozzájárulás aránya a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott, a társadalmi-gazdasági-infrastrukturális elmaradottság, illetve munkanélküliség mértékétől függ. Fontos változás az idei évben, hogy a kohéziós alap pályázatai esetében - az önkormányzatok igényei alapján - növekszik az önrész-kiegészítés mértéke.

Tavaly 4,4 milliárd forint volt a keret. December 31-éig közel 1300 pályázat érkezett be, s az idei év elejéig 944 esetben született döntés. Összesen 887 jelentkezőnek ítéltek oda támogatást. Az 57 elutasítás oka egyrészt az, hogy a pályázók nem nyerték el a remélt uniós forrást, másrészt, hogy nem beruházási célú - hanem például képzési - pályázaton nyertek, s a szabályozás szerint ehhez nem járt önerő-kiegészítés. Voltak olyan előcsatlakozási pályázatok is, ahol az uniós kiírás a hazai társfinanszírozáson túl nem tette lehetővé egyéb állami támogatás bevonását. Mivel 79 esetben maguk az igénylők vonták vissza kérelmüket, így 808 esetben kaptak ígérvényt a pályázók.

Az elmúlt évben az önerőalapból a támogatások odaítélése többnyire hamarabb megtörtént, mint az uniós pályázatok elbírálása. Ezért kaptak - és kapnak ebben az évben is - a BM-től ígérvényt az önkormányzatok. A támogatási szerződést viszont csak akkor köthetik meg, s a pénz felhasználására csak akkor jogosultak, ha az uniós pályázaton valóban nyernek, ellenkező esetben az ígérvény érvényét veszti. Összességében a tárca által támogatott 808 pályázó a következő évek kötelezettségvállalásaival együtt 2008-ig 8,3 milliárd forint állami kiegészítést kaphat saját forrásaihoz, s ez a támogatás közel 156 milliárd forint összköltségű önkormányzati beruházás megvalósítását segítheti elő.

Több uniós támogatás 2007-tôl. Az Európai Unió következô, 2007- 2013 közötti költségvetése Magyarország számára a mostanihoz képest nagyságrendileg több támogatást biztosít majd - jelentette ki Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetési és ellenôrzô bizottságának elnöke.

Magyar- szlovák fejlesztési program. Elkészült a magyar és szlovák térséget magában foglaló, mintegy száz település társulásával létrejött Ister-Granum eurorégió fejlesztési program. Az Európai Unió pénzügyi forrásaiból, a regionális politikák támogatására fordítandó alapokból 2007 és 2013 között lehetőség nyílik az uniós normák szerint akkreditált programrégiók projektjeinek finanszírozására. Ezzel a lehetőséggel kíván élni az Ister-Granum eurorégiófejlesztési program, amelyet az esztergomi önkormányzat dolgoztatott ki. A program magában foglalja a helyzetfeltárást, az eurorégió fejlesztésével összefüggő gazdasági és társadalmi szektorok fő sajátosságainak ismertetését. A régió forrásvonzó képessége, nemzetközi ismertsége és elismertsége jelentős. A közös történelmi múlt, a gazdasági előnyök és a gyorsan fejlődő társadalmi kapcsolatok számos előnyt nyújtanak a térség fejlődéséhez. A programot a közeljövőben az eurorégiót alkotó települések mindegyike megvitatja.

Készül a második Nemzeti fejlesztési terv. A 2007- 2013 közötti idôszakra jutó 15 ezer milliárd forint elköltése gondos tervezômunkát igényel. Minden településnek, régiónak, megyének, kistérségnek érdeke, hogy részt vegyen a második Nemzeti fejlesztési terv készítésében - állítja Nagy Sándor területpolitikáért felelôs politikai államtitkár. Amennyiben a szabályozók nem változnak, 2007 és 2013 között Magyarország hatezer milliárd forint európai uniós támogatásra jogosult, amihez kétezer milliárd hazai társfinanszírozás társul. További hétezer milliárd forint származik majd magán-, illetve hazai fejlesztési forrásokból. Ilyen nagyságrendu fejlesztési forrással Magyarország még soha nem számolhatott. Az államtitkár szerint az ország még hosszú ideig nem lesz olyan helyzetben, hogy minden településen azonos szintu ellátást tudjon minden területen biztosítani, a kiegyenlítôdést térségi összefogással lehet segíteni.

Nőtt az áruforgalom a csatlakozás után. Az európai uniós csatlakozást követően nőtt a magyar határokon átlépő áruforgalom. A vám- és pénzügyőrség dél-alföldi regionális parancsnokságának területén az összes export és import esetszám 200 ezerről 220 ezerre nőtt az év első három hónapjában. Ennek oka elsősorban az, hogy az uniós csatlakozással nőtt az exporttámogatás, és jelentősen bővült azon országok száma, amelyek valamilyen kereskedelmi kedvezményben részesülnek. Nőtt azonban az olyan vámkezelések száma is, amelyek fizetéssel járnak, ami azért kedvező, mert a beszedett vám 25 százaléka a magyar költségvetés bevétele. Szintén kedvező, hogy nemcsak magyar, hanem más uniós vállalkozások is igénybe veszik a hazai vámhatóság szolgáltatásait. Magyarország tranzitország marad Románia uniós csatlakozását követően is, tehát reális lehetőség, hogy a tagállamok gazdálkodó szervezetei továbbra is itt vámkezeltessék áruikat.

Kormányülés: napirenden az európai ügyek.A jövőben minden kormányülésen önálló napirendi pontként szerepel az aktuális európai ügyekről szóló beszámoló - jelentette be április 13-án Baráth Etele. Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint jelentős lépés, hogy az európai ügyek megjelennek a kormány hétköznapi munkájában. Baráth Etele hangsúlyozta: előttünk áll a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervezés.

Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke elmondta: a hivatal átalakítása azt a célt szolgálja, hogy szerves kapcsolat legyen az Európai Unió és a magyar kormányzás mindennapjai között. Magyarország az uniós csatlakozásából akkor tud profitálni, ha kialakítja a szükséges mechanizmusokat, meg tudja jeleníteni az érdekeket, és az EU politikájának alakításába be tud kapcsolódni.

Önkormányzati konszolidáció. Egyszeri százmilliárd forintos támogatással konszolidálni kellene az önkormányzati rendszert - állítja az MDF alelnöke. Gémesi György. Gödöllő polgármestere kijelentette: ez az összeg tenné lehetővé azt, hogy a 2002- 2003-as szinten tudják ellátni feladataikat a települések, egyébként az önkormányzatoknak vissza kell venniük a szolgáltatási színvonalból. A polgármester szerint az önkormányzati rendszer egyre inkább a tanácsrendszerhez hasonlít: feladatokat kap, pénz nélkül. A települések nem kapták meg a 13. havi bér kifizetéséhez és a béremelésekhez szükséges fedezetet, s emellett céltartalék képzésére is kötelezték az önkormányzatokat. Mára elfogyott az a vagyon, amely a települések gazdasági tartalékát képezte, s az elmúlt évben kétszeresére nőtt az önkormányzatok hitelállománya. Az önkormányzatok konszolidációja a feltétele annak, hogy beszélni lehessen a jelenlegi rendszer átalakításáról, a hatáskörök és feladatok áttekintéséről - véli a polgármester.

Felmérték a térségi és társadalmi kirekesztettséget. Az Európai Unió statisztikai normái alapján Magyarországon elsőként Békés megyében zárult le az a kutatássorozat, amely társadalmi és térbeli szempontból vizsgálta a kirekesztettséget. A kutatásokról szóló tanulmány szerint a települések többségének népessége továbbra is az elöregedés jeleit mutatja, s az időskorú népesség jelentős hányada ráadásul egyedül él. A kisnyugdíjasok többsége, közülük is főként az egyedül élők és meggyengült egészségügyi állapotúak társadalmilag kirekesztettnek, vagy a kirekesztődés veszélye által fenyegetettnek tekinthetők. A megyében az alacsony iskolai végzettségűek körében az átlagosnál erősebb a munkaerőpiac szegregációja, emiatt ez a réteg is a kirekesztődés felé halad. A szakképesítéssel nem rendelkezők elhelyezkedése Békésben, a mai munkaerőpiacon gyakorlatilag lehetetlen. A tanulmány társadalmilag kirekesztettnek tekinti a nők többségét is, mert foglalkoztatásuk messze elmarad a férfiakétól. Szinte az egész cigány nemzetiséget sújtja mind a társadalmi, mind a területi kirekesztődés. Körükben a foglalkoztatottak száma igen alacsony, a munkanélküliek és az eltartottak igen magas arányt képviselnek. A romák teljes közösségei együttesen szorulnak ki a társadalom perifériájára.

2005: a falvak éve? Ez volt a címe az ÖN-KOR-KÉP Klub áprilisi programjának. A találkozón részt vettek a kistelepülések polgármesterei, Szabó Sándorné, az ISZCSM helyettes államtitkára, Hodosán Róza szociológus, dr. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. A kötetlen beszélgetés lehetőséget teremtett arra, hogy a kistelepülések polgármesterei, jegyzői elmondják vélményüket a kormány támogatási, pályázati rendszeréről, és javaslatot tegyenek az általuk indokoltnak tartott finanszírozási rendszer átalakítására. Igényként hangzott el, hogy az ÖN-KOR-KÉP és a kistelepülések polgármesterei, a közeljövőben közösen szervezzenek egy szakmai konferenciát, melynek témája a kistelepülések helyzete és jövője lenne.

Közmunka Hevesben. Az idén mintegy 140 millió forintból közmunka és közhasznú munka keretében 201 embert foglalkoztathatnak Heves megyében. Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke szerint ez annak köszönhető, hogy a megye három kistérsége és két települése sikeres pályázatot nyújtott be az Országos Közmunka Tanácshoz, illetve a Heves Megyei Munkaügyi Tanácshoz. A pályázati támogatás segítségével száz olyan roma embernek is munkát tudnak adni, akiket még soha nem foglalkoztattak. A munkát végzők hét hónapig jövedelemhez jutnak, s ezalatt újra jogosulttá válnak a munkanélküli segélyre. Ebben az évben országszerte mintegy 1,5 milliárd forint jut az Országos Közmunka Tanács költségvetéséből az önkormányzatok támogatására. A pályázatok révén 27 kistérség és 28 település, összesen csaknem 2500 ember foglalkoztatására nyílik lehetőséget áprilistól.

Egymilliárd forint közmunkaprogramra. Egymilliárd forintot fordítanak a balatoni közmunkaprogramra, s így májustól várhatóan októberig több mint ezer tartós munkanélküli és szociális segélyezett kaphat munkát. Tavaly két megyében - Somogyban és Zalában - indították el a balatoni partszakasz és közvetlen környéke rendbetételét célzó programot. Balázs Árpád siófoki polgármester elmondta: a Balaton 20- 30 kilométeres vonzáskörzetében lévő településeken a munkanélküliek aránya meghaladja a 30 százalékot. A balatoni közmunkaprogram javítja helyzetüket, illetve segíti a parti települések karbantartását. Az idén már Veszprém megye is csatlakozik a programhoz, így a tavalyi 100- 150 főhöz képest a nyári szezonban több mint ezer munkanélküli juthat munkához. A tavalyi százmillió forintos projekt az idén várhatóan eléri az egymilliárd forintot, amihez a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a MÁV, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács és a Balaton Fejlesztési Tanács járul hozzá. A projekt a munkabéren felül a munkába járás költségeit és az eszközigényt is fedezi.

Városi polgármesterek találkozója. A Hajdúság ad otthont az idén a Városi polgármesterek randevúja elnevezésű programnak. A május 5-ei rendezvényen a belügyminiszter átadja az Év Polgármestere, az Év Alpolgármestere és az Év Jegyzője díjakat, amelyek odaítéléséről internetes szavazással döntenek. A tizenegyedik alkalommal meghirdetett találkozóra Hajdúböszörményben, Hajdúdorogon és Hajdúnánáson kerül sor. A kistérségi bemutatkozás már az Európai Unió elvárásait tükrözi. Az uniós csatlakozás után első alkalommal nyílik lehetőség a 274 városi önkormányzat tapasztalatainak összegzésére. Az önkormányzati vezetőkre többek közt a rendezvényt szervező Szféra Kft. honlapján, a www.szfera.hu internetes címen lehet szavazni május 1-jéig.

Lehetőségek a kistérségi társulásokban. Az önkormányzati vezetők nagy része már világosan látja, hogy a kistérségi társulásban olyan lehetőség van, amit nem szabad kihagyni - állítja Arató Gergely. Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára félreértésnek tartja, hogy sokan azt gondolják: a kistérségi társulásban történő oktatási együttműködés feltétlenül iskolabezárást jelent. Számos olyan modell van, amelyben meg lehet teremteni a lehetőséget arra, hogy minden településen megmaradjon valamilyen formában az iskola. Példa erre az intézmény napközi otthonként való fenntartása, az alsó tagozat helyben működtetése vagy a szakos ellátásban a szaktantermek használatában való együttműködés. A vizsgálatok szerint az önálló kisiskolákban rosszabb eredményeket érnek el a diákok, ezért sok szülő a közeli városba viszi a gyerekét. Emiatt a szegényebb, rosszabb szociális helyzetű gyerekek maradnak helyben, így ezek az iskolák a szegregációt is jelentik. A csökkenő gyereklétszám és az elvándorlás miatt ezek az iskolák nem tarthatók fenn szakszerűen. Júliusban elkészül a tárca kistérségi feladatellátási stratégiája. Ebben az eddigi tapasztalatok alapján javaslatokat tesznek arra, hogy mely pontokon van szükség többletösztönzésre, illetve hol érdemes változtatni a jelenlegi szabályokon.

Szeptembertől informatikai fejlesztési normatíva. Szeptembertől az oktatási tárca informatikai fejlesztési normatívával segíti az iskolák elavult számítástechnikai eszközeinek cseréjét, megújítását. Jelenleg 130- 140 ezer számítógép van a magyar közoktatásban, ebből csupán 30- 40 ezer alkalmas a Sulinet digitális tudásbázis tartalmának fogadására. Három-négy év múlva új gépekkel új szolgáltatásokat kell biztosítani - jelentette ki Magyar Bálint oktatási miniszter. A hatvan-ezer iskolai tanterem számítógéppel, projektorral, interaktív táblával történő felszerelése 40- 50 milliárd forintba kerülne. Jelenleg informatikai fejlesztésekre egy évben
15- 20 milliárd forint jut.

A tervek szerint 2005 szeptemberéig az összes iskolát rákötik az internetre, a korábbi sávszélesség hatszorosára bővül. A 2007- 2013 közötti időszak Nemzeti fejlesztési tervében rendelkezésre álló források várhatóan lehetőséget adnak e téren is a radikális bővítésre. A miniszter az infokommunikációs technológiák elterjesztésének területén a legfontosabbnak tartja a digitálistan-anyag-fejlesztést. A 7- 12. évfolyamok tananyagainak digitalizálása már tizenegy területen megtörtént. Az adat-bázis - amely folyamatosan bővül - jelenleg 18- 20 ezer fényképet, metszetet, ezer videót, hétszáz hangelemet és hatezer tesztfeladatot tartalmaz.

Kistérség helyett járás? A kistérségek fejlesztési programjaihoz igazodó pályázati rendszerre van szükség, nem pedig arra, hogy az önkormányzatok az éppen futó pályázatok alapján kezdjenek beruházásokba - jelentette ki Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területpolitikáért felelős államtitkára. Az évtizedek óta működő pályázati rendszer sokszor arra ösztönzi a településeket, hogy a pályázatokhoz igazítsák fejlesztési programjaikat. Ez sokszor független attól, hogy ezt tartják-e a legfontosabbnak vagy sem. Az államtitkár a kistérségek fejlesztési koncepcióinak kidolgozását szorgalmazza, mert a kormányzat erre tekintettel kívánja a jövőben a pályázatokat kiírni. Véleménye szerint alapvető a kistérségeken belüli koordináció és tájékoztatás javítása. Ma több hálózat is működik - a kistérségi megbízotti, a vidékfejlesztési menedzseri, a társulási fejlesztési, a falugazdászi vagy a vállalkozásfejlesztési - , de nyilvánvaló, hogy az ezek közötti kapcsolat nem megfelelő.

Nagy Sándor szerint a kistérség helyett sokkal jobbnak tartaná a korábbi "járás" fogalmat. Szerinte ezt a szót alaptalanul kötik az elmúlt gazdasági, társadalmi rendszerhez, a fogalmat Deák Ferenc hozta be a magyar közigazgatásba a kiegyezés után. A járás a bejárhatóságot jelzi, míg a kistérség a mikrorégióból lefordított kifejezés.

Sétányavatás és strandfejlesztés. Tízmillió forint költséggel megépült, 280 méter hosszú Balaton-parti sétányt adtak át Keszthelyen. A beruházás költségét fele-fele részben fedezte a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) és a város. Folyamatban van a sétány közvilágításának megújítása is. Mohácsi József polgármester szerint vendégek komfortérzetét jelentősen növeli a három helyi strand felújítása, bővítése. A Helikon strand kotrása megkezdődött, befejezés előtt áll az úgynevezett libás-térségi strand fogadó- és pénztárépülete, a városi strandon pedig a nyári szezon meghosszabbítását is lehetővé tevő melegített vizű fürdőmedence készül el júniusra. A polgármester hozzátette: a keszthelyi strandfejlesztések 60 millió forintba kerülnek, az összeg felét szintén a BFT pályázatán nyerték el.

Javaslat vizsgálóbizottság felállítására. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja a kistelepülések biztonságos jövője érdekében Lezsák Sándor. A független országgyűlési képviselő szerint a bizottság felállításának célja, hogy megvizsgálja a kétezer lakos alatti kistelepülések 1998 utáni népességfogyását, az elvándorlás okait, a hátrányos korösszetétel következményeit, valamint a tanuláshoz, a munkához, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető infrastrukturális ellátáshoz való alkotmányos jogok érvényesülését. A képviselő azt szeretné elérni, hogy törvény szülessen a kistelepülésekről azok népességmegtartó képessége, a családok biztos jövőképe érdekében. Az önkormányzatok mintegy kétharmadában lakosság száma nem éri el a kétezer főt, s álláspontja szerint ezek a települések többségükben bizonytalan, veszélyeztetett helyzetben vannak.

Együttműködés a természet védelméért. A Dél-Dunántúl természeti értékeinek eddiginél hatékonyabb védelme érdekében együttműködési megállapodást kötött a régióban működő zöldhatóság az érintett nemzeti parkkal, a határőrséggel, valamint a vám- és pénzügyőrséggel. Az együttműködő szervek kölcsönösen tájékoztatják egymást a tudomásukra jutott, a környezetet veszélyeztető cselekedetekről és szigorítják ellenőrzéseiket. A hatóságok összehangoltabb munkájára a turisztikai forgalom elmúlt években tapasztalt, főleg a Dráva térségét érintő fokozatos emelkedése, és esetenként a védett madarakra vadászók által okozott pusztítások miatt van szükség.

Budapesti Közlekedési Szövetség. A tervek szerint hamarosan a kormány és a fővárosi közgyűlés elé kerül a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozásáról szóló javaslat. A megvalósítás első ütemének kezdő időpontja szeptember lenne. A közlekedési szövetség létrehozásáról még 1993 októberében írtak alá megállapodást a közlekedési cégek vezetői a főpolgármesterrel és az akkori közlekedési miniszterrel. A tervek szerint szeptembertől a BKV-bérleteknél 10 százalékkal drágábban, 6500 forint körüli áron egyesítik a BKV-, a MÁV- és a Volán-bérleteket. Jövő januártól vezetnék be az éves összhálózati bérleteket. A második ütemben, 2010-ig, fokozatosan valósulna meg a tarifaközösség az elektronikus jegyrendszer bevezetésével. A harmadik ütemben, 2010 után, teljes körűvé válna a cégek közlekedési együttműködése, összehangolnák a menetrendeket, valamint az infrastrukturális, a hálózati és a szolgáltatásfejlesztést.

Nincs összhang az önkormányzati feladatok és források között. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a közigazgatási reform során át kellene tekinteni az önkormányzatok feladatait és az ezekhez rendelt forrásokat. Lenkovics Barnabás szerint a törvények jelenleg több mint ötszáz feladatot telepítenek a helyi önkormányzatokhoz, ám ezek végrehajtásához nincsenek megfelelő eszközeik, ezért a feladatokat és a forrásokat összhangba kellene hozni. Az elmúlt 15 évben a települések kényszerűségből felélték vagyonukat, s mára főleg a kistelepülések működőképességük határára érkeztek. Az országgyűlési biztosok az önkormányzatok alulfinanszírozottságát akkor tapasztalják meg, amikor az ombudsmani ajánlásoknak a polgármesteri hivatalok azért nem tudnak eleget tenni, mert nincs hozzá megfelelő forrásuk.

Növekvő telekkínálat az agglomerációban. Az idén nagyobb az építési telkek kínálata a tavalyihoz képest a budapesti agglomerációban. Az élénkülés egyik oka az lehet, hogy az érintett önkormányzatok közül sokan igyekeznek még az agglomerációs törvény megszületése előtt belterületivé minősíteni a településükhöz tartozó minél több földterületet. Az árak alakulásánál mindinkább döntő tényező a jó közlekedési lehetőség. Nagy áremelkedés tapasztalható az M0-ás körgyűrű leendő új szakaszának közelében fekvő településeken is. Ez a Budapesttől keletre húzódó térség a szakértők szerint egyébként is nagy fellendülés előtt áll.

"Zöldkommandó" alakul. Május végétől "zöldkommandó" kezdi meg működését, hogy megelőzzék a környezetet veszélyeztető baleseteket. Nem új szervezet jön létre, hanem azok a hatóságok működnek együtt, amelyeknek feladatuk a környezetszennyezések megelőzése. A közös akciókban részt vesznek a katasztrófavédelem, a rendőrség, a határőrség, a közlekedési felügyelet, a környezetvédelmi felügyelet, illetve a vám- és pénzügyőrség szakemberei. Mivel a különösen veszélyes üzemek működése eleve szigorú uniós jogszabályok alá esik, a "zöldkommandó" az e körbe nem tartozó létesítményeket, eseményeket ellenőrzi, így a közúti veszélyesanyag-szállítást vagy az ideiglenes veszélyesanyag-lerakókat.Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szerint keményebb szankciókra van szükség a jogsértőkkel szemben. Szigorúbb hatósági fellépés szükséges ott, ahol szándékos környezetkárosítás, például illegálishulladék-elhelyezés történik. Folyamatban van a büntető törvénykönyv módosítása a környezet- és természetkárosító bűncselekményekre vonatkozóan.