Informatikai ajánlás

Az informatikai szakma elkészítette iparpolitikai ajánlását a második Nemzeti fejlesztési tervhez. A dokumentum bemutatja a lehetséges kitörési pontokat és programjavaslatokat. A programok forrásigénye 1200- 1500 milliárd forint. Az ajánlás hármas célja a versenyképesség, a foglalkoztatottság és az életminőség javítása. Az informatika olcsóbbá teszi a nem termelő ágazatok; az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, a kultúra működtetését is, hozzájárul a gazdasági versenyképesség erősödéséhez. Segíti a szolgáltató állam mihamarabbi kialakítását; azt, hogy a közigazgatás a mainál jóval gyorsabban hozzon döntéseket és adminisztráljon, a jogszabályokat pedig rövid idő alatt tudja átalakítani a kor követelményeinek megfelelően. Az elektronikus kormányzati szolgáltatások időt, pénzt és papírt spórolnak meg mind a hivataloknak, mind az ügyfeleknek. Az ajánlás helyzetképet ad az infokommunikációs iparág jelenlegi állapotáról, a magyar szoftverhasználati kultúráról, a közigazgatási informatika helyzetéről, az oktatásról, és országonkénti bontásban bemutatja azokat az európai megoldásokat, amelyek mintaként szolgálhatnak egy-egy ágazat számára.

Határ menti kapcsolatok

Európai Unió kitüntetett figyelmet szentel a határon átnyúló együttműködéseknek a jövőben, s ez a jogalkotás és a finanszírozás oldaláról is megjelenik. A 2007- 13 közötti időszakban a területi együttműködést az unió - regionális politikája keretében - a célkitűzések szintjére emeli az eddigi "közösségi kezdeményezés" formával szemben. A célkitűzés tervezett költsége 14 milliárd euró lesz, míg a jelenlegi összeg 6 milliárd euró.
A határ menti együttműködés támogatása várhatóan a jelenlegihez hasonló marad. A támogatás mértéke körülbelül 6,5 milliárd euró lesz, szemben a mostani 4 milliárd euróval. Ebből mintegy 1,5 milliárd eurót a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országokkal folytatott, illetve az Oroszországgal, Moldovával, Ukrajnával, Belorussziával és a mediterrán térség országaival folytatott határmenti együttműködésre fordítanak majd.
Az államok közötti együttműködés támogatása a tervek szerint jelentősen növekedni fog, 1,5 milliárd euróról 6,5 milliárdra. A már működő államközi programokra alapozva például nagyszabású közlekedési és környezetvédelmi projektek lennének végrehajthatók.
Az interregionális együttműködés - amely a földrajzi határok nélküli együttműködésként határozható meg - támogatása szintén folytatódik. A támogatás összege várhatóan a jelenlegi 300 millióról 500 millió euróra nő.
Az Európai Bizottság egyúttal a három horizontális program, az ESPON, a területi tervezési megfigyelőközpont, az INTERACT, az együttműködésekhez nyújtott segítségnyújtás, támogatás programja és az URBACT, a városoknak nyújtott pénzügyi és szakmai segítségnyújtás folytatását is javasolja.

Összefognak az új tagállamok

Júniusig várhatóan megegyezés születik az Európai Unió következő költségvetési időszakának pénzügyi perspektíváiról. Szegvári Péter a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke szerint Magyarország három kérdést tart alapvető fontosságúnak: az elmaradott régiók támogatását, a területi alapú versenyképesség fejlesztését, belevéve a versenyképesség támogatását a fejletlenebb régiókban is, valamint az interregionális, régiók közti együttműködés erősítését.

Az Európai Unió a GDP 4 százalékában szeretné korlátozni a támogatások arányát - ezt a magyar álláspont szerint növelni kellene, mert a tíz új tagállam alkotja a hátrányos helyzetű régiók 60 százalékát, így ez alapvető kérdés Magyarország és a másik kilenc újonnan csatlakozott tagállam számára. Szegvári Péter elmondása szerint annyit már sikerült elérni, hogy a 4 százalékos küszöb nem csökkenthető a továbbiakban. Ha a 2007- 2013 közti költségvetési időszakban a rendelkezésre álló uniós erőforrásokat megfelelően képesek leszünk felhasználni, úgy az Európai Unió 5. leginkább kedvezményezett tagállama lehetünk.

Harangozó Gábor, az Európai Parlament tagja szerint a tíz új tagállamnak három kérdéskörben mindenképpen együtt kell működnie. Kérdés, hogy Románia és Bulgária beletartozzon-e a jelenlegi pénzügyi perspektívába, tehát a leendő két tagállamot is a "mostani" pénzből finanszírozza-e az unió? A kérdésre az agrár társfinanszírozás lehet a megoldás, ám ezzel közösségi pénzektől esne el Magyarország és a többi újonnan csatlakozott tagállam is. A ránk nézve kedvező álláspont szerint Románia és Bulgária fejlődését külön forrásból kellene finanszírozni.

A kohéziós politikával kapcsolatban elsődlegességet kell, hogy élvezzen a tíz új tagállam felzárkóztatása. Az "N+2-es szabály" - amely szerint a támogatásokat a folyósítás évétől számított két éven belül el kell költeni, különben elvész a támogatás fennmaradó hányada - a Kohéziós Alapra való kiterjesztésének gondolata is szóba került. Ezt a tíz új tagállam nem támogatja. Kompromisszumos megoldásként felmerült az "N+3" bevezetése, de ez sem jelentene nagy előrelépést.

A harmadik vitás kérdés: meddig tartson egyáltalán a következő költségvetési időszak? Az eredeti terv a 2007- 2013 közti időszak. Az Európai Parlament szeretné a politikai mandátumához kötni a költségvetési periódust, a két felmerült változat szerint így az vagy 2007- 2010-ig, vagy 2007- 2015-ig tartana. Az új tagállamok egyöntetűen a második változat mellett foglaltak állást.

Gazdasági fejlettségük miatt a legkedvezőbb uniós támogatásokból kieső kelet- és nyugat-európai régiók - például a Közép-magyarországi Régió - folyamatos harcot vívnak, hogy a támogatások szempontjából kedvezőbb elbírálás alá essenek; a kérdésben még nem született döntés.

Bihary Gábor, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának alelnöke szerint az "N+2-es szabály" nagyobb projekteknél teljesíthetetlen, a Régiók Bizottságának javaslata szerint ezért rugalmasságot kell tanúsítani a szabály gyakorlati alkalmazása során. Az általános forgalmi adó (áfa) szabályozása kapcsán felmerült: a vissza nem téríthető áfa az uniós támogatásban elismerhető legyen, ezt a javaslatot a Régiók Bizottsága elfogadta. Az eddigi szabályozás szerint nem támogatták azt, mostantól a kérdés viszont nemzeti hatáskörbe került át. Fontos a városi dimenzió erősítése, hiszen a vidéki településhálózat csomópontjainak fejlesztése elválaszthatatlan a vidékfejlesztés kérdésétől.

Sértő-Radics István, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának elnöke a menekültekkel kapcsolatban úgy látja: a rend fenntartására nem elegendő a határőrség, hiszen polgármesterként ő maga is gyakran találkozott az embercsempészek különböző trükkjeivel. A menekültkérdéssel kapcsolatban - menekültek alatt értve a politikai, vallási vagy egyéb okból hazájukban üldözésnek kitett, vagy élet- és testi épségükben hazájukban veszélyeztetett személyeket - három megoldás kínálkozik. Az első fokozat a békés hazatelepülés, a második az integráció az első fogadó államba, a harmadik pedig a szervezett letelepítés - menekültek esetében maximálisan pár ezer emberről lehet szó - az Európai Unióba. Ezt a javaslatot a Régiók Bizottsága egy tartózkodás mellett elfogadta.

• Az Év polgármestere. Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere, az Év alpolgármestere, Áldozó Tamás (Pápa), az Év jegyzője Papp Judit (Pécs) lett rekordmennyiségű, több mint 75 ezer szavazat alapján. A díjakat május 5-én adták át Hajdúnánáson, városi polgármesterek 11. randevúján.

• Elmaradt a szerkezeti átalakítás. A magyar önkormányzati rendszer szerkezeti átalakítása elmaradt, jóllehet a 90-es években Magyarország még "modellvezető" volt Európában - mondta Verebélyi Imre, a Nemzetközi Közigazgatási Tudományos Társaság alelnöke az önkormányzati rendszer 15. évfordulója alkalmából Szombathelyen rendezett szakmai tanácskozáson. Az egymást követő kormányok különbözőképp ítélték meg a megyék, a kistérségek, a régiók feladatait is, s a négyévenkénti irányváltás nem tett jót - mondta. Véleménye szerint azonban a magyar önkormányzati rendszernek még mindig több előnye van, mint hátránya, s a rendszer, a 15 évvel ezelőtti jó indulásnak köszönhetően, viszonylag még mindig jól működik. A strukturális bizonytalanságok azonban a szakember szerint már akadályai a fejlődésnek.

• Állami szerepvállalás az önkormányzati finanszírozásban. Az állami feladatvállalás egyértelmű és határozott artikulálását tartja szükségesnek az önkormányzati finanszírozásban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. A finanszírozás csaknem a fele származik az állami költségvetésből, a forrásfinanszírozás helyett egyre inkább feladatfinanszírozás érvényesül, de a normatíva rendszerének alakítása a mindenkori kormányra van bízva - mondta Kovács Árpád egy szakmai tanácskozáson. Az ÁSZ elnöke szerint a normatívák elszaporodása az állami szerepvállalás nem megfelelő meghatározására vezethető vissza.

• Hiányzik a közös elképzelés. Hiba, hogy a mai magyar politikai elitnek nincsen közös "víziója" az önkormányzatokról - jelentette ki Balogh László, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Balogh László szerint a reformok nem foglalkoznak közvetlenül a közigazgatás létező szintjeivel, a településekkel, a megyével és a központi szinttel, hanem csak azzal, amit létre szerettek volna hozni, a kistérségekkel és a régiókkal. A megyék valós középszintet jelentő önkormányzati szerepkört szerettek volna maguknak intézményfenntartással, területfejlesztéssel, érdekképviseleti, érdekérvényesítési és koordinációs jogkörökkel.

• Nemzeti minimum. A vidékpolitikában is le kell zárulnia a rendszerváltásnak, s a területnek ki kell kerülnie a politikai csatározások középpontjából - jelentette ki Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Szerinte az lenne a megfelelő, ha nemzeti minimum születne abban a kérdésben, hogy hogyan lehet jobb közszolgáltatásokat, nagyobb esélyt és versenyképességet biztosítani a vidéknek - fejtette ki a Párbeszéd a vidékért mozgalom fórumán. A kancelláriaminiszter elmondta: míg a kormány tavaly 66 milliárd forintot fordított területfejlesztésre, az idén ez az összeg már 101 milliárd, amelyből 79 milliárd forint a hazai forrás. A területfejlesztésre fordítandó 101 milliárd forintból már majdnem 30 milliárd az európai uniós forrás, de a kormány azt szeretné, hogy amikor elindul a második Nemzeti fejlesztési terv, akkor minden második forint címzetten a vidéknek jusson. Ez azt jelenti, hogy a 15 ezer milliárd forintos összfejlesztésből 7500 milliárdot vidéki, regionális programokra fordítanának.

• Bűntett lehet az illegális szemétlerakás. Az illegális szemétlerakás bűntetté nyilvánításához a kormány jóváhagyta a szükséges jogszabály-módosítást, amely már csak a parlament jóváhagyására vár - jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A büntető törvénykönyv módosításával a települési hulladékelhagyás olyan bűntettnek minősül majd, amelyért az elkövetők akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. Évente 23 millió köbméter települési szilárd hulladék keletkezik, ezzel Magyarország vezető helyet foglal el a hasonló gazdasági fejlettségű országok között.

• Szeptembertől közös bérlet. A kormány és a főváros döntése alapján startra kész a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ), amelynek első lépése a szeptember elsején induló, Budapesten belüli közös bérlet lesz. A szövetség célja, hogy az ország 185 településén élő 3,3 millió lakos olcsóbban, kényelmesebben és gyorsabban közlekedhessen. Az új bérlettel Budapesten belül a BKV, a MÁV és a Volánbusz járművei egyaránt használhatók lesznek. A jövő évtől fokozatosan vezetik be az elektronikus jegyrendszert, így 2010-re létrejöhet a teljes tarifaközösség. A közös havi bérlet díja szeptember 1-jétől 6785 forint, de ez nem jelenti azt, hogy a BKV jelenleg használatos bérletei változnának, vagy azt, hogy az új bérletet kötelező lenne megvenni. Az új közös nyugdíjas és tanulóbérlet 2596 forintba kerül majd. A közös bérlet így 10 százalékkal drágább, mint a mostani, de havonta akár több ezer forintot is megtakaríthatnak vele a Budapestre bejárók.

• Budapesti gyűrű. A fővárosi önkormányzat és hat kerület vezetői írták alá a Budapesti Gyűrű Szövetség Önkormányzati Társulás létrehozásáról szóló szerződést. A főváros, illetve a VIII., a IX., a X., a XI., a XIII. és a XIV. kerület a jövőben összehangolja fejlesztéseit, városrehabilitációs elképzeléseit. A társulás az önkormányzatok fejlesztési dokumentumai alapján elkészít egy olyan programot, amellyel hazai és európai uniós forrásokat szerezhetnek meg.