Támogatott felújítások
Meghirdették az idei panelfelújítási, egycsatornás gyűjtőkémény-felújítási, valamint lakbértámogatási pályázatokat. A panelfelújítási programra az idei költségvetésben 1,9 milliárd forint áll rendelkezésre és a kormány döntése értelmében további 6 milliárd forintra lehet kötelezettséget vállalni. A Fészekrakó-program keretében meghirdetett lakbértámogatásra az állam 3,4 milliárd forintot fordít
A 2001-ben indult panellakás-felújítási program keretében az elmúlt négy évben 37 ezer lakás kapott állami támogatást 4,6 milliárd forint értékben. Az idei évben azonban a megemelt keretnek köszönhetően mintegy 30 ezer lakás felújítása kezdődhet meg. A panelházak felújítási pályázatán hőszigetelésre, nyílászárók, gépészeti berendezések cseréjére, a lakásokat közvetlenül érintő közterület rehabilitációjára lehet támogatást kérni. Az Európai Unió lakhatással közvetlenül összefüggő ügyeket jelenleg nem támogat, de a kormány arra törekszik, hogy a települések rehabilitációjának strukturális alapokból történő támogatása során legyen lehetőség források felhasználására közösségi célokra, például energiatakarékosságra is. A lakóközösségek a panellakások felújítását saját forrásból nem tudják finanszírozni, emiatt szükséges az állami és az önkormányzati források bevonása. A pályázati rendszer kétlépcsős: első lépésben a lakóközösség pályázik az önkormányzatnál, második lépésben pedig a települési önkormányzat pályázik állami támogatásért. A támogatás célja az iparosított technológiával épült, legalább tíz lakást tartalmazó lakóépületek energiatakarékos felújítása, illetve ezen lakóépületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek, valamint a közvetlen környezetében lévő utak, parkolók, játszóterek, parkok korszerűsítése felújítása, korszerűsítése. A beruházási költségek legalább 1/3-a tulajdonosokat és legalább 1/3-a a települési önkormányzatokat terheli, maximum 1/3 az állami támogatás, ami nem lehet több lakásonként 400 ezer forintnál. A települési önkormányzat és a lakástulajdonosok egymás részét részben vagy teljes egészben átvállalhatják.
A lakbér támogatási rendszer bevezetésének célja, hogy a gyermeket nevelő, nehéz szociális helyzetben lévő, bérlakásban élő családok számára nyújtson a kormány az önkormányzattal közösen vissza nem térítendő támogatást. A program a társadalom azon rétegének nyújt érdemi segítséget, akiknek anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy saját lakást vásároljanak. Lakhatásukat nem tudják másképpen megoldani, mint lakás bérelnek. |
Budapesti
városrehabilitáció
A főváros városrehabilitációs programja 1996 óta több mint 30 milliárd forint értékben segítette a házak és városrészek megújulását. Idén 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre. A keret egyik részéből a kerületek javaslatára kijelölt rehabilitációs akcióterületeteken épületfelújítást, lakáspótlást, bontást és közterület-felújítást támogat az önkormányzat. A keret másik részéből társasházak felújítását segítik elő. A lakóközösségek egyrészt vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, másrészt öt év alatt visszatérítendő kamatmentes kölcsönt vehetnek fel, akár a felújítás összköltsége erejéig. Az idén a társasházak, lakásszövetkezetek május 6-áig pályázhatnak, a kerületek pedig június 10-éig. Emellet a települési értékvédelmi támogatás lehetőséget ad arra, hogy a védett épületeket a főváros segítségével a lakók és a tulajdonosok felújíthassák. Az idén indítja a főváros a szociális városrehabilitáció kísérleti programot, elsőként a Józsefvárosban és Kőbányán. Ez a lakóépületek, a közterületek és az infrastruktúra fejlesztése mellett a szociális háló kiterjesztését, a helyi közbiztonság, a környezet, az oktatás színvonalának javítását és komoly gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő beruházásokat is jelent. Kifejezetten szociális városrehabilitációra idén 300 millió forintot fordít a város, a következő három évben pedig fél-félmilliárdot. |
Ez azonban számukra a túlzott terheket jelent. E terhek mérséklését segíti a lakbér támogatási program. A települési önkormányzat és az állam által 50-50 százalékban finanszírozandó összeg a 14 ezer forintot nem haladhatja meg. Az állami támogatás maximum a lakbér 30 százaléka lehet, de nem több 7000 forintnál. A termofor kéményekkel kapcsolatos gondok évtizedek óta ismertek. Szükségszerűvé vált a kéményfelújítási-program elindítása, melyre 2003-ban került sor. A pályázati rendszer itt szintén kétlépcsős: első lépésben a lakóközösség pályázik az önkormányzatnál, majd második lépésben a települési önkormányzat pályázik állami támogatásért. A támogatás célja az 1985-ig épült lakóépületek üzemelő, gáztüzelő-berendezések égéstermékeinek elvezetésére szolgáló egycsatornás gyűjtőkéményeinek biztonságtechnikai felújítása, kiváltása. Nem nyújtható támogatás a termofor kéményekbe bekötött tüzelőberendezések cseréjéhez, illetve javításához, felújításához, csak a lakásokhoz tartozó kéményszakaszok felújításához. A beruházási költségek legalább 30 százalékát a tulajdonosok, szintén 30 százalékát a települési önkormányzatok viselik. Maximum 40 százalék az állami támogatás, de nem több lakásonként 80 ezer forintnál.
|
Virágos
Magyarországért
Ebben az évben is meghirdették a Virágos Magyarországért virágosítási, parkosítási és környezetszépítô versenyt. A versenyen valamennyi magyar település részt vehet. Város és falu kategóriában induló települések május 31-éig nevezhetnek.
A verseny célja a kulturált, környezetbarát, vendégváró országkép kialakításának elősegítése, a településkép esztétikus megjelenítése, növényekkel történő díszítése, a környezetvédelem, az ökológia követelményeire tekintettel. Új zöldfelületek, parkok, fasorok létesítése, fenntartása, kulturált egészséges környezet kialakítása, közterek, utcák, épületek, intézmények virágosítása, növénykiültetések a lakosság bevonásával, részvételével, továbbá a település műemlékeinek, épületeinek turisztikai és kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése és a parlagfű irtása.
A résztvevők - települések önkormányzata, lakossága, civil szervezetei, intézményei, vállalkozásai - szépítő munkájukkal javítják településük, illetve az ország jó hírét, az ott élők életminőségét, elősegítik a kultúra, a turizmus, az EU-kapcsolatok fejlődését, a közízlés, az igényes lakókörnyezet kialakítását, a közös értékek védelmét és növelését. A fentieken túl 2005-ben a határátkelőhelyek esztétikusabb megjelenése, továbbá a fogyatékkal élők intézeteinek emberhez méltó kialakítása is célja a versenynek.
Az értékelés során kiemelten figyelnek a települési zöldfelületekre, az emlékhelyek, sírkertek minőségére, gondozottságára, illetve a növénykiültetések - fák, cserjék, évelők, örökzöldek, egynyári virágok gyepfelületek - minősége harmóniájára a tájjal, az épített környezettel, a műemlékek és környezetük állapotával. Emellett értékelési szempont a település zöldfelület-gazdálkodása, helyzete, tisztasága, a parlagfű és más gyomok irtása, az épített környezet minősége, állapota és a település megjelenése turisztikai szempontból. Az elért pontszámokat figyelembe véve a legjobbakat a kiírók és a támogatók által felajánlott díjakkal jutalmazzák. A verseny fődíja: hazánk képviselete a 2006. évi Virágos Városok és Falvak Versenyén (Entente Florale), a legjobb város és falu részvételével.
|
Polgármesteri
tanácskozás
A tavalyi kedvező tapasztalatokra tekintettel ismét információs tanácskozás-sorozatot szervez polgármesterek és kisebbségi önkormányzati vezetők részére a Belügyminisztérium. Kiemelt cél a polgármesterek és a kisebbségi önkormányzati vezetők munkájának segítése, azoknak a korszerű közigazgatási információknak a közvetítése, amelyek segítségével a helyi önkormányzatok munkájában is szemléletváltozás érhető el. A tárca félévenként egy-egy alkalommal időszerű kormányzati, belügyminisztériumi és más tárcák tevékenységével összefüggő feladatokkal kapcsolatos kérdésekről kívánja tájékoztatni az önkormányzatok vezetőit. Ennek különös aktualitást ad, hogy 2005. november 1-jén lép hatályba a korábbi államigazgatási eljárási törvényt felváltó, korszerű, szolgáltató jellegű közigazgatás eljárási szabályait megfogalmazó törvény. |
Közbiztonsági programok
A Belügyminisztérium Országos Bűnmegelőzési Központja pályázatot hirdetett a városok biztonságának fokozása, illetve a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése, valamint az áldozatsegítés és az ezekhez kapcsolódó feladatok megvalósítására. Benyújtási határidő június 17-e. A rendelkezésre álló keretösszeg 60 millió forint, a pályázók 2- 6 millió forintot igényelhetnek.
A támogatás a települések rövid vagy középtávú bűnmegelőzési-, közbiztonsági koncepciójának gyakorlati megvalósítását segíti. Kiemelten kezeli a gyermek- és fiatalkorúak számára szervezett, a hasznos szabadidő eltöltését elősegítő programokat, különösen a kedvezőtlen gazdasági adottságú térségekben élő, az iskolából kimaradt és a munkanélküli fiatalok esetében. Segít a város és vonzáskörzete együttműködésében a helyi biztonságérzet növelése, a településen tapasztalt zavaró körülmények csökkentése érdekében. Az önkormányzatok és a rendőrség együttműködésének keretében támogatja az önálló közbiztonsági, vagy a közbiztonsági közérzet javítását kitűző feladatok, módszerek gyakorlati alkalmazását. A lakosság közbiztonsági közérzetének javítása érdekében támogatás kapható ahhoz, hogy a közterületeken, a tömegközlekedési eszközökön elkövetett szabálysértésekről, bűncselekményekről és egyéb rendzavarásokról elemzések készüljenek, és az ezekre alapozott speciális megelőzési módszereket bevezethesse, működtethesse az önkormányzat. Segíti a program a civil bűnmegelőzési szervezetek bevonását a speciális bűnmegelőzési módszerek kidolgozásába és kivitelezésébe. Cél az időskorúak, az egyedülállók, a gyermek- és fiatalkorúak, a hajléktalan, valamint a fogyatékkal élő személyek esetében az áldozattá válás reális kockázatának ismertetését célzó, a bűncselekményekkel kapcsolatos önvédelmi képesség fokozását elősegítő tájékoztató programok megvalósítása, a lelkisegély- és szociális szolgálat folyamatos működtetését biztosító programok támogatása.
|
Hozzájárulás önkormányzati
létszámcsökkentéshez
Az idén a korábbiaknál jóval nagyobb összeggel, 13,5 milliárd forinttal támogatja a központi költségvetés az önkormányzati létszámleépítéseket. A hozzájárulás abban nyújt segítséget, hogy az elbocsátott dolgozók jogszabályban előírt járandóságainak kifizetése ne a települések és a megyék büdzséjét terhelje. A rendelkezésre álló támogatást egyrészt a közszféra meghirdetett korszerűsítési programja miatt növelték meg jelentősen, az indoklás szerint ugyanis a kormányzat racionálisabb működésre kívánja ösztönözni az önkormányzatokat is. A másik fontos ok, hogy az idén induló Prémium Évek programot is ebből finanszírozzák.
Tavaly hatmilliárd forintra pályázhattak az önkormányzatok. Ez szintén többszöröse volt a korábbiaknak, de 2004-től az önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények dolgozóinak leépítéséhez is lehetett támogatást kérni, s a költségvetés arra számított, hogy az előzőeknél jóval több pénzre lesz szükség. Végül összesen mintegy négymilliárd forintot ítéltek oda 591 önkormányzatnak, s ebből a közszféra 4114 munkatársának elbocsátását finanszírozták a helyhatóságok.
Az idén a korábbi két ütem helyett négy ütemben bírálják el az igényléseket, így a helyhatóságok gyorsabban juthatnak pénzhez. A támogatást minden kérelmező önkormányzatnak megítélik, ha megfelel az előírt feltételeknek. Ettől az évtől kezdve az elbocsátás előtt álló közalkalmazottak, köztisztviselők, illetve közszolgálat jogviszonyban állók választhatnak: végkielégítéssel távoznak, vagy részt vesznek a Prémium Évek programban. Ebbe egyrészt azok kapcsolódhatnak be, akik 25 évet töltöttek a közszférában és legfeljebb három évük van a nyugdíjig. Heti 12 óra munkavégzés mellett bérük 60 százalékát kapják meg. Nyugdíjukat viszont korábbi, teljes személyi juttatásaik alapján számolják ki. A fiatalabbak különleges foglalkoztatási állományba kérhetik magukat: ha vállalják, hogy a közszférát elhagyva a versenyszférában helyezkednek el, egy évig ugyancsak megkapják 12 órai munka mellett bérük 60 százalékát
|
A kultúra
magyar városa
A kultúra magyar városa címet alapít a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Az elismerést évente három város kaphatja meg pályázat alapján - jelentette be Bozóki András, a tárca vezetője. A minisztérium a lakosságszám szerint három kategóriában - a harmincezernél nagyobb, az öt- és harmincezer, valamint az ötezer lakosúnál kisebb települések között - osztja ki a díjakat. A címet az előző öt évben elért kulturális teljesítmény, illetve a fenntartható fejlesztéseket segítő programok alapján azok a települések nyerhetik el, amelyek kiemelten fejlesztik és támogatják a kulturális életet. A pályázat leadási határideje szeptember 1-je, a zsűri várhatóan október 15-éig meghozza döntését. A pályázatoknál fontos szempont a versengő városok kulturális aktivitása, a városfejlesztési tervek kulturális elemei, a kulturális beruházások, a művészeti élet, a közművelődés és a közgyűjtemények helyzete, a kortárs művészet és kreatív ipar szerepe és teljesítménye. A pályázat kezdeményezője a Megyei Jogú Városok Szövetsége volt, tartalmi alakításában részt vett a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége is, a Belügyminisztérium pedig kategóriánként egymillió forintos díjat ajánlott fel. |
Balatoni beruházások
Két jelentős pályázatot hirdetett meg a Balaton Fejlesztési Tanács. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal által biztosított fejlesztési forrás terhére csaknem 300 milliós fejlesztési forrás pályázható. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó önkormányzatok jelentkezhetnek a településrendezési tervek elkészítésére, felülvizsgálatára szánt 10 millió forintos keretre. Emellett mintegy 111 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre az idén a települések rendezettségét szolgáló fejlesztések támogatására. A strandok és csónakkikötők minőségi javítását célozza meg az a 130 millió forintos fejlesztési forrás, amely a 2006- 2007-es kötelezettségvállalással további 56 millió forinttal bővül. A támogatás célja, hogy elősegítse a fürdőzés minőségi feltételeinek javítását, a strandok infrastrukturális fejlesztését, a szolgáltatások színvonalának emelését. A szőlész-borász ágazat fejlesztésére összesen 42 millió forint áll rendelkezésre. A turisztikai témájú pályázatok idegenforgalmi rendezvényeket, marketingeszközöket, termékfejlesztést támogatnak, emellett szúnyogirtásra és a gyapjas pille elleni védekezésre is nyerhetnek forrást a pályázók
|
|