 |
 |
Esélyek és lehetőségek* egy szervezeti átalakítás nyomán Az Állami Számvevőszék stratégiájában kiemelt célként szerepel a nagy elosztórendszerek A vizsgálatból kiderül, hogy az évközi struktúraváltás, az ágazatok közötti feladat- és előirányzat-átcsoportosítások végrehajtása és ennek következménye nem volt jó hatással a személyi állományra, és komoly problémát okozott a feladatok folyamatos, megfelelő szakmai szintű ellátásában. A számvevők nemcsak a hiányosságokra hívják fel a figyelmet, a kormánynak azt ajánlják, hogy a jövőben a változtatásokra lehetőleg a költségvetési év kezdetével kerüljön sor... Az esélyegyenlőséggel összefüggő társadalmi feladatok megvalósítása fontos szerepet kapott hazánk unióhoz történő csatlakozásával. A minisztérium alapvető feladata, a lakosság szociális védelmi rendszerének kialakítása és működtetése, beleértve a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges eszközrendszer kialakítását is. Feladata, hogy elősegítse a családok jólétének növekedését, a gyermekek, az ifjúság, az időskorúak, a fogyatékosok és a hátrányos helyzetűek, a fogyasztók jogainak, valamint a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlőségének érvényesülését, az egyenlő bánásmód követelményének megtartatását, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítását, a kisebbségpolitika célkitűzéseinek megvalósulását, a romák társadalmi integrációját, valamint a civil társadalom és a civil szektor partnerségi együttműködését és fejlődését. A 2004. év közepén megfogalmazódott kormányzati javaslat koncepciója szerint létrehozott Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) a korábbi széttagoltság helyett a feladatellátás és a szervezet összehangolásával egységes struktúrában a társadalompolitika széles körét fogja át. A minisztérium szervezetébe integrálódtak az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal által ellátott feladatok, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium feladatkörének családügyi és szociálpolitikai részei, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos irányítási feladatok, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete. A feladatok integrálása Az ellenőrzési tapasztalatok alapján célszerűnek minősíthető a feladatellátás egy fejezetbe integrálása, azonban a minisztérium létrehozása előtt nem készültek a fejezet megalakításának célszerűségére utaló elemzések, a költségvetési és létszámigényeket meghatározó számítások, tanulmányok. Az évközi struktúraváltozás sem az elvégzendő feladatok, sem a gazdasági, pénzügyi és számviteli folyamatok szempontjából nem volt kellően átgondolt. A kormányzati szerkezetváltozással összefüggő feladatok végrehajtására az ICSSZEM és az érintett átadó fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői megállapodásokat kötöttek, amelyek a helyszíni ellenőrzés befejeződéséig nem teljesültek maradéktalanul. A létszámok, munkakörök, eszközök, vagyontárgyak részletezése mellett egyetlen megállapodásban sem szerepeltek feladatátadások. A minisztérium irányításában az újonnan alakult szervezetek kezdeti időszakára jellemző, az irányítás különböző szintjein az első számú vezető közvetlen részvételével megvalósuló operatív vezetési módszer volt tapasztalható. Ennek megfelelően mind az információcserére, mind a feladat meghatározásra és beszámoltatásra a szóbeliség volt a jellemző. A megalakulást követően a minisztérium és a fejezet működésének irányító, koordinációs és ellenőrző rendszerének kialakítását illetően áttekintésre, kiértékelésre, a szükséges korrekciókra nem került sor. A minisztériumi szervezet még nem konszolidálódott, a helyszíni ellenőrzés idején működő szervezet felépítése eltért a hatályban lévő SZMSZ-től. Az összes létszámon belül magas volt a felső és középvezetők aránya, jelentős a megbízási szerződések száma. A stratégiák nyomában... A minisztérium szakmai feladatellátásához kapcsolódó célkitűzéseinek hosszú, illetve középtávú horizontális és szakterületi részstratégiákban történő megjelenítése a kormányprogramhoz, az ehhez kapcsolódó kormányrendeletekhez és kormányhatározatokhoz, az Országgyűlési határozatokhoz, továbbá az EU-tagsághoz fűződő és a nemzetközi megállapodásokban megfogalmazott feladatokhoz illeszkedett. A minisztérium szerteágazó tevékenysége miatt egységes, minden ágazatot és szakterületet felölelő közép- és hosszú távú stratégia nem készült. A cselekvési irányok megjelölését - különösen a hazai költségvetési források vonatkozásában - nem követte az egyes programokhoz hozzárendelendő források konkrét megjelölése. Az évközi struktúraváltás, a fejezetek közötti feladat- és előirányzat-átcsoportosítások végrehajtása és ennek következménye problémákat okozott a feladatok folyamatos, megfelelő szakmai szintű ellátásában. A belső kontrollrendszer kialakításánál és működésénél eredendő kockázatot jelentett, hogy a szervezetet újonnan alapították, több minisztériumtól és országos hatáskörű szervezettől vett át feladatokat. Növelte a kockázatot, hogy a megalapítás óta a vezetésben és a munkatársak körében is nagy volt a fluktuáció. A gazdálkodás A FEUVE (Folyamatba épített, Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés) és a monitoring rendszer teljes körű kialakításának és a pénzügyi számviteli szabályozásnak a hiányosságai jelentős mértékben növelték a fejezeti gazdálkodás kockázatát. A számvevők a teljesítményellenőrzés módszerével vizsgálták a kábítószer fogyasztás megelőzésére fordított támogatások, valamint az Országos Fogyatékosügyi Program (OFP) végrehajtására vonatkozó (középtávú intézkedési terv alapján), szociális ellátások területén felhasznált pénzeszközök hasznosulását. Pályázatok, A kábítószer fogyasztás megelőzéséhez kötődő fejezeti kezelésű előirányzatok 2001- 2004 között növekvő, 2005-ben jelentősen csökkenő összegben jelentek meg. A minisztérium a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített Nemzeti Stratégiában (2001) megfogalmazott célokkal összhangban 19-féle pályázatot írt ki. A támogatott pályázatok száma 2203 volt - a számvevők ebből helyszínen 216 támogatást ellenőriztek - , amelyre összesen 487 millió forintot fizettek ki. A pályázatok közel 60 százalékánál a megítélt támogatás összege kevesebb volt a pályázati cél megvalósításához igényelt összegnél. A pályázatok többsége a pályázati szerződésben foglalt céloknak megfelelően valósult meg. A terület sajátosságai nehezítették a cél szerinti eredményes megvalósulás egzakt megítélését. Az Országos Fogyatékosügyi Program esetében a rendelkezésre álló támogatási források és a szociális területet érintő célkitűzések összhangja nem volt megállapítható, mert indítását megelőzően nem készült kalkuláció a megvalósításhoz szükséges forrás mértékére és annak időbeni ütemezésére. A pályázati támogatásra rendelkezésre álló keret 2003-ban a támogatási igény 30,5 százalékára, 2004-ben 43 százalékára volt elegendő, ezért a pályázatban igényelt támogatási összegeket csökkentve hagyták jóvá. A számvevők a helyszínen 67 pályázatot ellenőriztek, mindez 505,7 millió forintos támogatási igényt jelentett, amelyeket átlagban 70 százalékban támogattak. A megvalósított célok az Országos Fogyatékosügyi Programmal összhangban a fogyatékosok érdekeit szolgálták, de a csökkentett támogatási összeg, a monitoring hiánya a vizsgált pályázatoknál számos problémát okozott. Egyes esetekben nem feleltek meg a pályázati célnak vagy csak részben teljesültek, így eredményességük is annak megfelelően volt értékelhető. A számvevők javasolják a kormánynak, gondoskodjon arról, hogy: a központi költségvetés fejezeti rendjét, azon belül a feladatstruktúrát érintő módosításokat - a folyamatos működés és gazdálkodás érdekében megfelelően és körültekintően készítse elő és a végrehajtást folyamatosan kísérje figyelemmel. Fontolja meg, hogy a változtatásokra lehetőleg a költségvetési év kezdetével kerüljön sor. A miniszternek, a minisztérium számára működésének átvilágítását a szervezeti struktúra hatékonyságának növelése érdekében, a FEUVE és a kockázatelemzési rendszer jogszabályokban meghatározottak szerinti kialakítását. A kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében kialakított Nemzeti Stratégia, és az OFP keretében nyújtott állami támogatások felhasználásának eredményességét, hatékonyságát tükröző mutatók kidolgozását, és a kívánt célok elérésének mérését. A közép- és hosszú távú stratégiák, a kapcsolódó cselekvési tervek, programok kialakítása során a végrehajtáshoz szükséges és tervezett források meghatározását. (A vizsgálatról szóló teljes jelentés az interneten a www.asz.hu címen érhető el.) |
Pályázati felhívás a sikeres integrációhoz szükséges, önálló életvitelt segítő A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásával a Magyar Köztársaság Kormányának "100 lépés" Programja keretében pályázatot hirdet "A sikeres integrációhoz szükséges, önálló életvitelt segítő adó-vevő készülék beszerzésére" általános- és középiskolában integráltan tanuló hallássérült tanulók részére Pályázók köre Azok a szülők, gyámok, nevelőszülők, akiknek hallássérült gyermeke napi rendszerességgel látogatója a többségi általános iskolának, középiskolának (gimnázium, szakközépiskola) szakiskolának (szakmunkásképző intézmény és szakiskola). Nem nyújthatnak be pályázatot azok a szülők, akik 2003-ban és 2004-ben már kaptak támogatást adó-vevő készülék beszerzésére. A pályázat nyilvános. Benyújtási határidő: 2006. február 27. (A határidő a postára adás utolsó napját jelöli.) A pályázatot egy eredeti és három másolati példányban, egy lezárt borítékban kell benyújtani. Postai feladás esetén javasolt, hogy a pályázatot ajánlva, elsőbbségi küldeményként adják föl. A benyújtás helye, címe: 1054 Budapest, Báthory u. 10. Bővebben: |
||
Átadták az Önkormányzatok az esélyegyenlőségért díjakat A magyar önkormányzatiság 15 éves évfordulója alkalmából Önkormányzatok az esélyegyenlőségért címmel pályázatot hirdetett a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség. A pályázat eredményhirdetése, valamint ünnepélyes díjkiosztója február elején volt a Belügyminisztériumban. Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter és dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, a rendezvény fővédnökei köszöntötték a díjazott települések képviselőit. Az elismerésben részesült helyhatóságok tevékenységükkel kiemelkedő sikereket értek el az esélyegyenlőség megteremtése terén, különös tekintettel a nők, a kisebbségek és a fogyatékkal élők helyzetére. A belügyminiszter mindhárom kategóriában különdíjakat is adott át. Többek között különdíjat kapott Fodor Antalné, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Polgármesternő Tagozatának elnöke. A nyertes pályázók (nők kategóriában: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata; kisebbségek kategóriában: Mátészalka Város Önkormányzata, Kistarcsa Város Önkormányzata, Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat; fogyatékkal élők: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata; Gyomaendrőd Város Önkormányzata) jogosultak az Önkormányzatok az esélyegyenlőségért 2005 elnevezést és emblémát használni. Móri Gergely |
. Közpénzügyeink. Vigvári András , az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének munkatársa januárban publikálta legújabb, Közpénzügyeink című könyvét, melyben a közösségi szektor pénzügyeinek bemutatására törekszik úgy, hogy annak mind elméleti, mind gyakorlati összefüggéseire fény derüljön. A mű tárgyalja a közpénzügyi rendszer felépítését, szereplőinek motivációit, belső összegfüggéseit és a gazdaság más területeire gyakorolt hatását, de bemutatja a hazai közpénzügyi rendszer jelenlegi felépítését is. Vigvári András már korábban is publikált a témában, Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek címmel. A 2002-ben megjelent könyve a közpénzügyek alapjairól, és az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi vonatkozásairól szól. Az idén januárban bemutatott kötetnek egyszerre célja, hogy a felsőoktatásban tananyag, illetve, hogy a gyakorló szakemberek kézikönyve legyen. |
|
Tartalomjegyzék * tizenhatodik évfolyam, 1-2. szám * 2006. január-február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.