Luxusadó az önkormányzatoknak

Új bevétel vagy felesleges kiadás?

Megkezdte az Országgyűlés az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításának vitáját. A változások mellett új elemként jelent meg a luxusadó, amely az önkormányzatok finanszírozását segítené. A kormány az új adó bevezetését a társadalmi igazságossággal, valamint a vagyonarányos közteherviselés érvényre juttatásával magyarázza. Az ellenzék szerint azonban a törvényjavaslat átdolgozásra szorul. Kétséges többek között, hogy érdemes-e az önkormányzatok adminisztratív terheit ilyen mértékben növelni ilyen kicsi adóbevétel miatt.

Kékesi Tibor (MSZP), a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke elmondta: az adó tárgya csak olyan épület, illetve épületrész lehet, amely magánszemély tulajdonában van, vagy magánszemély vagyoni értékű jogával van terhelve. Az adó mértéke a 100 millió forintot meghaladó ingatlanok esetén az e fölötti érték fél százaléka. A tervezet átlagosan 120 millió forint értékű ingatlanokkal számol, ebből viszonylag egyszerűen ki is számítható, hogy egy-egy ingatlan esetén - 20 millió forint adóalapot számolva - a fél százalék mintegy 1 millió forintot jelent. Az önkormányzatok bevétele a tervek szerint 1 és 3 milliárd között lesz ebből az adóból.

Ki fizesse az értékbecslést?

Soltész Miklós (Fidesz) viszont arra mutatott rá: egy ingatlan értékbecslés százezres tételekbe kerül. Ezt ki fogja megoldani? Az önkormányzatoknak hol lesz erre pénzük, hol lesz erre lehetőségük? Egy 110 millió forintos ingatlan esetében elvileg 50 ezer forintot tud az önkormányzat behajtani, ennyi ugyanis a százmillió feletti tízmillió forint 0,5 százaléka.

A Pénzügyminisztérium szerint az első időkben egymilliárd forint bevétel várható ebből az adónemből országos szinten. A felmérések, az önkormányzati apparátus munkája és egyéb más feladatok költségei viszont ezt az összeget meg is haladhatják, így kiderül az egészről, hogy sok értelme nincs. A képviselő felhívta a kormány figyelmét: ne az önkormányzatokat terhelje ezzel a felméréssel, hanem a Pénzügyminisztérium végeztesse el központilag ezt a munkát, és hasonlóan, mint a gépjárműadó esetében.

Kimaradt ingóságok

Herényi Károly (MDF) szerint furcsa értelmezése a luxusadónak, hogy a luxuscikkek közül kiragad egyet, és ez a lakóingatlan. Figyelmen kívül hagyja viszont a nagy értékű gépjárműveket, egyéb ingóságokat. Az adó adminisztrációs költségei fel fogják emészteni a tőle várható egymilliárdos árbevételt, s nem sokat fognak segíteni - egyes kivételes területektől eltekintve - az önkormányzatok helyzetén. A képviselő javasolta, hogy az előterjesztő vagy vonja vissza, vagy pontosítsa a javaslatot, s még egyszer gondolja át, hogy a gesztusértéken túl érdemes-e az adminisztratív terheket ilyen mértékben növelni ilyen kicsi adóbevétel esetében.

Tállai András (Fidesz) szerint is az egyik nagy dilemma az, miért csak az ingatlanok kerültek bele ebbe a körbe, a másik pedig, hogy miért csak a magánszemélyek tulajdonában lévő. Az előterjesztés 30 ezer érintett emberről beszél. Ez a 30 ezer ember megengedheti magának, hogy egy cégbe vigye bele ingatlanvagyonát. Amit most ez a törvényjavaslat adóztatni szeretne, az ennek százszorosa, ezerszerese van nem magánszemélyek tulajdonában, de ugyanezt a célt szolgálja: magánszemélyek luxusigényeit kielégíteni. Olyan törvényjavaslatra lenne szükség, ami nem az alapján dönt, hogy a luxus, ha magántulajdonban van, akkor adózzon, ha nem magántulajdonban, hanem gazdasági társaság, szövetkezet, s a többi tulajdonában van, akkor pedig ne adózzon.

Luxus külföldön

Ékes József (független) a vitában kifejtette: mi van azzal az épülettel, amelyik Korzikán épült fel magyar forintokból - tehát ki lett mentve a pénz - , vagy adott esetben Amerikában, a horvát tengerparton, Spanyolországban. Ezek nem megfoghatók. Sem az eredetét nem tudják nagyon pontosan, sem pedig a luxus nagyságrendjét, mert lehet, hogy valakinek pont Amerikában van egy luxusvillája, itthon meg 50 négyzetméteres panellakásban él.

A másik kérdés, hogy mi van azokkal az épületekkel - kastélyokkal, várakkal, múzeumi épületekkel - , amelyek amúgy az enyészeté lettek volna, de az állam értékesítette. Talált egy embert, aki megvásárolta, és kínkeservesen, mondjuk, a családjával együtt a műemlék jellegéhez és előírásaihoz hűen felújította. Ezekkel az épületekkel mi lesz? Ezeket milyen kategóriába sorolják? A képviselő szerint az állam áttolja a felelősséget az önkormányzatokra, pedig az adóból származó bevétel nem lesz akkora, mint amekkora viták vagy adott esetben pereskedések is származhatnak belőle. Azt Katona Béla is elismerte, hogy a helikopter, a jacht is lehet százmillió forint fölötti értékű, műkincsek is lehetnek milliárdos nagyságrendűek, tehát van egy csomó olyan eleme a vagyonadóztatásnak, ami most ebben a törvényben nincsen benne. Ám az is nagyon fontos lenne, hogy a vagyonadó jellegű adók is bekerüljenek a magyar adórendszer szerkezetébe. Amikor ez a most működő adórendszer született, közel húsz évvel ezelőtt, akkor ez nem volt téma, nem voltak vagyonok - de most vannak. Ebből a szempontból mindegy, hogy adózott pénzből jöttek-e létre a vagyonok vagy nem, a világ jól működő adórendszereiben az adózott pénzből létrejött nagy vagyonok után is szednek még vagyoni jellegű adót. Ennek mértéke különböző, és az is különböző, hogy milyen vagyonelemeket vesznek ebbe bele. El kell indulni ezen az úton, és ennek a legkézzelfoghatóbb módja az ingatlanvagyon - vélte.

Á. K.