A gátak jól bírták a nyomást,

de azért a víz az úr

Az utóbbi hetekben aggodalommal figyeltük a vészhelyzetet jelentő áradatot, és egy kis szárazságra vágytunk..., az idei tavasz megint sok izgalommal járt. Akiknek otthonát fenyegette az ár- és a belvíz, akiknek a gátakon kellett helyt állniuk, akiknek gyorsan kellett jó döntéseket hozniuk a kárhelyzetek enyhítésére, azoknak nem biztos, hogy az országgyűlési választásokra irányuló kampány jelentette a sorsfordulót. Ők megint megtapasztalhatták: kampányok, ígéretek, jönnek, mennek,... azért a víz az úr!

Budapest

A Duna budapesti szakaszán - március utolsó napjaiban - 655 cm-es volt a vízállás. Tekintettel erre és az óránként 2-4 cm-es további áradásra - Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere először másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el, azonban az előrejelzések azt mutatták, hogy a Duna vízállása néhány napon belül elérheti a 804 cm-t is. (Négy évvel ezelőtt, az elmúlt 100 év legnagyobb áradásánál a Duna vízszintje 848 cm volt.) A várható további áradás miatt a később a főpolgármester harmadfokúra emelte a  készültség szintjét. Ez azt jelentette, hogy a gátőröknek folyamatosan figyelniük kellett, hogy hol szükséges a védvonal megerősítése és az esetleges, azonnali beavatkozás. Pánikra azonban nem volt semmi ok, az árvíz elleni védelemre a főváros felkészült. Több százan dolgoztak a gátakon... A szakemberek és a polgári védelem munkatársai már az első napokban több mint 70 000 homokzsákot helyeztek ki a védendő területekre. A fővárosnak megfelelő mennyiségű homokzsák állt a rendelkezésére, sehol nem fordult elő, hogy a védekezést a zsákok, vagy más eszközök hiánya akadályozza. A legveszélyeztetettebb a Római-part hullámtéri területe és a Margitsziget volt. A Római-part Királyok útja és Nánási út közötti terület Duna felé eső szakaszán kellett a lakóknak felkészülniük arra, hogy esetleg ki kell költözniük... Aztán lezárták a budai alsó rakpart érintett szakaszát, majd mindkét rakpartot... beázás miatt nem közlekedett a Batthyány téri metró és a 2-es villamos. A szakemberek védekeztek a Duna meg csak egyre áradt...úgy mint a Tisza.

Árvízvédelmi helyzet

Rendkívüli készültség összesen 793 km védvonalon a Tisza folyó Kisköre és a déli országhatár közötti szakaszán, továbbá a Zagyva, és a Maros folyó torkolati védelmi szakaszain, a Hármas-Körös teljes szakaszán van. Harmadfokú a készültség a Tiszán a Tokaj és Kisköre között, a Taktán, a Berettyó alsó és a Sebes-Körös torkolati szakaszán, valamint a Hortobágy-Berettyón összesen 632 km védvonalon. Másodfokú készültséget 131 km hosszon, elsőfokút pedig 477 km hosszon tartanak.
A Középső- és az Alsó-Tisza, valamint a Körösök töltéseinek mentén fokozódtak az árvízi jelenségek, buzgárok, csurgások, felpuhulások tapasztalhatók. A felázott töltéskoronán a gépjárművekkel való közlekedés erősen korlátozott, illetve lehetetlen. Előtérbe került a vízi és légi (helikopteres) anyag- és élelmiszerszállítás.
A kormány által 2006. április 14-én kihirdetett veszélyhelyzet rendszabályai továbbra is érvényesek. A Hármas-Körösön Szelevény térségében bekövetkezett 2 töltésmegcsúszás és -repedés miatt Tiszasas, Csépa települések lakosságának biztonsága érdekében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság Elnöke Csépa és Tiszasas, valamint Szelevényen teljes kitelepítést rendelt el.
A kijelölt befogadó helyek Kunszentmárton és Cserkeszőlő, tartalékként Tiszaföldvár település. A kimenekítésekkel egyidőben tovább folyt a Hármas-Körösön a tiszai torkolatától 500 m-re, illetve Szelevény térségében lévő gátmegcsúszásoknak a védekezési munkálata. A honvédség, a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a lakosság továbbra is nagy erőkkel vett részt e munkákban a vízügyi dolgozók mellett.
A katasztrófavédelmi szerveknél 937, a rendőrségnél és a határőrségnél 302, a honvédségnél 2804-re becsülhető védekezésben résztvevők száma. Polgári védelmi kötelezettség alapján 2502 személy dolgozott. A védekezési munkálatokat 895 közmunkás és 1723 lakos segítette. A védekezést szervezetszerűen folytatók létszáma a vízügyi dolgozókkal - 13 589 fő - együtt 22 752 fő.
Az ár- és belvíz által veszélyeztetett települések száma 350, melyeken a veszélyeztetett lakosság létszáma 200 890 fő, a veszélyeztetett épületek száma 70 185.
Az ár- és belvízi védekezés során jelenleg 2428 helyi lakos kitelepítésére történt intézkedés, ebből a Dunán levonult árhullám következtében 284 főt, a belvíz miatt 228 főt kellett kitelepíteni. A logisztikai biztosítás és a szállítási kapacitások továbbra is elegendőnek bizonyultak, a védekezéshez szükséges készletek beszerzését és elosztását a vízügyi szervek, az önkormányzatok, a katasztrófavédelmi szervek és a honvédség folyamatosan biztosítják.
A Tiszán és mellékfolyóin a rendkívül magas vízállások, és egyre erősödő árvízi jelenségek ellenére töltésszakadás nem történt. Jelenleg is kritikus helyeknek minősül a Hármas-Körösön a tiszai torkolattól 500 m-re és a szelevényi térségnél lévő töltésmegcsúszás, és a Tiszán a Felgyő község melletti padkamegcsúszás helye.

Szerkesztette: Csy-kó
Forrás: Katasztrofavedelem.hu