Az önkormányzati rendszer mikroszintű reformja sikeresen halad - jelentette ki Lamperth Mónika belügyminiszter a kistérségi társulások áprilisi országos konferenciáján. A települések többsége felismerte, hogy csak közösen tud magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítani az ott élőknek. Az önkormányzatoknak vállalniuk kellett legalább három feladat közös ellátását, ezek között kötelező volt az alapfokú oktatás közös megszervezése. A belügyminiszter elmondta: összesen 123 többcélú kistérségi társulás alakult meg. Emellett 34 kistérségben vállalták a területfejlesztés közös ellátását a települések, s ebből három kistérségben megkezdték a többcélú társulássá alakulást. Így már csak kilenc olyan kistérség van az országban, ahol még egyáltalán nincs szervezett együttműködés.

A kistérségi társulások létrejöttét megelőzően a Belügyminisztérium koordinálásával a 2003- 2004-ben hat helyszínen - Baján, Marcaliban, Makón, Miskolcon, Tabon és Zalaegerszegen - indult közigazgatás-fejlesztési kistérségi modellkísérlet. Célja az állampolgár-közeli és költségtakarékos közszolgáltatások működésének szakmai vizsgálata, a kistérségi szintű optimális feladatellátás feltételeinek modellezése, valamint a kistérségi közigazgatási rendszer megteremtésének hatáselemzése volt. A modellkísérletek bizonyították, hogy a közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevők számára különösen az oktatási, az egészségügyi és szociális szolgáltatások hatékonyabb és racionálisabb megszervezésének színtere lehet a kistérség.

Az Országgyűlés - másodszori nekirugaszkodásra - tavaly novemberben fogadta el a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló tövényt. Ezzel vált lehetővé a társulások központi költségvetésből történő közvetlen támogatása, valamint világossá váltak e társulások működésének szabályai.

Április elejéig összesen 157 kistérségben jött létre társulás, ami azt jelenti, hogy mintegy háromezer település tagja valamilyen társulásnak. Többcélú társulás 2430 település részvételével 123 kistérségben jött létre. Van 34 olyan kistérség, ahol csak területfejlesztésre társultak a települések, de ezek közül háromban - az orosházi, a bátonyterenyei és a csepregi kistérségben - már megkezdődött az átalakulás többcélú kistérségi társulássá. Csupán 9 kistérségben - a hódmezővásárhelyiben, a gárdonyiban, a székesfehérváriban, a dunaújvárosiban, az ercsiben, a gödöllőiben, a kisvárdaiban, a sárváriban, a zirciben, összesen 139 településen - nem sikerült eddig társulást létrehozni. Budapest és Debrecen jelenleg nem hozhat létre társulást.

A többcélú kistérségi társulások feladatellátásához a 2005. évi költségvetés normatív támogatást biztosít, erre a célra 9 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatási igény benyújtásának határidejéig 111 társulás jelentkezett. Közülük 108 társulás felelt meg a feltételeknek, és lett jogosult a normatív működési támogatásra. A monori, a mezőtúri és a kiskunhalasi kistérség nem felelt meg a kritériumoknak. A 108 támogatásban részesült társulás több mint 2000 település együttműködését jelenti, s közel 5,5 millió lakost érint.

A társulások támogatást igényelhettek közoktatási, szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési, valamint mozgókönyvtári feladataik működési kiadásainak normatív alapú támogatásához. Március végéig 8,2 milliárd forintot utaltak át a kistérségeknek. Ebből 3,1 milliárd az oktatási, 2,5 milliárd a működési, 1,7 milliárd szociális és gyermekjóléti, 0,6 milliárd a belső ellenőrzési és 0,2 milliárd a mozgókönyvtári feladatok ellátását segíti. Emellett elkülönítettek 856 millió forintot a pedagógiai szakszolgálatok támogatására, amelyek feladatellátásához a mutatószámok ismételt felmérésére van szükség.

Május 15-éig van lehetőség azoknak a pályázatoknak a benyújtására, amelyeknek célja az újonnan megalakult társulások támogatása, a meglévők bővítése, valamint a modellkísérletek idei finanszírozása. Erre a célra összesen 6,4 milliárd forintot tervezett a költségvetés.

A modellkísérletek és a többcélú kistérségi társulások megalakulásának folyamata számos megoldásra váró kérdést hozott felszínre. Ezek főként a kistérségek településszámából, méretéből, eltérő gazdasági, szociális és infrastrukturális fejlettségéből, valamint a normatív támogatás nyújtásának szigorú szabályaiból adódnak. A folyamat során mutatkozó problémák - például a kistérségi körzetközponti jegyző feladatainak bővítése vagy a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása - újabb kihívásokat jelentenek, ám az érintettekkel és a szakértőkkel folytatandó további egyeztetések során ezekre is megpróbálják megtalálni a megoldást.

Domján Lajos
PhD hallgató (PTE TTK FDI

Fegyelmezetlen pártok

A pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, illetve a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtson. Az Országgyűlés 1989-ben törvényben szabályozta az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak érvényesülését. A törvény ezáltal elősegíti a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítését és érvényesítését.

Első alkalommal
vizsgálták

Az Állami Számvevőszék az előbb említett párttörvény, illetve az ugyanezen évben megalkotott számvevőszéki törvény alapján a rendszeres költségvetési támogatásban nem részesülő parlamenten kívüli pártok gazdálkodásának törvényességi ellenőrzésére jogosult, azzal a pontosítással, hogy a parlamenti pártok esetében a kétévenkénti ellenőrzés az előírás, míg a parlamenten kívüli pártok esetében az ellenőrzések gyakoriságát a törvény az ÁSZ elnökének hatáskörébe utalta.

Az ÁSZ az idén fejezte be a központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok 2001- 2004. évi gazdálkodásának ellenőrzését, az erről készült jelentést áprilisban hozta nyilvánosságra. A pártellenőrzéseknél első alkalommal került sor a központi költségvetési támogatásban nem részesült pártok négyéves ciklusú gazdálkodásának csoportos törvé-nyességi ellenőrzésére.

Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben 238 pártot jegyeztek be a bíróságok, melyek közül 2004-ig 128 megszűnt. A bírósági nyilvántartás szerint működőnek tekinthető 110 pártból a 2002. évi országgyűlési választások eredményeként mindössze hét részesül jelenleg rendszeres költségvetési támogatásban.

Megszűntek, eltűntek

A helyszíni vizsgálatot megelőzően az állami költségvetési támogatásban nem részesült 103 pártnak kérdőívet küldtünk. A kérdőíves beszámoltatás a 2001- 2004. év közötti gazdálkodási tevékenység törvényi kötelezettségeinek teljesítésére irányult. Az így kapott információk kiértékelése ismeretében előtanulmánnyal alapoztuk meg a helyszíni ellenőrzés programját. A helyszíni ellenőrzésbe vonható pártok köre kényszerűen tovább szűkült, mivel időközben 13 párt megszűnt, 18-at nem találtunk, 17 párt elmulasztotta az adatszolgáltatást, 24-nél pedig a törvényes működési feltételek hiánya hiúsította meg az ellenőrzést. Gazdálkodó tevékenységét 2004-ben indító 19 párt vizsgálatától célszerűen eltekintettünk, s a "megmaradt" 19 pártnál folytattuk le a helyszíni ellenőrzést.

A jelentés teljes vizsgálati időszakra általánosítható ténymegállapításai a következők: a vizsgált pártoknál jellemzően nem érvényesültek a gazdálkodó tevékenység törvényességi kritériumai, a pártok gazdálkodási fegyelme 2001- 2004. között fokozatosan romló tendenciát mutatott, s az általuk megjelentetett éves pénzügyi beszámolók 75 százaléka a teljességet és valódiságot sértő lényeges hibák miatt nem felelt meg a megbízható tájékoztatás követelményének.

A párttörvényben meghatározott beszámoló közzétételi kötelezettségről készült grafikonról megállapíthatjuk, hogy 2001-ben a pártok 64, 2002-ben 94, 2003-ban pedig 95 százaléka elmulasztotta a beszámoló határidőben történő megjelentetését, továbbá a kimutatott években a pártok 19, illetve 32 százaléka késedelemmel pótolta a közzétételt.

Az ellenőrzött pártoknál a törvényességi feltételek alacsony szintje kimutatható volt a szabályozás hiányosságai, a könyvvezetés hibái, a belső ellenőrzés elégtelensége, valamint a tiltott gazdálkodó tevékenység terén.

A számviteli törvény rendelkezése szerint a pártok közül mindössze 3 alakította ki a számviteli politikáját és határozta meg az értékelési, leltározási, pénzkezelési szabályokat. Négy párt elmulasztotta a könyvvezetési kötelezettségét, 13 párt nem vezette az előírt analitikát, 17 pártnál elmaradt a kötelező leltározás. Mindezt elősegítette a belső ellenőrzés elégtelensége.

A párttörvénybe ütköző ingó- és ingatlanhasznosítási tevékenységet három párt folytatott, ebből egy párt jogtalan bevételszerzése tekintetében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság - értesítésünkre - soron kívüli célvizsgálatot végzett.

A tiltott bevételszerzéssel összefüggésben a párttörvény jelenleg különbséget tesz a költségvetési támogatásban részesülő és nem részesülő pártok között, mivel az azonos összegű támogatás elvonás a központi költségvetési támogatásban nem részesülő pártoknál nem hajtható végre.

Pontatlan adatok

Összegezésként ki kell emelni, hogy a pártok nyilvántartására vonatkozó követelmények a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli rendszerében nem megfelelően szabályozottak. A társadalmi szervezetek nevéről vezetett nyilvános országos névjegyzék a pártok teljes körű felméréséhez nem szolgáltatott megbízható adatot. A pártokról nyilvántartott adatok pontatlanságát okozta többek között a változások aktualizálásának hiánya, illetve a politikaitevékenység-besorolás nem megfelelő alkalmazása.

Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosításával az ÁSZ javasolta a kormánynak, hogy kezdeményezze a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény módosítását, figyelemmel a pártok számviteli, nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldására, egyes rendelkezések kiegészítésére; továbbá az egyesülési jogról szóló törvény módosítását, hogy írjon elő szankciót a változásbejelentési kötelezettség határidejét elmulasztó szervezetekkel szemben. Az ÁSZ az igazságügyi minisztertől kérte a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló rendelet felülvizsgálatát, hogy szervezettípusonként legyen tagolt a nyilvántartás.

Végül az ÁSZ elnöke a helyszíni vizsgálat megállapításai alapján külön-külön felhívta a központi költségvetési támogatásban nem részesülő pártokat a törvényi mulasztások megszüntetésére, a törvényes gazdálkodás helyreállítására. Az észrevételeket az érintett pártok elfogadták és írásban visszaigazolták "rendcsinálási" szándékukat. A pártokat érintő intézkedéssel egyidejűleg az ÁSZ a legfőbb ügyész intézkedését is kezdeményezte a nyilvántartási címen nem található, a törvényesen nem működő pártok ügyében - jelenleg összesen hatvan ilyen van.

Dr. Lóránt Zoltán