A balatoni térség
új dimenzói

A balatoni térség új dimenzói címmel rendeztek szakmai fórumot május 11-én Keszhelyen a Helikon Kastélyban. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összefüggésben a balatoni térség fejlesztéséről Szegvári Péter, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke beszélt. A konferencián a résztvevők megvitatták a térség kulturális, agrár- és vidékfejlesztési lehetőségeit, kiemelten tekintettel a Balaton elérhetőségére, az attrakciók bővítésére, a munkaerő foglalkoztatására és a tartósan állami tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítására.

Együttműködési programok

Magyarország és Szerbia-Montenegró között az első határ menti együttműködési program a Phare 2003-as Magyar- Szerb Kísérleti Kisprojekt Alappal indult, amelynek keretében ez év elején 16 projekt kezdheti meg a munkát. A támogatási keret teljes összege 631 667 euró.
A Kísérleti Kisprojekt Alap átfogó célja, a kisméretű, "emberek közötti", határon átnyúló természetű, helyi közösségi fejlesztések támogatása, a határrégiók szereplőinek bevonásával. A végső cél az, hogy a helyi és regionális hatóságok a határ menti régióban közös projekteket fejlesszenek ki és valósítsanak meg.
A projektek témái jól tükröik a határon átnyúló együttműködés széles skáláját, találhatók köztük többek között oktatási és kutatási programok, kulturális csereprogramok, kétnyelvű civil információs háló létrehozása, határon átnyúló kerékpárút építéséhez kiviteli tervek készítése, tapasztalatcsere a határrégió gazdasági együttműködésének megerősítésére.
Az ukrán- magyar határon átnyúló együttműködések ösztönzésére 2004-ben immár a második Phare program indult. A Magyar- Ukrán Kísérleti Kisprojekt Alapban, amelynek támogatási keretösszege több mint 600 ezer euró, ez év elején 19 projekt kezdheti meg a munkát. Pályázható témák voltak: a környezetvédelem, a transz-európai hálózatok kiegészítését szolgáló fejlesztések az energia és a közlekedés területén, üzleti együttműködések, vállalkozásfejlesztés, képzési és foglalkoztatási intézkedések, a helyi gazdaság fejlesztése, beleértve a turizmust, együttműködés ösztönzése az egészségügyben, különösen az eszközök és a létesítmények határon átnyúló alapon történő megosztásával, kulturális csereprogramok, helyi foglalkoztatási, oktatási és képzési kezdeményezések.

Környezetvédelem
és gazdaságfejlesztés

A határon átnyúló együttműködések elősegítésére 1996-ban indult a magyar- román határszakaszon európai uniós támogatási program. A programok célja a határon átnyúló együttműködések fejlesztése, intenzitásának növelése révén a határrégió versenyképességének erősítése. A határ menti térségben árvizes és szennyvizes beruházásokra 3,333 millió euró, képzésre, innovációra, valamint turizmusfejlesztésre 2,667 millió euró áll rendelkezésre.

Fejlődő regionális repterek

A kormány légiközlekedési politikája Budapest-Ferihegy kiemelt szerepe mellett stratégiai szempontok miatt a debreceni és a sármelléki repülőtér regionális jelentőségét hangsúlyozza. Ezek nemzetközi repülőtérré fejlesztése és a fejlesztésekhez központi költségvetési támogatások biztosítása továbbra is szerepel a tervek között. Emellett a nyiregyházi, a pécsi, a szegedi és a taszári reptér infrastrukturális fejlesztéseinek támogatása kiemelt szempont gazdasági potenciáljuk, illetve az országhatárhoz való közelségük miatt.

Az idei költségvetésben az országos jelentőségű területfejlesztési programok keretében 438 millió forint áll rendelkezésre a regionális repülőterek fejlesztésére. A légikikötők állami forrásból történő támogatásának mérlegelésénél figyelembe veszik az eddig elvégzett fejlesztéseket, illetve a jelenlegi műszaki állapotot, valamint az önerő meglétét. Fontos szempont a repülőtér közúti és vasúti hálózattal való meglévő és a kormányprogram szerinti tervezett kapcsolata. Az egymástól távolabb elhelyezkedő repülőterek jobban tudják érvényesíteni regionális hatásukat, ezért az is lényeges, hogy az ország melyik részén helyezkedik el a repülőtér. Vizsgálják, hogy a repülőtér fejlesztésével párhuzamosan történt-e a térségben más jellegű beruházás, amelynek jelentős marketing ereje lehet a repülőtér forgalmának növelésében, illetve a helyi logisztikai központokkal kiépült-e már az intézményes együttműködés. Emellett szempont a jelenlegi utasforgalom és a szerződött járatok száma.

Tavaly a regionális repülőterek fejlesztésére 718 millió forint állt rendelkezésre az országos jelentőségű területfejlesztési programok keretében. Emellett a sármelléki repülőtér fejlesztésére 300 millió forint szerepelt a gazdasági minisztérium költségvetésében, uniós forrásból pedig 65 millió forint állt rendelkezésre, így ez a repülőtér 2004-ben összesen 365 millió forint támogatásban részesült.

A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) 2005-ben 220 millió forinttal támogatja a debreceni repülőtér fejlesztését. Az önrésszel együtt így összesen 423 millió forint értékű beruházás kezdődhet el. A támogatásból megvalósulhat a repülőtéri kiszolgáló épület rekonstrukciója, a biztonságtechnikai rendszer fejlesztése, a futópálya és a guruló utak betonszerkezetének korszerűsítése.

A repülőtéren a korábbi években már jelentős beruházások történtek mintegy 318 millió forint értékben. A fejlesztések várhatóan a következő években is folytatódnak. A tervek szerint 2005- 2006-ban elkezdődhet egy új utasforgalmi épület és irányítótorony építése, modernizálják a fénytechnikát, sor kerül egy új Cargo-terminál kialakítására, valamint parkolóhelyek építésére. A beruházások tervezett mértéke meghaladja az 1,1 milliárd forintot.

Az MTRFH a szegedi repülőtér fejlesztéséhez az idén 158 millió forinttal járul hozzá. Az önrésszel együtt így összesen több mint 266 millió forint értékű beruházás kezdődik el. A támogatásból megvalósulhat egy új üzemanyagtöltő állomás építése, kiszolgáló járművek beszerzése, és pályaépítési, valamint vízépítési munkák kezdődhetnek. A fejlesztések várhatóan a következő években is folytatódnak. A tervek szerint 2005- 2006-ban befejeződnek a pályaépítési munkák, és sor kerülhet a fénytechnika beszerzésére is. A beruházások tervezett mértéke meghaladja az 1,2 milliárd forintot.

A 2004. és az azt követő évek fejlesztései megalapozzák a nemzetközi kereskedelmi repülőtérré minősítést. Mára rendszeres charter-járatokkal van szerződése a repülőtérnek. A repülőtérre épülő kereskedelem, logisztika iránt már több vállalkozás jelezte bérleti igényét. A repülőtéren a mai napig üzemel a sport célú tevékenység, ezért a jövőben egy komplex hasznosítási alternatíva is lehetségessé válhat.

A nyíregyházi regionális repülőtér 110 millió forint fejlesztési támogatást kap ebben az évben az MTRFH-tól. Az önkormányzat által biztosított önrésszel együtt így összesen 153 millió forint értékű fejlesztés indulhat. A támogatásból megvalósulhat egy új üzemanyagtároló és -kút építése, az utasforgalmi épület berendezése, az utasforgalomhoz kapcsolódó biztonsági berendezések beszerzése, és a futópálya, valamint az ehhez kapcsolódó fénytechnika bővítésének tervezése.

A repülőtéren a korábbi években már jelentős beruházások történtek. Megépült egy futópálya gurulóúttal, a vízelvezető-rendszer, kiépült a fénytechnika és egy új rádióadó. Ezek a fejlesztések megalapozták a polgári közforgalmú nemzetközi repülőtérré minősítést. A létesítmény a jövőben nagyméretű gépek fogadására is alkalmassá válhat. A Nyíregyháza városában található multinacionális cégek is érdeklődnek a repülőtér logisztikai hasznosítása iránt.

A fejlesztések várhatóan a következő években is folytatódnak. A tervek szerint 2005- 2006-ban elkezdődhet a futópálya és a hozzá kapcsolódó fénytechnika bővítése, megépülhet az utasforgalmi előtér, és lehetővé válik több új logisztikai központ letelepedése is. A beruházások tervezett mértéke meghaladja a 2 milliárd forintot.