Mértéktartóan

gazdálkodtak a települések

Takarékos, mértéktartó gazdálkodást folytatott 2004-ben a 3187 önkormányzat, amelyből tavaly 18 nagyközség vált várossá - derül ki a zárszámadási törvényjavaslatból. Hiteleik jócskán növekedtek, míg egyéb bevételeik viszont csökkentek, az állami támogatások aránya pedig, amely csaknem fele az összes bevételüknek, nagyjából változatlan maradt. Nem szaporodtak az eladósodott önkormányzatok sem.

Az Állami Számvevőszék ellenőrző jelentése szerint a zárszámadás kapcsán - az önkormányzatok fegyelmezettségével ellentétben - a kormánynak számos hiba róható fel a rossz tervezés és az ésszerűtlen intézkedések miatt.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás értékelésekor maradványok tervezését "katasztrofálisnak" minősítette. Az összeg már a büdzsé tíz százalékát teszi ki. Ezzel 500 milliárd forintot görgetnek át a következő évre, holott ez az összeg valójában az idei büdzsét terhelné. Az ÁSZ szerint sürgősen változtatni kell a költségvetés szerkezetén és tervezésén.

A helyi önkormányzatok tavaly 2761,2 milliárd forint bevételből gazdálkodtak, ami 8,7 százalékkal haladta meg az eredeti előirányzatot és 6,3 százalékkal magasabb az előző évi teljesítésnél. Ám míg a hitelbevételek 2003-hoz viszonyítva 18,7 százalékkal, 11,7 milliárd forinttal emelkedtek, addig az értékpapírok értékesítéséből származó bevételek, valamint az államkötvény és az egyéb (hosszú lejáratú) pénzügyi befektetések bevételei jelentősen, 60,9 százalékkal, 20,6 milliárd forinttal csökkentek. A bevételeken belül az állami támogatások és hozzájárulások, valamint az átengedett személyi jövedelemadó együttesen az összes bevétel 44,3 százalékát tette ki, amely arány az előző évhez képest csaknem változatlan. A központosított előirányzatok teljesítése - a 2003. évben jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatásának, a kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzési támogatásának, valamint a hozzájárulás a helyi önkormányzatok lakbér-támogatási rendszeréhez jogcímek belépésének köszönhetően - közel harmadával volt nagyobb, mint 2003-ban.

Az összes bevételeken belül 12,4-ről 13,3 százalékra nőtt a helyi adók aránya. A helyi adóbevételek korábbi években tapasztalt 10 százalék feletti növekedési üteme után a 2003. évi szerényebb emelkedést (8,7 százalék) követően 2004-ben újra magasabb, 13,8 százalék lett. Az emelkedésben a közel 85 százalékot kitevő iparűzési adóbevétel változása a meghatározó, amely a 2003. évhez viszonyítva 38,5 milliárd forinttal, 14,2 százalékkal növekedett.

A felhalmozási és tőke jellegű bevételek 3,3 százalékkal haladták meg a 2003. évi teljesítést, a növekedés a 2003. évi mélypontot (1,7 százalék) követően újra az előző évek ütemének megfelelően alakult.

Kötelező feladatok

A zárszámadásból az is kiderül, hogy az önkormányzatok gazdálkodásában a korábbi években már tapasztalt mértéktartó, takarékos, csak a kötelező feladatok ellátására irányuló szemlélet vált általánossá.

A lakosságszám-csökkenést kísérő gyermeklétszám apadás immár a nagyobb lélekszámú településeket is érintette. Az ebből fakadó forrásszűkülés ellensúlyozására az önkormányzatok létszámcsökkentésekről, az intézmények átvilágításáról, összevonásáról, megszüntetéséről, átadásáról döntöttek. Nagy részük felismerte a közös feladatellátásban rejlő előnyöket, így tavaly a közszolgáltatási és területfejlesztési feladatokra pályázó kistérségekben az önkormányzatok csaknem fele képviseltette magát.

A jövedelemkülönbségek
mérséklése

Kevésbé voltak felkészülve az önkormányzatok a jövedelemkülönbség-mérséklési kiegészítést, vagy beszámítást illetően arra, hogy 2004-től - a normatív állami hozzájárulásokhoz hasonlóan - már év közben éljenek a támogatási összeg módosításának lehetőségével. Az évközi lemondás lehetőségének elmulasztása az egyik oka, hogy e jogcímen 1620 önkormányzatnak keletkezett az elszámoláskor visszafizetési kötelezettsége.

Több önkormányzatnál merült fel évközben likviditási probléma, amelyet a feladatok átütemezésével, rövid lejáratú működési hitelek és kiegészítő központi támogatások igénybevételével oldottak meg.

Az önkormányzatok beszámolóikban egyébként az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzatok támogatását (az önhikit), illetőleg a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatását (egyéb önhikit) említik, mint legfőbb lehetőséget a működőképesség megőrzésében.

Bevételek és kiadások egyenlege

A helyi önkormányzatok konszolidált egyenlege -16,5 milliárd forint. Ha nem vesszük figyelembe a 10,9 milliárd forint összegű privatizációs bevételt, - ami részvény és vállalat értékesítésből származik - akkor a privatizációs bevétel nélküli konszolidált egyenleg -27,4 milliárd forint, ami a tavalyihoz képest 13,3 milliárd forintos javulást mutat.

A folyó bevételek és kiadások hitelműveletek nélküli egyenlege 144,4 milliárd forint, ami 33,9 milliárddal több, mint 2003-ban. Alakulásában különféle ellentétes irányú tendenciák játszanak szerepet. Egyrészt az önkormányzatok aktívabbak voltak a pénzügyi befektetések terén, amit jelez, hogy az évközi rövidlejáratú értékpapírok forgalmából 24 milliárd forintos kamatbevételre tettek szert. Másrészt a helyi adók bevétele 13,8 százalékkal, 44,6 milliárd forinttal haladta meg a 2003. évit. A növekmény elsősorban annak köszönhető, hogy a gazdaság élénkülésével nőtt az iparűzési adóbevétel.

Kiadási oldalról a személyi juttatásokra fordított összeg 3,4 százalékkal haladta meg az előző évit és így 986,1 milliárd forintra teljesült. Hasonló mértékű változás figyelhető meg a bérekhez kapcsolódó járulékok területén. Itt az emelkedés 2 százalékos, 6,6 milliárd forinttal több, mint 2003-ban. A dologi kiadások 11,1 százalékkal haladták meg az előző évi teljesítést, és 708 milliárd forintot tettek ki.

A felhalmozási bevételeket és kiadásokat tekintve megállapítható, hogy - a privatizációs bevételek növekedése mellett - az önkormányzatok aktívabbak voltak a nagyobb mértékű befektetésekben és fejlesztésekben.

A felhalmozási egyenleg az egyszeri jellegű privatizációs bevételek nélkül -171,8 milliárd forint, a hiány mértéke a 2003. évhez viszonyítva 20 milliárd forinttal nőtt. A privatizációs bevételek 1994-től három év alatt több mint tízszeresére emelkedtek. Az 1997. évi kiugró, több mint 91 milliárd forint már akkor a folyamat várható kimerülését vetítette előre. Ezt igazolta a 2002. évi 11,6 milliárdos, majd a 2003. évi 9 milliárdos érték is. Ehhez képest 2004-ben a privatizációs bevételek ugyan közel 2 milliárddal növekedtek, de ez nem jelenti a tendencia megfordulását. Hatásaként viszont emelkedtek az önkormányzatok fejlesztési célú beruházásai, felújításai, valamint nagyértékű tárgyieszköz-felújításai.

Az e tételek figyelembe vételével számolt egyenleg -160,9 milliárd forint, ami 18,7 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél.

Összegzésként megállapítható, hogy a folyó működés bevételeinek és kiadásainak pozitív egyenlegét az önkormányzatok összességében sikeresen forgatták át fejlesztési, felhalmozási tevékenységük finanszírozásához.

Látható, hogy a működésben az önkormányzatok mérsékelt kiadási politikát folytattak, a bevételek által lehetségeshez képest is sokkal szerényebb mértékű volt a kiadások növekedése, ami a vagyonfelélés hipotézisét az önkormányzati szféra egészére nem igazolja vissza.

Szerényen emelkedtek
a bevételek

A 2761,2 milliárd forintos önkormányzati tárgyévi bevétel 162,5 milliárd forinttal, 6,3 százalékkal haladta meg a 2003-ban teljesítettet. Ezen túlmenően az önkormányzatok 210,6 milliárd forintot vettek igénybe feladataik finanszírozására az előző évi pénzmaradványaikból, 23,1 milliárd forinttal többet, mint 2003-ban. Így mindösszesen 2971,2 milliárd forint bevételből gazdálkodtak, amely az előző évhez képest 184,9 milliárd forinttal, 6,6 százalékkal több.

A saját folyó bevételek összege 748 milliárd forint, amely 13,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Az áfa bevételek 19,1 százalékkal 10 milliárdra nőttek, míg a kamatbevételek 24 milliárd forintot tettek ki, és így 7,4 milliárd forinttal haladták meg a 2003. évi összeget. A helyi adókban az előirányzat 340 milliárd forint volt, amely 367,2 milliárd forintra teljesült. Ez 44,6 milliárddal - 13,8 százalékkal - több mint 2003-ban. A növekedés elsősorban a gazdaság élénküléséből fakadó iparűzési adóbevételnek köszönhető.

Az iparűzési adóbevétel 310,5 milliárd volt, amely az előző évhez képest 38,5 milliárd forinttal több. A többi helyi adó (építményadó, telekadó, magánszemély kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó, építmény utáni idegenforgalmi adó) összesen 56,6 milliárd forint bevételt biztosított, amely 6 milliárd forinttal - 12 százalékkal - több mint 2003-ban. Ez a települések adómérték emelésének következménye. Mindazonáltal csak 14-gyel több település élt az építményadó bevezetésének lehetőségével és a többi adónemnél sem nőtt az adóbevezetettség szintje, sőt a vállalkozók kommunális adója esetén még csökkent is.

Megállapítható tehát, hogy az önkormányzatok továbbra is az iparűzési adó működtetésével igyekeztek helyi adó bevételi igényeiket biztosítani.

Jelentős szerepe van még az illetékeknek is, amelyek tervezett összege 56,9 milliárd forint volt. A befolyt bevétel viszont 63,2 milliárd forint, amely 16,4 százalékkal haladta meg a 2003. évit.

Átengedett források
és állami támogatások

Az átengedett bevételek 502 milliárdra teljesültek, amely a 2003. évi bevétel 114,9 százaléka. Az átengedett személyi jövedelemadó - a korábbi évvel megegyezően - az állandó lakóhely szerint az adózók által két évvel korábban bevallott szja 40 százaléka. A személyi jövedelemadó helyben maradó része 113,9 milliárd forint volt. A jövedelemkülönbség mérséklésére 87,8 milliárd forint állt az önkormányzatok rendelkezésére, míg 254,1 milliárd forintot normatív módon osztottak el. Az együttesen átengedett szja a 2003. évihez viszonyítva 12,4 százalékkal, 50,3 milliárd forinttal növekedett.

A 2004. évi jövedelemkülönbség-mérséklés elszámolása során 1620 önkormányzatnak 7,4 milliárd forintot vissza kellett fizetnie, mert iparűzési adóerőképességük az általuk tervezettnél az év végén kedvezőbben alakult. 695 önkormányzat viszont 1,4 milliárd forint pótlólagos támogatást kapott. A fennmaradó 6 milliárd forintot a kiegészítéssel érintett önkormányzatok között osztották fel.

A gépjárműadó bevétel 2004. évi előirányzata 37,6 milliárd volt. A bevétel 45,9 milliárd forintra teljesült, amely a 2003. évhez képest 15,9 milliárd forinttal több, s ez 15,3 százalékkal magasabb, mint az előző évben volt. A jelentősen növekedés főként az adómérték emelkedésére vezethető vissza.

A felhalmozási és tőkejellegű bevételek a 2003. évi szintet 3,3 százalékkal meghaladó mértékben, 219,8 milliárd forintra teljesültek. Ezen belül a privatizációs bevételek - melyek a részvények, részesedések értékesítéséből, vállalatértékesítésből, az önkormányzatokat főként a belterületi földek után megillető bevételekből tevődtek össze - az előző évihez viszonyítva 1,9 milliárd forinttal (21,4 százalékkal) növekedtek. Jellemzőjük azonban, hogy csak az önkormányzatok viszonylag szűk - és a privatizációs folyamat lezárásával egyre szűkülő - körére korlátozódtak.

A működőképesség megőrzése

A központi költségvetés a helyi önkormányzatoknak 769 milliárd forint állami hozzájárulást és támogatást utalt át, amely 26,1 milliárd forinttal, 3,3 százalékkal alacsonyabb az országgyűlési előirányzatnál. Legnagyobb csoportját a normatív állami hozzájárulások képezték. Ezen a jogcímen az év során történt lemondások következtében az országgyűlési előirányzat 99,2 százalékra, 518,9 milliárd forintra teljesült. A 2003. évhez képest a növekedés 4,7 milliárd forint. A normatív kötött felhasználású támogatások - szintén a jogos igénybevétel tervezettől eltérő alakulása következtében - az előirányzott összeg 109,8 százalékában, 106,8 milliárd forinttal teljesültek. A színházi támogatások az előirányzatnak megfelelően alakultak, mintegy 11,2 milliárd forint összegben. Míg az úgynevezett központosított előirányzatok teljesülése 45,1 milliárd forint, ami az országgyűlési előirányzattól 8,7 milliárd forinttal maradt el.

Az önkormányzatok működőképességük megőrzéséhez tavaly három jogcímen vehettek igénybe támogatást: költségvetésük forráshiányának kiegészítésére, a saját hibájukból bekövetkezett tartós fizetésképtelenség átmeneti kezelésére, valamint az átmeneti likviditási problémák megoldására. E három jogcímen 18,1 milliárd forint támogatást kaptak, amely 34,1 százalékkal volt nagyobb az éves előirányzatnál. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatására az előirányzott 12 milliárd helyett végül 15,8 milliárd forintot használtak fel. Az 1183 önkormányzat 1319 igénylést nyújtott be 24,1 milliárd forint összegű támogatásra (136 önkormányzat mindkét ütemben igénylő volt). A felülvizsgálat során 1118 önkormányzat 1216 igénylése bizonyult megfelelőnek. Év közben két önkormányzat a támogatás egy részéről lemondott, egy pedig visszafizette a jogtalan igénybevétel összegét.

A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok átmeneti támogatására 300 millió forint állt rendelkezésre, amelyből végül csak 4,9 milliót fizettek ki. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatására 1,2 milliárdot szántak, s a döntési jogkör a belügyminisztert illette meg. 817 önkormányzat nyújtotta be kérelmét, melyben összesen 19,6 milliárd forint támogatást igényeltek. A kérelmek felülvizsgálatát követően 740 helyhatóság részesült 2,3 milliárd forint kiegészítő támogatásban.

Címzett- és céltámogatások jogcímen a 2004. évre tervezett 64,2 milliárd forint előirányzatból, továbbá a kincstárnál 2003 végén az önkormányzatok rendelkezésére álló azonos célú maradványokból összesen 52,2 milliárd forintot használtak fel. A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 9,2 milliárd forintra, a céljellegű decentralizált támogatás 9,7 milliárd forintra teljesült. Felhalmozási és vis maior célokra 2004-ben 6,6 milliárdot fordítottak. Összességében az államháztartáson belüli átutalások összege a 2003. évivel csaknem megegyező összegű, 409,4 milliárd forint volt, amelynek döntő részét, 374,1 milliárd forintot az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz képezte.

A hitelbevételek 74,4 milliárd forintra nőttek a 2003. évi 62,7 milliárd forintról. Ezek döntően a felhalmozási kiadások forrásául szolgáltak. Az értékpapírok értékesítéséből származó bevétel a 2003. évi teljesítéshez képest mintegy egyharmadára csökkent és így 13,3 milliárd forintot tett ki. Az éven belüli értékpapírok vásárlásának és eladásának különbözete kiadási egyenleget mutat. Az így elköltött 23,8 milliárd forint döntően rövid lejárú értékpapírok vásárlását jelentette.

A helyi önkormányzatok 2004. évi teljesített kiadása 2740,2 milliárd forint volt, amely 7,8 százalékkal haladja meg az országgyűlési előirányzatot és 6,1 százalékkal a 2003. évi teljesített kiadásokat.

A kiadások alakulása

A működési kiadások teljesítése 2018,1 milliárd forint volt, amely összeg az előző évi működési kiadásokat 110,3 milliárd forinttal, 5,8 százalékkal haladta meg. A legjelentősebb kiadási tétel a személyi juttatások és ezzel kapcsolatos járulékok, melyek a tárgyévi összes kiadásokon belül 47,8 százalékos (2003. évinél 1,4 százalékponttal kisebb) arányt képviselnek, együttes összegük 1310,1 milliárd forint. Ez az előző évhez viszonyítva 3,1 százalékkal - 39,3 milliárd forinttal - növekedett. A dologi kiadásokra 708 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok, mely 70,9 milliárd forinttal, 11,1 százalékkal több, mint 2003-ban. A növekedés oka a működési célú áfa-kiadások és a földgáz árának emelkedése.

A felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra az önkormányzatok 448,7 milliárd forintot, a tárgyévi összes kiadás 16,4 százalékát költötték, mely 21,6 milliárd forinttal, 5,1 százalékkal magasabb, mint a 2003. évi teljesítés. E kiadások közül az emelkedés dinamikájára meghatározó hatást a tárgyi eszközök - részesedések, értékpapírok, kölcsönök, bankbetétek -, föld és immateriális javak - ingatlanok, berendezések, járművek, beruházások - felhalmozására fordított összeg gyakorol, mely 2003-hoz képest szintén 5,1 százalékos növekedést mutat.

Az önkormányzatok adósságállománya év végén 267,4 milliárd forint volt, amely főként hosszú lejáratú, beruházási és fejlesztési célú hitel- és kölcsönfelvételből, valamint kötvénykibocsátásból származott.

Létszám
és személyi juttatások

A helyi önkormányzatok és intézményeik tavaly összesen 522125 embert foglalkoztattak, köztük teljes munkaidőben 42670 köztisztviselőt, 412194 közalkalmazottat, 7373 hivatásos tűzoltót, 2291 választott tisztségviselőt, valamint 28442 egyéb bérrendszer alá tartozó dolgozót. A teljes munkaidőben foglalkoztatott 492970 dolgozói létszám 1,7 százalékkal, 8449 fővel csökkent 2003-hoz képest. Részmunkaidőben 29155 ember dolgozott az önkormányzati szférában.

A teljes munkaidőben alkalmazottak rendszeres juttatásait tekintve a havi bruttó átlagkereset a köztisztviselőknél 191307 forint, a közalkalmazottaknál 137420 forint, a hivatásos önkormányzati tűzoltóknál 194470 forint, a választott tisztségviselőknél 382046 forint, míg az egyéb bérrendszer alá tartozó dolgozóké 62362 forint. Keresetük 2004-ben átlagosan 3,4 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A kifizetett személyi juttatások összesen 986,1 milliárdot tettek ki, melyben - arányát tekintve több, mint 46 százalékkal - az oktatásé a legjelentősebb rész.

Németh Erika