A kormány állásfoglalását követően a támogatásra javasolt beruházásoknál az önkormányzatok elkészíttetik az építési/vízjogi létesítési engedélyhez előírt terveket, megkérik a hatóságtól az építésre jogosító engedélyt, és szakmai-pénzügyi egyeztetéseket folytatnak az érintett minisztériumokkal. Ezen dokumentumok alapján nyújtották be az önkormányzatok 2004. december 15-ig az idei címzett támogatási igénybejelentésüket.
Az igények feldolgozásakor és a támogatási javaslat kidolgozása során az általános szempontok között szerepelt, hogy a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg, a költségtakarékosság követelményeinek megfelelően, s mindegyik megyében legalább 1-2 beruházás részesüljön támogatásban. Előnyben részesültek a közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények, illetve azok az önkormányzatok, amelyek anyagi erőikhez mérten saját forrást is felhasználnak a beruházás megvalósításához.
Az egészségügyi beruházások közül azoknak a kórházaknak és szakrendelőknek a fejlesztését tartották támogathatónak, amelyeknél azt kiemelt területi, orvos-szakmai szempontok indokolták, továbbá azokat, melyek első ízben részesülhetnek címzett támogatásban. A szociális ágazat esetében a rendelkezésre álló támogatási keretek között azon beruházások indítása tekinthető indokoltnak, amelyeknek megvalósítása a szociális törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásához szükségesek.
Az oktatási ágazatban a halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatokat támogatták, amelyek megvalósítása körzeti célokat szolgál, a növekvő tanulólétszám által is indokolt létesítmény-ellátottsági hiányokat pótol, valamint lehetővé teszi a gazdaságos létesítmény-üzemeltetést. Ugyancsak prioritást kaptak az oktatási ágazatban az igazolhatóan növekvő gyermeklétszámú, elsősorban a nagyvárosi agglomerációkban található települések óvodai és általános iskolai férőhely bővítései.
A kultúra területén a művészeti tevékenységeknek, alkotómunkának, a többfunkciós kulturális intézményeknek otthont nyújtó objektumok, a könyvtári, valamint múzeumi feladatok végrehajtását biztosító létesítmények építését és rekonstrukcióját támogatták.
A vízgazdálkodási ágazatban támogatást kaptak az önkormányzatok a belterületi vízrendezéshez, a biztonságos ivóvízellátáshoz és az ivóvíz minőségének javításához. Az ágazatban támogatott beruházások közel fele, de értékben az összes címzett támogatás közel egynegyede az adott térség szennyvízelvezetését és tisztítását szolgáló fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé. |
Továbbépül a 4-es metró
Döntött a parlament a 4-es metró vonalának meghosszabbításáról, így vonal a Kelenföldi pályaudvartól a Bosnyák térig épül meg. Figyelembe véve az állam és a főváros teherviselő képességét, a költségek megosztásának tekintetében a felek úgy állapodtak meg, hogy a 2002. évi áron nettó 264,5 milliárd forint összegű beruházás költségeinek 79 százalékát a magyar állam, 21 százalékát Budapest főváros viseli.
Az első szakasz 7,3 kilométeres, 10 állomásos, a Kelenföldi és a Keleti pályaudvart összekötő vonalát további négy állomással toldja meg a törvény. Így mintegy 10- 15 százalékkal teszi olcsóbbá a teljes metróhossz megépítésének költségeit az eredeti állapothoz képest az, hogy egyben van lehetőség építeni és a finanszírozást biztosítani. Az új szakasz megépítésének három lehetséges technológiája van. Ezek közül a legjobbnak ítélt a különféle engedélyezési, környezetvédelmi, vasúthatósági engedélyezési eljárások után válik véglegesíthetővé. A törvény ezért a legmagasabb finanszírozási szükséglettel rendelkező metódus pénzügyi követelményeit irányozza elő. A 4-es metró az elképzelések szerint a későbbiekben mindkét irányban továbbmenne, a budai oldalon Budaörs, a pestin pedig Rákospalota irányába.
Miután megszületett a döntés arról, hogy a metró kimegy a Bosnyák térig, így a fővárosi önkormányzat a Thököly út felújításához is minél hamarabb hozzá fog tudni kezdeni.
|