Bíróság előtt
a regionális adó

A magyar adórendszer szempontjából is kiemelt jelentőségű az Európai Közösségek Bírósága előtt 2003 óta folyamatban lévő ügy - Banca Poplare di Cremona-eset - , amelyről 2005. március 17-én foglalt állást a bíróság munkáját is segítő főügyész. Az európai főügyész ugyanis - az Európai Bizottsággal egyetértésben - a közösségi joggal ellentétesnek ítélte azt az olasz regionális adót, amely jellegét tekintve hasonló a magyar önkormányzatok által kivethető helyi iparűzési adóhoz.

A főügyész véleménye nem köti a bíróságot döntése meghozatalakor, ám a gyakorlat az, hogy a bíróság ritkán helyezkedik szembe a főügyész szakmai álláspontjával. A közösségi jog tekintetében ez esetben a tanács hatodik, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról, az egységes adóalap-megállapításról szóló irányelve az irányadó. Az irányelv értelmében a tagállamok csupán egy forgalmi adót működtethetnek egy időben, amelyet a közösségi jog részletekbe menően szabályoz. Erre hivatkozva támadták meg az olasz adózók a regionális adót, amit az általános forgalmi adóhoz hasonlóan forgalomarányosan kell fizetniük.

A magyar jogi előírások értelmében a helyi adókról szóló törvény 39. paragrafusának első bekezdése az irányadó, amely értelmében az iparűzési adó alapja az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele - bizonyos költségekkel csökkentve -, így tehát a vállalkozó forgalma. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az iparűzési adóra vonatkozó hazai szabályozást - éppen úgy, mint a teljes adórendszert - az EU a csatlakozás előtt átvilágította és rendben lévőnek találta. A tárca álláspontja szerint egyébként ez az adónem valóban problémás, de nem azért, mert nem felel meg az uniós szabályoknak, hanem mert rontja a vállalkozások versenyképességét. Erre való tekintettel a kormányzat fokozatos átalakítást tervez úgy, hogy a jelenleg összesen 350 milliárd forintos bevételt jelentő adónem kiesése ne okozzon veszteséget az önkormányzatoknak. Az említett adóhoz hasonló megoldást egyébként Franciaországban, Németországban és Litvániában is bevezettek, így az Európai Bíróság precedense ezen országokat is érinteni fogja.

(Önkormányzati EU Információs Központ)

Elektronikus úton is közzé kell tenni az önkormányzati rendeleteket. Az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az elektronikus információszabadságról szóló törvény tervezetét. A törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék.
Az önkormányzati rendeletek kivételével a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az igazságügy-miniszter gondoskodik az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály szövegének - az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben történő - közzétételéről a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményében. Gondoskodnak továbbá az állami irányítás Magyar Közlönyben közzétett egyéb jogi eszköze hatályos szövegének közzétételéről. Ezen jogszabálygyűjtemény biztosítja a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei számára, címére, valamint címének szövegében történő keresés lehetőségét. A törvény melléklete tartalmazza az egyes szervek által közzéteendő adatok listáját. Ezen adatokat a fővárosi, illetve megyei közigazgatási hivatal saját honlapján teszi közzé.
A helyi önkormányzatokról külön szakaszban rendelkezik a tervezet. Ennek értelmében a helyi önkormányzat jegyzője az önkormányzat rendeletét a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg elektronikusan a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjén keresztül a belügyminiszternek megküldi. Ezt követően pedig a belügyminiszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről. A tervezet jelenlegi szabályozása értelmében az előírásokat a megyei önkormányzatok és a tízezer főt meghaladó lélekszámú városok esetében 2006. január 1-jétől, az egyéb helyi önkormányzatok, továbbá az egyéb közfeladatot ellátó szervek esetében 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.

(Önkormányzati EU Információs Központ)

Sikeres pályázatok Az ország több mint 1300 településén valósul meg fejlesztés annak a majdnem hétezerötszáz pályázatnak köszönhetően, amelyekről május közepéig döntöttek a Nemzeti fejlesztési terv operatív programjainak irányító hatóságai. A nyerteseknek összesen 388 milliárd forint támogatást ítéltek oda, ami a 132 milliárd forintnyi saját forrással együtt 520 millárd összértékű beruházást tesz lehetővé. Az adatok szerint egyébként május közepéig a várakozásokat messze meghaladó számú, mintegy 21 ezer pályázat érkezett. Ezek több, mint 70 százalékáról, mintegy 15 ezer projekt sorsáról már döntöttek. Az elutasított projektek közül a legtöbbnél formai hiba indokolta a bírálók kedvezőtlen döntését, míg kétezer projekt esetében tartalmi oka volt az elutasításnak.

Uniós többletpénzek a központi régiónak. Az unión belül most folyó egyeztetések alapján a főváros és Pest megye alkotta Közép-magyarországi Régió - egyetlenként az EU-ban - külön elbírálásban részesülhet. A javaslat elfogadása esetén a következő években a régió hárommillió lakosára vetítve az eredetileg tervezett összeg kétszerese, 110 euró jutna fejenként, elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre. Ezt a megkülönböztetést az indokolja, hogy a régión belül igen nagyok a fejlettségi különbségek. A kiegyenlítést lehetővé tevő többletforrások által növekedhet a régió versenyképessége. A Nemzeti fejlesztési terv második üteme megvalósításának előkészítésére egyébként 27 milliárd forintot kap a régió központi forrásból. Annyi már bizonyos, hogy a 2007-2013 közötti időszakban a közlekedési rendszer fejlesztése és a környezetvédelem kap kiemelt szerepet, a források nagyobb hányada e célokat szolgálja majd. A tervek szerint nagy ütemben fejlesztik az elővárosi vasúti közlekedést, és fontos szerepet kap a Duna. A folyó mentén az idegenforgalom vonzerejének erősítése a feladat. A Ráckevei Duna-ág medrének tisztítására, az innen induló Duna-Tisza-csatorna felújítására már jövőre egymilliárd forintot különítenek el. Az első, 2007-ig tartó Nemzeti fejlesztési terv kiírásaira összesen 21 ezer pályázat érkezett, ebből 5300-at a Közép-magyarországi Régióból regisztráltak. Közülük 2230 pályázat összességében 55 milliárd forintos támogatásban részesült.

Biztonsági öv a buszokban is. A jövőben nem csak a személyautókban, de a buszokon, a minibuszokon és a teherautókon is kötelező lesz a biztonsági öv - döntött az Európai Parlament (EP) képviselőinek többsége. Évente 47 ezer halálos kimenetelű, és 1,7 millió sérüléssel járó baleset történik Európa útjain. Mint az EP indoklásából kiderül: az utóbbi években történt tragikus balesetek - köztük a 2003. májusi magyarországi busztragédia, amely 33 emberéletet követelt - világítottak rá a mostani szigorítás szükségességére. A várhatóan jövőre életbe lépő szabályozás kimondja, hogy minden járművön kötelező lesz a biztonsági öv használata. Tehát nem csak a személyautókat, hanem a buszokat, távolsági és minibuszokat, a könnyű haszongépjárműveket, valamint a teherautókat is fel kell szerelni biztonsági övekkel. Ezzel véget ér az eltérő nemzeti szabályozások kora és egységes jogi keret jön létre az európai gyártók számára. Az EP első olvasatban jóváhagyta a járművek elülső védelmi rendszereiről szóló jogszabálytervezetet is. A tervezet minden elülső védelmi rendszer tesztelésére kiterjed, így olyan rendszereket alakítanának ki, amelyek javítják a gyalogosok biztonságát és csökkentik a sérülések számát. Egyes becslések szerint az EU országaiban évente kétezer gyalogos, illetve kerékpáros életét lehetne megmenteni, ha "gyalogosbarát" autók készülnének. Külön foglalkozik a jelentés az ütközőszerű, merev lökhárítókkal, úgynevezett kengururácsokkal. Már sikerült megállapodni számos autógyártó céggel, amelyek vállalták, hogy a jövőben nem szerelnek ilyet az általuk készített járművekre.

BruxInfo

polgárok,önkormányzatok információs hírmagazinja
www.onkornet.hu