Határon átnyúló fejlesztések

Népszerűek a határon átnyúló együttműködési programok, az elmúlt hónapokban a kiírt pályázatokra a vártnál többen jelentkeztek. Az Interreg együttműködés egy az Európai Unió négy közösségi kezdeményezése közül. Magyarország a 2004-2006-os programozási időszakban a hazai társfinanszírozással együtt összesen mintegy 91,6 milliárd eurót, közel 23 milliárd forintot fordíthat az Interreg-programok keretében megvalósuló fejlesztésekre.

Először a Szlovénia-Magyarország-Horvátország szomszédsági programot hirdették meg tavaly decemberben, amire 2005. március 1-ig magyar oldalról 109 pályázat jött be a várt 80 helyett. A pályázott összeg 5,7 milliárd forint volt, míg a kiírás keretösszege 2,06 milliárd forint. Ez majdnem háromszoros támogatási igényt jelent. Két intézkedés alulpályázottsága, illetve a támogatási keretösszeg határán lévő projektek miatt ennek a meghirdetett keretösszegnek mintegy 90 százaléka, 1,85 milliárd forint köthető le ebben a körben. A kifizetések várható ütemezése a júliusi döntés ismeretében határozható meg, mert a projektek időtartama 1 és 2 év között változik. A szerződéskötés a tervek szerint szeptember végéig megtörténik.

A Magyarország-Ausztria programot idén februárban hirdették meg. Ebben a programban, mivel folyamatos a beadás, az utolsó irányító bizottsági ülésen összesen 23 pályázatról lehetett döntést hozni. A program 2,65 milliárd forintos keretösszegére április közepéig 1,8 milliárd forintnyi támogatási igényt adtak be. A támogatott projektekkel a szerződéskötés a következő két hónapban történik meg, melynek eredményeként a leszerződött összeg a teljes program keretösszegének 66 százaléka lesz.

A Magyarország-Románia-Szerbia-Montenegro program beadási határideje idén május 20-a volt. A várt mintegy 250 pályázat helyett 400 érkezett. A bontás és a formai értékelés megkezdődött. Az ebben a körben meghirdetett keretösszeg a teljes program keretösszegének fele. A nagyszámú pályázat alapján prognosztizálható a legalább 50 százalékos lekötés, de indokolt esetben a közös irányító bizottság döntésétől függően ez az arány feljebb is mehet. A lekötés így összegszerűen elérheti a 3,8 milliárd forintot. A várható szerződéskötési időszak idén novemberig tart majd.

A Magyarország-Szlovákia-Ukrajna program beadási határideje június 10-e volt. Ez a pályázat szintén sok érdeklődőt vonzott. Ebben az esetben is a meghirdetett összeg a teljes keretösszeg 50 százaléka, amely ugyanúgy a közös irányító bizottság döntésétől függően feljebb is mehet. A szerződéseket a lehetőségek szerint év végéig kötik meg. A lekötés így összegszerűen mintegy 2,1 milliárd forint lehet.

Önálló régiós képviselet Brüsszelben

A magyarországi régiók közül elsőként Nyugat-Dunántúl nyitott önálló képviseletet Brüsszelben, az ünnepélyes avató 2005. július 6-án volt. A képviselet költségvetését a három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala, a régió megyei jogú városai, Sopron, Győr, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa, valamint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség állják.

A képviselet legfontosabb célkitűzése az erős régiós érdekképviselet és folyamatos információáramlás biztosítása a Nyugat-dunántúli Régió és Brüsszel között. A magyarországi régiók 2007-től saját fejlesztési programokat - önálló regionális operatív programokat - valósíthatnak meg, és a hazánkba áramló uniós fejlesztési források feléről dönthetnek saját hatáskörben. A régiók az Európai Bizottság tárgyalópartnerei lesznek, Nyugat-Dunántúl brüsszeli és európai képviseletének, érdekérvényesítésének radikális megerősítése ezért is kiemelt jelentőségű.

A képviselet fontos feladata az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság döntési és bizottsági munkafolyamatainak követése, a Nyugat-Dunántúlt érintő kérdések, előterjesztések követése, a régió politikai, gazdasági és civil küldöttségei tárgyalásainak előkészítése és lebonyolítása. Másrészt a nyugat-dunántúli kidolgozott álláspontokat, szakmapolitikai javaslatokat kell képviselniük a brüsszeli és európai testületek körében. Munkakapcsolatokat kell szervezniük és fenntartaniuk a vezető európai régiókkal, e régiók brüsszeli képviseletével. A képviselet nyomon követi a pályázati forráslehetőségeket - különös tekintettel az Európai Bizottság főigazgatóságai által meghirdetett pályázati forrásokra -, s ezekről tájékoztatja a régiót. A Nyugat-dunántúli Régió képviselői, döntéshozói és szakemberei részére a képviselet segítséget nyújt és képviseleti infrastruktúrát biztosít brüsszeli látogatásuk, munkájuk optimális segítésére. A képviselet a régiós partnereket segíti találkozóik megszervezésében, tárgyalásaik lebonyolításában, közreműködik a Brüsszelben zajló régiós munkamegbeszélések megszervezésében.

Együttműködés a vállalkozókért

Együttműködési megállapodást írt alá Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter és Petykó Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A két szervezet a képzésben, az információcserében, a rendezvények szervezésében és a hosszú távú tervek egyeztetésében dolgozik majd szorosabban együtt a jövőben. Az együttműködés eredményeképpen az uniós források hazai felhasználása átláthatóbbá és decentralizáltabbá válhat, ezzel elősegítve az esélyegyenlőség és a civil kontroll megvalósulását.

A megállapodás alapján a két szervezet a jövőben közösen áttekinti egymás információs rendszereinek és adatbázisainak kölcsönös felhasználási lehetőségeit, s együttműködnek a vállalkozói szféra tájékoztatásában. Képzési programot dolgoznak ki a kamarai munkatársak felkészítésére, továbbképzésére, az e-learning és a távoktatás alkalmazásával közös programokat indítanak, rendezvényeket, tájékoztatókat szerveznek, információs rendszert működtetnek. Az együttműködés során a két szervezet egymás nemzetközi kapcsolatrendszerét is felhasználja a közös siker érdekében.

A fejlesztési tárca és a kamara közösen vesz részt az elkövetkező időszak kulcsfontosságú munkájában, a 2007 és 2013 közötti uniós pénzügyi időszak fejlesztési terveinek előkészítésében és az intézményrendszer fejlesztésében, a második Nemzeti fejlesztési terv (Nft) kimunkálásában. A két szervezet az Nft-hez kapcsolódó közös akciókat és rendezvényeket szervez, valamint a fejlesztési miniszter bevonja a kamarát az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) társadalmi egyeztetésébe is.

Kolber István arra hívta fel a figyelmet, hogy a második Nft Magyarország számára egyedülálló lehetőséget teremt arra, hogy néhány év alatt több évtizedes fejlettségbeli lemaradást tudjon behozni. Kiemelte: számít a kamara támogatására a kormány által elindított 100 lépés program keretében meghozott - a szürke és a feketegazdaság kifehérítését célzó - intézkedések következetes végigvitelében. A miniszter munkatársai bemutatták az intézményközi extranetet is, amely megkönnyíti a kapcsolattartást és az információáramlást az európai uniós fejlesztési forrásokkal foglalkozó intézmények munkatársai számára. A pályázatokkal kapcsolatos adatokhoz, közérdekű információkhoz és fontos tájékoztatókhoz a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közvetítésével hozzájuthatnak a vállalkozók is.

Területfejlesztési megállapodás

Május eleji budapesti tárgyalásaik lezárásaként Kolber István és román kollégája, Borbély László július elején megállapodást írt alá a területfejlesztés és a területrendezés kérdéseiben való szorosabb együttműködésről, valamint a 2000-ben Gyulán aláírt magyar-román egyezmény területeinek kiterjesztéséről a lakás- és építésügy, valamint a turizmus területére.

A dokumentum a további szakmai együttműködés kereteit határozza meg. A területfejlesztés területén magába foglalja többek között a hosszú távú tervezés és a felzárkóztatás összehangolását, a magyar fejlesztési tapasztalatok átadását, a határ menti együttműködés megerősítését és a Duna közös logisztikai célú hasznosítását. A Felső-Tisza vidékére a két miniszter közös területfejlesztési terv kidolgozását határozta el.

A miniszterek a megbeszélés után egybehangzóan jelentették ki, hogy a két ország építőiparának fel kell készülnie a 2007-2013 közötti pénzügyi tervezési időszakban rendelkezésre álló - a korábbiakhoz képest jelentősen több - fejlesztési forrás beáramlására. A megállapodás kiemeli a szakképzés és az építőipari cégek határokon átnyúló együttműködésének fontosságát. A látogatás során a felek áttekintették az észak-erdélyi autópálya megvalósulásának helyzetét és a szükséges további lépéseket, valamint Kolber István a magyar kormány nevében ígéretet tett az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatok átadására.

Az eredetileg októberre tervezett közös kormányülés időpontja a romániai előrehozott választások miatt várhatóan későbbre tolódik. Kolber István a megbeszélés után elmondta, a közös kormányülés egyedülálló kezdeményezés. Nem kizárólag politikailag és szakmailag fontos lépés, hanem emberi, társadalmi és kulturális szempontból is jelentős üzenetet hordoz - emelte ki a miniszter.