Távolodó eurós álmok?

Összeomlik a kártyavár?

"Olyan költségvetés készült, amely nem hajlandó aránytalan, a gazdaságra és a lakosságra méltatlan áldozatokat hárító intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy többségében jó szándékú, de irreális célokat valósítsunk meg. Olyan költségvetés készült, amely hozzájárul a magyar gazdaság felzárkóztatásához, a lakosság életkörülményeinek és boldogulásának javításához, amely újabb lehetőségeket biztosít a foglalkoztatás további növeléséhez. Olyan költségvetés készült, amely keretet biztosít a vállalkozások sikeres működéséhez, és az állam lehetőségeit maximálisan kihasználja a fejlesztések érdekében. Olyan költségvetés készült, amely előrelépést jelent a lakosság, elsősorban a nyugdíjasok és a nehéz helyzetben élők szociális biztonságának megerősítésére. Olyan költségvetés készült, amely maximálisan kihasználja az Európai Unióhoz való csatlakozásunk lehetőségeit. Olyan költségvetés készült, amely biztosítja a kormány száz lépés programjának sikeres megvalósítását." Így foglalta össze Veres János pénzügyminiszter a 2006-os költségvetési javaslat lényegét vitaindítójában. A csaknem 11 ezer milliárd forintból eszerint jövőre minden állampolgárra havi 89 899 forint jut, 6 százalékkal több, mint idén. A kormány a tárcavezető elemzése szerint elégedett lehet a gazdasági folyamatokkal, amelyek biztosítják, hogy Magyarország közelebb kerüljön az uniós átlaghoz. Ilyen biztató jelnek tartják a bruttó hazai termék növekedésének mértékét, azon belül is az export- és beruházások gyors felfutását, az infláció 4 százalékra csökkenését.

Az euró 2010-es bevezetésével kapcsolatban Veres János a következőképpen vázolta a folyamatot: "A fiskális politika arra törekszik, hogy 2008-ig elérje a konvergencia-programban kitűzött deficitcélt is. Ennek érdekében jövőre 1,4 százalékponttal lesz kisebb a nyugdíjreform miatti kiadásokkal korrigált államháztartási hiány. A deficit idén 6,1 százalékot tesz ki, jövőre ez a bruttó hazai termék 4,7 százalékára csökken."

A részletekről szólva a közalkalmazottaknak szánt juttatásokat a pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy a kedvező makrogazdasági folyamatok lehetővé tesznek a költségvetési szférában további bérfelzárkózást. Számításaik szerint ezen a területen a bruttó keresetek átlagosan 5 százalék körül nőhetnek jövőre. A kormány átlagon felül javítaná a rendőrség és a határőrség bérezési feltételeit. A jövő évi költségvetés egyértelmű nyertesei közé sorolta a gyermekes családokat, az oktatási területet, s jelentős összegeket szánnak infrastrukturális fejlesztésekre is. A felzárkózást, kiegyenlítést szolgáló fejlesztésekben 2006-ban befejeződnek az unió előcsatlakozási alapjaiból támogatott regionális és határ menti programok. Ugyanakkor felgyorsul a regionális operatív program végrehajtása. "A hazai társfinanszírozással együtt ez összességében 58 milliárd forint támogatást jelent jövőre, ami közel duplája az ideinek." - mondta a miniszter. A magyar költségvetésben megjelenő és azon kívüli közösségi forrásokat tekintve 2006-ban egyébként csaknem 500 milliárd forintnyi uniós pénz áll rendelkezésre Magyarországon - hangzott el.

Az uniós források igénybevétele az önkormányzatok lehetőségeit is bővíti. A sikeres pályázatok előkészítéséhez 2006-ban 7,5 milliárd forintot különítettek el. Év elején elindítják az önkormányzati garanciarendszert, amely további fejlesztési hitelek felvételét is lehetővé teszi.

A miniszter számításai szerint - az unió fejlesztési alapjaiból és a központi társfinanszírozásból származó bevételeket is figyelembe véve - az önkormányzati támogatások több mint 7 százalékkal haladják meg a 2005. évit.

A hazai finanszírozású, decentralizált támogatási rendszerben a kabinet a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására koncentrál. Elsősorban a munkahelyteremtő, önkormányzati és turisztikai fejlesztési célok megvalósulását tartják fontosnak.

Jövőre a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok több mint 66 milliárd forint támogatásról dönthetnek. A kormány azzal számol, hogy a következő két évben az ilyen beruházásokat 15 milliárd forinttal támogatja.

A keretből mintegy 10 milliárd forint használható fel az ország 48 leghátrányosabb kistérségében az önkormányzatok alapvető infrastrukturális fejlesztéseire. Mintegy 4 milliárd forint jut arra, hogy a régiók felkészülhessenek az unió következő hétéves költségvetéséből igénybe vehető források fogadására. A decentralizált támogatási keretek mintegy 71 százalékával a régiók, míg 29 százalékával a megyék rendelkeznek.

A miniszter szerint azáltal is emelkedik a helyi önkormányzatok támogatása, hogy jövőre már nem nekik kell gondoskodniuk a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításáról, mivel az részévé válik a megemelt családi pótléknak. Csökkenti fizetési kötelezettségeiket, hogy mérséklődik, majd megszűnik jövőre a tételes egészségügyi hozzájárulás.

A költségvetési bizottság szocialista alelnöke, Szabó Lajos hozzászólásából kiderült: az önkormányzatok jövőre 2900 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Ennek fele a központi költségvetésből, illetve az Európai Unió fejlesztési alapjaiból és az ezekhez kapcsolódó társfinanszírozásból származik. A politikus kiemelte, hogy a közcélú foglalkoztatás támogatásával együtt a településeken élők munkahelyi gondjainak enyhítését 15,1 milliárd forinttal támogatják. "Ezek alapján a jövő évi költségvetés nyertesének ugyan nem mondható az önkormányzati szektor, de azt hiszem, hogy ez az összeg korrekt, kiegyensúlyozott gazdálkodást tesz lehetővé számukra." - vélekedett a szocialista politikus.

A pénzügyminiszter és a képviselő optimizmusát mások nem osztották. A szabad demokraták alapvetően továbbra is elégedetlenek az állam, a túlzott centralizáció visszaszorításának lassú ütemével, illetőleg az ellenzék demagógiájával. Az ellenzékiek viszont a javaslat megalapozatlanságát, a problémák megoldásának hiányát rótták fel, s ismét listát készítettek azokról az ígéretekről, amelyeket sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem teljesített.

Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke a javaslatot egy olyan kártyavár-költségvetésnek nevezte, amelynek készítésekor már tervezői is csak fél esztendőben gondolkodtak.

A javaslat szerinte "nem járul hozzá ahhoz, hogy Magyarországon 2006-ban biztonságosabban lehessen tervezni a mindennapi életet, nem segíti azt, hogy több munkahely legyen, nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat, megnehezíti az egészségügyi ellátások biztosítását, a normatívák elvonásával az oktatási rendszer működtetését hozza szinte lehetetlen helyzetbe." A képviselő hiányolta a gazdaságpolitikát és ostorozta a kormányt, amiért befagyasztotta a Széchenyi-tervet, s leállította az otthonteremtési programot. A stratégia hiánya és az elhibázott intézkedések miatt alakult ki - vélte - a magasabb államháztartási hiány, magasabb államadósság. S ezeknek a lyukaknak a betömködése folyik részben megszorító csomagokon, zárolásokon, részben pedig adóemelésen keresztül. Így Magyarország az elmúlt években lemaradt az adóversenyben. "Miközben Közép-Európa minden országa megpróbál tőkevonzó képességben, munkahelyteremtésben adókedvezményekkel segítséget nyújtani részben a hazai, részben a külföldi beruházóknak, Magyarországon ezzel ellentétes folyamat zajlott le." - elemezte a helyzetet, majd idézte a Financial Timest, amely azt mondja, hogy a befektetők egy potenciális válság kirobbanásától tartanak Törökországban és Magyarországon. Az ok: a magyar adósságpapírokba összesen beáramlott külföldi nettó tőke mintegy 16,7 milliárd dollárt ért el, míg az MNB devizatartalékai mintegy 17,9 milliárd dollárra rúgnak. Ezért egy spekulációs támadással szemben nehéz megvédeni a forint stabilitását. Az önkormányzatokról szólva megjegyezte, hogy a kormányzat az eddigi elvonások miatt 300 milliárd forinttal adós a településeknek.

A Fidesz-frakció vezetője szarkasztikus hangvételű hozzászólásban csatlakozott a bírálathoz. "Dübörög a gazdaság, nagy a jólét. Minket irigyel Németország, Franciaország és Spanyolország is. Van is miért! Hiszen a Medgyessy-Gyurcsány-kormány lényegében már az év végére minden ígéretét, mind a 619-et teljesítette." - mondta Áder János, majd egy képzeletbeli árnyékállam embereiről beszélt, akik mindazt megakadályozták, amit a kormánypártiak megpróbáltak véghezvinni."Azt is mondják, hogy miközben önök "ócsították" az államot, csak a miniszterelnöki apparátus 536 főről 1173 főre duzzadt. Az árnyékállam emberei rávették az Európai Uniót is, hogy leminősítse Magyarországot és a Gyurcsány-kormányt." - tette hozzá.

A szocialisták frakcióvezetője félreértésekről és félremagyarázásokról beszélt, amikor az ellenzéki bírálatokra reagált. "Növekedtek-e az adó- és járulékterhek ebben a ciklusban? 2002-ben a jövedelmek 39 százaléka került központosításra, elvonásra; 2006-ban 36 százaléka. Kérdezem: melyik a több? Az átlagjövedelem minden 100 forintját 2002 első félévében közel 26 forint adó- és járulékteher sújtotta; ma ez az összeg nincs 21 forint. Melyik a több: a 26 vagy a 21?" - fordult a másik oldalhoz Lendvai Ildikó. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy az adósságállomány az Antall-kormány idején 182 százalékkal, a Horn-kormány idején 60 százalékkal, az Orbán-kormány idején 49 százalékkal, mostani ciklusban - 2006-ot is beleértve - 46 százalékkal nőtt. Számításaik szerint a kamatterhek, az adósságszolgálat 2006-ban az infláció és az árfolyam kedvezőbb alakulása miatt nem nő, hanem csökken 2005-höz képest.

A frakcióvezető azonban azt is elismerte, hogy komoly gondok vannak a költségvetésben, ezért a közös megoldások keresésére szólított fel, s a Fidesz együttműködését kérte az önkormányzati és a kormányzati rendszer sikeres átszabásához.

"A növekvő szociális támogatások mellett újratermelődnek a szegénység csapdái. Az önkormányzati rendszer túltagolt és agyonterhelt, hogy az egészségügyi finanszírozás szándékaink ellenére a feje tetején áll, hiszen a pénz nagyját a kórházi kezelés és az irdatlan gyógyszerfogyasztás támogatása viszi el a megelőzéstől és a bajt időben észlelő háziorvosi szolgálatoktól. Nem hagyhat nyugodni az, hogy csak most kezd a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodni a szakképzés és a felsőoktatás is. Teendő van tehát elég." - mondta Lendvai Ildikó. Azt az érvelést azonban elutasította, amely szerint a miniszterelnök nem is lehet igazán baloldali, ha gazdag ember, mert nem is tudja és nem is akarja enyhíteni a szegények gondját. "Ezt a gyermeteg érvet csak az alkalmazza, aki a vakbelét is kizárólag olyan orvossal veteti ki, aki maga is vakbélgyulladásban szenved, méghozzá hevenyben." - közölte.

A szabad demokraták abban egyetértenek a szocialistákkal, hogy nem választási költségvetés készült. Már csak azért sem, mert az állami centralizáció mértéke a 2005-ös 55,3 százalékról 2006-ra 53,7 százalékra csökken, amit a párt viszont szeretne tovább gyorsítani. "A kisebb állammal, a feszesebb gazdálkodással, a szigorúbb költségvetéssel mind-mind az a cél, hogy összességében és végső soron a jelenleginél is nagyobb mértékben csökkentsük az állam által a gazdaságra rótt terheket, vagyis csökkentsük az adó- és járulékterheket, ilyen módon szabadítsuk fel a gazdaságot a nyomás alól." - érvelt frakcióvezetőjük, Kuncze Gábor. Sportszerűtlennek és demagógnak nevezte az ellenzékieket azért, mert csak arról beszéltek, hogy hol kellene több pénzt osztani, arról nem, hogy milyen forrásból. A politikus emellett úgy vélte, a parlament minden pártja részes volt a jelenlegi gazdasági helyzet kialakulásában. Hiszen senki nem szólalt fel az ellen, hogy közalkalmazotti szférában 50 százalékos béremelés legyen, a nyugdíjasok kapjanak inflációt meghaladó nyugdíjemelést és 13. havi nyugdíjat.

"Azt lehet mondani, ugyanúgy, ahogy a szociális igazságosság terén, ahogy az adócsökkentés terén, ahogy az eurócsatlakozás területén, az autópálya-építés területén is tulajdonképpen egyetértés van a Házban. Én legalábbis nem hallom ennek az ellenkezőjét. Mint ahogy nem hallom természetesen a kommunikációs infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos ellenérveket, nem hallom a befektetőbarát környezet kialakításával kapcsolatos ellenvéleményeket, és természetesen azt sem hallom, hogy ne fordítsunk saját forrásokat a megszerezhető európai uniós források minél nagyobb mértékű lehívására.Szóval, tisztelt képviselőtársaim, amit mi az elmúlt három és fél évben csináltunk, az ilyen értelemben, azt lehet mondani, közös akaratot tükrözött." - vélekedett a szabad demokrata politikus.

Kuncze Gábor szerint nemcsak az euró 2010-es bevezetése miatt kell szigorú költségvetés-politikát folytatnunk. Hanem azért, hogy a költségvetés egyensúlyi pálya felé haladjon, mert így csökkenhetnek a kamatok, a vállalkozások megfelelő mértékű hitelekhez juthatnak, és stabil, vonzó partner leszünk a befektetők számára.

A helyi önkormányzatok esetében a frakcióvezető szerint

az SZDSZ néhány esetben megfontolandónak tartaná a visszavett támogatások növelését. Ilyenek a művészeti, a nemzetiségi oktatás, vagy a szociális hálózat bizonyos támogatásai. Az átfogó önkormányzati reformmal kapcsolatban ismét elmondta, hogy a párt a megyék feladatait átadná egyrészt a régióknak, másrészt a kistérségeknek. A megyét, mint önkormányzati egységet megszüntetnék.

Az MDF vezérszónoka is az átfogó reformok hiányát rótta fel, és a szabad demokratákkal ellentétben választási költségvetésről beszélt. Herényi Károly szerint ez szokatlan formában jelenik meg: a kiadási oldalon, az ígéretekkel szemben megállíthatatlanul növekvő hiány ellenére a kiadások csökkentésére érdemi lépések nem történnek. Az állam működési kiadásainál csak enyhe visszafogás tapasztalható, nagyobb az önkormányzatoknál, s néha fájdalmas mértékűek egyes fejezeteknél, például az egészségügynél vagy a vállalkozások támogatásánál.

Herényi Károly szerint: "A költségvetés választási jellege legfőképpen a költségvetés romos helyzetéből fakadóan nem indokolható, megalapozatlan, szerkezetében nem a versenyképességet erősítő, hanem a voks-szerzést megcélzó, méltányosságot nem képviselő, a GDP 1 százalékát meghaladó adócsökkentésben érhető tetten.

A törvényjavaslat szerint a kiadások GDP-arányosan 45,7 százalékról 46,4 százalékra emelkednek, a bevételek pedig 41 százalékról 39 százalékra csökkennek, ami az ország jelenlegi helyzetében enyhén szólva meglepő." - bírálta a javaslatot a frakcióvezető. Megállapítása szerint a kialakult helyzet fékezi a gazdaság fejlődését, és egyre reménytelenebbé teszi, hogy Magyarország visszatérjen a stabil, fenntartható növekedési pályára.

N. E.

Elmaradt a reform

Csökkennének a normatív állami hozzájárulások és támogatások jövőre

A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozó rendszerében, a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök telepítésében nem történt átfogó módosítás - állapította meg az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetést véleményezve. Az önkormányzatoknak járó normatív állami hozzájárulások, támogatások javasolt előirányzata összességében csökkenne jövőre. A tervezésnél figyelembe vett báziscsökkentés az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések forráshiányát várhatóan növeli.

A normatív költségvetési hozzájárulások 2006. évre tervezett összes előirányzata 710,3 milliárd forint. A javasolt összeg 40,8 milliárd forinttal (5,4 százalékkal) alacsonyabb a 2005. évre jóváhagyott előirányzatnál. A csökkenés az áfakulcs változása, az egészségügyi hozzájárulás csökkentése, illetve 2006. november 1-jétől javasolt megszüntetése és az államháztartási tartalék végleges zárolása miatti báziskorrekciót tartalmazza. Ezen túl több jogcímen a javasolt előirányzat csökkentett összeget tartalmaz.

A személyi juttatások és ezek járulékai a helyi önkormányzatok tárgyévi kiadásainak közel felét (48,5 százalékát), a folyó működési kiadásoknak pedig kétharmadát alkotják. Az önkormányzatok és intézményeik létszám- és bérhelyzetében kedvező irányú változás nem tapasztalható. A szervezeti rendszer, a feladatellátás felülvizsgálata nem hozott számottevő eredményt, annak ellenére, hogy ezt a 2005. évi költségvetésben jelentős támogatás ösztönözte.

A közalkalmazottak illetményemelésére 4,5 százalékos mértékig épült be fedezet a 2005. évi költségvetési törvényjavaslatba, amelyet a költségvetés elfogadásakor további 1 százaléknak megfelelő központi támogatás egészített ki. A 2005. évi költségvetés a köztisztviselői illetményalap 6 százalékos emelésére nem tartalmazott fedezetet, ezt helyi szervezési intézkedésekből kellett biztosítani.

A közalkalmazottak 2005. szeptember 1-jei 4,5 százalékos illetményemelésének a 2006. évre áthúzódó hatása éves szinten 3 százalékos bruttó bérnövelést eredményez. Az ehhez szükséges 24- 25 milliárd forint az önkormányzati forrásszabályozásban csak részben jelenik meg. A 2006. évi költségvetési törvényjavaslat általános indokolása szerint a fejezetek költségvetése általában 3 százalékos államháztartási tartalékot tartalmaz, amely részben az érdekegyeztetés során kialakuló keresetnövekmény fedezetéül szolgál. Az igazgatásban elsődlegesen szervezési, szervezeti intézkedésekkel felszabaduló forrásokból kell gondoskodni az illetmények - az érdekegyeztetés során kialakítandó - 2006. évi emeléséről. A közszolgálatban dolgozók 2006. évi illetményének emelésével kapcsolatos előírások és előirányzatok a költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg zajló érdekegyeztetés miatt nem szerepelnek a tervezetben.

Kevesebb jut a közoktatási normatívákra

A közoktatáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulások 2006. évi előirányzata 4,3 százalékkal (21,5 milliárd forinttal) csökken, a javaslat 472,3 milliárd forintot irányoz elő. Az alapnormatíváknál a 2005. évivel azonos fajlagos támogatások figyelembevételével 2 százalék alatti előirányzat-csökkenés a tanulólétszám fogyásával indokolható. A közoktatással összefüggő normatív hozzájárulások fajlagos értékei differenciáltan változtak. Egyes jogcímeknél (iskolai oktatás 9- 13. évfolyamon, szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzés szakképző iskolákban, különleges gondozás keretében nyújtott ellátás, korai fejlesztés, gondozás, fejlesztő felkészítés) a 2005. évivel azonosak. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő hozzájárulásoknál (óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás) a szintrehozással növelt összegűek, több normatívánál azonban az előző évhez képest csökkentek. Összességében a közoktatási normatív hozzájárulások és támogatások 5,5 százalékkal (28,1 milliárd forinttal) csökkennek a javaslat szerint. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint a helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének el kell érnie az előző évi összegét. A közoktatási törvény módosítása benne van a kormány jogalkotási programjában, s a javaslatban az idézett garanciális szabály hatályon kívül helyezése szerepel.

A szociális és gyermekvédelmi ellátások 2006. évi feladataira 169,7 milliárd forint normatív hozzájárulást irányoz elő a javaslat, ami 4,1 százalékkal kevesebb a 2005. évre jóváhagyott törvényi előirányzatnál. A hozzájárulások fajlagos és az előirányzati összegei általában - a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás általános feladatai, valamint a lakáshoz jutás, az ingyenes intézményi étkeztetés, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások jogcímek kivételével - csökkennek. A javaslat többlettámogatást biztosít a szociális alapszolgáltatásokra, az egyes jövedelempótló támogatások jogcímkörébe tartozó ellátásokra.

Bonyolult
támogatási feltételek

A többcélú kistérségi társulások normatív támogatása a 2005. évben még a központosított támogatások között szerepelt 15,4 milliárd forint előirányzattal. A javaslat 2006. évre is ugyanezt az összeget biztosítja normatív kötött felhasználású támogatásként. A 2005. október 15-éig megalakult többcélú kistérségi társulások összesen nyolcféle (általános, közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási, gyermekjóléti alapszolgáltatási, mozgó-könyvtári, belső ellenőrzési) feladathoz igényelhetnek kötött felhasználású, döntően kiegészítő jellegű, normatív hozzájárulást. A többcélú kistérségi társulások támogatási feltételei rendkívül sokrétűek, összetettek, bonyolultak, ezért nehezen követhetők. A kiegészítő támogatások igénylési, elszámolási és ellenőrzési feladatai jelenlegi formájukban aránytalanul munkaigényesek.

A tervezésnél figyelembe vett báziscsökkentés az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések forráshiányát várhatóan növeli. Reálértékben csökkenő előirányzatot tartalmaz a javaslat az önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásokra. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok és a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatására a javaslat a 2005. évivel megegyező összeget, 13,5 milliárd forintot tartalmaz, a tartósan fizetésképtelen helyzetben lévőké 30 millió forinttal emelkedik. E támogatási formákra a megnövekvő igényt a központi források együttes összegének tervezett csökkentése mellett az eddigi adatok is alátámasztják.

A költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt, az államháztartás helyzetét bemutató mérlegek alapján a helyi önkormányzatok összes bevétele 2006-ban 2927 milliárd forint lesz. A helyi adókban a 2006. évben a luxusadó tervezett bevezetése jelenthet új forrást a jelentősebb ingatlanvagyonnal rendelkező településeken, azonban ennek bevezetéséhez szükséges helyi rendeletalkotás, az ingatlanértékelés és egyéb adóztatási feladatok miatt az új adónem önkormányzati bevételekre gyakorolt hatása várhatóan nem jelentős.

A helyi iparűzési adóban a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó, külföldön adózott adóalapnak az iparűzési adóalapot csökkentő tételként történő, adótörvények között javasolt figyelembe vétele a várható adóbevételekre kedvezőtlenül hat. A helyi iparűzési adóbevételek teljesítését befolyásolhatja az adónem jogszerűségére vonatkozóan néhány adóalany által kezdeményezett jogvita is. Így helyi adókból, ezen belül iparűzési adóból a 2005. évi országgyűlési előirányzathoz képest a költségvetési törvényjavaslatban szereplő inflációt meghaladó mértékű növekedés nem várható.

A. K