Csökkenő térségi különbségek

A jövő évi költségvetésben a turizmus-, a lakás- és a területfejlesztésre 495,3 milliárd forint jut, ez 33,7 milliárddal több, mint az idén. Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter kifejtette: a lakásügyre 278 milliárd, a területfejlesztésre 192 milliárd, a turizmusra pedig 28,3 milliárd forintot különítettek el. A legtöbb pénzt a lakástámogatásokra fordítja a központi költségvetés, de az ideihez képest nő a területfejlesztési, illetve a turisztikai források összege is.

A területfejlesztésben elsősorban a területi különbségek mérséklésére, a regionális és térségi versenyképesség erősítésére és az elmaradott térségek felzárkóztatására koncentrálnak, s a decentralizációt továbbra is kulcsfontosságúnak tekinti a kormány. Ezek állnak a jövő évi költségvetés területfejlesztési fejezetének középpontjában - hangsúlyozta a miniszter.

Az újonnan elosztható pénzek mellett százmilliárd forintos nagyságrendben vannak folyamatban olyan fejlesztések, amelyeket hazai és európai uniós pályázati pénzekből valósítanak meg. A területfejlesztés szempontjából figyelembe vehető forrásoknál az is kiemelten fontos, hogy Magyarország az Európai Unió következő költségvetési időszakában, 2007- 2013 között a jelenleginél jóval nagyobb támogatásban részesülhet. A hazai finanszírozással és a pályázók önrészével együtt a fejlesztési források megközelíthetik a 15 ezer milliárd forintot. A pályázatokat, illetve ezek nagyobb részét szeretnék már 2006 második felében meghirdetni, hogy az érintettek minél jobban felkészülhessenek a megnyíló források sikeres lehívására.

A decentralizáció jegyében jövőre is jelentős források kerülnek a régiókhoz. A pályázati támogatásokat elsősorban munkahelyteremtésre, az önkormányzati intézmények rekonstrukciójára, illetve a turizmus fejlesztésére fordíthatják. A munkahelyteremtés segíti a hátrányos helyzetű térségek versenyképességének javítását, a helyi intézmények fejlesztése iránti rendkívül jelentős igényt pedig a hasonló célú uniós kiírásokra beadott pályázatok nagy száma is jelzi. jelentős szerepet kap a felzárkóztatás, a megyei területfejlesztési tanácsok fejlesztési forrásaikat döntően a többszörösen hátrányos helyzetű térségekben pályáztatják. A kiírásokat a tervek szerint januárban szeretnék meghirdetni, már megkezdődött az egyeztetés a régiókkal és a megyékkel, így a támogatások is minél előbb eljuthatnak a kedvezményezettekhez.

A tárca nélküli miniszterhez tartozik a lakás- és építésügy is. A lakásügyi előirányzatoknál változás, hogy még inkább koncentrálják a forrásokat azokba a keretekbe, amelyek felülről nyitottak. A kamattámogatásoknál, a fiatalok otthonteremtési támogatásánál és az állami kezességvállalásnál a pénzügyi lehetőségek most is nyitottak, ám a jövő évtől kezdve a panelpályázatok kerete sem limitált, tehát gyakorlatilag valamennyi beérkezett pályázat kaphat támogatást, ha a kiírásnak megfelel. Az ideihez képest nő a turisztikai célelőirányzat összege, s az idegenforgalom területén kiemelt cél lesz a műemlék fürdők fejlesztése.

Javulhat a Duna- Tisza közi hátság
környezeti állapota

Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter december 5-én írta alá a döntést, amelynek értelmében több mint 441 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jut hozzá 26 sikeres pályázó. Az idén augusztusban kiírt pályázat célja a Duna- Tisza közi hátság vízgazdálkodását javító tervek és beruházások támogatása volt.

Az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján a Duna- Tisza közi hátságon jelentősen süllyedt a talajvízszint, egyes területeken 6-7 métert is. Ennek következtében a jövőben az elsivatagodás komoly veszélye áll fenn a területen, veszélyeztetve ezzel a térség településeit és a Kiskunsági nemzeti parkot. A kormány a tavalyi évben hozott döntést a térség 2004- 2008 közötti, nagyarányú fejlesztéséről. Az érintett térség nagy része Bács-Kiskun megye területére esik, megközelítőleg 700 ezer ember otthona, s itt található hazánk legkiterjedtebb tanyavilága is, amely mintegy százezer fős népességgel bír.

Támogatásra pályázni a természet védelmének, és a mezőgazdasági termelés jövőbeni biztonságának figyelembevételével lehetett. A támogatást igénylők közül az időszakos víztárolást megvalósító, a vízvisszatartást elősegítő és a hatékony vízgazdálkodási létesítmények fejlesztését célzó projekteket részesítették előnyben. A beruházási célú kérelmek mellett nagy hangsúlyt kapott a pályáztatás során az innovatív rendszerek tervezése és megvalósítása is, a kiosztott összeg 40 százalékát fordítják ezekre. A létrehozandó mintaterületeken modellezésre és hatásvizsgálatokra adódik lehetőség a jövőben, szakemberek tanulmányozhatják az elsivatagodás és egyéb veszélyek elleni leghatékonyabb módszereket.

A pályázóknak a nagy munkát jelentő szak- és pályázati anyag összeállításakor az érintett települések, kistérségek, gazdálkodók érdekeit és a hosszú távú területfejlesztési koncepciót is figyelembe kellett venniük. Az egyes pályázatokra maximum 30 millió forint támogatást ítélt meg a bírálóbizottság. Önkormányzatok és nonprofit szervezetek esetében a támogatás mértéke eléri a projekt teljes költségének 90 százalékát, a vállalkozások, vízitársulatok a támogatásra benyújtott projekt költségvetésének 75 százalékát kapják.

A pályázat 490 millió forintban állapította meg a három évre szóló keretet, ennek értelmében idén 170 millió forint utalható, míg a következő két évben kötelezettségvállalási lehetőségként további 320 millió forint köthető le. Összesen 31 pályázat érkezett. A szakmai zsűri 26-ot talált támogatásra érdemesnek, 441,6 millió forintot osztva szét közöttük.

Támogatás a Szigetköz rehabilitációjához

A kormány az idén 195 millió forinttal támogatja a Szigetköz és a Mosoni-Duna térségének átfogó fejlesztését. A rehabilitáció az országos jelentőségű, kiemelt programok között szerepel. A támogatás segítségével 11 nyertes pályázó kezdheti meg a munkát. A kedvezményezettek többsége önkormányzat, amelyek főleg holtág- és tó-rehabilitációt, valamint vízpótló rendszert tervező vagy kivitelező feladatokat valósítanak meg.

A Duna elterelése miatt jelentősen megváltoztak a terület vízviszonyai. A kedvezőtlen hatások enyhítésére elsőként a 2003. évi költségvetésben szerepelt elkülönített állami forrás. Az Országos Területfejlesztési Hivatal 2003 óta működteti a Szigetköz és a Mosoni-Duna rehabilitációját segítő pályázati rendszert. A támogatási rendszer kidolgozásánál a hivatal munkatársai a helyben megfogalmazott fejlesztési igényeket vették figyelembe. A rendszer keretében az OTH jogelődje 2003-ban és 2004-ben összesen mintegy 650 millió forintot fordított a térség támogatására.

Időközben elkészült a Szigetközi térség és Mosoni-Duna Területfejlesztési Koncepció, amely a terület hosszú távú rehabilitációját segíti. Az anyag várhatóan még ebben az évben kormány elé kerül. A koncepció szerint a térségben elsősorban olyan projektek megvalósítására van szükség, amelyek a térség ökológiai állapotának helyreállítását szolgálják. A jelenleg a parlament előtt lévő Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) kiemelt prioritást élvez a Duna-mente fejlesztése, így az OTK-ra épülő, 2007-2013-as időszakra vonatkozó II. Nemzeti fejlesztési terv is tartalmazni fogja a térség fejlesztési programját.

Á. K.