Az önkormányzatok fejlesztéseit segítő támogatások Mentőöv

A helyi önkormányzatok fejlesztéseikhez már nem csak hazai, de európai uniós támogatásokat is igénybe vehetnek. A cél az, hogy a hazai fejlesztési pályázatok elsősorban olyan beruházások megvalósítására adjanak támogatást, amelyekre uniós források nem - vagy nem elegendő mértében - állnak rendelkezésre. Az adatok "felvillantásával" próbáljuk érzékeltetni, hogy az önkormányzatok túlnyomó többsége a település és az intézmények fejlesztésére, különösen a nagyobb költségigényű beruházások megvalósítására központi költségvetési, majd immár uniós támogatások nélkül képtelen lenne.

Érdemi lépés 2004-ben történt a decentralizáció felé: az eddig különböző minisztériumok által kezelt fejlesztési források egy részéről a regionális fejlesztési tanácsok döntöttek. A folyamat 2005-ben felgyorsult, amikor a regionális fejlesztési tanácsok már dönthettek önkormányzati fejlesztési előirányzatok odaítéléséről: a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításának támogatásáról; a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatásáról; a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási előirányzatán belül a 2005. évi új induló beruházások céltámogatásáról.

A következőkben a támogatásfajták 2004. évi alakulását mutatjuk be, a régiónkénti megoszlást is vizsgálva.

Hazai forrásból finanszírozott fejlesztési támogatások

• címzett támogatás
• céltámogatás
• helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása
• fejlesztési célú központosított előirányzatok

Európai uniós támogatások

• előcsatlakozási alapok
• operatív programok: Regionális Operatív Program (ROP), Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP), Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP).

Címzett támogatások

A hazai finanszírozású fejlesztési támogatások közül a legnagyobb súlyt a címzett támogatás képezi, amelyet az 1991. évi költségvetési törvény életbe lépése óta igényelhetnek az önkormányzatok. A hazai források közül címzett támogatásból valósulnak meg a legnagyobb összköltségű önkormányzati beruházások. A támogatás igénybevételének feltételeit a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II.11.) kormányrendelet szabályozza.

Igényelhető: céltámogatási körben nem támogatható egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátási célú, szociális, közoktatási és kulturális, valamint vízgazdálkodási beruházások megvalósítására 250 millió forint felett; szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló, 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházásokra; válsághelyzetek problémáinak kezelésére, az előzőektől eltérő körben is.

A támogatás odaítéléséről az Országgyűlés dönt. Az 1. ábrán az egyes években megkezdett beruházásokra jóváhagyott címzett támogatás nagyságát követhetjük nyomon, függetlenül attól, hogy melyik évben történt a támogatás odaítélése. A 2. ábra az 1991. évtől megkezdett beruházásokhoz tartozó támogatások és saját források nagyságát mutatja. Jogszabály - a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások kivételével - nem határozza meg a támogatási intenzitás maximális mértékét.

A 2004. évi címzett támogatások esetében a támogatási intenzitás 81 százalék volt. 2005-től új szabály lépett életbe, amely szerint a települések társadalmi, gazdasági, infrastrukturális mutatóinak függvényében a saját forrásnak 5, 10, 15 százaléknak kell lennie. A 3. ábrán a címzett támogatások régiónkénti megoszlását követhetjük nyomon 2004-ben.

A legnagyobb volumenű támogatást a 2003., illetve a 2004. években megkezdett beruházásokhoz ítélte oda az Országgyűlés. Az egy beruházásra eső költség 2003-ban 999 millió, míg egy évvel később 824 millió forint volt. 2004-ben, az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi, leginkább elmaradott régiókban található beruházásokhoz nyújtották a támogatások 40 százalékát.

Céltámogatások

A címzett támogatásoknál említett jogszabályok a céltámogatás igénybevételének feltételeit is meghatározzák. Új szabály az idei évtől, hogy a döntéshozó szervek a regionális fejlesztési tanácsok.

Igényelhető: szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló 1 milliárd forint, illetve az alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházásokra; működő kórházak és szakrendelők 1 millió forint feletti gép-műszer beszerzéseire.

A törvény alapján a rendelkezésre álló éves keret legalább 80 százalék a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházásokra, legfeljebb 20 százalék a fordítható működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire. A 4. ábrán az adott évben megkezdett beruházásokhoz odaítélt céltámogatás összességét mutatja, függetlenül attól, hogy a beruházáshoz melyik ütemévében történt a támogatás jóváhagyása.

Az 5. ábra göngyölítve mutatja az 1991. évtől megkezdett beruházásokhoz tartozó támogatások adatait, valamint kitűnik a beruházás forrásösszetételének alakulása is a saját erő megjelenítése alapján. A 6. ábra a céltámogatás régiónkénti megoszlását mutatja 2004-ben.

Céltámogatást a 2000. évben induló beruházásokhoz ítéltek oda a legnagyobb mértékben, amely meghaladta a 60 milliárd forintot. A 2004. évi ugyanezen adat a 2000. évinek csupán hatoda, azonban figyelembe kell venni azt, hogy az ezredfordulón 229, míg négy évvel később 88 beruházás indult. A régiók közötti megoszlást vizsgálva az Észak-alföldi, valamint a Közép-magyarországi régiók részesültek a legnagyobb mértékű céltámogatásban 2004-ben.

A támogatott célok közül prioritásként emelhető ki a szennyvízhálózat kiépítése, 1991 és 2004 között az időszak egészére jellemző módon.

Helyi önkormányzatok
fejlesztési és vis maior
feladatainak támogatása

A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (TEKI) és a céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) összevonásából jött létre a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása. Igénybevételének feltételeit a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 27/2005. (II.14.) kormányrendelet szabályozza.

A TEKI 1996-tól, a CÉDE 1998-tól van jelen az önkormányzati fejlesztési elképzelések támogatásainak sorában. Míg a TEKI-re pályázók köre jogszabályok által nevesített, addig a CÉDE részre valamennyi önkormányzat benyújthatja pályázatát. A támogatások odaítéléséről a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek. Az éves támogatási keret - amelyet ez évtől régiónként határoznak meg - két részből tevődik össze: a keret 63 százalék a a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) kormányrendeletben meghatározott településeken területi kiegyenlítést szolgáló beruházásokra; 37 százalék a a helyi önkormányzatok felhalmozási, felújítási és vis maior feladatainak támogatására területi kötöttség nélkül használható fel.

A TEKI esetében a támogatás aránya a beruházás összköltségének maximálisan 70-100 százalék áig terjedhet. Az országos átlagos támogatási intenzitás 32 százalék volt 2004-ben. Az egyes régiók támogatási aránya jelentősen szóródik az országos átlag körül. Az eltérés eredői a megyék egyedi jellemzőiben keresendők. A 8. ábra CÉDE támogatás régiónkénti alakulását szemlélteti 2004-ben.

Vis maior támogatás nyújtható az önkormányzati tulajdont sújtó, előre nem látható természeti, vagy más károkból adódó többletkiadások részbeni vagy teljes támogatására, a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével. A döntést a megyei keret esetében a megyei területfejlesztési tanácsok, központi keret esetében a Belügyminisztérium hozza. E jogcím 1993 óta nevesített a költségvetési törvényekben.

A 2004. évben összesen 470 vis maior eseményre, közel 2 milliárd forintot ítéltek oda. A területfejlesztési tanácsok rendelkezésére álló megyei keretekből 234, 1,2 milliárd forint összegű igényt elégítettek ki, míg 236 igénylés esetében a központi költségvetés vis maior tartalékkeretéből összesen 0,8 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok a támogatás jelentős részét a tavaszi hóolvadás, a zempléni esőzés, valamint a Hernád folyó áradása okozta károk helyreállítására használták fel. A 9. ábra a régiónkénti megoszlást szemlélteti.

Fejlesztési célú
központosított
előirányzatok

A mindenkori éves költségvetési törvény 5. számú melléklete nevesíti a központosított előirányzatokat, amelynek egy része fejlesztési célt szolgál.

A 2004. évben a fejlesztési célú központosított előirányzatok az alábbiak voltak:lakossági közműfejlesztés támogatása; kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása; települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása; ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása; pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak támogatása; a 2003. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása; önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása; kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzése.

Megjegyzendő az európai uniós, valamint hazai fejlesztési pályázatok forrás-kiegészítő támogatásánál, hogy erre az önkormányzatok 954 pályázatot nyújtottak be a Belügyminisztériumba. Időközben 78 pályázatot visszavontak, 68-at elutasítottak, 808 esetben pedig úgynevezett ígérvényt adott ki a minisztérium. Ezen ígérvények akkor "válthatók forintra", ha a pályázó önkormányzat megnyeri az uniós támogatást. Az ígérvényes pályázatok 156,7 milliárd forintnyi beruházási összköltségéhez az Európai Unió különböző alapjaitól 121,4 milliárd forintot, saját forrásból 20,8 milliárd forintot, hitelből 2,6 milliárd forintot, lakossági hozzájárulásból és egyéb támogatásokból 3,5 milliárd forintot, míg a fent említett EU Önerő Alap pályázati lehetőségből 8,4 milliárd forintot igényelnek az önkormányzatok. A beruházási összköltséghez viszonyítva ez utóbbi mintegy 5,4 százalék os támogatási mértéket jelent.

A 2004. évben a legnagyobb előirányzott összeggel, a Kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzése címén kaphattak támogatást az önkormányzatok. A kistérség határain belül létrehozott többcélú kistérségi társulás kiadásaira lehetett igényelni, amely közszolgáltatásokat (például: közoktatás, szociális, egészségügyi ellátás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás) vagy területfejlesztési feladatokat lát el. A közszolgáltatások "reformjának" első lépéseként ezzel is ösztönzik a kistérségi együttműködéseket. Az együttműködés lényege, hogy azok a lakossági közszolgáltatások, amelyek az ország valamennyi településén nem, vagy nem megfelelő színvonalon biztosítottak, társulás keretében működjenek. A 2005. évben már a megalakulást segítő - elsősorban fejlesztési célú - támogatás mellett normatív működési támogatást is igényelhettek a 2004. november 30-áig megalakult társulások.

A 2003. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása címen, az elvonással érintettek a véglegesen beszámított összeg 25 százalék át, de maximum az önkormányzat saját forrásából beruházásra fordított összeget kapták vissza a központi költségvetésből.

Ugyanezen adatokat régiónkénti megbontásban a 12. ábra szemlélteti.

A támogatás fajták régiónkénti megoszlása hűen tükrözi az egyes régiók között meglévő társadalmi, gazdasági, infrastrukturális különbséget. A fejlettebb régiók kisebb, míg a fejletlenebb régiók magasabb arányban részesültek a támogatásokból.

Európai uniós
támogatások

Előcsatlakozási alapok

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően álltak rendelkezésre az ún. Előcsatlakozási Alapok (ISPA, PHARE, SAPARD). A csatlakozást követően ezen forrásokra már nem lehet pályázni, de a még futó projektek finanszírozása 2006-ig folyamatos.

Operatív Programok

A nemzeti fejlesztési terv keretein belül az alábbi, Európai Unió által finanszírozott programok működnek:

Regionális Operatív
Program (ROP)

Önkormányzatok által igényelhető jogcímek: turisztikai vonzerők fejlesztése; turisztikai fogadóképesség javítása; úthálózat-fejlesztés; település-rehabilitáció és barnamezős területek hasznosítása; helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése; hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának elősegítése; felsőoktatási intézmények együttműködésének erősítése a regionális gazdasági szereplőkkel és a helyi közösséggel, régióspecifikus szakmai képzések támogatása.

Környezetvédelmi
és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

Önkormányzatok által igényelhető jogcímek: vízminőség javítása; hulladékgazdálkodás fejlesztése; felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme; uniós források a természetvédelemért és a tiszai árvizek ellen; levegőszennyezés és a zajterhelés mérése; energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése; a főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése.

Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív
Program (HEFOP)

Önkormányzatok által igényelhető jogcímek: munkanélküliség megelőzése és kezelése, női munkavégzés támogatása; hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlősége, társadalmi beilleszkedés; romák foglalkoztatásának elősegítése; "egész életen át tartó tanulás" szakképzés, felnőttképzés; oktatási infrastruktúra fejlesztése stb.

Gazdasági Versenyképesség
Operatív Program (GVOP)

Önkormányzatok által igényelhető jogcímek: ipari infrastruktúra megteremtése; kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése; kutatás-fejlesztés támogatása stb.

Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)

Önkormányzatok által igényelhető jogcímek: mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése; falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése; alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és a lakosság számára; különböző agrártámogatások.

A megítélt támogatások megoszlása operatív programonként a 15. ábrán követhető.

Szándékosan nem tértünk ki azokra a fejlesztési célú támogatásokra, átvett pénzeszközökre, fejlesztési hitelekre, amelyekkel, mint egyéb forrás-kiegészítéssel számolhatnak az önkormányzatok egy-egy fejlesztés megvalósítása során. Ezen források is jelentős szerepet töltenek be a fejlesztések finanszírozásában, még ha - egy-egy főleg kisebb önkormányzat esetében - nagyságuk elenyésző is.

Az önkormányzati beruházások igen fontos lakossági igények kielégítését szolgálják. Ennek tudható be, hogy a beruházások egy részét a lakosság anyagi eszközökkel is támogatja. A helyi infrastrukturális ellátás javítása nemzetgazdasági cél. Ha az önkormányzatok nem jutnának hozzá ezekhez a fejlesztési támogatásokhoz, a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, települések helyzete romlana, tovább növekednének az ellátottságbeli különbségek.

Soós Ánges