Fejlesztési célok

Az I. Országos Területfejlesztési Koncepciót az ország rendszerváltozás utáni átfogó, európai uniós elveken nyugvó stratégiai fejlesztéspolitikai dokumentumaként fogadta el az Országgyűlés. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi törvény rendelkezett a területi folyamatok, a területfejlesztési politika és a területfejlesztési koncepció érvényesülésének rendszeres felülvizsgálatáról, valamint a koncepció hatévenkénti felülvizsgálatáról, amely így 2004-ben vált aktuális feladattá. A területfejlesztési törvény és a koncepció 1998-as elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatai és a számottevően megváltozott körülmények alapján szükségessé vált az ország területpolitikájának megújítása, ennek érdekében a korábbi koncepcióra támaszkodva új stratégiai dokumentum, az Országos Területpolitikai Koncepció (OTK) megalkotása.

Az EU legfontosabb területpolitikai dokumentuma, az ESDP is kifejezetten ajánlja, hogy a tagállamok rendelkezzenek érvényes területfejlesztési, területpolitikai stratégiával és az azt megjelenítő legitim dokumentummal. Az új OTK célja, hogy kijelölje az ország hosszú- és középtávú területpolitikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi, regionális programok kidolgozásában. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi vetületét is.

A dokumentum által megfogalmazódó új területpolitika két, az elmúlt időszak tapasztalati alapján nyilvánvalóvá vált felismerésre épül. A területi célkitűzések nem érvényesíthetőek és az ország területileg hatékony működése nem biztosítható olyan fejlesztéspolitikai rendszerben, melyben a területi célok elérését szolgáló fejlesztéspolitika egy, főként csak saját eszközeire támaszkodó, mellérendelt policy a többi között; és mely meghatározóan központi, országos szinten hozza meg döntéseit, illetve valósítja meg programjait. Éppen ezért az új koncepció a területpolitika szerepének megújítását célozza. Új, tágabb megközelítésben a területpolitika feladata már nem annyi, hogy szelektíven beavatkozva kompenzálja a többi ágazat és a piaci folyamatok nemkívánatos területi hatásait. A megújuló területpolitika fő funkciója az ország területileg hatékony működésének megteremtése, kiegyensúlyozott területi fejlődésének biztosítása, amely a fejlesztéspolitika hatékonyságának biztosítása mellett értelemszerűen magába foglalja a területi leszakadás mérséklését is.

Új megközelítés

Az új megközelítés szerint országos szinten minden tárcától megkívánt a térségi gondolkodás és tér-érzékeny tervezés, s ebben a területpolitikáért felelős kormányzati szerv területi koordinációs szerepkört lát el. Ugyanakkor a területi célok érvényesítésében meghatározó szerepet kapnak a régiók is, melyet a területpolitika az ágazatok területi integrálásának és a területi érdekek érvényesítésének elsődleges szintjének tekint. A hagyományos területfejlesztési felzárkóztató funkciót ugyanakkor koncentráltabb formában a legelmaradottabb térségekre szűkítve kell működtetni.

A vidéki térségek - mint meghatározó térségtípus és területi problematika - fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések is a területpolitika célok rendszerének részét képezik, ezért a koncepció a vidékfejlesztés szemléletét is ötvözi. A több ágazatot integráló, jól lehatárolt beavatkozási területeken érvényesülő, valamint területi dimenzióval rendelkező helyi kezdeményezésekből építkező vidékfejlesztés a területpolitika - vagyis a területi típusú célkitűzések rendszerének - szerves része. A koncepció támogatja a hazai vidékfejlesztés kibontakozását, az eddigi agrárgazdaság által dominált jellegének oldását, ezzel összhangban a vidékfejlesztési programozás fokozatos decentralizálását, és a regionális területfejlesztési programozással való összhangjának erősítését.

Az OTK új, ambiciózus megközelítéseinek fontos ösztönzője, hogy a Magyar Köztársaság számára az EU tagság a jelentős fejlesztési források nyújtásával új fejlődési perspektívát nyitott meg. A 2007- 2013 közötti fejlesztési időszak alapvető irányait megadó Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció az OTK-val szoros összhangban készül el. A bővülő EU-támogatások célirányos és területileg hatékony felhasználásával gyorsítható ugyanis jelentősen a gazdasági fejlődés üteme és a társadalmi feszültségek mérséklése. A hazai stratégiai tervezési rendszer koordinációjának és a hatékonyságának erősítéséhez a területpolitika érvényesítése adhat megbízható alapokat, mivel a különböző tervekben megfogalmazott fejlesztések mindegyike jól meghatározott térhez kötött, különböző szintű térségekben - régiókban, megyékben, kistérségekben - , illetve településeken valósul meg, az ott élő polgárok érdekeit szolgálva. Így a terület- és regionális fejlesztésnek és -rendezésnek az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia abban, hogy az ágazati fejlesztések térben összehangoltabban valósuljanak meg. A fejlesztések közötti területi szinergikus hatások kihasználása és a helyi adottságokhoz, igényekhez való igazodás javítása esetén ugyanis az egységnyi ráfordítással elérhető kedvező hatások megsokszorozhatók. Ehhez elengedhetetlen az is, hogy egyúttal térségi szinten jól artikulált fejlesztési elképzelések legyenek. Az új OTK önálló területpolitikát jelöl ki az ország számára. A megfogalmazott célok és beavatkozási irányok ugyanakkor megfelelnek az EU területi kohéziós politikájának, innovatív és rugalmas területi megközelítésben segítik érvényre jutni a lisszaboni és göteborgi irányelveket, lehetőséget teremtve a továbbfejlődésük követésére is.

A jövőkép
és a hosszú távú célok

Az ország megújulásának alapvető feltétele, hogy az ország területi viszonyait tekintve is kiegyensúlyozott és hatékony legyen, az erőforrások, a szükségletek és a lehetőségek összhangja régiónként, térségenként fennálljon. A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdasági-környezeti térszerkezet kialakulásának ösztönzése, mely a helyi adottságokhoz igazodó térségi rendszereken szerveződik, köztük policentrikusan több európai szinten is versenyképes területegységgel - régiók, kistérségek, települések - , szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségek. Mindezt a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosíthatja, melyhez öt hosszú távra vonatkozó, átfogó területpolitikai cél érvényesülése szükséges: térségi versenyképesség ösztönzése; területi felzárkózás megteremtése a kohézióért; fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem; területi integrálódás Európába; decentralizáció és a regionalizmus.

Alapvető cél, hogy az ország régiói, térségei és települései versenyképesebbé váljanak, ezzel segítve elő az országnak az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózását. Ahhoz, hogy Magyarországon a vállalkozások versenyképessége javuljon, szükséges a működésüket meghatározó környezetük - telephely, informatikai, közlekedési elérhetőség, pénzügyi, tanácsadási szolgáltatások, megfelelő képzettségű munkaerő, közigazgatási szolgáltatások - fejlesztése is. A területi versenyképesség prioritása kettős célkitűzést jelent. Egyrészt hatékony országos térszerkezet kialakítását, s ennek részeként a gazdasági fejlődés országon belüli területi szétterítése érdekében a dinamikát hordozó pólusok, tengelyek megerősítését. Ezen túl szükséges valamennyi térség és település saját adottságaira, identitására és stratégiájára épülő versenyképességének erősítése.

A területi felzárkóztatás alapvető célja a társadalmi esélyegyenlőség elvét sértő és a gazdaság eredményes működését korlátozó elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségek és a gazdaságot korlátozó infrastrukturális, szervezési, valamint az emberi erőforráshoz kapcsolódó hiányosságok megszüntetése. A legproblematikusabb, létező egyenlőtlenségek alapján a felzárkóztatás legfőbb céljai a régiók közti fejlettségi különbségek mérséklése, a túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása, a fejlettségükben tartósan leszakadó térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, főként a Dél-Dunántúl déli szegélye és az északkeleti országrész külső és belső perifériáinak dinamizálása, valamint az alapvető életesélyek feltételeinek - alap- és közszolgáltatások elérhetősége, víz, villany, aszfaltút - biztosítása az ország valamennyi településén.

Magyarország földrajzi adottságaiból adódóan európai összehasonlításban is különlegesen változatos táji, természeti és kulturális értékekkel, termelési hagyományokkal rendelkezik, amelyek jó része egyedülállóan érintetlen és természetes állapotban maradt meg. Ezek az értékek speciális táji és térségi adottságként a térségek megújulásának és fejlődésének erőforrásai lehetnek, megőrzésük, hasznosításuk csak a fenntartható fejlődés elveire alapozottan biztosítható. A cél érdekében különösen fontos a természeti örökség helyi-térségi megőrzése és hasznosítása, a kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi-térségi értéknövelő kezelése és erősítése, valamint az erőforrások fenntartható használatát biztosító fejlesztéspolitika megvalósítása.

Az új, nyitott területpolitikának kiemelten kell kezelnie az ország nemzetközi kapcsolataiból, ezen belül különösen az európai uniós tagságunkból, valamint a Kárpát-medence sajátos történelmi-földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeket és kötelezettségeket. Fontos Magyarország integrációja és mélyebb beágyazódása az európai gazdasági térbe, főként a transzeurópai közlekedési hálózatok hazai fejlesztésével és a nemzetközi kutatási, tervezési programokban való intenzív részvétellel. Emellett kiemelt feladat a határ menti és határon átnyúló együttműködések lehetőségeinek bővítése, valamint a nemzeti integráció és a nemzetiségi fejlesztési együttműködések elősegítése.

A területpolitika határozottan állást foglal az érdemi decentralizáció mellett. Ez szükséges a területi versenyképesség javításának érvényesítéséhez, a területi felzárkózás előmozdításához, a fenntartható térségi fejlődés elősegítéséhez és a határ menti együttműködésekben való hatékony és közvetlen részvétel biztosításához. A decentralizáció alapvető céljai a régiók fejlesztéspolitikai szerepének és ehhez szükséges kompetenciáiknak megerősítése, így a régiónkénti önálló operatív programok elkészítésének és megvalósításának biztosítás, a regionális identitás és hálózatok kiépítése, valamint a regionális partnerség támogatása, hosszabb távon pedig a politikai - közigazgatási - régiók megteremtése.

Középtávú célok
2015-ig

Az ország versenyképességnek javítása érdekében alapvető, hogy az ország különböző térségei és ezen belül meghatározó települései az adottságuknak és a lehetőségeiknek legjobban megfelelő fejlesztéseket valósítsanak meg. Mindezeken túl a területpolitika számára fontos szempont a Közép-magyarországi régió és az ország többi régiója közti fejlettségi különbségek mérséklése, a legfejletlenebb régiók felzárkóztatása. Magyarországon ez a cél csak a legnagyobb versenyelőnyt jelentő adottságaikra építő, és a funkciókat, kompetenciákat megosztó, valamint együttműködő (policentrikus) városhálózat, térségek fejlesztése révén érhető el. A fejlődési potenciállal rendelkező városok fejlesztési irányait a szubszidiaritás elve alapján, a területi szereplők bevonásával a regionális fejlesztési tervekben kell kijelölni.

Az országos területi célok olyan konkrét beavatkozási térségeket jelentenek, melyet mind az ágazatoknak, mind a régióknak figyelembe kell venniük a fejlesztési stratégiájuk kidolgozásakor, majd a programjuk megvalósítása során.

Alapvető célkitűzés, hogy Budapest, agglomerációjával harmonikus együttműködésben nemzetközi gazdasági, kereskedelmi-pénzügyi, szellemi-innovációs és kulturális-idegenforgalmi szerepköre révén a közép-európai térség meghatározó központja, a Kárpát-medence gazdasági centruma, logisztikai és gazdaságszervezési funkciói révén pedig a Balkán térségének gazdasági értelembe vett kapuja legyen. Cél továbbá, hogy az ország többi térségével harmonikus, a fejlődést továbbáramoltatni képes munkamegosztáson alapuló, szerves kapcsolatrendszerrel rendelkezzen.

Annak érdekében, hogy a fejlődés ne korlátozódjon a főváros térségére, oldódjon a Budapest-központú térszerkezet, ezáltal a társadalom és gazdaság hatékonyabb működése váljon lehetővé, szükség van az ország egészének versenyképessé válását katalizáló növekedési pólusokra. Az ország lakosságarányosan is meghatározó regionális növekedési pólusai: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr. A többi nagyobb város, mint decentrumok hálózatos együttműködése révén alakulnak ki a póluscsoportok: Veszprém- Székesfehérvár, Debrecen- Nyíregyháza, Miskolc- Eger; Szeged- Kecskemét, Pécs- Kaposvár- Szekszárd, Sopron- Szombathely-Zalaegerszeg- Nagykanizsa. A pólusok és nagyvárosi hálózat jellemzője, hogy lakosságukra és az ingázókra építve meghatározó a szerepük a foglalkoztatásban, miközben a fővároson kívül a felsőoktatási, a kutatási tevékenységek koncentrációja jellemzi.

Az ország egésze a fővárosba futó nemzetközi tengelyek mentén illeszkedik az európai térstruktúrába. Ugyanakkor az ország harmonikus belső térstruktúrája és a régiók belső kohéziójának megerősödése érdekében fokozottan van szükség regionális tengelyek kialakítására, illetve megerősítésére. A versenyképesség érdekében erősíteni szükséges a gazdasági növekedést közvetítő tengelyeket, elősegíteni kialakulásukat, elsősorban a közlekedési, kommunikációs és kooperációs kapcsolatok erősítése révén.

Az elsősorban az északkeleti, délnyugati országrészben koncentrálódó, tartósan elmaradott térségek - Cserehát, Ormánság - válsága a különösen gyenge elérhetőség mellett a környezetüket ellátni képes érdemi térségi központok hiányából, a népesség kedvezőtlen kor- és képzettségi összetételéből, rossz gazdasági szerkezetéből, valamint az erőforrások szűkösségéből adódik. Alapvető célkitűzés, hogy a tartósan elmaradott térségek koncentrált kormányzati és regionális támogatással, adottságaikhoz és lehetőségeikhez igazított egyedi stratégiáik mentén lemaradásukat csökkentsék, gazdaságilag és társadalmilag megújuljanak. A fejlesztéseknek az életképes gazdasági, társadalmi elemeket kell megerősíteniük, illetve kialakítaniuk, vagyis a felzárkóztatás során is relatív versenyképesség javítása a cél.

Fenntartható fejlődés

A Balaton a természeti, táji, turisztikai, valamint szőlő- és bortermelési adottságaira építkező gazdasága révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője, fejlesztése a területpolitika országosan kiemelt céljának tekinthető. A térségben eddig megjelent és rendkívül elaprózott fejlesztések döntően a mennyiségi növekedést eredményezték a mértéktartó és minőségi célú irány helyett, folyamatosan rontva ezzel a térség vonzerejét, hosszú távú esélyeit. A fenntarthatóan fejlődő versenyképes Balaton-térség kialakításának érdekében cél a minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a turisztikai szezon meghosszabbítása, a turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek adottságaikon alapuló turisztikai kínálatának kialakításával, a tó és a környezetében található egyéb vizes élőhelyek ökológiai állapotának, és a víz minőségének megóvása, valamint a Balaton-felvidék aktív tájképvédelme és a háttérterületek adottságaikra építő fenntartható fejlesztése.

A Tisza-térség integrált fejlesztésének alapvető célja a Tisza által meghatározott táji rendszer működőképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés, felzárkózás feltételeinek megteremtése.

A Duna-térség fenntartható fejlesztése az európai jelentőségű ökológiai, közlekedési tengely integrált programokkal történő hasznosítását jelenti. A komplex Duna rehabilitációs koncepció és program magában foglalja a Duna teljes magyarországi szakaszának, kapcsolódó mellékágainak a Víz Keret Irányelvnek megfelelő rehabilitációját, a térség területfejlesztési, infrastrukturális, turisztikai fejlesztését, a vízkészlet-gazdálkodási és árvízvédelmi rendszerek kiépítését, megerősítését, valamint a fenntartható hozam elveire épülő mező- és erdőgazdálkodási, halászati hasznosítását, az ökológiai természetvédelmi szempontok kiemelt figyelembevételével.

Sajátos adottságú
térségek

A regionális és ágazati tervekben, programokban különös hangsúlyt kell fektetni a speciális térségek fejlesztésére. Elsősorban a természeti, táji értékekben gazdag területek természeti erőforrásaira építő fejlesztésekre, a határ menti területek határon átnyúló együttműködéseinek megteremtésére, a tanyás és aprófalvas térségek revitalizálására, a magas arányú cigány népességgel rendelkező, elmaradott térségek megújítására és az agrártérségek gazdaságának diverzifikálására.

Az országos területi célok alkalmazása mellett a régióknak fejlesztési terveikben ki kell jelölniük a regionális kompetenciájukba tartozó, sajátos területi céljaikat is, illetve priorizálniuk kell e célok között. A különböző térségek számára alapvető, hogy versenyelőnyeikre építve és a piaci lehetőségeket kihasználva alakítsák ki fejlesztéspolitikájukat annak érdekében, hogy térségükben ösztönözzék új munkahelyek teremtését, új vállalkozások indítását, illetve letelepedését, valamint a meglévő vállalkozásaik működési környezetének a javítását. A fentiek érekében a policentrikus térségfejlesztés logikája alapján minden térségnek - a sajátos identitását, kultúráját is figyelembe véve - kell megtalálnia azt a gazdasági ágazatot, tématerületet, amely fejlesztésére koncentrál. Az egyes térségek fejlesztési céljainak, a kompetenciák megosztásának meghatározásakor szükséges a városoknak a környezetükkel, illetve a vidéki területekkel való együttműködése, így a város- vidék kapcsolatnak a figyelembe vétele.

A kompetenciák megosztása, a fejlődés specifikálása nemcsak a gazdaság fejlesztésének a szempontjából, hanem a közszolgáltatások nyújtása miatt is fontos. A közszolgáltatásokhoz kapcsolódó kompetenciák területi szempontú meghatározásakor alapvetően figyelembe kell venni a regionális szintre irányuló decentralizációs, illetve a kistérségi szinten megindult koncentrációs folyamatokat. Ennek megfelelően az alábbi közszolgáltatási területeken szükséges a kistérségekben az ellátás intézményrendszerének az érintett célcsoportok igényeit is figyelembe vevő racionális, hatékonyság és minőségjavító fejlesztése.

A fejlesztéseknek a régiók által meghatározott két-három legversenyképesebb, exportképes és fejlődő ágazatra kell koncentrálnia. Az együttműködések ösztönzésén túl támogatandó az érintett szereplők eszközeinek, infrastruktúrájának, technológiáinak modernizálása, alkalmazottainak képzése, új vállalkozások indításának az ösztönzése, illetve a közvetlenül nem megtérülő beruházások, kutatási programok támogatása. Az együttműködések célja, hogy javítsa a vállalatok termelési, működési hatékonyságát, és hozzájáruljon a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállításához. Továbbá szükséges a helyi piacra termelő mikro- és kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása a hálózatos együttműködések támogatása révén. A regionális gazdaság versenyképességének további alapvető feltétele, hogy az országban kialakuljon egy olyan képzési intézményrendszer, mely figyelembe veszi a gazdaság igényeit és legalább megyénként integrálja a szakképzés, felnőttképzés intézményrendszerét.

Regionális célok

A Közép-magyarországi régió célja a régió gazdasági versenyképességének növelése, a társadalmi kohézió erősítése és az élhető régió megvalósítása. Kiemelt területi cél Budapest belső területeinek revitalizálása, a Budapest körüli rekreációs területek és a Közép-Duna Völgy komplex fenntartható fejlesztése, az M0-ás gyűrű sávja fenntartható fejlődésének segítése, a többpólusú agglomerációs rendszer megteremtése, a Duna-Tisza közi rurális térségek felzárkóztatása és a termál klaszter kialakítása.

A Közép-dunántúli régióban gazdasági eredményei ellenére, még jelentős számú népességet érintő ipari és agrár válságterületek vannak. A régiót emellett környezeti problémák is terhelik - egykori ipar és bányaterületek, tömegturizmus - , amelyek megoldása országos érdek is. A régió stratégiai célja az innováció-orientált és versenyképes gazdasági környezet létrehozása, az innovációk befogadására alkalmas humánerőforrás-háttér kialakítása és a vonzó, fenntartható életminőség megteremtése.

A Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiója. Célja a nemzetközi és belső elérhetőség javítása, a regionális gazdasági szerkezet megújítása, a humán közösségi szolgáltatások, az intézményi gyakorlat, valamint a közigazgatás megújítása. A kiemelt célok közé tartozik a környezetgazdálkodás elterjesztése, a környezeti tudatosság erősítése és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, valamint a településszerkezet megerősítése integrált területfejlsztési programok révén és nyugat-dunántúli turisztikai térségek fejlesztése.

A Dél-dunántúli régió hosszú távú célja magas környezeti minőségű modellrégió kialakítása, ennek érdekében a természeti-környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása, illetve a kiegyensúlyozott térszerkezet és a térségi munkamegosztás kialakítása. A helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság kialakítása érdekében az innovatív környezeti ipar és energetika, a piacorientált kreatív és kulturális ipar, az élettudományi bázisra épülő egészségipar, piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok és turisztikai kínálat fejlesztése. Az erős társadalmi szolidaritás jegyében elérendő cél a lakosság egészségi állapotának javulása, a hátrányos helyzetűek és inaktívak munkaerő-piaci reintegrációja és a piacképes tudásszintelérése.

Az Észak-magyarországi régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrejötte, amely biztosítja a regionális versenyképességet, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. Ennek érdekében alapvető a versenyképes gazdaság megteremtése, regionális turisztikai hálózat kialakítása az Észak-alföldi régióval közösen, a versenyképes településhálózat megerősítése, valamint a minőségi élet feltételeinek megteremtése és az integrált környezetgazdálkodás kialakítása.

Az Észak-alföldi régió kiemelten kezeli a régió gazdasági potenciáljának erősítését és tőkevonzó képességének fokozását. Cél a régió természeti-környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése, emellett az egészséges élet lehetőségének biztosítása. Szintén cél a régió versenyelőnyeire alapozott, piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása, valamint a területi különbségek mérséklése és a társadalmi koházió erősítése, a foglalkoztatás bővítése.

A Dél-alföldi régió közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasználásával kívánja megalapozni a szilárd, versenyképes gazdaságot.Ennek érdekében a regionális versenyképességet, a vidékfejlesztés térségeinek felzárkóztatását, valamint a fenntartható fejlődést és az örökségvédelmet kívánja kiemelten kezelni.

Az Országos Területpolitikai Koncepció szerkesztett változata

Kétmilliárd képzésekre

A regionális operatív program keretében közel kétmilliárd forint keretösszegű országos, mind a hét régiót lefedő képzési program indult a területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplők kapacitásépítésének támogatására. A 2005- 2007 közötti időszakban várhatóan 7200 fő vesz részt a programban. A képzéshez támogatást igényelhetnek önkormányzati képviselők, választott tisztségviselők, illetve a területfejlesztési intézmények, önkormányzati szervezetek, vállalkozókat támogató szervezetek alkalmazottai, valamint civil szervezetek munkatársai.

A regionális operatív program (rop) célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása. A programra a 2004- 2006 közötti időszakban a strukturális alapok támogatási rendszerén belül közel 86 milliárd forint fordítható. Ez a hazai társfinanszírozással kiegészülve mintegy 114 milliárd forintos fejlesztést indukálhat. A rop fő fejlesztési területei a turisztikai potenciál erősítése a régiókban, a térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése, valamint a régiók humánerőforrásának fejlesztése. A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése magában foglalja a helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítését, a helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket, a felsőoktatási intézmények és helyi szereplők együttműködésének ösztönzését és a régiók számára kiemelt jelentőségű szakmai képzések támogatását.

A strukturális alapok fogadása és a közigazgatás működési hatékonyságának növelése jelentős kihívás a magyar közigazgatási rendszer számára. Ennek keretében cél a regionális szint erősítése, a helyi, kistérségi feladatmegosztás újragondolása és a helyi önkormányzatok működési hatékonyságának javítása. A rop keretében tavaly novemberben indult az országos, mind a hét régiót lefedő képzési program kétmilliárd forint keretösszeggel, a területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplők kapacitásépítésének támogatására. A támogatási keret elosztását a költségvetési terv régiónként határozta meg, előnyben részesítve a hátrányosabb helyzetű észak-magyarországi és észak-alföldi régiókat.

A helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése elnevezésű központi képzési program célja a helyi területi közigazgatás és a területfejlesztési intézmények szakembereinek képzése, ezen belül felkészítésük elsősorban az európai uniós támogatások felhasználására, az ehhez szükséges ismeretek megszerzése, valamint a helyi közigazgatás és a civil szervezetek közötti együttműködés elősegítése. A program keretében a területfejlesztésben érintett intézmények és civil szervezetek munkatársainak továbbképzése támogatható. Az akkreditált képzési programok a regionális fejlesztéshez, az uniós támogatások felhasználásához, a közszféra hatékony működéséhez, a horizontális témákhoz, illetve a projektmenedzsmenthez kapcsolódó ismeretek elsajátítását segítik.

Első lépésként képzőintézmények pályázhattak képzési programjaikkal a tavaly novemberben közzétett felhívásra, illetve pályázhatnak 2006 közepéig folyamatosan. Ez alapján képzési lista készül, amelyről a jelentkezők a számukra megfelelő képzést kiválaszthatják. Az első körben, a tavaly december 10-ei határidőig ötven képzőintézmény közel száz képzéssel jelentkezett. A szakértői bizottság 26 szervezet 45 képzési programját találta megfelelőnek. A képzési listát a program lebonyolítója, a VÁTI Kht. 2005. április 6-án hozta nyilvánosságra. A lista, illetve a képzőintézmények további sikeres jelentkezésével annak aktuális változata a www.vati.hu/ropkepzes honlapon folyamatosan megtekinthető. A képzéshez támogatást igényelhetnek önkormányzati képviselők, választott tisztségviselők, illetve a területfejlesztési intézmények, önkormányzati szervezetek, vállalkozókat támogató szervezetek alkalmazottai, valamint civil szervezetek munkatársai. A képzésekben olyan munkatársak vehetnek részt, akik tartósan a területfejlesztés intézményrendszerében vagy e területhez kapcsolódó civil szervezetek munkatársaként dolgoznak.

Területfejlesztési együttműködés

A kohéziós és strukturális alapok felhasználásának bővítésére együttműködési megállapodást írtak alá a visegrádi országok területfejlesztési miniszterei - jelentette be Szegvári Péter, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) elnöke. A visegrádi országok azt képviselik, hogy az elmaradott régiók több támogatást kapjanak a felzárkózáshoz - a tavaly csatlakozott országokban, köztük Magyarországon, lényegesen több az elmaradott régió, mint a régi tagállamokban. Fellépnek azért, hogy a kohéziós alap felhasználásakor ne érvényesítsék "n plusz 2-es" szabályt - azaz azt, hogy a megkezdéstől számítva két éven belül be kell fejezni a beruházást - , mert ez szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a kedvezményezettet. A nyilatkozatban rögzítették: szeretnék, ha az uniós forrásokat a tervezettnél rugalmasabban lehetne felhasználni. Támogatást kérnek többek között a városrehabilitációhoz, a panellakótelepek felújításához, a régión belüli közlekedésfejlesztéshez.