Adócsökkentés, átalakított családtámogatási rendszer, nyugdíjemelés, növekvő lakástámogatás - többek között ezeket emelte ki a jövő évi költségvetés prioritásai közül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor szeptember elején ismertette a 2006-os büdzsé fő elveit és egyes számait. Nőnek az uniós támogatások, így emelkedik a hazai hozzájárulás is, ezért az agráriumra és a fejlesztésekre több jut az ideinél. A büdzsé részleteivel kapcsolatban azonban még sok a bizonytalanság. A szeptember közepén kiszivárgott, pénzügyminisztériumi anyagokra hivatkozó hírek szerint az önkormányzatok központi támogatását megnyirbálnák, 88 milliárd forinttal kapnának kevesebbet, mint ebben az évben. A költségvetési törvény tervezetét lapzárta után, szeptember 30-ig kell a kormánynak az Országgyűlés elé terjeszteni. |
Szorítóban
88 milliárddal kevesebb jut az önkormányzatoknak?
A jövő évben megkezdődik az emberek és a vállalkozások adóterheinek csökkentése, sok intézkedés szolgálja majd az állam olcsóbb és hatékonyabb működését, a közszolgáltatások színvonalának emelését, valamint a közpénzek igazságosabb felhasználását. Ezek a 2006. évi költségvetés fő célkitűzései - fejtette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember elején azon a sajtótájékoztatón, amelyen a jövő évi büdzsé fő elveit és egyes számai ismertette.
A kormány öt éves adócsökkentési programot dolgozott ki. A program részeként 2006-ban az általános forgalmi adó felső kulcsa a jelenlegi 25 százalékról 20-ra csökken. A számítások szerint ennek hatására egy négytagú család havi 6-8000 forintot takarít meg. Folytatódik a személyi jövedelemadó csökkentése. Egy átlagos fizetésű, havi 156 ezer forintot kereső dolgozó jövőre - anélkül, hogy a bére emelkedne - 3600 forinttal többet kap majd kézhez.
Mérséklődnek a vállalkozások adóterhei. Jövő novemberben megszűnik az egészségügyi hozzájárulás. Az iparűzési adó százszázaléka levonható lesz a társasági adó alapjából. Az adó alapját képező első ötmillió forintos nyereségük után csak 10 százalékos társasági adót kell fizetniük azoknak a vállalkozásoknak, akik más adókedvezményt nem vesznek igénybe és alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékot fizetnek. |
|
Luxusadó: új bevétel
a településeknek
Bevezetik a luxusadót, amit a százmillió forint számított érték feletti lakó és üdülőingatlanok után kell fizetni. Az adó összege az ingatlan százmillió feletti értékének 0,5 százaléka lesz. Ebből jövőre egymilliárd forint bevételt várnak, ami a települési önkormányzatok költségvetését gyarapítja.
Kormányzati számítások szerint a keresetek reálértéke a termelékenységgel azonos ütemben, legalább három százalékkal emelkedik majd. A kormány kezdeményezi, hogy 2006-ban a szakképzetlen dolgozók minimálbérének összege 63 ezer, a szakképzetteké 70 ezer, a felsőfokú végzettségűeké pedig 77 ezer legyen. Jövő év januárjában a törvény előírásai szerint a várható nettó kereset és éves infláció átlagának megfelelően emelkednek a nyugdíjak. Ez önmagában két százalékos reálérték-növekedést biztosít. A nyugdíjak vásárlóereje azonban ennél gyorsabban, mintegy négy százalékkal fog emelkedni. Jövőre ugyanis az idei három heti helyett már teljes egyhavi nyugdíjat kapnak az idős emberek 13. havi ellátásként. Így átlagosan havi 4000 forinttal emelkedik a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások összege személyenként.
A miniszterelnök bejelentése szerint 2006-ban gyökeresen átalakul a családtámogatás rendszere. Januártól a kétszeresére emelkedő, egységes, mindenkinek alanyi jogon járó családi pótlék lesz a gyermeket nevelő családok támogatásának fő eszköze. Az új rendszer mintegy tíz százalékkal több támogatást ad a gyermekneveléshez, mint a jelenlegi támogatások.
Az általános forgalmi adó csökkentése a becslések szerint négy százalékkal mérsékli az új otthonok árait, ami egy 15 millió forintos lakásnál 600 ezer forint megtakarítást jelent. Jövőre a csökkenő kamatok miatt mérséklődik a korábban felvett hitelekkel kapcsolatos állami kiadás, de a megnövekedett lakásvásárlási kedv eredményeképpen összességében nő majd az otthonteremtéshez nyújtott állami támogatások összege.
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege jövőre eléri a 418 milliárd forintot, ami 27 százalékkal több az ideinél. Ezen belül az unió alapjaiból 250 milliárd forintnyi támogatás érkezik, amit hazai forrásból 168 milliárd forint egészít ki. Jövőre a támogatások egy termelőre jutó éves összege eléri a kétmillió forintot.
Az állam és a magántőke együttműködésével folyó felsőoktatási és egészségügyi fejlesztések mellett 2006-ban a tervek szerint 266 kilométernyi autópályát adnak át, felét az első félévben, másik részét az év végéig. Jövőre már autópályán juthatunk el Nyíregyházára, Debrecenbe, Szegedre, Dunaújvárosba, Miskolcra és a Balaton déli parti településeire. Emellett megkezdik további mintegy 260 kilométernyi gyorsforgalmi út építésének előkészítését.
Az Európai Unióból érkező fejlesztési támogatások összege több mint kétszeresére emelkedik. Az idei költségvetés összesen 267 milliárd forintnyi fejlesztés megvalósításával számolt, amiből 177 milliárd az uniós támogatás és 90 milliárd a hazai társfinanszírozás. Jövőre közel 570 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg. Ennek 70 százaléka, 400 milliárd forint az uniós forrás, s közel 170 milliárdra emelkedik a hazai társfinanszírozás összege. A következő uniós költségvetési időszakban, 2007-2013. között - a II. Nemzeti fejlesztési terv keretében - hét év alatt mintegy 8000 milliárdnyi fejlesztés valósulhat meg. A nagy központi beruházások előkészítésére a jövő évi költségvetés 17 milliárd forintot biztosít.
Fogyóban a központi
támogatás?
A miniszterelnök kijelentette: 300 milliárd forinttal költenek kevesebbet jövőre az állam működésére. A megtakarítás pontos részleteiről azonban lapzártáig nem kerültek nyilvánosságra információk. Pénzügyminisztériumi elképzelésekre hivatkozva viszont szeptemben közepén olyan hírek terjedtek el, miszerint jövőre összesen 150 milliárd forinttal kevesebb központi költségvetési támogatást kapnának a központi költségvetési fejezetek, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok az idei, tartalékkal csökkentett előirányzathoz képest. A tervezet szerint a 150 milliárdos mínuszból 88 milliárd az önkormányzati szféra vesztege lenne. A tb-alapok 5 milliárddal kevesebb támogatást kaphatnak.
A harminckét központi költségvetési fejezet összesen 57 milliárd forinttal kevesebb állami forrásra számíthat. A kieső támogatások összegét tekintve a legnagyobb vesztes a gazdasági tárca lehet, amely a hírek szerint az ideinél több mint 60 milliárd forintal kevesebbet, 184 milliárdot kapna. Ezzel idei előirányzatának negyedét elveszítené. Nagyobb a csökkenés aránya az informatikai tárcánál, amely a tervezet alapján idei előirányzatának 30 százalékáról lenne kénytelen lemondani. A Belügyminisztérium 23 milliárd forinttal kaphat kevesebbet az ideinél. Az EU-integrációs fejezet ugyanakkor az ezévi két és félszeresére, 152 milliárdra számíthat. Mindezekben azonban még sok a bizonytalanság, így jelentős változások is történhetnek szeptember 30-ig, amikor a költségvetési törvény tervezetét az Országgyűlés elé kell terjeszteni a kormánynak. |
Vitás
helyzet: bíróság előtt az iparűzési adó
A Magyarországon működő vállalatoknak a jelenleg érvényben lévő törvények szerint be kell fizetniük az iparűzési adót. Több cég azonban bírósághoz fordult, mert véleményük szerint ez az adónem ellentétes az uniós szabályozással. A kormány szándéka szerint jövőre az iparűzési adó teljes összege levonhatóvá válik a társasági adóból. Ezt az adónemet 2008-tól szüntetnék meg.
Az iparűzési adóval kapcsolatos jogharmonizációs vita ez év tavaszán lángolt fel. Több cég jelezte a helyi önkormányzatoknak, hogy véleménye szerint a vonatkozó uniós direktíva értelmében az EU tagállamaiban csak egy forgalmi típusú adó lehet, márpedig Magyarországon jelenleg az áfa és az iparűzési adó is ilyen. Az érintett vállalkozások egy része azt közölte, hogy 2004. május 1-jétől iparűzésiadó-kötelezettsége megszűnt, ezért nem kívánja befizetni azt. Mások külön nyilatkozatban ugyanezt közölték, de fizettek, s voltak olyanok is, akik az uniós csatlakozástól kezdve túlfizetés megállapítását kérték, vagy vissza is igényelték a korábban befizetett adóelőleget.
A Pénzügyminisztérium az ügyben tanácsot kérő önkormányzatokat arról tájékoztatta: a tárca szakmai álláspontja szerint az uniós direktíva a közvetett adók harmonizációjáról szól, az iparűzési adó viszont közvetlen adó. Az EU jóváhagyásával maradhatnak fenn 2007 végéig az iparűzésiadó-kedvezmények, ami az is jelenti, hogy közvetve elfogadták ezt az adónemet. Veres János pénzügyminiszter a nyári hónapokban többször nyilatkozott arról, hogy a kormány változtatni akar az iparűzési adó rendszerén. A jelenlegi elosztás igazságtalan, hiszen a 350 milliárd forintos adóbevétel 95 százalékán mintegy 150 önkormányzat osztozik. Az önkormányzati szférának jelenleg azonban mindenképpen szüksége van erre a forrásra. Jelentős változásra 2008-tól lehet számítani.
Az álláspontjukhoz ragaszkodó cégek fellebbeztek az önkormányzatok által kiküldött fizetési meghagyások ellen a területi közigazgatási hivataloknál. A fellebbezések elutasítása megkezdődött. A jelenleg érvényben lévő törvények szerint az iparűzési adót be kell fizetni, s nem fogadták el a hivatalok az európai uniós jogharmonizációs kötelezettséggel kapcsolatos adózói jogértelmezéseket sem. A közigazgatási hivatalok határozata jogerős és végrehajtható. Ellene kizárólag jogszabálysértésre való hivatkozással lehet a bírósághoz keresetet benyújtani, de ennek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. A hírek szerint több cég is bírósághoz fordult, mert arra számítanak, hogy a bíróságok nem hagyják figyelmen kívül az uniós irányelveket, illetve ezzel kapcsolatban kérdést intéznek az Európai Bírósághoz.
Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekben illetékes tagja többször is beszélt arról: a magyar helyi iparűzési adó nem EU-konform, de amíg az Országgyűlés nem módosítja vagy nem törli el, addig az adófizetési kötelezettség érvényben van, annak megtagadása törvénysértő. Javaslata szerint a kormánynak el kell kezdeni gondolkozni az iparűzési adó nyereségadó típusú adónemmé történő átalakításáról. Az érvényes direktíva alapján egy tagállamban csak egyféle forgalmi adó típusú közteher létezhet, ez pedig Magyarországon az általános forgalmi adó.
Jelenleg az Európai Bíróság előtt van a magyar iparűzési adóhoz hasonlító olasz regionális adó ügye, amelyről várhatóan 2005 végéig döntenek. Ez iránymutató lesz a magyar ügyben is. Ha a bíróság a vonatkozó direktívába ütközőnek ítéli az adónemet, akkor várhatóan adott határidőn belül az iparűzési adó megszűntetéséről törvényt kell a magyar kormánynak terjesztenie az Országgyűlés elé. Ebben az esetben az uniós adó- és vámügyi főigazgatóság a továbbiakban nem foglalkozik az üggyel. Ellenkező esetben viszont az Európai Bíróság elé viszik a kérdést, ahol 2007 végére születhet ítélet. |
Várják a 3 milliárd forintot
Tájékoztatást kért a pénzügyminisztertől a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) arról a hárommilliárd forintról, amelyet a közalkalmazotti bérfejlesztés kiegészítéséhez ígért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Emellett az önkormányzati érdekképviselet levelében rámutatott: a kormányfővel július 28-án folytatott megbeszélésen tett ígéretüknek megfelelően augusztus 3-án jelezték a TÖOSZ szakértői ajánlatát és megküldték szakértői csapatuk összetételét. Erre azonban azóta sem kaptak visszajelzést. Kezdeményezte a szervezet azt is, hogy mielőbb kerüljön sor egyeztetésre a kormányzat és az önkormányzati szövetségek képviselői között a jövő évi költségvetés ügyében.
A TÖOSZ 2005. április 26-i küldöttgyűlésén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök partnerséget ajánlott az önkormányzatoknak, és megjelölte a közös munka lehetséges területét és feltételeit. A szövetség kibővített elnöksége 2005. május 24-i ülésén elfogadta az önkormányzati rendszer megújítására vonatkozó rövidtávú javaslatcsomagot, melyet eljuttattak a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek. Ilyen előzmények után találkozott július 28-án a miniszterelnök és a kormányzat több vezetője a TÖOSZ vezetőivel.
A találkozón a miniszterelnök azt indítványozta, hogy a szövetség javaslatairól kezdődjenek szakértői tárgyalások, majd szeptember végén kerüljön sor újabb vezetői szintű megbeszélésre. Az állami és önkormányzati vagyonmegosztás lezárása ügyében a miniszterelnök egyetértett, hogy amennyiben kérik, át kell adni az önkormányzatoknak mindazon ingó és ingatlan vagyont, amelyet az állam ezidáig nem tudott jó gazda gondosságával kezelni.
Az önkormányzati hitelgarancia intézményének létrehozatalát az év végére ígérte a miniszterelnök, egyben jelezte, hogy a kormány az európai uniós sikeres pályázatok tekintetében növelte a hitelfelvételi korlátozás felső határát, működteti az önkormányzati önerő alapot és bevezették az előlegfizetés lehetőségét. A hitelgarancia intézményének létrehozatalával biztosíthatóvá és kiszámíthatóvá válik a fejlesztésekhez szükséges saját erő.
A tárgyaláson a legtöbb időt és figyelmet az iparűzési adó körüli bizonytalanság tisztázására fordították. Egyetértés volt abban, hogy gyors és egyértelmű kormányzati intézkedésre van szükség, hogy a megyei közigazgatási hivatalok mielőbb döntsenek a gazdasági szervezetek kifogásai ügyében, hogy mielőbb jogerősen nyíljon lehetőség az iparűzési adó beszedésére. Abban is egyetértés volt, hogy az iparűzési adó 2008-ra tervezett kivezetése esetén garantálni kell a kieső helyi adó pótlását. Az értékarányos telekadó rendszerének bevezetésére vonatkozó TÖOSZ-kezdeményezés kapcsán javasolta a miniszterelnök, hogy vegyen részt a szövetség szakértői csapata a helyi adók rendszerének kimunkálásában.
Lapzárta után: A belügyminiszter találkozott az érdekszövetségek vezetőivel. A közalkalmazotti bérfejlesztésre szánt 3 milliárdról Lamperth Mónika elmondta, hogy az összeg felét bértömeg arányába osztanák el, a fennmaradó részt pedig a hátrányos helyzetű települések kapnák. A miniszter javaslatával a KÖSZ és a Faluszövetség egyetértett. A többi érdekszövetség azt javasolta, hogy a teljes összeget létszámarányosan kell elosztani. Egyetértés hiányában a miniszter mindkét javaslatot a kormány elé terjeszti. |
Súlyos károkat okoztak az esőzések. A nyári súlyos esőzések okozta károk enyhítésére és a helyreállításra augusztus végén már a 2005. évi tartalék vis maior keretből támogatták az érintett önkormányzatokat. Az önkormányzati védekezési költségek és az önkormányzati tulajdonban esett károk helyreállításának támogatása elsőként a megyei vis maior keretből történik, melynek felhasználásáról a megyei területfejlesztési tanácsok rendelkeznek. A vis maior tartalék felhasználásával kapcsolatos döntési jogkör a belügyminiszter és a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik.
Az idén két ütemben eddig összesen egymilliárd forint támogatást kaptak a vis maior tartalékból az önkormányzatok. A tavaszi hóolvadás következtében - Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében 9 településen - keletkezett károk helyreállítására - pincebeszakadások, támfalomlás, épületkárok - 66 millió forintot fizettek ki. Baranya- , Bács-Kiskun-, Bor sod-Abaúj-Zemplén-, Fejér-, Heves megyében március-április hónapban történt esőzések (áradások) kapcsán 266 millió forint támogatás kifizetése történt meg. A 2005. április 18-án Nógrád megyében bekövetkezett rendkívüli esőzés következtében károsodott települések (Pásztó, Szuha, Bátonyterenye) számára 338 millió forint támogatást hagytak jóvá. A 2005. május 4-i rendkívüli esőzés következtében Tokajhegyalján bekövetkezett károk enyhítésére 243,6 milliót fizettek ki hét önkormányzatnak (Mád, Tállya, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Szegi, Szegilong, Mezőzombor).
Fejér és Baranya megyében májusban szintén a heves esőzések (jégeső) következtében kialakult károkra 30,8 millió forintot fizettek ki három önkormányzatnak. A gyapjaslepke hernyója elleni védekezés költségeinek megtérítésére 8,6 millió forintot kapott Borsod-Abaúj-Zemplén megye 19 települési önkormányzata. Egyéb vis maior eseményre 56,5 millió forint kifizetés történt. Az augusztusi esőzések miatt a területfejlesztési tanácsok 613,4 millió forintos önkormányzati igényt terjesztettek fel vis maior tartalékra. |
Ifjúsági célokra pályázhatnak az önkormányzatok. Összesen százhetvenmillió forintos pályázatot hirdetett az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium helyi önkormányzatok gyermek- és ifjúsági feladatai ellátásának kiegészítő támogatására. Ifjúsági szakemberek foglalkoztatására, valamint ifjúsági szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervek elkészítésére írták ki a pályázatot önkormányzatok részére. Az ifjúsági referens, illetve ifjúságsegítői feladatokat ellátó szakemberek ifjúsági szolgáltatások keretében történő foglalkoztatására 50 millió, ifjúsági szolgáltatások biztosítására és a szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv elkészítésére 120 millió forint fordítható. |
|
Elkezdődött az iskola. Folytatódik és kibővül az iskolatejprogram: az idén már az óvodások és a középiskolások is kaphatnak naponta tejet, kakaót vagy ömlesztett sajtot. Az intézkedés tavaly 576 ezer gyermeket érintett. A védőnői hálózat az elmúlt évhez képest csaknem kétszeresére bővült: 461 helyett 877-en látják el ezt a feladatot az intézményekben. Erre a célra 2,34 milliárd forinttal több áll rendelkezésre az előző tanévhez viszonyítva.
A Nemzeti Sporthivatal ebben a tanévben is támogatja a diákok szabadidős sporttevékenységét: az első félévben 12 millió forintot költöttek a halmozottan hátrányos helyzetű diákok sportolási lehetőségeinek biztosítására, és 181,5 millió forintot különítettek el a "Beruházás a XXI. század iskolájába" pályázati program végrehajtására.
A szociális tárca augusztusban folyósította a tizenharmadik havi családi pótlékot több mint 2,1 millió gyermek után, és kiterjesztette az ingyenes étkeztetés lehetőségét a rászoruló alsó tagozatosokra is.
|
Ideiglenes otthonhoz juthat ezer hajléktalan. A külső férőhelyek kialakítását célul tűző, 320 millió keretösszegű program megfelelő életkörülmények közé juttat csaknem ezer hajléktalanszállón élő személyt - jelentette be Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy csökkenjen az utcán élők száma, és ők is helyzetüknek megfelelőbb lakhatáshoz jussanak. A programban szociális szervezetek vesznek részt, amelyeket Budapesten az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány, az ország többi részén pedig a Hajléktalanokért Közalapítvány pályázat keretében választott ki. A két közalapítványon keresztül mintegy 1056, hajléktalanszállón élőnek nyújtanak biztos lakhatást egy éven keresztül a szakmai segítő szervezetek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a 464 budapesti és Pest megyei, valamint az 592 vidéki új szálláshely biztosítása mellett szociális segítséget is kapnak az érintettek. |
|
Újabb hat regionális tudásközpont. Hatmilliárd forintos támogatással újabb hat regionális egyetemi tudásközpontot hoznak létre a fővárosban, Szegeden, Pécsett, Győrött és Gödöllőn. A vállalatok a tavalyinál sokkal nagyobb mértékben támogatják a projekteket. Míg tavaly csak 12 százalék, idén már 30 százalék volt a vállalatok részesedése a támogatás összegéből. A cél, hogy anyagi erőforrásokat koncentráljanak az egyetemek köré, s vállalkozásokból olyan holdudvar alakuljon ki, amely hasznosítani tudja az egyetemi kutatások eredményeit, ezáltal növelve Magyarország versenyképességét. Ugyancsak cél az egyetemeken kutatással foglalkozó fiatalok átkerülése az iparba.
A Pázmány Péter nevét viselő programra az ország valamennyi régiójából tizenöt pályázat érkezett, mintegy 24,9 milliárd forintos támogatási igénnyel. Pályázatot az egyetemek vállalkozásokkal közös konzorciumai nyújthattak be.
A külföldi tudósokból és magyar szakemberekből álló irányító testület döntése alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont létrehozásához 1,2 milliárd forintos támogatást kap. Ugyanilyen összeghez jut a Szegedi Tudományegyetem a dél-alföldi régió életminőségét javító integrált fejlesztésekhez, valamint a Pécsi Tudományegyetem az életminőséget javító gyógyszerek fejlesztéséhez.
A győri Széchenyi István Egyetem 1,1 milliárd forintos beruházással járműipari tudásközpontot létesíthet, az ELTE-n 800 millió forintot fordíthatnak e-Science Regionális Egyetemi Tudásközpont kialakítására. A gödöllői Szent István Egyetem 500 millió forintos beruházással természeti erőforrásokra alapozott tudásközpont létesítéséhez kezdhet hozzá a hároméves futamidejű támogatásból.
|
Könnyítés munkakereséshez. Az új törvényi szabályozás könnyítést vezet be azok számára, akik a rendszeres szociális segélyezés megszűnését követően nem találnak munkát, ennek következtében megélhetésük csak a rendszeres szociális segély folyósításával biztosítható. Az intézkedés által a jelenlegi 161 ezer, rendszeres támogatásban részesülő köre 15 ezer fővel bővül. Az intézkedés célja, hogy elősegítse az érintettek munkába állását. Ehhez azonban a segélyezetteknek vállalniuk kell a munkaügyi központtal, illetőleg az önkormányzat által kijelölt szervezettel történő szoros együttműködést. |
|
Igényelhető az emelt ápolási díj. A nyugdíjminimum 130 százalékát igényelhetik szeptember 1-jétől a fokozott ápolási igényű személyek gondozását végzők, amennyiben kérelmezik ezt a helyi önkormányzatnál. Az ápolási díj megemelt összege 32 110 forint.
Fokozott ápolást igényel a jogszabály szerint az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül segédeszköz igénybevételével sem közlekedni. A magasabb összegű ellátás akkor illeti meg a gondozót, ha ezek közül legalább három feltétel fennáll. A feltételek fennállásáról az önkormányzat az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt. A szociális tárca számításai alapján a jelenlegi ápolási díjban érintettek közel 1/3-át érintheti a változás, 2005-ben ennek finanszírozására 100 millió forintot költenek.
Szintén a szociális törvény módosítása teszi lehetővé, hogy szeptember 1-jétől azok is hozzájuthassanak a megemelt összegű ápolási díjhoz, akik más jogcímen rendszeres pénzellátásban részesülnek. A pénzellátás összege azonban nem haladhatja meg a nyugdíjminimumot (24 700 forint), és ápolási díjként ezt az összeget egészítik ki 32 110 forintra. |
|
|
