Szakmai kirándulás az infokommunikáció világába

Hetedik alkalommal kerül megrendezésre az infokommunikációs szakma egyik legjelentősebb rendezvénye, az Internethajó. A pártpolitikai csatározásokat elkerülve, az eseményre idén június 8-án várják az információs társadalom építésének elkötelezett híveit az Európa hajó fedélzetén. A résztvevők a magyar információs társadalom építését meghatározó piaci, társadalmi, tudományos, kormányzati és nemzetközi szervezetek képviselői, várhatóan 400-500 fő.

 "Mi volt, s mi lesz ?"
Az Internethajó idei szlogenje, arra utal, hogy tekintsük át ismét az előző években elért eredményeket, készítsünk számvetést, majd ezek ismeretében fogalmazzuk meg újra a szabályozási feladatokat, tekintsük át, mi lehet a megoldás az internetpenetráció gyorsabb növekedésére, erre milyen programjai vannak a kormányzatnak, a szabályozásnak és a piaci szereplőknek, valamint hogy az internetezők számára milyen online szolgáltatások érhetőek el, hol tapasztalható még jelentősebb lemaradás és mik ennek az okai.

Az IVSZ, a Matisz és az Inforum képviselői szakmai támogatásukkal és védnökséggel, valamint képviselőik által a programban való szereplésükkel járulnak hozzá a rendezvény sikeréhez. A magyar információs társadalom helyzete és jövője szekcióban részt vesz Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke - aki ezen kívül a plenáris részben is előadást tart - , valamint Beck György, az Inforum elnöke. Mlinarics József, mint a Matisz ügyvezető elnöke pedig az Elektronikus infoszabadság szekcióban vállalt moderátori szerepet. Az Internet boom a hazai elektronikus kereskedelemben? című szekció kapcsán kiemelt szakmai partner a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért.
Az információs társadalom építésében fontos kérdések kiemelt figyelmet kapnak az Internethajón. Kürti Sándor, a Kürt Rt. elnök-vezérigazgatója vezetésével próbálják meg a résztvevők - Bojár Gábor, a Grafisoft Rt. elnöke; Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója - feltárni a magyar tudásexport és innováció helyzetét, a magyar vállalatok külföldi jelenlétének hiányát, vajon milyen esély nyílik arra, hogy az ázsiai/indiai tendenciákhoz kapcsolódva a magyar szellemi tőke hatékony szerepet vállalhasson a fejlődésben? Z. Karvalics László, az ITTK igazgatójától a magyar információs társadalom helyzetéről és jövőjéről hallhatunk izgalmas és tényeken alapuló előadást. A fórumon vitapartnere lesz Beck György, az Inforum elnöke, dr. Detrekői Ákos, a NHIT elnöke, valamint Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke.
Az Infokommunikációs helyzetkép című szekcióban a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a piaci szereplők diskurzusa fog zajlani, többek között Szathmári Géza, a GTS Datanet ügyvezető igazgatója, ifj. Lengyel Tibor, a TV-NET ügyvezető igazgatója, valamint Simó György, a T-Online vezérigazgatója részvételével. Áttekintést kapunk az NHH szerepéről a távközlési díjak/internet előfizetési díjak csökkentésében, a technológiától független versenysemleges szabályozások térhódításáról és a szükséges további beruházásokat elősegítő lépésekről valamint a monopóliumok lebontásáról. Vajon milyen szerepet játszottak az átfogó programok - Sulinet, Közháló - miként ítélhető meg ezeknek a hatékonysága? Kik és milyen módszerekkel váltak sikeressé a magyar piacon, hogyan értékelhetők a tendeciák, valamint a hazai tőke és tudástőke szerepe mindebben.
Az önkormányzatok internetes lehetőségei (adatszolgáltatás, elektronikus ügyintézés) címet viselő önkormányzati délutánra a szervezők több mint ötven polgármestert, kistérségi megbízottat, és önkormányzati vezetőt várnak. A program mögé hosszas előkészítés után számos szakmai szövetség és védnök tette le névjegyét: Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége; Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége; Magyar Önkormányzatok Szövetsége.
A délutáni programban a magyar online média új jelenségeiről szólnak a szakemberek. Bevezetőt mond Babarczy Eszter írónő és Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója, ezt követően pedig az Index és a Kirowski képviselői tartanak rövid előadást. A fórumban szerepet vállal Szigetvári József, az IDG lapigazgatója, Uj Péter, az Index főszerkesztője, Sátor Csaba, az Interware kereskedelmi és marketing igazgatója, Pái Attila, a Proharder-Vogel Burda Online médiamenedzsere valamint Szigeti Péter, a Kreatív OnLine főszerkesztője.
Az Internethajón Mlinarics József, a Matisz ügyvezető elnökének vezetésével szó lesz az elektronikus infoszabadságról. A résztvevők Majtényi László bevezető előadása után bemutatják, hogy az európai lépés, miszerint az internetes hozzáférés emberi jognak tekinthető, miképp hathat és érvényesülhet Magyarországon. Megvizsgálják, hogy milyen gyakorlati állami és piaci modellek és rendszerek működnek Magyarországon, mik ezek tapasztalatai (pl. jogalkotás, hatósági működés nyilvántétele, állampolgári ügyfélkapcsolatok, közhiteles nyilvántartások).
Az Üzleti, közszolgáltai és kulturális tartalomszolgáltatás az interneten szekciót Vincze Mátyás, az MTI elnöke vezeti. A jelenlegi tendenciákban a kínálati vagy a keresleti oldal az, ami a fejlődés motorja lehet, azaz van-e elég tartalom az interneten, és arra a tartalomra van-e szükség? Milyen az üzleti és a kulturális tartalom kínálat? Léteznek, vagy létrejöhetnek-e internetes közterek, s mindez mennyire lehet egy átfogó fejlődési trend előfeltétele és hajtóereje?
Az Internethajó az Információs Társadalom- és Trendkutató Központtal együttműködve rövid átfogó tanulmányt ad ki a tematikájához illeszkedően. Az ITTK szakemberei képet alkotnak a magyar viszonyokról, s - európai adatok bázisán - összehasonlító jelentést készítenek a magyar helyzetről. Ehhez az Internethajó utasai a rendezvény előtti napokban férhetnek hozzá az Internethajó weboldalán. kizárólag elektronikus úton.
Az Internethajót minden eddiginél nagyobb érdeklődés előzi meg, a rendezvénynek számos szakmai partnere van, az elhangzottakról - a médiapartnerek támogatásából adódóan is - a sajtó kiemelten tudósít. A szervezők remélik, hogy a szakma összefogásával talán sikerül a kormányzattól függetlenül is programokat indítani annak érdekében, hogy Magyarországon leküzdjük a számítógépes írástudatlanságot, belátható időn belül legalább a társadalom többsége élvezhesse az internet és a digitalizáció hatását, s hogy ezek ne szélesítsék a társadalmi és az informatikai szakadékot, hanem az esélyegyenlőség eszközei legyenek.    (X.)