Új megoldások a hatósági eljárásban

November 1-jétől lép hatályba az új közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény, amely lényeges változást jelent az ügyintézésben. A törvény kibővíti az ügyfelek jogait. Ilyenek például: értesítés az eljárás megindításáról, hatósági közvetítőnek az eljárásba történő bevonása, egyes közbenső döntések elleni bírói út megnyitása, a bíróság által felülvizsgálható hatósági döntések körének szélesítése. Az Európai Unió tagjaként a hatóságnak kell hivatalból gondoskodnia arról is, hogy a magyar nyelvet nem ismerő külföldi ügyfelet emiatt ne érje hátrány az eljárásban.

A jogszabály hangsúlyos elemként kezeli az eljárási határidő betartását. Azt mondja, hogy ha mulasztott a hatóság, a szervezet vezetőjével szemben fel lehet lépni. A korábbi szabályozástól eltérően a hatásköri viták elbírálása a Fővárosi Ítélőtáblához kerül. Az Alkotmánybíróság alapvető feladata ugyanis a normakontroll, a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata.

Az új szabályozás megtartja és tovább erősíti az úgynevezett szakhatósági modellt. Rögzíti, hogy az ügyfél nem kötelezhető az eljárás lefolytatásához szükséges más hatóság engedélyének beszerzésére, ez egyértelműen az alapügyben eljáró hatóság kötelezettsége. Például egy üzlet megnyitásához eddig az ügyfélnek kellett kérni az ÁNTSZ-től, a tűzoltóságtól, akár a növényvédelmi állomástól is az engedélyt. A törvény hatálybalépése után az engedélyeket ugyan be kell szerezni, de ez nem az ügyfél, hanem a hivatal dolga lesz.

Új intézményként lép be a hatósági közvetítő, amely az Európa Tanács több ajánlásában is szerepel, és Franciaországban, Svédországban, Németországban már alkalmazzák. A hatósági közvetítő feladata az, hogy a nagyszámú ügyfél részvételével folyó eljárásban - például környezetvédelmi, ipari beruházásoknál - az ügyfelek, a kérelmező és a hatóság között a legmegfelelőbb megoldás keresésével közvetítsenek. Igénybevétele nem kötelező, arról az eljáró hatóság minden ügyben szabadon dönthet.

A közigazgatási szerv döntésével szemben benyújtott bírósági keresetnek jelenleg halasztó hatálya van a végrehajtásban. Egy-egy határozat emiatt sokszor éveken keresztül nem érvényesülhetett. Akinek érdekében állt, az bírósági keresetet nyújtott be és a hatósági döntés kedvezményezettje évekig várhatott arra, hogy igazának érvényt szerezzen. Az időhúzásra ezentúl nem lesz lehetőség, de garanciális szabályként bekerült a törvénybe, hogy a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti, ha jogszabálysértést észlel.

Javaslat a címzett támogatásokról

A kormány 2005. augusztus 31-én elfogadta a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásainak döntés-előkészítéséről szóló előterjesztést. A jövő évi pályázatra benyújtott önkormányzati koncepciók közül a kormány 72 beruházás támogatását javasolja. A beruházások összértéke 62,6 milliárd forint, amelyből 50,1 milliárd forintot tesz ki az állami támogatás, 12,5 milliárd pedig az önkormányzatok saját forrása. A 2006. évi címzett támogatásokat az Országgyűlés az őszi ülésszak folyamán kezdi tárgyalni.

A javaslat az egészségügyi fejlesztésekhez 10,6, kulturális célokra 6,6, oktatási célokra 15,7, szociális célokra 6,1, ivóvízminőség javítására és szennyvízberuházásokra összesen 11,1 milliárd forint címzett támogatás megítélését irányozza elő.

Az oktatási beruházások térségi célokat szolgáló oktatási intézmények, illetve óvodák rekonstrukcióját, bővítését jelenti ott, ahol azt a létszám emelkedése indokolttá teszi. A vízgazdálkodási ágazatban támogatást kapnak az önkormányzatok a belterületi vízrendezéshez, a biztonságos ivóvízellátáshoz és az ivóvíz minőségének javításához. Az ágazatban támogatott beruházások közel fele, de értékben az összes címzett támogatás közel egynegyede az adott térség szennyvízelvezetését és tisztítását szolgáló beruházások megvalósítását teszi lehetővé. A javaslatok között szerepel több olyan település belterületi vízrendezése is, ahol az ez évi időjárás miatt kritikus helyzet alakult ki. A kulturális beruházások között színházak, művelődési központok, könyvtárak rekonstrukciójának támogatása szerepel. Az egészségügyben folytatódik a kiemelt területi feladatokat ellátó kórházak, rendelőintézetek rekons-trukciója. A szociális ágazat beruházásai főként az idősek, a fogyatékosok, a tartósan ellátásra szorulók és a hajléktalanok helyzetén javít egy-egy megyében.