A MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ÚJ PROGRAMJA:
Hal helyett halászháló

Kedvezményes fejlesztési hitel önkormányzatoknak

Év végére, jövő tavaszra már elkészülnek az első olyan beruházások, amelyeket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. az áprilisban meghirdetett Sikeres Magyarországért Program önkormányzati infrastrukturális fejlesztési hitelprogramja keretében támogat. A hitel húszéves lejáratú, kedvezményes kamatozású, s tíz százalék önerőt igényel. A program főbb céljai a versenyképesség növelése, a felzárkóztatás, a munkahely- és esélyteremtés, a hátrányok mérséklése, továbbá forrásteremtés az uniós pályázatokhoz szükséges önerő biztosításához. A vállalkozások, az önkormányzatok azonban továbbra is igénybe vehetik az MFB-nél már korábban is futó, valamennyi hitelprogramot.

Az új lehetőségeket a bank vezetői területfejlesztési politikusokkal, szakemberekkel karöltve egy road-show keretében hét régióközpontban - Miskolc, Győr, Szeged, Székesfehérvár, Debrecen, Pécs, Budapest - népszerűsítették. Erős János, az MFB vezérigazgatója szerint a már eddig beérkezett hatvanmilliárd forintnyi igény azt mutatja: a páratlan esélyt az igen kedvező hitelhez való hozzájutásra nemcsak a vállalkozók, de az önkormányzatok is felismerték.

• Végéhez érkezett a bank régiós roadshow-ja. Sikeresnek ítéli?
• Igen, a visszhang nagyon pozitív. A fórumok átlagban kétszáz fölötti érdeklődőt vonzottak, amit ma Magyarországon nem könnyű elérni. Csaknem kétezren vettek részt a tájékoztatókon, beszélgetéseken, amelyek nem csak önkormányzatoknak, de vállalkozóknak is szóltak. Ez komoly érdeklődést jelent bankunk és a fejlesztési lehetőségek iránt, hiszen tapasztalhattuk azt is, hogy aki eljött, tudta, miről van szó.
  Az önkormányzatok körében is nagyon megélénkült az érdeklődés a fejlesztési hitelek iránt. Szegednek például útfejlesztéshez máris sikerült egy hárommilliárd forintot meghaladó hitelhez jutnia az egyik kereskedelmi banki partnerünkön keresztül. E hosszúlejáratú, igen kedvezményes kamatozású hitel az MFB egyik legsikeresebb terméke. Egyetlen nehézség, hogy az átláthatóság érdekében a banki tevékenységre közbeszerzést kell kiírni. Mivel azonban e folyamatban az MFB a kereskedelmi bankokkal együttműködik, ezért annak vagyunk a hívei, hogy a kiírást ők nyerjék meg, mi pedig refinanszírozzuk a projekteket.
• A közbeiktatott szereplő milyen pluszköltséget jelent?
• Semmilyen pluszköltség nem jelentkezik. Az ügyfél, az önkormányzat így is ugyanazokhoz a kedvezményekhez jut, mintha közvetlenül tőlünk venné fel a hitelt. Az eljárásban a közbeszerzési törvény rendelkezései miatt kell több banknak indulnia. De - mint már mondtam - a mi filozófiánk, hogy a kereskedelmi bankokkal kooperálunk, nem pedig konkurálunk.
• Tapasztalataik szerint megfelelően informáltak az érdeklődők, az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeiket illetően?
• Igen. A road-showt figyelemfelkeltőnek szántuk, de az MFB honlapján, a call-centerünkön, a 22 kereskedelmi banki partnerünkön, leányvállalatainkon - Eximbank, MEHIB, Corvinus Rt., Kisvállalkozás-fejlesztési Rt., Közmű Rt., NIL Rt. - keresztül minden információhoz hozzá lehet jutni. Tavaly 19 regionális képviseletet is kiépítettünk az ország minden részén, amelyek feladata, hogy az önkormányzatokkal és más ügyfelekkel tartsák a kapcsolatot, tájékoztassák a kereskedelmi bankokat termékeinkről.
• A hatvanmilliárd forintnyi hitelkeretre mennyi igény érkezett eddig?
• Pontosítanék: nincs limitált hitelkeret, nem pályázati rendszerről van szó. Eddig több mint kétszáz kérelem érkezett, kb. hatvanmilliárd forintnyi igénnyel, amelynek megítélésem szerint legalább nyolcvan százaléka támogatható. Ha a finanszírozható fejlesztési igények esetleg százmilliárdra nőnének, akkor annyi hitelt biztosítanánk.
• Melyek a leggyakoribb fejlesztési célok?
• Az út- és a vízügyi fejlesztések. Ez érthető, hiszen az önkormányzatok, élve a kedvező lehetőséggel, ezeken a területeken most próbálják behozni évtizedes lemaradásaikat. Ezután következik az energiaracionalizálás, majd egy másik hitelünkhöz, a XXI. századi iskolaprogramhoz kapcsolódva, az oktatási fejlesztések.
• A hitelhez nagyobb eséllyel jutnak hozzá a pénzügyileg kedvezőbb helyzetben lévő városi önkormányzatok? Vagy tudnak elég önerőt biztosítani a kistelepülések is?
• A tíz százalék önerő biztosítása nagyon kedvező hitelfeltétel a szokásos 25-50 százalék megköveteléséhez képest. Ráadásul mi rugalmasak vagyunk, s nem csak készpénzt fogadunk el önerőként. Ha például már elindult a beruházás, azt is beszámítjuk. A fejlesztések nagysága miatt azonban a hitel nagyobb részét várhatóan a városok viszik el. De hangsúlyoznom kell: mindegy, hogy kicsi vagy nagy önkormányzat, a lényeg, hogy sikeres, megtérülő projekttel jelentkezzen.
• Biztos vannak azonban olyan önkormányzatok, amelyek nem tudnak teljesíteni néhány szigorú feltételt, például azt, hogy ne legyen adó- és egyéb köztartozásuk.
• A hitelfolyósítás feltételei valóban szigorúak, de ne felejtsük el, hogy biztosítanunk kell az állami források hatékony elköltését. Ezt kívánja tőlünk az Európai Unió is. Nem adhatunk vissza nem térítendő támogatást, és csakis megtérülő projekteket támogathatunk.
• Bizakodó az önkormányzati rendszer jövőjét illetően? Politikusok és önkormányzati vezetők ugyanis folyamatosan kongatják a vészharangot az eladósodás, a vagyonfelélés miatt.