Az önkormányzati rendszer stabil, ellátja feladatait - jelentette ki Lamperth Mónika belügyminiszter, az Országgyűlés önkormányzati bizottsága előtt. A belügyi tárca vezetője sikertörténetnek nevezte a kistérségi rendszer kialakítását, amelyet a közigazgatási reform egyik alapvető elemének tart. Fontos feladatként említette, hogy a jövőben több forrást telepítsenek kormányzati szintről regionális és helyi szintre, azaz folytatódjon a decentralizáció.

Kettős látás

Eltérőálláspontok az önkormányzati bizottságban

A belügyminiszter az országgyűlés önkormányzati bizottsága előtt hangsúlyozta a jelentős területi különbségek enyhítésének szükségességét és az adórendszer átalakítását oly módon, hogy nőjön az önkormányzatok bevétele. A bizottság ellenzéki képviselői viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a központi költségvetés nem biztosít elegendő pénzt a kötelező feladatok ellátására, az önkormányzatokat ellehetetleníti az idei béremelések kigazdálkodása, a közszférában tervezett jelentős létszámleépítés pedig kivitelezhetetlen az önkormányzatoknál.

Hatékony államot és hatékony önkormányzati rendszert kell működtetni, a közszolgáltatásokat pedig magas szinten kell biztosítani az állampolgárok számára - fejtette ki Lamperth Mónika belügyminiszter április 5-ei önkormányzati bizottsági meghallgatásán. A miniszter elmondta: az önkormányzati rendszer az elmúlt 15 évben stabilan ellátta feladatait és fejlődött.

Az idén az önkormányzati szféra - hitelfelvétel nélkül - 2792 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ezen belül az állami támogatások és az átengedett bevételek elérik az 1350 milliárd forintot, ami 7,9 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A pénzt tovább növelhetik az uniós forrásokból származó, illetve a hazai fejlesztési támogatások. Az előző évekkel azonos a személyijövedelemadó-átengedés 40 százalékos mértéke, valamint a normatívan elosztott és a helyben maradó rész 30-10 százalékos aránya. A helyben maradó rész 2003-ban emelkedett 5-ről 10 százalékra.

Ebben az évben elsődleges cél a többcélú kistérségi társulások támogatása, amely egyrészt jelenti a már megalakult társulások működési támogatását, másrészt újabb társulások megalakulásának ösztönzését. Erre a célra 15,4 milliárd forintot terveztek a költségvetésben, ez az előző évi összeg kétszerese. További prioritás az önkormányzatok segítése annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat minél nagyobb arányban igénybe tudják venni, s a saját erő hiánya ne legyen gátja a fejlesztések megvalósításának. Az önerőalapban az idén 7,4 milliárd forint van, amely három milliárddal több az előző évinél.

A belügyminiszter sikertörténetként értékelte a kistérségi rendszer kialakítását, amely a közigazgatási reform egyik alapvető eleme. Kifejtette: a továbblépés útja a régiós együttműködés. Július 1-jétől a dél-dunántúli régióban modellkísérletet indítanak, az érintett megyék most dolgoznak azon a javaslaton, hogy milyen feladatok ellátásában működnének együtt. Azért épp ezt a régiót választották, mert itt mindhárom megye összes kistérségében megalakult a többcélú kistérségi társulás. A miniszter szerint a november 1-jétől életbe lépő új közigazgatási eljárási törvény a legnagyobb hatású, a kormányzati cikluson túlmutató törvénye a tárcának, amelynek eredményeképpen az önkormányzatok gyors, korszerű, ügyfélbarát ügyintézést biztosítanak az állampolgárok számára. Lamperth Mónika fontos feladatként említette, hogy a jövőben még több forrást - elsősorban fejlesztési forrásokat - telepítsenek kormányzati szintről regionális és helyi szintre, azaz folytatódjon a megkezdett decentralizációs folyamat. Ugyancsak fontosnak nevezte a jelentős területi különbségek csökkentését, az elmaradott térségek kiemelt támogatását.

Lamperth Mónika: Hatékony államot és hatékony önkormányzati rendszert kell működtetni, a közszolgáltatásokat pedig magas szinten kell biztosítani az állampolgárok számára... sikertörténetként értékelte a kistérségi rendszer kialakítását, amely a közigazgatási reform egyik alapvetőeleme.
Kósa Lajos: ...gyenge a Belügyminisztérium
érdekérvényesítőképessége, a tárca a kormányon belül nem tudja érvényre juttatni az önkormányzatok érdekeit. Ezt mutatja, hogy az önkormányzatok évrôl évre újabb többletfeladatokat kapnak,s ezekhez a költségvetés nem rendeli hozzá a szükséges forrásokat.

Kérdésekre válaszolva a tárca vezetője elmondta: a Belügyminisztérium részt vesz az adóreform-bizottságban, de az iparűzési adó csökkentését csak akkor támogatják, ha az önkormányzatoktól kieső bevételt valamilyen más módon kompenzálják. Az adórendszer átalakítása során elképzelhetőnek tartja a személyi jövedelemadó helyben maradó részének 10-ről 15 százalékra történő emelését.

Az önkormányzati bizottság ellenzéki tagjai elsősorban a kötelező feladatok finanszírozásának és a béremelések kigazdálkodásának nehézségeire hívták fel a figyelmet. Kósa Lajos debreceni polgármester, a Fidesz képviselője kijelentette: véleménye szerint gyenge a Belügyminisztérium érdekérvényesítő képessége, a tárca a kormányon belül nem tudja érvényre juttatni az önkormányzatok érdekeit. Ezt mutatja, hogy az önkormányzatok évről évre újabb többletfeladatokat kapnak, s ezekhez a költségvetés nem rendeli hozzá a szükséges forrásokat.

Elhangzott, hogy a Belügyminisztérium jelentős összeggel támogatja a létszámleépítéseket, miközben az önkormányzatok most sem tudnak eleget tenni az ágazati törvények előírásainak, a szűkös költségvetés miatt nem tudnak felvenni előírt számban szakalkalmazottakat. Tovább nehezíti a helyzetet az új közigazgatási eljárási törvény életbe lépése, amelynek előírásait a települések elegendő forrás és alkalmazott hiányában nem tudják majd teljesíteni.

Felmerült a vitában, hogy a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok a pluszforrások megszerzése érdekében alakítanak kistérségi társulásokat, de az együttműködések nem feltétlenül járnak a feladatellátás racionalizálásával, mivel ez sok esetben megoldhatatlan, például a földrajzi távolságok miatt. A dologi kiadások költségei például évek óta nem emelkedtek, bár az energiaárak rendszeresen infláció felett növekednek.

Válaszában a belügyminiszter megjegyezte: az önkormányzatok minden ciklusban kaptak úgy többletfeladatokat, hogy a finanszírozás nem állt ezekkel arányban. Az önkormányzatok támogatása feszes gazdálkodással elegendő a működéshez és a béremelésekhez, de a fejlesztések területén nem biztosít kellő mozgásteret, ezért is fontos a bevételek növelése. A minisztérium a valódi kistérségi együttműködéseket kívánja támogatni, a közös feladatellátás plusztámogatására 2006-ban is számíthatnak a társulások. A kormány áprilisban dönt az 1,5 milliárd forintos gázár-kompenzáció elosztásáról. EU-forrásokból 3,3 milliárd forint jut a vezető köztisztviselők képzésére, ez részben az új közigazgatási eljárási törvényre való felkészülést szolgálja. Májusban megkezdődik 3200 szakértő képzése, akik majd júniustól felkészítik a 115 ezer köztisztviselőt a törvény alkalmazására.

Á. K.

 

Hárommilliárd forint
közalkalmazotti béremelésekre

Várhatóan mintegy hárommilliárd forint többletforrásra pályázhatnak az önkormányzatok szeptembertől, hogy biztosíthassák a közalkalmazottak idei béremelését - jelentette ki Toller László, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke április 16-án, az országos önkormányzati szövetségek elnökeinek találkozója után. Pécs polgármestere - aki egyben a miniszterelnök önkormányzati tanácsadó testületének elnöke is - kifejtette: az idei költségvetés parlamenti vitája során az eredeti javaslathoz képest növelték az önkormányzati béremelésekre fordítható összeget, de úgy tűnik, ez még mindig kevés, ezért különítettek el további hárommilliárd forintot a költségvetésben. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban tavaly decemberben született megállapodás értelmében a közalkalmazotti illetménytábla alapján január 1-jétől átlagosan 7,5 százalékkal, szeptember 1-jétől pedig egységesen további 4,5 százalékkal emelkednek a közalkalmazotti keresetek. Toller László elmondta: őszre kiderül, pontosan mennyi pénzre van szükség. A kistelepüléseken valószínűleg jelentős feszültségek lesznek, de a városokban is várható forráshiány.

Községekből városok

Az Országgyűlés április 5-én folytatta le a várossá nyilvánítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A javaslat Suchman Tamás, Jauernik István és Farkas Imre szocialista képviselők önálló indítványa. Jauernik István elmondta: fel kívánják oldani azt a korlátozást, hogy csak a nagyközségek, vagyis az ötezernél nagyobb lakosságszámú települések kérhetik várossá nyilvánításukat. A javaslat elfogadása után elvileg mind a 2871 községből lehet város. Emellett viszont az indítvány a korábbiakon túl egyéb kritériumokat is szab a városi cím elnyeréséhez. A képviselő érvelése szerint erre a javaslatra azért is szükség van, mert az elmúlt 15 évben egyes települések nagyon gyorsan fejlődtek, de lélekszámuk nem érte el az ötezret, míg más településeknek régebben volt ugyan ennyi lakójuk, de mára a szám a határérték alá csökkent. A belügyi tárca és a kormány támogatja a javaslat elfogadását.
Kovács Zoltán, a Fidesz vezérszónoka elviekben egyetértett a változtatások szükségességével, mivel frakciójuk is idejétmúltnak tartja a jelenleg érvényes szabályozást, de csak egy egzaktabb, részletesebb javaslatot támogatnának. Lezsák Sándor független képviselő szerint nem elsősorban több városra lenne szükség, hanem a megélhetési lehetőségek növelésére a kistelepüléseken.
Április 12-én az Országgyűlésben felszólalás nélkül zárult le a törvényjavaslat részletes vitája, a határozathozatal lapzárta után várható. Az indítvány elfogadásához, mivel az az önkormányzati törvényt is érinti, a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

 

Döntés a címzett támogatásokról

Összesen 78 új önkormányzati beruházás címzett támogatását hagyta jóvá április 13-ai ülésén a kormány, s ezt az előterjesztést javasolja az Országgyűlésnek elfogadásra. A támogatott beruházások összköltsége 60,2 milliárd forint. Megvalósításukhoz 48,1 milliárdot biztosít az állam, 12,1 milliárdos saját forrással járulnak hozzá az érintett önkormányzatok. A központi költségvetés az idén 4,6, a következő évben 22,8, majd 2007-ben 20,7 milliárd forintot tervez erre a célra.

A címzett támogatásokról szóló döntés továbbra is kétfordulós. A kormány először tavaly októberben határozott a megvalósításra javasolt fejlesztésekről. Ezek esetében a helyhatóságok december 15-éig elkészítették a szükséges terveket, és megszerezték az előírt engedélyeket, ezután kerülhetett újból a kormány elé a javaslat. Címzett támogatást a helyhatóságok változatlanul a 200 millió forintot meghaladó fejlesztésekhez kérhetnek, de szennyvízberuházásokra csak egymilliárd feletti összköltség esetén nyújtható be igénylés. A kormány által jóváhagyott javaslat kiemeli: a koncepciók elbírálásakor a területi kiegyenlítést, esetenként pedig a halaszthatatlan rekonstrukciót tartották szem előtt. A fejlesztések döntően megyei, illetve térségi szintűek. A döntésnél fontos szempont volt, hogy a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg. Az alapvető szempontok közé tartozott, hogy minden megye és a főváros legalább egy vagy több önkormányzata kapjon címzett támogatást.

 

Választott önkormányzati régiók?

A közigazgatási reformot célzó országgyűlési határozati javaslat kidolgozására kérte az SZDSZ önkormányzati tanácsadó testülete a párt parlamenti frakcióját. Kuncze Gábor pártelnök ezzel kapcsolatban kifejtette: a liberálisok régóta javasolják, hogy választott önkormányzati régiókat hozzanak létre, jelenjenek meg a valódi kistérségek, és fokozatosan szűnjön meg a kiüresedett megyei rendszer. Ha ősszel megalkotják a szükséges törvényeket, akkor 2006-ban már eszerint lehet választani, ellenkező esetben a következő ciklusra húzódik a reform.

Kuncze Gábor elmondta: az adócsökkentéssel kapcsolatos vitákban és az adóreform-bizottság javaslatai kapcsán mindenki egyetértett abban, hogy az államigazgatás reformja nélkül nincs esélye annak, hogy érdemi tehercsökkentés legyen az adórendszerben. A nagy rendszerek átalakítása azért is szükséges, hogy hatékonyabban működjenek és magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak az embereknek. Az SZDSZ elégedetlen a jelenlegi helyzettel, és nem fogadja el azt, hogy a választásokig már ne történjen semmi a reformlépések, többek között a közigazgatás átalakítása érdekében.

 


Önkorkép

Tartalomjegyzék * tizenötödik évfolyam, 4. szám * 2005. április
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.