A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatását módosító törvényjavaslat elfogadásával az idén 78 címzett támogatással megvalósuló fejlesztés indulhat meg az önkormányzatoknál. Az érintett települések összességében 58 milliárd forintot meghaladó beruházást valósíthatnak meg, amelyből több mint 46 milliárd az állami hozzájárulás, 12 milliárd pedig az önkormányzatok saját forrása. Ebből az idén 4,5 milliárd használható fel. Megkezdődött a 2006. évi címzett támogatások előkészítése is. Az önkormányzatok 322 pályázatot - fejlesztési koncepciót és megvalósíthatósági tanulmányt - nyújtottak be. A tervezett beruházások megvalósításához mintegy háromszázmilliárd forintra lenne szükségük.

Döntés a címzett támogatásokról

Jövőre is sokan szeretnének állami segítséget

 

Az idén 78 címzett támogatással megvalósuló beruházás indulhat meg az önkormányzatoknál, összesen több mint 58 milliárd forint értékben. Ebből több mint 46 milliárd forint az állami támogatás, amelyből az első évben közel 4,5 milliárd forintot használhatnak fel az érintett települések. A beruházások jellemzően megyei, illetve térségi feladatellátást szolgáló intézményekben valósulnak meg, vagy pedig térségi közműberuházásokat jelentenek, így több millióra tehető az érintett lakosok száma, akik e fejlesztések révén magasabb színvonalú közszolgáltatásokat vehetnek igénybe.

A 78 beruházásból húsz a vízgazdálkodási ágazatban, nyolc az egészségügyi, három a szociális ellátás, 33 a közoktatás és 14 a kulturális szolgáltatás területén eredményezheti a lakosság ellátottságának javulását. Egészségügyi fejlesztésekre 7,15, kulturális célokra 6,5, oktatási célokra 16,68, szociális célokra 1,73, ivóvízminőség javítására és szennyvízberuházásokra összesen 14,42 milliárd forint címzett támogatás jut. Az önkormányzatok feladatkörébe tartozó egészségügyi és szociális ellátás, vízellátás, szennyvízkezelés, oktatás fejlesztése, az ellátás színvonalát javító jelentős beruházások megvalósítása kizárólag önkormányzati forrásokból nem lehetséges.

A második Európa-terv tervezési folyamata során a kormány fő prioritásként határozta meg az egészséges társadalom megteremtését, s a jogszabály indoklása szerint ezen prioritásokkal összhangban van a törvényben szereplő hét kórház és egy szakrendelő rekonstrukciója. Ezen túl jelentősen nő a beruházással érintett oktatási, kulturális, szociális intézmények szakmai feladatellátásának színvonala, és a vízgazdálkodás területén megvalósuló beruházások eredményeként pedig javul az érintett települések közműellátottsága.

A címzett támogatás döntési mechanizmusa kétfordulós. Ennek megfelelően az első szakaszban a kormány előzetesen állást foglal azokról az önkormányzatok által benyújtott, szakmailag és pénzügyileg megalapozott, költségtakarékos, a szakminisztériumok által is javasolt beruházási koncepciókról, amelyek címzett támogatását javasolni szándékozik az Országgyűlésnek.

A kormány állásfoglalását követően a támogatásra javasolt beruházásoknál az önkormányzatok elkészíttetik az építési/vízjogi létesítési engedélyhez előírt terveket, megkérik a hatóságtól az építésre jogosító engedélyt, és szakmai-pénzügyi egyeztetéseket folytatnak az érintett minisztériumokkal. Ezen dokumentumok alapján nyújtották be az önkormányzatok 2004. december 15-ig az idei címzett támogatási igénybejelentésüket.

Az igények feldolgozásakor és a támogatási javaslat kidolgozása során az általános szempontok között szerepelt, hogy a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg, a költségtakarékosság követelményeinek megfelelően, s mindegyik megyében legalább 1-2 beruházás részesüljön támogatásban. Előnyben részesültek a közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények, illetve azok az önkormányzatok, amelyek anyagi erőikhez mérten saját forrást is felhasználnak a beruházás megvalósításához.

Az egészségügyi beruházások közül azoknak a kórházaknak és szakrendelőknek a fejlesztését tartották támogathatónak, amelyeknél azt kiemelt területi, orvos-szakmai szempontok indokolták, továbbá azokat, melyek első ízben részesülhetnek címzett támogatásban. A szociális ágazat esetében a rendelkezésre álló támogatási keretek között azon beruházások indítása tekinthető indokoltnak, amelyeknek megvalósítása a szociális törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásához szükségesek.

Az oktatási ágazatban a halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatokat támogatták, amelyek megvalósítása körzeti célokat szolgál, a növekvő tanulólétszám által is indokolt létesítmény-ellátottsági hiányokat pótol, valamint lehetővé teszi a gazdaságos létesítmény-üzemeltetést. Ugyancsak prioritást kaptak az oktatási ágazatban az igazolhatóan növekvő gyermeklétszámú, elsősorban a nagyvárosi agglomerációkban található települések óvodai és általános iskolai férőhely bővítései.

A kultúra területén a művészeti tevékenységeknek, alkotómunkának, a többfunkciós kulturális intézményeknek otthont nyújtó objektumok, a könyvtári, valamint múzeumi feladatok végrehajtását biztosító létesítmények építését és rekonstrukcióját támogatták.

A vízgazdálkodási ágazatban támogatást kaptak az önkormányzatok a belterületi vízrendezéshez, a biztonságos ivóvízellátáshoz és az ivóvíz minőségének javításához. Az ágazatban támogatott beruházások közel fele, de értékben az összes címzett támogatás közel egynegyede az adott térség szennyvízelvezetését és tisztítását szolgáló fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé.

Továbbépül a 4-es metró

Döntött a parlament a 4-es metró vonalának meghosszabbításáról, így vonal a Kelenföldi pályaudvartól a Bosnyák térig épül meg. Figyelembe véve az állam és a főváros teherviselő képességét, a költségek megosztásának tekintetében a felek úgy állapodtak meg, hogy a 2002. évi áron nettó 264,5 milliárd forint összegű beruházás költségeinek 79 százalékát a magyar állam, 21 százalékát Budapest főváros viseli.
Az első szakasz 7,3 kilométeres, 10 állomásos, a Kelenföldi és a Keleti pályaudvart összekötő vonalát további négy állomással toldja meg a törvény. Így mintegy 10- 15 százalékkal teszi olcsóbbá a teljes metróhossz megépítésének költségeit az eredeti állapothoz képest az, hogy egyben van lehetőség építeni és a finanszírozást biztosítani. Az új szakasz megépítésének három lehetséges technológiája van. Ezek közül a legjobbnak ítélt a különféle engedélyezési, környezetvédelmi, vasúthatósági engedélyezési eljárások után válik véglegesíthetővé. A törvény ezért a legmagasabb finanszírozási szükséglettel rendelkező metódus pénzügyi követelményeit irányozza elő. A 4-es metró az elképzelések szerint a későbbiekben mindkét irányban továbbmenne, a budai oldalon Budaörs, a pestin pedig Rákospalota irányába.
Miután megszületett a döntés arról, hogy a metró kimegy a Bosnyák térig, így a fővárosi önkormányzat a Thököly út felújításához is minél hamarabb hozzá fog tudni kezdeni.


 


 

Önkorkép


Tartalomjegyzék * tizenötödik évfolyam, 7. szám * 2005. július
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.