Továbbképzés helyi szakembereknek

Közel kétmilliárd forint keretösszegű, országos, mind a hét régiót lefedő képzési program áll a regionális operatív program keretében a területfejlesztésben érintett szakemberek, az önkormányzati és a választott képviselők, az önkormányzati szervezetek alkalmazottai, valamint a civil szféra szereplőinek rendelkezésére. A 2005- 2007 közötti időszakban várhatóan több mint 7000-en vehetnek részt a képzésekben.

A regionális operatív program (rop) célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése, az országon belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása. A rop fő fejlesztési területei: a turisztikai potenciál erősítése a régiókban, a térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése, valamint a régiók humánerőforrásának fejlesztése.

A helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése elnevezésű központi képzési program célja a helyi területi közigazgatás és a területfejlesztési intézmények szakembereinek képzése, ezen belül felkészítésük elsősorban az európai uniós támogatások felhasználására, az ehhez szükséges ismeretek megszerzése, valamint a helyi közigazgatás és a civil szervezetek közötti együttműködés elősegítése. A kétmilliárd forint keretösszeggel indult képzési programra jelentkezhetnek a területfejlesztésben érintett szakemberek és különös tekintettel az önkormányzati és a választott képviselők, az önkormányzati szervezetek alkalmazottai.

Első lépésként képzőintézmények pályázhattak képzési programjaikkal, illetve pályázhatnak 2006 közepéig folyamatosan. Első körben ötven képzőintézmény közel száz képzéssel jelentkezett, közülük 26 szervezet 45 képzési programja bizonyult szakmai, tartalmi szempontból megfelelőnek. Ez alapján képzési lista készült, amelyről a jelentkezők a számukra megfelelő képzést kiválaszthatják. Ez a lista a képzőintézmények pályázatai alapján folyamatosan bővül. A képzésre jelentkező magánszemélyek összesen 250 000 Ft/fő költségtérítést igényelhetnek. A tervek szerint a 2005-2007 közötti időszakban várhatóan több mint 7000-en vesznek részt.


  • Százötven többcélú kistérségi társulás alakult. A 168 magyarországi kistérség közül június közepéig százötvenben alakult többcélú társulás, tizenegyben területfejlesztési társulást hoztak létre - jelentette be Bujdosó Sándor, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára. A tárca szándéka az, hogy 2006-ban tovább bővüljön a központi költségvetési forrásból támogatott feladatok köre. Elsősorban azokat a feladatokat szeretnék kistérségi szintre emelni, amelyeknek területi hatásuk van, például a hulladékkezelést, a területrendezést, a vízrendezést, a járóbeteg-szakellátást, az iskola-egészségügyet, vagy az otthoni ápolás szervezését. A továbbiakban is a nagy ellátórendszerek - közoktatás, szociális, gyermekjóléti ellátás, egészségügyi alapellátás, területfejlesztés - kiépítése élvez prioritást a források elosztása során, de lehetővé kívánják tenni, hogy a társulások által vállalt más feladatokhoz is ösztönző támogatás kapcsolódjon. A kiszámíthatóság érdekében 2006-ban a támogatási jogcímek beépülnek a normatív állami támogatások rendszerébe.
  • Hitelprogram a lakótelepek felújításáért. A 100 lépés program keretében a lakótelepi panelépületek felújítására nyolcmilliárd forintot biztosít a kormány. Az idén 1,9 milliárdot lehet felhasználni erre a célra, a jövő évi költségvetés terhére pedig hatmilliárd forintos kötelezettségvállalásra van lehetőség. Azokat az önkormányzatokat, illetve lakástulajdonosokat, akik nem tudják a felújítási költségek egyharmadát kitevő önerőhöz sem előteremteni a szükséges összeget, húszmilliárd forintos hitelprogram elindításával segíti a kormány. A hitelt 15 évi futamidőre, késleltetett visszafizetéssel, 5-6 százalékos kamattal vehetik majd igénybe az érdekeltek. A számítások szerint egy-egy lakás átlagos felújításának 400 ezer forintra tehető önrésze után havonta mintegy 1900 forintot kell visszafizetni.
    A Fidesz szerint a hitellehetőség még tovább fogja terhelni a már jelenleg is eladósodással küszködő önkormányzatokat. A településeknek a panelprogramra nincs anyagi forrásuk, s a panellakásban élő, többségében alacsony keresetű családok sem tudnak közel félmillió forintos önerőt biztosítani.
  • Elégedetlen az oktatási tárcával a PDSZ. Elégtelenre értékeli a szaktárca tevékenységét, és hiányolja az oktatásban dolgozók anyagi megbecsüléséért, az oktatás minőségéért való kiállását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Nehezményezi, hogy "eltűnt" a tavalyi 13. havi bér, ami az oktatásban dolgozók számára nettó nyolc százalékos keresetcsökkenést jelentett, az idén sem nőtt a szakkönyvvásárlási támogatás, s azt az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. Több önkormányzat már jelezte, hogy a fejenként 14 ezer forintos támogatást nem vagy csak részben fizeti ki, bár ezáltal törvénysértést követnek el.
    A PDSZ kifogásolja, hogy továbbra sem módosult a többletmunka végzésére vonatkozó, akár évi 496 óra többlettanítás elrendelését is lehetővé tévő szabályozás, amely alkalmas a létszámleépítés előkészítésére. Ezen túlmenően megjelent a pedagógusok feladatainak bővülése, kötelező többletbér nélkül. Így a pedagógusoknak, ha felkérik őket, el kell látniuk szabadidő szervezői vagy az intézményi dokumentációs feladatokat, ugyanakkor ezért az intézményeknek nem kötelező többletjuttatásokat adni. A PDSZ súlyos gondnak tartja, hogy végképp megszűnt a közoktatásban a feladatfinanszírozás elve és a gyermeklétszám alapján történik a finanszírozás. Ez a csökkenő létszám mellett forráskivonást eredményez, aminek összege tízmilliárdos nagyságrendű is lehet.
  • Gazdasági fórum a fővárosban. A legtöbb iparűzési adót fizető budapesti székhelyű cégek részvételével hozta létre a főváros a Budapesti Gazdasági Fórumot. Demszky Gábor főpolgármester kifejtette: a nagyvállalkozások bevonásával, a közösségi-magán (PPP) fejlesztésekkel versenyképesebbé, élhetőbbé kívánják tenni a várost. Június végén kerül a közgyűlés elé a főváros középtávú fejlesztési programja, a Podmaniczky-terv, amely nem lehet sikeres a vállalkozások közreműködése nélkül. Budapest 2005- 2013 között 130 projekt megvalósítását tervezi, s ehhez 2100 milliárd forintra van szükség. Ebből az önkormányzat 600 milliárd forintot tud biztosítani. A fennmaradó részt az államtól, az Európai Uniótól és a magánbefektetőktől várják.
  • A kistérségi rendszerek az oktatásügyben. Május közepéig 86 kistérség jelentkezett a közoktatási célú pályázatok 3,2 milliárd forintos támogatására. A közoktatási célra létrejött kistérségek feladata, hogy megtervezzék, szervezzék és koordinálják az oktatási feladatokat. A kötelező feladatok közé tartozik az intézkedési terv elkészítése, a pedagógiai szakszolgálathoz tartozó tevékenység ellátása, illetve az egyes kistérségeken belül működő oktatási intézmények hatékonyabb együttműködésének segítése. A kistérségi rendszerek intézkedési tervének megvalósításához, különböző segédanyagok készítéséhez, valamint szakmai konferenciák, értekezletek szervezéséhez az oktatási tárca nyújt segítséget. A támogatási formát a meglévő programforrásokon kívül, normatív alapon képzeli el a kormányzat.


 

Önkorkép

Tartalomjegyzék * tizenötödik évfolyam, 6. szám * 2005. június
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.