Lex Békéscsaba?

Parlamenti vita a köztisztviselői törvény ellentmondásairól

Méltányosabb és igazságosabb szabályozás - ezzel indokolta a jegyzőkre vonatkozó indítványukat bevezetőjében Keller László. Sort kell keríteni arra, hogy a jegyzőket ért többletfeladatok ellenértékét is megteremtse az Országgyűlés - mondta a képviselő. A jelenlegi és a tervezett szabályozás között négy pontban van eltérés. Ma megfelelő iskolai végzettség mellett az lehet jegyző, aki kétéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. Azt nem rögzíti a köztisztviselői törvény (Ktv.) erre vonatkozó, 8. paragrafusa, hogy ezt a közigazgatási gyakorlatot jegyzők esetében hol kell megszerezni.

Ugyanakkor a Ktv. 72. paragrafusának (7) bekezdése közigazgatási gyakorlatnak a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, valamint államigazgatási munkaviszonyban töltött időt ismeri el. Ez a megszorító feltétel a nem egyértelmű értelmezés miatt sok, nagy tapasztalattal, hosszú gyakorlati idővel rendelkező pályázó számára indokolatlan, hátrányos megkülönböztetést eredményez, amennyiben tapasztalatát nem közigazgatási szervnél, illetve nem közszolgálati jogviszonyban szerezte. A módosító javaslattal a szabályozás szinkronba kerülne. Vagyis: a szocialista képviselők a hivatásos szolgálati jogviszonnyal bővítenék azt a kört, amelyet közigazgatási gyakorlatnak lehet elismerni. Szerintük nincs szó a követelmények lazításáról. Az indítványozók viszont sem a köztisztviselői, sem a jegyzői kamarával, sem az önkormányzati szövetségekkel nem egyeztettek.

Javasolták továbbá, hogy a jegyzők alapilletményéről - amely plusz 30 százalékkal emelhető, mínusz 20 százalékkal csökkenthető - a jegyző és a főjegyző esetén a polgármester döntsön, hiszen ő határozza meg a teljesítménykövetelményeket, s értékeli teljesítményüket. A kistérségi társulások székhely települései jegyzőinek, akik jelentős többletfeladatot látnak el, magasabb illetményt adnának.

Keller László arról számolt be, hogy a kormány képviselője kezdeményezésükre úgy reagált: az irány jó, de a kabinet komplex módon szeretné a szabályozást megoldani. A képviselő szerint azonban erre 2006-ig nincs esély, ezért mielőbbi lépést javasolt.

Közgyűlés kontra közigazgatási hivatal

A patkó nem szocialista részeiből vehemensen támadták az indítványt. - Azt javasolják, kinevezhető legyen jegyzővé az a személy, aki legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett. Mindegy, hogy hol, mikor szerezte, csak nagy legyen a tapasztalat - reagált Kosztolányi Dénes (Fidesz), mint az önkormányzati bizottság kisebbségi előadója. Az sem fontos, hogy a jogviszony folyamatosan volt-e. Egy jó kis tanácsi múltban 23 hónap és a rendszerváltás után 1 hónapos próbaidős gyakorlat a közigazgatásban kiteszi a két év gyakorlati időt, és ez önök szerint elegendő? - tette fel a kérdést a képviselő.

Az ellenzékiek szerint a javaslat mögött a békéscsabai jegyzőkérdés megoldása rejlik, ahol egy rendőrt neveztek ki, de a megyei közigazgatási hivatal emiatt panasszal élt, törvényességi észrevételt tett. Ezt azonban a közgyűlés nem fogadta el. - Feltehető, hogy tudják ott a közgyűlésben az MSZP-s képviselők, hogy a bíróságon veszíteni fognak, nosza, a helyi képviselő módosítsa a törvényt, mire elvesztjük a pert, addigra a törvény már mellettünk fog állni - vélekedett az okokról a fideszes képviselő. Hozzátette: egyedi, periferikus, klikkérdekek mentén, ötletszerűen kívánják módosítgatni a törvényt. Az önkormányzati bizottság ülésén kisebbségben maradt képviselők azt állapították meg, hogy a javaslat "kártékony, a törvényességet és a jogbiztonságot szétverő, parlamenti képviselőkhöz méltatlan, inkább a képviselők alkalmatlanságát bizonyító".

A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója, Balsay István (Fidesz) arról beszélt, hogy a testület 22 tartózkodással általános vitára alkalmatlannak találta az előterjesztést. Elsősorban azért, mert a kormány nem tárgyalta, s elmaradtak a kamarai, érdekszövetségi egyeztetések.

Véleménye szerint azonban a módosításnak vannak megfontolásra érdemes elemei. Ilyen lehet, hogy mely területre vonatkozzon a kétéves közigazgatási gyakorlat. Másrészt egyetértett azzal, hogy a többletfeladatot vállaló jegyzők anyagi megbecsülését meg kell teremteni. A bizottság végül azt javasolta, hogy a parlament ne tárgyalja meg a módosítást, hanem egy újabb, kiérlelt, a költségvetés időszakában, esetleg a köztisztviselők, közalkalmazottak általános jogállásáról szóló törvény felülvizsgálatának időszakában térjenek vissza erre a kérdéskörre.

Átfogó módosításra
várnak

A szabad demokraták részéről Kis Zoltán szintén arról számolt be, hogy pártja nem támogatja az előterjesztést. Az okok hasonlóak, mint az ellenzékieknél. Az egyik legfontosabb, hogy a Belügyminisztérium koordinációjában közigazgatási egyeztetés alatt van a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény átfogó módosítása, ezért szerintük nem szerencsés kiemelve egy-egy részfeladatot, módosító indítványokkal, képviselői előterjesztésben az Országgyűlés elé terjeszteni. A másik ellenvetés, hogy az SZDSZ nem bővítené a jegyzői jogviszony körét, hanem szigorítanák a jegyzővé válás feltételeit.

A jegyzőkre vonatkozó követelmények

Kis Zoltán a jogállamisággal ellentétesnek tartotta Tóth Károly és a békéscsabai közgyűlés reakcióját a megyei közigazgatási hivatal törvényességi észrevételére. - Nem gondolom, hogy a jogállamban bárkinek is, kiváltképp országgyűlési képviselőnek egy közigazgatási szerv jogszabályok alapján megfogalmazott kifogására azt kell mondani, hogy azt mond a szerv, amit akar, a közgyűlés meg emígy dönt - fordult az egyik előterjesztőhöz.

Viszontválaszában a másik előterjesztő, Tóth Károly azt mondta: előterjesztésük egyáltalán nem gyengítené a jegyzőkre vonatkozó követelményeket. A szocialista képviselő élesen reagált Kis Zoltán egyik felvetésére. - Nem az a jogállam, hogy ha egy hivatal mond valamit, s egy képviselő-testület, egy választott testület csak meghajthatja a fejét, hanem fönntarthatja az álláspontját. Ezt vagy elfogadja a közigazgatási hivatal vezetője, vagy bírósághoz fordul - közölte.

A Ktv. eltérő értelmezésének bizonyítéka, hogy Tóth Károly tudomása szerint ma 23 rendőr-jegyző van Magyarországon. Az sem jogbiztonság - tette hozzá - , hogy kétféle módon lehet jogi szakvizsgát tenni. Az egyik, hogy egy ügyvéd, ügyvédi iroda mellett dolgozik valaki három évet. A másik, hogy közigazgatási gyakorlatot igazolnak és ezért elmehet jogi szakvizsgát tenni. Magyarországon minden olyan rendőr, aki elvégezte a jogi egyetemet, és jelentkezik jogi szakvizsgára, megkapja a munkahelyéről, a rendőrségtől azt az igazolást, hogy megvan a megfelelő kétéves közigazgatási gyakorlata, és jogi szakvizsgát tehet anélkül, hogy ott kellene hagynia a munkahelyét, és elmenni három évig valamelyik ügyvédi irodába dolgozni - érvelt az előterjesztő. Azt pedig visszautasította, hogy a békéscsabai - volt rendőr - jegyző alkalmazása miatt akarnak törvényt módosíttatni.

Rendőr nem,
űrkutatós jogász igen?

A képviselő a mai szabályozás anomáliái között említette, hogy egy rendőr, aki napi szinten kapcsolatban van az önkormányzattal, nem lehet jegyző, míg a magyar űrkutatási, a magyar takarmány-ellenőrzési hivatalokban dolgozó jogászok igen. Holott az általuk szerzett gyakorlat távol áll a közigazgatástól. A szabad demokrata Kis Zoltán erre az érvre azt mondta: ez helytelen, de akkor is szigorítani kell, amivel az önkormányzati bizottság fideszes elnöke, Kovács Zoltán is egyetértett. Vagyis, se takarmánykutató, se űrkutató, se rendőr/határőr, vám- és pénzügyőr ne szerezhessen jegyzői álláshoz szükséges gyakorlatot. Csakis az, aki az önkormányzati közigazgatásban szerezte azt.

Tóth Károly szerint a szigorítás úgy kerülhetne be a törvénybe, hogy az lehessen jegyző, akinek érdemi, élő, eleven kapcsolata van vagy volt az önkormányzattal, és minden más egyéb feltételnek megfelel. Ezt azonban más képviselők jogilag értelmezhetetlennek nevezték. Az önkormányzati bizottság elnöke azonban arra figyelmeztetett, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján szerzett jogot nem sérthet új törvény. Tehát az űrkutatási, a takarmányozási hivatalnál lévő jogászoknak a rendszerben kell maradniuk. Egy új törvény, vagy módosítás már csak azokat érintheti, akik még nem szereztek jogot a gyakorlatra a Ktv. alapján.

Kosztolányi Dénes viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy november 1-jén lép életbe az új államigazgatási törvény, amely szerint a jegyzőnek olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert kell működtetnie, amely biztosítja a helyi önkormányzatok rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Ez pedig igen bonyolult feladat, felkészültséget igényel - vélte a képviselő.

Az elmérgesedő általános vitát a belügyminisztériumi államtitkár azzal zárta le, hogy ez a kérdéskör szerintük is megérett az újraszabályozásra. Ám a kormány - mivel készül az átfogó szabályozásra - nem támogatja az indítványnak azt a felét, amely a kistérségi jegyzőkkel, illetve a bérük újraszabályozásával foglalkozik.

E. N.