Épül a 4-es metró

A 4-es metró alagútfúrására kiírt tender első szakasza júniusban lezárul, a nyertessel a szerződést várhatóan az év végén aláírják. Már megjelent a három budai állomás építésére kiírt pályázat is, s hamarosan elindítják a járműbeszerzési eljárást. A Baross téren már készül a 2-es metró új kijárata, amire azért van szükség, mert a jelenlegit a 4-es metró építése miatt lezárják majd.

A 4-es metró építkezésére idén 3 milliárd forintot fordít a főváros. Ebből megépül az új metrókijárat a Baross téren, és előkészítik a metróalagút fúrását Budán.

Az alagútfúrásra kiírt tender előminősítési szakasza júniusban lezárul, eredmény ez év végén várható. A három budai állomás - Tétényi úti, Bocskai út, Móricz Zsigmond tér - szerkezeti építésére is nagy az érdeklődés. Ez a tender jövő év február- márciusban zárul majd. Jövő év elejéig folyamatosan jelenik meg a többi állomásépítésre vonatkozó kiírás. A 2-es metróval közös járműbeszerzési pályázat kiírás alatt van, ezen a héten indítják el a közbeszerzési eljárást, amely várhatóan jövő év első félévében jár eredménnyel. A többek kö-zött a járművek automatikus-elektronikus vezérlését is tartalmazó, "rendszerek és áramellátás" elnevezésű tender ugyancsak 2006. első félévében zárul.

Demszky Gábor főpolgármester arra kérte Veres János pénzügyminisztert, hogy mielőbb terjessze az Országgyűlés elé a metró építését a Bosnyák térig lehetővé tevő törvény tervezetét. 2003-ban a parlament a 4-es metró Etele tér és Baross tér közötti 10 megállós szakaszának megépítéséről fogadott el törvényt. Az új törvényre azért van szükség, hogy a metró a hosszabb - Etele tér és Bosnyák tér közti - 14 megállós szakaszon egy ütemben épülhessen meg. Az egy ütemben történő építéssel a beruházás költségeinek mintegy 10- 15 százalékát lehet megtakarítani.

Emellett a vasúttörvény módosítására is szükség van, mert a 4-es metró nyomvonala feletti ingatlanok mélyen a felszín alá eső részének igénybevételére lesz lehetőség. Ez a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja, nem okozhat kárt a tulajdonosnak. Az ingatlanok tulajdonviszonyai nem változnak, a beruházónak tájékoztatási kötelezettsége van, az esetlegesen okozott károk megtérítését is a beruházó vállalja. Ugyanakkor a fenti biztosítékoknak köszönhetően nem lehetséges, hogy néhány, metrót ellenző kifogásai miatt több évig csússzon egy közérdekű építkezés. A kivitelezők és tervezők legfőbb feladata, hogy az építkezés a lehető legkisebb környezeti, forgalmi zavart okozza az itt élők és közlekedők számára.

A Baross téren, a Keleti pályáudvarnál elkezdődött építkezésre azért van szükség, mert a ma működő, "régi", egyetlen lejárathoz csatlakozik majd a 4-es metró utastere. Azért épül új kijárat, hogy a 4-es metróvonal állomásának építésekor a most üzemelő kijáratot az átépítés alatt le lehessen zárni, a 4-es metró építése közben ne kelljen kiiktatni a piros metró állomását a forgalomból.

A 2-es metró új kijáratának résfala 25 méter mélyen, egészen a 2-es metró állomásáig fut. Az "akna" elkészítéséhez 23 500 köbméter földet emeltek ki. Ahhoz, hogy a munkagödröt biztosító résfal ellen tudjon állni a hatalmas talajvíz- és földnyomásnak, mintegy 130 tonna acélt (dúcolatot) építettek be. Jelenleg bányászok segítségével három műszakban építik a leendő kijárat alagúthoz csatlakozó falazatát. Az öntöttvas szerkezetet eltávolítják, hogy be tudják építeni a metró kijáratát, a mozgólépcsőket.

A Baross téri aluljáró falát megbontották, mivel itt kap helyet a 4-es és 2-es metró komfortos közös aluljárója. A terveknek megfelelően egy korszerű és utasbarát közlekedési csomópontot alakítanak ki, amely a közösségi közlekedésre épül. A Baross tér Kerepesi úti oldalának teljes felújítását, az érintett területek burkolatcseréjét, az új kijárathoz csatlakozó aluljárószakasz megépítését 2005 decemberéig befejezik. Mivel a 4-es és 2-es metróra, és a Baross téren található többi tömegközlekedési eszközre jóval kényelmesebben lehet majd átszállni a Keleti pályaudvarra befutó vonatokról, ez a beruházás növeli a most induló Budapesti Közlekedési Szövetség vonzerejét is.

 

Kivéve Csesztreg

Folyóiratunk egyik korábbi számában, az elöregedő falvak helyzetével foglalkoztunk. A közölt tanulmányban harminc kislélekszámú falu életét, szociális helyzetét mutattuk be, érintve a népességszám alakulását, a családsegítést, a gyermekvédelemet és a tartós munkanélküliséget.

A folyóirat megjelenése után Czupi Sándorné, Csesztreg polgármestere telefonált, kifogásolta, hogy településüket "rossz színben" mutattuk be.

- "Még az is lehet, hogy azt sem tudja, hogy hol van Csesztreg!" - szólt indulatosan a telefonba. Nem volt könnyű meggyőznöm: tudom merre van Zala, és Csesztregről is hallottam már..., majd közösen értelmeztük az általa kifogásolt sorokat: Tartós munkanélküliség... kivéve Csesztreg. Szociális problémák... kivéve Csesztreg. Elöregedő település...lakosságarányát tekintve elöregedő településnek tekinthető Csesztreg is.
- "Az utóbbi sajnos így van!" - ismerte el, majd a beszélgetést meghívással zárta. - "Ha már úgy is tudod - közben tegeződésre váltottunk - , hol van Csesztreg, gyertek le, és arról is írjatok, hogy mi minden változott az elmúlt években!"
Lementünk és csodálkoztunk, azt tényleg nem tudtuk, hogy csak hét kilométerre vagyunk a Szlovén határtól... és azt sem, hogy térkép nélkül nem szabad elindulni, mert a megyében a tájékozódás rettenetes, sehol egy tábla, amely mutatná merre a merre... jól jött a mobil, a polgármester asszony irányított.

Gyönyörű vidék, a községet az Orség- Göcsej- Hetés tájegységek találkozásánál, a Kerka-patak szeli át. Csesztregről szóló első írásos emlék 1275-bol való, abban Cheztregh név szerepel, egyes kutatások szerint jelentése tiszta patak. 1322-tol a település vámszedési joggal rendelkezett, 1334-ben említik eloször templomát. 1469-ben mezovárosi rangot nyer. A mezováros korán polgárosodott, ezt mutatja, hogy a XV- XVI. században több csesztregi diák neve is szerepel a bécsi és a krakkói egyetemek anyakönyveiben. A XIX. században a község körjegyzoségi, körorvosi székhely, és a megyében az elsok között dolgozott itt állatorvos és gyógyszerész. 1891-ben alakult meg a mai napig folyamatosan működo Tűzoltóegyesület. 1928-ban labdarúgócsapat alakult, amely a mai napig szintén folyamatosan működik. A XX. században a község folyamatosan térségközponti szerepet töltött be.

A természet szerelmesei nem csalódnak, a környezo erdokben gombászó túrákat tartanak, a környék szarvas állománya híres, ezért jelentos a vadászturizmus, amelyet a csesztregi Kerkavölgye Vadásztársaság szervez.

Érdekes látnivaló a húshagyókeddi "maskurázás", amikor álarcba és jelmezbe öltözött helybeliek kora estétol késo éjszakáig járják a házakat. Nagy hagyománya van a májusfa állításnak és kitáncolásának.

A csesztregieknek fontos, hogy a település vezetője helyi származású legyen. Míg 1990 előtt a helyi vezetők mind "idegenek" voltak, ma a nyolcfős képviselő-testületnek csak egy tagja van, aki nem itt született, de ő is évtizedek óta itt él. A polgármester és a képviselő-testület tagjai függetlenek. Nagyon sok polgármester azt vallja, hogy nem szerencsés, ha a testületben részt vesznek azok a képviselők is, akik a választáskor polgármester-jelöltek voltak. Szerintük ez megterheli a képviselő-testület, illetve a polgármester kapcsolatát. Csesztregen ebben is irigylésre méltó a község első embere, a vele versenyző másik két polgármester-jelölt nem indult önkormányzati képviselőként. A közgazdász végzettségű polgármester asszony a választók közel 80 százalékának a szavazatát kapta. Az önkormányzat éves költségvetése 180- 200 millió forint, 27 millió az iparűzési adó. A határ menti kapcsolatok most formálódnak, sok civil szervezet működik. A falu NB III-as focicsapatát, amelynek helyi edzője van, évente kétmillió forinttal támogatja az önkormányzat.

Az itt élők tudni akarják, hogy mi történik a községházán. A falutévé a testületi üléseket havonta egyenes adásban közvetíti, ha nincs önkormányzati hír, akkor az óvodásoké, illetve az iskolásoké a főszerep...

Munkanélküliség? Az nincs, több a munkahely, mint az aktív korúak száma. Még a környező településekről is sokan járnak a faluban működő, két, főként autóalkatrész-gyártásra berendezkedett, külföldi tulajdonú kft.-be dolgozni. Az egyik cég osztrák, a másik német érdekeltségű. A polgármester asszony elmeséli, hogy az osztrák tulajdonú kft.-ben az önkormányzat alapítóként vett részt. Ma már itt nincs érdekeltségük, de az NB III-as focicsapatot a Femat Hungária ma is kiemelkedően segíti. A faluban sok az egyéni vállalkozó. A közeljövőben épül egy gombafeldolgozó-üzem, amely újabb munkalehetőséget jelent a község, illetve a környező települések lakóinak.

Csesztreg sok építési telekkel, ipari vállalkozásokra alkalmas ingatlannal rendelkezik. Itt még a háziorvos is közalkalmazott, van fogorvosi rendelő, gyógyszertár, óvoda és általános iskola is. Nyolc környező faluból Volán-járattal jönnek a gyerekek, nincsenek százötvenen. Csesztregen is kevés a 18 év alatti fiatalok száma, még a kettőszázat sem éri el! Sajnos elöregedik a falu.

Szociális helyzet. Az önkormányzat szociális étkezést 15- 20 személynek biztosít, házigondozásra nincs igény. Beiskolázási támogatás hároméves kortól jár, és minden általános iskolás ingeyn kapja a tankönyvet. Szülési és temetési segélyként 30 ezer forintot adnak, a 200 nyugdíjasnak évente nyugdíjas találkozót szerveznek ahol a megvendégelés mellet 3000 forint támogatást is adnak.

Csesztregen megfogalmazott cél, a letelepedés ösztönzése. Ennek érdekében összközműves házhelyeket alakítottak ki, 50 Ft/nm áron, 3 éves beépítési kötelezettséggel. A település központjában magánerős és piaci alapú bérlakások építését is tervezték, a megvalósítás azonban - az ezt segítendő pályázat hiányában - hátravan. 1990 óta szennyvízcsatornát, kábeltévét, gázvezetéket építettek. Idén a szélessávúinternet-elérést is szeretnék megoldani.

Az elmúlt két évben huszonegy benyújtott pályázatukból mindössze három nem nyert. Ez idő tájt négy pályázat bírálatára várnak, kettő pedig előkészületben van. A polgármester azt mondja, hogy pályázatok nélkül nehézkes volna a működés, hiszen a település önkihis. Igyekeznek jól gazdálkodni és jó közszolgáltatást biztosítani az itt élők számára...

Késő van, elfáradtunk, készülünk haza, de a polgármester asszony javaslatára még egy sétát teszünk a faluban. Szabadidő park, jól felszerelt, vadonatúj játszótér, művelődési ház, gondozott porták és hidak a tiszta patak felett...

Csiky Ildikó - Sörös Erzsébet
Fotó: Kopecskó János
és ifj. Kopecskó János
www.csesztreg.hu

Dunai párbeszéd

Az idén is közel négyszázan vettek részt a hatodik alkalommal megrendezett Internethajó konferencián. Az Európa Internethajó április 21-én reggel 10 órakor futott ki az Újpest rakpartról, fedélzetén a hazai információs társadalom építésében részt vevő vezető szakemberekkel, politikusokkal, üzleti, tudományos és szakmai szervezetek képviselőivel.

Az Internethajó négy évig a 14 évre visszatekintő - Enyedi Nagy Mihály által szervezett és irányított - Médiahajó intézményének és rendezvénynek a része volt. A Médiahajó tavaly a média mai viszonyai között "elsüllyedt" és Hajó néven folytatta útját. Az 5. Internethajó 2004-ben már mint önálló, egyik legnagyobb informatikai rendezvény került megrendezésre. Az eWorld harmadik éve navigátora az Internethajónak, és mint szakmai partner vesz részt a szervezésben. Fontos lenne, hogy a piaci szereplők a kormányzattal összefogva építsék fel a magyar információs társadalmat, ezáltal újabb piacot és lehetőségeket teremtve.

Az esemény célja, hogy erősödjék a kormány, az üzleti szektor, a civil szféra és a szakmai szervezetek felelős párbeszéde a feladatokról és lehetőségekről, ezzel is oldva a viszonylagos megkésettséget; egy évvel a csatlakozás után.

A rendezvény fővédnöke dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Ezzel a GKM és a MEH Elektronikuskormányzat-központ egyben a rendezvény szakmai támogatását is vállalta.

A rendezvényen képviseltették magukat a szakmai szervezetek, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Tartalomipari Szövetség, valamint az Inforum.

A kormányzat felelős képviselői is rész vettek az Internethajón. A Nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatosan kerekasztal-beszélgetés keretében Eszes Gábor miniszteri biztos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) mondott bevezetőt. A fórumon részt vett dr. Nyikos Györgyi, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese, valamint Mécs Imre, az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságának a tagja. Az IT beruházásokban történő kormányzati szerepvállalásról beszélt Boda Miklós, az NKTH elnöke és Farsang Zoltán, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség információs társadalom program menedzsere. Magyar Bálint oktatási miniszter a zárófórumon vett részt, amely előtt dr. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója mondott bevezetőt.

Az idei Internethajó fő témája az uniós csatlakozást követő egy évben a magyar információs társadalom fejlődésében elért eredmények, a ránk váró feladatok és tervek. A kormányzat, valamint a piaci szereplők és szakmai szervezetek vezetői között többször alakult ki parázs vita az infokommunikációval vagy a Nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatosan. Elhangzott, hogy nyugati szomszédainkhoz képest jelentős lemaradásban vagyunk az internetfelhasználás tekintetében; az internetpenetráció nem növekszik, az informatikai analfabétizmus leküzdése érdekében nem teszünk kellő lépéseket, nincsen hatékony és legalább az internettel rendelkezők számára használható e-ügyintézés és még sorolhatnánk. Ezek ellenére azonban vannak bíztató jelek. Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások új elnöke elmondta, hogy a bruttó hazai termék (GDP) évi 3- 4 százalákos növekedése és a csökkenő infláció előnyösen hat a gazdaságra. Az utóbbi időben számos nemzetközi vállalat telepítette fejlesztőközpontjait Magyarországra.

A rendezvény egyik fontos témája, hazánk infokommunikációs helyzetének feltérképezése volt. A kerekasztal-beszélgetésben több vezető internetszolgáltató képviselője (Matáv, GTS-Datanet) mellett jelen volt még Uj Péter, az Index főszerkesztője, Bánhidi Ferenc, az NHH képviseletében, illetve Bóna Ákos, az iSITE.hu főszerkesztője.

A jelenlévő telekommunikációs cégek vezetői a hatóságot marasztalták el a távközlési szabályozások megfelelő rendszerének hiánya miatt. A megfelelő szabályozási rendszer megalkotása is kihatással lehet az internetpenetráció növekedésére.

A "Hogyan születik az üzlet az EU-ban?" szekcióban érdekes előadásokat és hozzászólásokat lehetett hallani az uniós piacra jutásról Kürti Sándor, a Kürt Rt. elnökének a vezetésével. Elhangzott, hogy (a magyar ITD helyett) a külföldi szervezetek jelenleg hatékonyabban tudják támogatni a magyar vállalkozások termékeinek külföldi piacra jutását. E tekintetben a kormányzat jelentéktelen segítséget nyújt, holott az export kulcsfontosságú lenne a magyar gazdaságnak. Sokszor a kormányzattól, még Kóka János miniszter úrtól is azt hallani, nincsenek piacképes és exportképes magyar termékek. Ez természetesen nem igaz, a legtöbb esetben a tőkehiány és a kellő tapasztalat (akár marketinges jellegű) kettőse jellemzi a magyar kis- és középvállalatokat. Elhangzott továbbá, hogy a "hagyományos magyar kreativitás" és a különböző kultúrákhoz való jó alkalmazkodási képességünk jelenthet előnyt és alapot a felzárkózáshoz, amelyhez kormányzati támogatásra is szükség lenne.

Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, a jelenlegi elektronikus kormányzás stratégiája illeszkedik az uniós tervekbe és szabályozásba, így annak módosítására nincs szükség. Kiemelte, hogy megteremtettük az egységes elektronikus kormányzati közmű alapját és eddig több mint 600 intézmény csatlakozott a kormányzati informatikai gerinchálózatra. Az állampolgár az "ügyfélkapun" keresztül léphet be az elektronikus kormányzati rendszerbe, ezáltal egy helyen lép kapcsolatba az államigazgatással és intézheti akár elektronikusan ügyeit.

A rendezvényen átadták a díjakat az Enamiké és az eWorld által a középiskolások számára meghirdetett József Attila pályázat, az ATTILA100 nyerteseinek. A pályázóknak a "Ki vagyok én? Hol élek? Mit akarok?" kérdésekre kellett válaszolnia az általuk készített rövidfilmekben, kizárólag József Attila szavainak felhasználásával. A díjakat, nagy értékű mobiltelefont, számítógépet, valamint egy-egy ötven kötetből álló könyvtárat Magyar Bálint oktatási miniszter adta át a tehetséges fiataloknak.

 

 

A fővárosi önkormányzat szervezésében június 3-5. között három napos, mintegy 40 sportágat, valamint környezetvédelmi, kulturális és életmód programokat felölelő esemény megrendezésére kerül sor a Margitszigeten. A rendezvény célja a szabadidő- és versenysport, valamint a környezetvédelem fontosságának bemutatása és az egészséges életmód népszerűsítése. A sportszövetségek, a kerületi önkormányzatok, környezetvédelmi civil szervezetek, oktatási intézmények, testnevelő tanárok és edzők közösségei, valamint egyesületi szakemberek dolgoznak majd annak érdekében, hogy népszerűsítsék a mindennapos sportolást, a hagyományos sportágak mellett megismertessék az állandóan bővülő, új sportágak színes palettáját, valamint felhívják a figyelmet a környezetvédelem és a sport kapcsolatának fontosságára. Strandröplabda, szabadtéri ökölvívás, sárkányhajó regatta, birkózás, búvár, műugró bemutató és labdarúgás, atlétika, lovaglás, lövészet, játékos ügyességi versenyek mellett, több mint 40 esemény igazi jó hangulatú hétvégi kikapcsolódás lehetőségét kínálja.
A rendezvény kapcsán a Környezetvédelmi Világnap (június 5.) idén háromnapos ünneppé válik, s a Margitsziget zöldjébe a sporttal szimbiózisban nagyszabású környezetvédelmi programsorozattal hív mindenkit a főváros.


 

 

Május 25-én rendezték meg a Kihívás Napja lakossági sportvetélkedőt, azt a játékot, amely a testedzésen túl kiváló szórakozás a résztvevők és a nézők számára is. A rendezvényre 231 település nevezett. A szervezők bíznak benne, hogy a játék nemcsak az év egy napján, hanem több alkalommal is sportolásra ösztönözi majd a résztvevőket.

 

  • Gondok a Balatonnál. A gyapjaslepke elleni védekezésről, a Balaton-törvény alkotmánybírósági határozatban kifogásolt pontjáról, valamint a Hévízi-tó térségének beépítettségéről tárgyalt kétnapos, szemlével összekötött ülésén az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága. A szakemberek eddig egységes várakozásával szemben a gyapjaslepke harmadik éve tartó inváziója nem "omlik össze", sőt, a tavaly országosan 110 ezer hektár területet érintő fertőzöttség közel 20 százalékkal nagyobb lesz. Ezért kezdeményezték a szaktárcánál, hogy a helikopteres védekezés a belterületeket is érintse. A legfertőzöttebb körzetek egyike Veszprém megye, illetve a Balaton-felvidék egy része. A Balaton-törvény két, alkotmányellenesnek minősített pontja kapcsán a bizottság úgy látja, hogy a törvényt nem kell hatályon kívül helyezni, de az egészséges környezethez való jog szervezeti garanciái mielőbb beépítendők. Továbbra is kiemelten fontosnak ítélik a Hévízi-tó és környezetének védelmét, s túlépítettnek tartják a tó tágabb környezetét.

  • Közmunkaprogramra 700 millió forint. Nagyszabású közmunkaprogram indul a Balatonon kormányzati támogatásból és a MÁV Rt. részvételével. Ennek keretében 700 millió forintból az előző évinek csaknem ötszörösét, mintegy ezer munkanélkülit foglalkoztatnak október közepéig. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közölte: három város - Siófok, Balatonfüred és Keszthely - koordinálásával 45 tóparti településen, 232 kilométernyi partszakaszon, a parttól mintegy másfél kilométeres sávban megtisztítják a területet, s valamennyi vasúti átjárót, illetve parlagfű-mentesítést végeznek a közhasznú munkában foglalkoztatottak. Sütő László, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta: a látogatók érdeklődéséhez nem csak elegendő mennyiségű és jó minőségű víz kell, hanem rend, tisztaság és kellemes környezet is.

  • Tisza-tavi programok. Hétszáz millió forintot költhet idén a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács a vízparti utak fejlesztésére és egyéb felújításokra. A tanács pályázati rendszerek keretében 258 millió forintot oszt szét idén idegenforgalmi rendezvények szervezésére, kerékpárutak fejlesztésére, strandok vízforgató berendezéseinek megépítésére. A tanács 200 millió forinttal a közmunkaprogramba is bekapcsolódhat, illetve a Hortobágyi Nemzeti Parkkal együttműködve szeretné elnyerni a Tisza-tó az ökoturisztikai védjegy címet. A Tisza-tavon a Poroszlói medencében június 15-éig elkészül az ökoturisztikai tanösvény, július 15-ére pedig az a kishajó, amellyel a madárvártákat lehet majd megközelíteni.


 

Önkorkép


Tartalomjegyzék * tizenötödik évfolyam, 5. szám * 2005. május
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.