Adótorony és városkép

Bázisállomások a településrendezési tervekben

A településrendezésre vonatkozó alapvető szabályokat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, valamint a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza. A tervek tartalmi követelményeiről jelenleg nincs külön rendelet, de számos egyéb jogszabályban vannak erre vonatkozó előírások. Mintegy húsz törvényt, egy törvényerejű rendeletet és tucatnyi kormányrendeletet lehetne felsorolni.

A legjelentősebb jogszabályok közül szólni kell az elektronikus hírközlésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseiről. A törvény 94. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz: "A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét". A (2) bekezdés tovább megy, és konkrét iránymutatást ad a "hogyanra":"Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös használatával, illetőleg közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni. Ha erre nincs lehetőség, az elhelyezést magánterület igénybevételével lehet megoldani."

Lényeges, hogy a jogszabály az építési törvény, illetve a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (oték) előírásainál tovább megy, mert azokból "csak" az következik, hogy a települési önkormányzatnak foglalkoznia kell a kérdéssel, s külön alátámasztó munkarészben fel kell dolgozni e témakört. Elméletileg ugyanakkor nem zárható ki, hogy egyes önkormányzatok úgy látják, nekik semmi feladatuk nincs e téren, s valamiféle elgondolásból megtiltják az elektronikus hírközlés építményeinek - vagy azok egyik fajtájának, a bázisállomásoknak - elhelyezését a település közigazgatási területén, vagy egyszerűen nem biztosítanak helyet a közterületek alatt a telefon és egyéb hírközlő kábelek részére. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény ezeket az elfajzásokat kizárja, az önkormányzatoknak nemcsak foglakozniuk kell a kérdéskörrel, hanem megoldást is kell adniuk.

Nem tagadható meg
a hozzájárulás

A törvény 94. § (3) bekezdése szerint "Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény abban az esetben helyezhető el, ha e célra állami tulajdonú közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges. A helyi önkormányzat a létesítmény önkormányzati tulajdonú közterületen való elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és területfelhasználási engedély megadását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadása különös méltánylást érdemlő települési vagy lakossági érdeket sértene, illetve, ha a területhasználati engedély megadása jogszabályban foglalt tilalmat sértene."

Van tehát a jogalkotói szándék szerint egy felhasználási sorrend: első az állami, s utána következik az önkormányzati tulajdon igénybevétele. Ez azt biztosítja, hogy az önkormányzat nem zárkózhat el területének felhasználásától, csak nyomós indokkal, azaz műszaki vagy jogi akadály miatt.

A helyi építési szabályzatban - és szabályozási tervben - foglalkoznia kell a tervezőnek és a jóváhagyó, rendeletet alkotó képviselő-testületnek a hírközlési, távközlési, műsorszórási - bárhogyan hívott - építmények elhelyezési és kialakítási szabályaival, azok hely-specifikus kérdéseivel. A településképi látványba e műszaki objektumok belejátszanak, arra hatással vannak. Mivel az önkormányzati és az építési törvény alapján a településképért, illetve az épített és a természeti környezet védelméért a települési önkormányzat felelősséggel tartozik, ezért ezzel összhangban szabályozási kompetenciái is vannak.

Ha az önkormányzat olyan gondosan jár el, hogy a részleteket is szabályozza, meddig mehet el a szigorításban? Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy a község egyes övezeteire - földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére - vonatkozó tilalmat vagy korlátozást állapítson meg. Az sem alkotmányellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében, ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel, szigorúbb korlátozást vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette. Az AB az olyan önkormányzati rendeleti szabályozást sem találta alkotmányellenesnek, amelyik kiegészítette a magasabb szintű jogszabályt és ebben a vonatkozásban helyi társadalmi viszonyt rendezett.

Változó környezet

A jelenlegi tervezési nehézségek több okra vezethetők vissza. Az egyik kétségtelenül a rendszerváltozással összefüggő társadalmi, gazdasági és jogi környezet radikális megváltozása: az addigi állami monopóliumok megszűnése, a sokszereplős "játék" kialakulása. Az egy állami szerv részére saját tervezői elkészítették a műszakilag legjobb megoldást, s az érvényesült a közösségi tulajdon és a közérdek abszolút elsőbbségére épülve. A mai helyzetben ez nem lehetséges. A rendezési tervek korábban kijelölték a benzinkutak, a bázisállomások és egyéb létesítmények konkrét helyét. Ma le kell határolniuk azokat az övezeteket, ahol ezek elhelyezése megengedett és azokat, amelyeken belül nem. Ez sokkal több mérlegelést, variációk összevetését és egy sokkal elvontabb gondolkodást igényel. Elméletileg lehetséges lenne a múlthoz hasonló helyzetet teremteni, ha a közösség felvállalná, hogy ő kialakítja a tartószerkezetek rendszerét, amire minden vállalat elhelyezheti antennáit és egyéb berendezéseit, vagy az érdekeltek egyeznének meg egy közös rendszer kiépítésében és használatában.

Növelte és növeli a gondot, hogy nagyon kevés helyen valósult meg közműalagút, közműfolyosó vagy közműjárda, amelyekben a közműveket - vagy azok egy részét - közösen helyezik el, tervszerűen kialakított tartalék kapacitásokkal, mint például Veszprémben, a Vár-negyedben. Az önkormányzatok tulajdonosai lettek sok közterületnek, ami nagy rangnövekedést jelentett a korábbi állami tulajdon kezelői szerepéhez képest. E büszkeségből - na meg a pénzhiányból - eredhetett az a helyenként előforduló túlkapás, hogy az önkormányzat nem adta tulajdonosi hozzájárulását a különböző kábelek fektetéséhez, vagy irreális árat kért a hozzájárulásért. E problémahalmazba sorolható az állami cégek visszaélése monopolhelyzetükkel - a tartalék helyekre nem engedtek be másokat.

A másik oldalról gondot jelentenek azok az esetek, amikor kicsiny falvakban a község legbecsesebb műemlék temploma szomszédságában emelték a hírközlés 30- 60 méter magas tornyait. Így például Lébényben, Ásványrárón - ahol a piros-fehér csíkozás olyan jelleget kölcsönöz az objektumnak, mintha mérőlécet állítottak volna a templom magasságának megmérésére -, vagy Héderváron. Kétséges a fertőszéplaki megoldás is, ahol az antennák a régi víztorony tetejére kerültek - üdvözlendő együttműködés - , de látványa éppen Fertőd felől zavar bele a műemléki templom látványába. Arról a környékről meg kell még említeni Répcelakot, ahol acél tornyok uralják a településképet. Az ellenérzéseket növeli a Külügyminisztérium Bem téri épületének tetején éktelenkedő, több mint tíz méter magas antenna, a Magyar Távirati Iroda Nap-hegyi épületének "rakétakilövőnyi" antennája, amelyek sok nézőpontból kifejezetten belerondítanak a budapesti világörökségi terület sziluettjébe, védett városképébe. Nem szolgálta a lakosság lelkesedését a legszebb érintetlen tájakon elhelyezett, a fákon messze túlnövő műszaki létesítmények telepítése sem. Társadalmunk eléggé elöregedett, azt tapasztalta, hogy sok mindenben becsapták, a technikába vetett bizalma eléggé megrendült, s azt szeretné, ha "nem zavarnák meg köreit".

Település a tájban - táj a településben

X. Országos Főépítészi Konferencia, Dobogókő,
2005. szeptember 14- 16.

Az országos főépítészi konferenciák többször foglalkoztak már a településekkel. Győrben 1988-ban "A változások képe - a képek változása", Tokajban 1999-ben az "Építészet - örökség - arculat", míg 2001-ben Gyulán "A vonzó település - Településmarketing és a főépítészek" volt a téma. Ezt a munkát folytatja a X. Országos Főépítészi Konferencia Dobogókőn, de egy egészen más megközelítésben, a település és a táj viszonylatában.
A település és a táj viszonya ebben a különleges adottságokkal rendelkező községben kiemelt jelentőségű. Dobogókő jövője többek között azon múlhat, hogy a táj és a település egyensúlyban tud-e maradni, miközben turisztikai-idegenforgalmi oldalról fejlesztést igényel. A sokrétű feladatban minden településen komoly szakmai munkát vállalnak, illetve kell vállalniuk a főépítészeknek, de a hatóságnak és az önkormányzatoknak is. Bízunk abban, hogy a tervezett szakmai műhelymunka segíthet a nagy anyagi, emberi áldozatot jelentő főépítészi munkában, valamint a hatóságoknak és az önkormányzati képviselőknek is, Pilisszentkereszt-Dobogókőn és az ország többi településén.

Szervezők:

Pilisszentkereszt Község Önkormányzata,
Országos Főépítészi Kollégium
Szakmai és technikai információk:
B. Nagy Helga, Pilisszentkereszt főépítésze
Bankó Imre technikai szervező
Ornus Kft. 2013 Pomáz, Móricz Zs. u. 20.
E-mail: konferencia@ornus.hu
ornus@ornus.hu
Mobil: 20/583-9797,
fax: 26/329-578
Honlap: http://www.ornus.hu
Szakmai tájékoztató:
Zábránszkyné Pap Klára
az Országos Főépítészi Kollégium titkára
E-mail: papklara@dunakanyar.net

SZERDA - SZEPTEMBER 14.

9⁰⁰-től 17⁰⁰-ig regisztráció a Manréza Konferenciaközpont recepciójánál (Dobogókő, Fény utca 1.)
14³⁰ Első köszöntés, környékismertető séta: Havelka József, Pilisszentkereszt polgármestere; B. Nagy Helga, Pilisszentkereszt főépítésze;
Virányi István, Marcali főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke
20⁰⁰ Kötetlen kerekasztal-beszélgetés a kistérség polgármestereivel

CSÜTÖRTÖK - SZEPTEMBER 15.

8⁰⁰-tól regisztráció a Manréza Konferenciaközpont recepciójánál
9⁰⁰ Plenáris ülés a Manréza konferenciatermében
A Konferencia köszöntése: Házigazda: Havelka József, Pilisszentkereszt - Dobogókő polgármestere, B. Nagy Helga, Pilisszentkereszt - Dobogókő főépítésze
A Konferencia megnyitása: Fővédnök: dr. Baráth Etele, európai uniós koordinációért felelős tárca nélküli miniszter, dr. Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter; a Védnökök nevében: Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke; további védnökök: dr. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke, dr. Szegvári Péter, a Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke, Fegyverneky Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal építésügyi elnökhelyettese, Szabó Imre, a Pest Megye Közgyűlése, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, dr. Lukovich Tamás, a Pro Regio Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója

9²⁰ Előremutató visszatekintés - a kilenc főépítészi konferencia, Philipp Frigyes, Vác város főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium tagja
9³⁰ A Konferencia nyitóelőadásai: dr. Baráth Etele, európai uniós koordinációért felelős tárca nélküli miniszter, dr. Csima Péter, okl. táj- és kertészmérnök, egyetemi tanár (a táj), dr. Tóth Zoltán, dél-dunántúli területi főépítész, egyetemi tanár, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke (a település)
11³⁰ Plenáris vitafórum az elhangzott előadások témakörében
13⁰⁰ Az Év Főépítésze Díj átadása
13³⁰ Sajtótájékoztató
15⁰⁰ Szekcióülések

1. szekció - Település a tájban, vezetik: Philipp Frigyes, Vác város főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium tagja, Tóth Ferenc, Tatabánya m. j. város főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium tagja

2. szekció - Táj a településben, vezetik: Sáros László, Jászberény város főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium tagja, dr. Sersliné Kócsi Margit, Bp. Ferencváros (IX. ker.) főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium tagja

3. szekció - Konfliktushelyzetek - problémák kezelése, vezetik: dr. Aczél Péter, Bp. Budavár (I. ker.) főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium elnökhelyettese Páli Zsuzsanna, Fejér megye főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium tagja

20⁰⁰ Díszfogadás a Manréza Konferenciaközpont éttermében, köszöntőt mond: Havelka József, Pilisszentkereszt polgármestere, Szabó Imre, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke

PÉNTEK - SZEPTEMBER 16.

9³⁰ Főépítészi Fórum a Hotel Pilis színháztermében - "Magunkról, magunknak és másoknak", köszöntőt mond és a fórumot megnyitja: Fegyverneky Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal építésügyi elnökhelyettese; előadás: Menczingerné dr. Bokor Andrea, az Építéshatósági Szakmai Kollégium alelnöke, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal építésügyi főosztályvezetője; vitavezető: dr. Aczél Péter, Bp. Budavár (I. ker.) főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium elnökhelyettese

10³⁰ Plenáris vitafórum az elhangzott előadás témakörében, a szekcióvezetők rövid beszámolói, javaslataik az ajánlásra

11³⁰ A Főépítészi testület munkaértekezlete, beszámoló az Országos Főépítészi Kollégium egyéves munkájáról, Virányi István, az OFK elnöke, Zábránszkyné Pap Klára, az OFK titkára; Az Év Főépítésze Díj Alapító Okirat módosítása; A vándorzászló átadása

12⁰⁰ A konferencia zárása

14⁰⁰ "A Pilis szelleme" - Fakultatív kirándulás