A támogatásra fordítható programkeret 680 millió forint, melyből kilenc település programját támogatja a minisztérium (Dencsháza, Galambok, Hencida, Kerecsend, Kisvaszar, Szentgál, Táska, Tiszabő, Uszka). A felsorolt településeken lakók közel 40 százaléka, azaz négy és félezer fő él telepen vagy telepszerű környezetben. A támogatott településeken található telepek kialakulásának oka, története és struktúrája eltérő, ezért a kilenc településen más-más koncepciót dolgoztak ki a telepeken élők helyzetének javítására.
A lakhatási integráció célja az elkülönült telepeken (településrészeken, településeken) élők rossz lakhatási körülményeinek javítása. Ennek formái lehetnek: integrált lakókörnyezetbe történő mobilizáció; lakókörnyezet rehabilitációja; egyéb, a lakhatási integrációt elősegítő megoldások.
A szociális integráció a társadalmi beilleszkedést segíti elő. A szociális integrációs intézkedések négy területet érintenek - a szociális segítségnyújtást, a foglalkoztatást, az egészségügy és az oktatás színvonalának emelését.
Például az úgynevezett "vadtelepek" teljes felszámolása valósul meg Táskán és Galambokon, ahol a jelenlegi embertelen körülmények között élő összesen 17 családot - köztük kisgyermekeket - költöztetnek újonnan épülő önkormányzati lakásokba.
Tiszabőn és Uszkán - ahol a települések teljes lakossága, összesen 2550 fő él telepszerű környezetben - elsősorban az életveszélyes állapotban lévő lakások felújítása és a település infrastrukturális fejlesztése a cél.
 Az egyes családokat érintő lakhatási megoldások mellett, a településeken tervezett infrastrukturális fejlesztések a település egész lakosságának életminőségére kihatnak (út- és járdaépítés, -felújítás, ivóvízellátás bővítése, iskola-, óvodafejlesztés, hulladékszállítás megoldása, közterületrendezés, szociális ellátások javítása). Az egy településre fordított támogatás 55- 90 millió forintig terjed, a megvalósítás időtartama egy év. A projektek megvalósítása intenzív munkát igényel a települések önkormányzataitól. Az önkormányzatok munkáját a helyi intézmények, a kisebbségi önkormányzat, a civil szervezetek és szakemberek, illetve maguk a telepeken élők közös munkája segíti. A minisztérium intenzív kapcsolattartással, mentori és monitoring hálózat működtetésével segíti az önkormányzatokat.
A minisztérium 40 olyan - szakértők által javasolt - 4000 fő alatti kistelepülés önkormányzatát hívta meg a programban való részvételre, amelyeknek területén telepek alakultak ki, az ott élők földrajzilag és társadalmilag is elkülönülten éltek. A meghívott önkormányzatok a kétfordulós pályázat során lehetőséget kaptak arra, hogy kidolgozzák a szegregáció enyhítésére a programjaikat. Az első fordulóra érkezett 37 pályázatból 22 település jutott tovább, közülük 17-en adták be a második fordulóra pályázatot.
Nem támogatták: Egercsehi-Szúcs, Garabonc, Halmajugra, Hidas, Rudabánya, Sajóhídvég, Sóshartyán, Tunyogmatolcs települések pályázatait.
A támogatott települések
A támogatásban részesülők Baranya, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém, Zala megye 4000 fő alatti kistelepülései, mindegyiknél kialakulásuk és szerkezetük miatt más-más jellegű a "telep" vagy a "telepszerű környezet". Szociológus szakértők szerint a támogatott települések legfőbb jellemzői:
- Galambok és Táska a "vadteleppel" rendelkező települések közé tartozik, ahol a családok a településeken kívül, kezdetleges, háznak nem minősíthető építményekben húzzák meg magukat;
- Dencsházán és Szentgálon a településektől elkülönülten régi uradalmi majorságokból vagy volt tsz-épületekből létrejött telepek vannak;
- Kisvaszaron és Kerecsenden a telepek a településen belül létrejött szegregált településrészeket - például külön utcákat - jelentenek, ahol a lakhatási körülmények és az infrastruktúra a település egészétől jelentősen elmaradott állapotban van;
- Uszkán és Tiszabőn - a lakosság több mint 70- 90 százaléka és a fiatal lakosság 100 százaléka roma - az egész település elmaradott infrastruktúrájú, lerobbant házakból áll;
- Hencidán a településen belül szétszórtan, de telepszerű környezetben élnek a családok.
A 9 település összlakossága 11 415 fő, ennyien részesülnek a program infrastrukturális beruházásaiból és szociális intézkedéseiből (pl. útépítések, iskolafejlesztések). Ebből a telepen élők száma 4492 fő (összesen 1012 család), akik a program közvetlen kedvezményezettjei lesznek, vannak akik új házakba költözhetnek, míg másoknak a házát újítják fel, korszerűsítik, a felnőtt lakosságot a munkaügyi központokkal közösen megvalósuló átképzési és munkapiaci programokba vonják be.
A program megvalósítása
A támogatásra kijelölt településeken a programok vezetői a helyi önkormányzatok lesznek. Az önkormányzatok vállalták, hogy a településükön telepszerű környezetben élőket (romákat és nem romákat egyaránt) lakhatási körülményeikben és szociális integrációjukban segítik. A koncepció minden településen a helyi településszerkezetnek és szükségleteknek megfelelő megoldásokat kínál. Az érintett családokat az önkormányzatok már a pályázás során tájékoztatták, s velük egyetértésben adták be szakmai programjaikat.
A program kezdete 2005 júniusa volt, idén júniusban fejeződik be. Az önkormányzatok a támogatási összeget négy ütemben, előfinanszírozás formájában igényelhették. A támogatási összeg felhasználása szigorúan csak az elfogadott szakmai koncepció és költségterv alapján lehetséges, az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó törvények betartása mellett. A kedvezményezettektől rendszeres szakmai beszámolókat kérnek, melyben a program megvalósításának minden lépését, annak hatásait, következményeit rögzítik.
Az önkormányzatok a program megvalósításáért felelős programmenedzsmentet állítanak fel, melynek természetes tagjai (mint polgármester, jegyző, gazdasági vezető, adminisztrátor) mellett új, a programból finanszírozott munkatársak felvételére is lehetőség van (szociális munkás, családi koordinátor, szociális asszisztens stb.). A programok sikeres megvalósítása az önkormányzatok határozott szakmai vezetése mellett az érintettek, tehát a programba közvetlenül és közvetve bevont családok együttműködésén is múlik.
A program célja, hogy az integrációhoz szükséges kezdő, legfontosabb lépések megtételében segítse az önkormányzatokat, ez a finanszírozás mellett azt is jelenti, hogy az önkormányzatok e program keretében elkötelezik magukat más források felkutatására, felhasználására, az állami normatívák e program céljaival összhangban történő felhasználására, a munkaügyi központokkal való intenzív együttműködés kialakítására, a fenntartható fejlődés intézményi és pénzügyi alapjainak felállítására.
Az ez idő alatt megvásárolt vagy felépített lakások az önkormányzatok tulajdonába (és nem magántulajdonba) kerülnek, azokat a családok szociális bérlakásként használhatják, aminek feltétele a programban való részvételük és együttműködésük az önkormányzattal (képzésekben, foglalkoztatásban való részvétel stb.A lakhatási körülményeket javító egyéb teendőket (pl. lakásfelújítások) is az önkormányzat szervezi meg, nem a családoknak jutatott egyéni- pénzbeli- támogatással, hanem természetben nyújtott segítséggel (építőanyagok beszerzése stb.). Az ilyen jellegű segítségnyújtás célja az alapvető szükségletek kielégítését biztosító állagmegőrzés, bővítés.
Fotók: Egyről a kettőre - Roma női sorsok Magyarországon című kiállítás (2003) felvételeiből
(Forrás: ICSSZEM Sajtó) |
