Európai egészségügyi kártya. Novembertől az E-111-es nyomtatványt Magyarországon is az európai egészségbiztosítási kártya váltja fel. A plasztikkártyával az átmeneti jelleggel egy másik tagországban tartózkodó polgárok az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokat vehetik igénybe. Hogy mi minősül orvosilag szükségesnek, azt a kezelőorvos bírálja el. A kártya ugyanakkor nem használható fel abban az esetben, ha a biztosított kimondottan valamilyen egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából utazott egy tagállamba. A Európai Bizottság döntése értelmében a tagállamok tavaly június elsején vezették be az egészségbiztosítási kártyát. A bevezetés alól Magyarország több más tagállammal együtt 2005. december 31-ig kért és kapott átmeneti mentességet.

Több támogatást kaphat a városfejlesztés A városi dimenzióról a bővítés kapcsán címmel saját kezdeményezésű jelentést fogadott el az Európai Parlament. A képviselők egyetértettek azzal, hogy a Strukturális és Kohéziós Alapokból is támogassák a város fejlesztést. Az 540-29-36 arányban elfogadott szöveg megállapítja: unió lakosságának 78 százaléka városokban, illetve városi övezetekben és agglomerációkban él. A jelentés szerint a tíz új tagállam közül többeknek nincs világos és átfogó jellegű nemzeti vagy regionális szintű várospolitikája. Bár a városfejlesztés nem tartozik az EU közvetlen hatáskörébe, számos uniós politika - például a regionális és kohéziós, a szállítási, a környezetvédelmi és a foglalkoztatási - befolyásolja a fenntartható városfejlesztést.
A képviselők ezért felkérik a tanácsot, hogy évente rendezze meg a tagállamok városrendezési politikáért felelős minisztereinek találkozóját, a bizottságtól pedig azt kérik, fejlesszen ki és javasoljon valamennyi város, városi övezet és agglomeráció számára elérhető fenntartható városfejlesztési eszközöket.
Az EP a jelentés szerint támogatná, hogy a Strukturális és Kohéziós Alapok vegyenek részt a tartós városfejlesztésekben. A képviselők arra is kérnék a bizottságot: egyértelműen határozza meg, hogy a városok támogatásánál a jelenleginél több lehetőség legyen az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, illetve a Kohéziós Alap felhasználására.

Hordozható nyugdíjak. A nyugdíjak hordozhatóságát biztosító európai uniós jogszabály megalkotására tett javaslatot az Európai Bizottság. A bevezetni ajánlott irányelv célja az, hogy kiküszöbölje azok nyugdíjveszteségét, akik munkahelyet vagy országot változtatnak, és elhárítsa az akadályokat az ilyen jellegű mozgások útjából. Az EU tizenöt régebbi tagországában az alkalmazottak 9 százaléka évente más munkáltatóhoz kerül, és ez esetenként jelentős illetékcsökkentést jelent számukra. A leendő irányelv a dolgozók mozgásának nagyobb rugalmasságot biztosít, és ezáltal kiegyensúlyozottabbá teheti a munkapiacot.

Felülvizsgált rendeletek. A 2004 óta bekövetkezett közösségi és nemzeti jogi előírások változására tekintettel a Belügyminisztérium 2005 augusztusában - az előző évi ellenőrzéshez hasonlóan - 47 önkormányzati rendeletet vizsgált, hogy összhangban állnak-e a közösségi jogi előírásokkal, az azokat a nemzeti jogba átültető előírásokkal, valamint a közösségi alapelvekkel.
Megyénként 2-3 önkormányzati rendelet került "górcső" alá azokban a rendeletalkotási tárgykörökben, amelyek tekintetében közösségi előírások találhatók. Így az ellenőrzés a szociális igazgatás, a helyi adók, a vállalkozások támogatása, a környezetvédelem és a vagyongazdálkodás tárgykörökben alkotott önkormányzati rendeletekre terjedt ki. Az ellenőrzött rendeleteket a közigazgatási hivatalok bocsátották rendelkezésre, a mintavétel szúrópróbaszerűen történt.
Az ellenőrzés során megállapított leggyakoribb hiba - a tavalyi évhez hasonlóan - az állami támogatásra vonatkozó közösségi jogi előírások figyelmen kívül hagyásából adódott a helyi önkormányzatok vagyonrendeletei, illetve a vállalkozások támogatásról szóló rendeletei megalkotásánál. A szociális rendeletek hatályát a közösségi rendeletek tekintetében minden önkormányzat megfelelően módosította, de előfordult, hogy jogosultsági feltételként csak az állandó lakóhelyet jelölték meg, a tartózkodási, letelepedési engedéllyel rendelkezést nem.

Decemberre elkészül a második Nft. koncepciója, tavaszra pedig véglegessé válnak az operatív programok is.
Magyarország célja, hogy nálunk jöjjön létre az Európai Technológiai Intézet, amely ez európai tudásközpontok közötti kapcsolatokat is erősítené. Előkészületben 38 nagyprojekt. Magyarország 38 nagyprojekt - főleg vasúti, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási - előkészítését kezdi meg a 2007 utáni időszakra, amikor a munkákhoz már az új uniós források is rendelkezésre állnak majd. Az EU vitái tavaszra zárulhatnak le, de az már most látszik, hogy a következő időszakban a tudás lesz a meghatározó érték. Szét kell választani a versenyképességért és a társadalmi kohézióért hozott intézkedéseket, ezután már jól meg lehet határozni a célokat és az elérésükhöz szükséges programokat.
A második Nemzeti fejlesztési tervben 19 operatív program lesz (7+1 fő-, illetve 11 ágazati program). A terv előkészítésében részt vettek a civil szervezetek, a gazdasági szféra és az önkormányzatok is. Tavaly 48 milliárd forintos pozitív uniós mérleget könyvelhettünk el, a pozitívum idén szeptemberben elérte a 68 milliárdot, az év végére pedig a 100 milliárdot is meghaladja.

Jogharmonizációs szakmai nap. Az Önkormányzati EU Információs Központ 2005. november 30-án jogharmonizációs szakmai napot szervez. A konferencia célja, hogy a helyi önkormányzatok részére eljuttatott segédanyag 2005. évi felülvizsgált változatában összefoglalt jogalkalmazási követelményekkel kapcsolatban felmerült kérdéseket az önkormányzatok közvetlenül a meghívott minisztériumok szakembereihez intézhessék. A szakmai nap legaktuálisabb témakörei: a közszolgáltatásokra, az állami támogatásokra vonatkozó versenyjogi szabályok, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás önkormányzati kérdései, a közbeszerzési törvény és a szociális igazgatásról szóló törvény módosítása, vagyonkezelői jog létesítésének lehetőségére vonatkozó szabályozás. (Összeállításunk a Belügyminisztérium
EU Információs Központ híreinek felhasználásával készült.)

Hazánknak évi 27 millió euró jut

Nagy az érdeklôdés a Norvég Alap iránt. Várhatóan november végén, december elején írják ki az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Alap pályázatait.

Az EGT Finanszírozási Mechanizmus pénzügyi alapját az a pénzösszeg képezi, melyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó nem EU-tag országok - Norvégia, Liechtenstein és Izland - díjként a belső piaci részvételért fizetnek. Noha a támogatást eredetileg a tíz új tagországra szabták, ám később a kedvezményezettek körébe - a gazdasági és szociális kohézió erősítése okán - Spanyolország, Portugália és Görögország is bekerült. A támogatás teljes összege öt éven keresztül évi 120 millió euró, melyből Magyarországnak évi mintegy 12 millió euró jut.
Norvégia az EGT Finanszírozási Mechanizmus mellett kizárólag a tíz újonnan csatlakozott tagország részére létrehozott egy másik alapot is. Öt éven keresztül évi 113 millió euróra lehet pályázni, Magyarország részesedése ebből 15 millió euró. Hazánk így a két alap révén évi 27 millió euró, azaz mintegy hatmilliárd forint támogatást kap. A pályázatok egyébként folyamatosan nyitva vannak, évente kétszer van értékelés. A támogatási területek között több olyan is van, amely a Strukturális Alapokból nem támogatható, ezek közé tartozhatnak például az egészségügyi megelőzési vagy az örökségvédelmi projektek. A környezetvédelemtől kezdve a humánerő-fejlesztésen és a határon átnyúló együttműködésen át a tudományos kutatásig összesen kilenc terület van.