Az Országos Választási Iroda adatai alapján eddig több mint 43 ezer választó kérte kisebbségi névjegyzékbe vételét. Most először állítanak össze ilyen névjegyzéket, korábban minden választásra jogosult szavazhatott kisebbségi jelöltekre. A 13, Magyarországon bejegyzett kisebbség közösségeihez tartozók június 1. és július 15. között kérhetik a települési jegyzőnél a jegyzékbe vételt. Csak azok vehetnek részt az októberi kisebbségi választásokon, illetve azok lehetnek jelöltek, akik regisztráltatják magukat.

Hiányzó hatásvizsgálat és szakszervezeti álláspont. Árva János, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke nehezményezi, hogy a kormány úgy fogott az államapparátus karcsúsításához, hogy nem készítettek hatásvizsgálatot. Véleménye szerint, ha a kormány által tervezett magas arányú létszámleépítések megvalósulnak, akkor a közigazgatás tönkremegy. A kormány túlbecsüli a leépítések anyagi jelentőségét: a tervezett húsz százalékos leépítéssel ötvenmilliárdot lehetne megspórolni. Az MKKSZ elnöke szerint a magyar államigazgatás létszámát tekintve nem tekinthető nagynak, nemzetközi összehasonlításban pedig az átlag alatti. A hatásvizsgálat annál is inkább indokolt lenne, mert maguk a közgazdászok is különböző álláspontot képviselnek.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint az új kormány által kilátásba helyezett kiigazítások mellett finanszírozható lesz az idei államháztartás. A jövő év azonban kritikus lehet a költségvetés számára, ha nem lesznek jelentős változások a közigazgatásban és az ellátórendszerek finanszírozásában. Kovács Árpád - egyik rádió interjújában - azt mondta, hogy a hiány újratermelődése kódolt, ha nem történnek meg a szükséges változtatások, akkor az öngerjesztő, mókuskerék folyamat folytatódik, és minden évben 10 százalékkal nő a hiányfinanszírozás terhe. A szakember azt is elmondta, hogy az Állami Számvevőszék több javaslatát, illetve bírálatát figyelembe vették az új kormányprogramnál (például az önkormányzati rendszer korszerűsítésére vonatkozó, valamint az egészségügyi ellátórendszert, illetve az oktatást érintő bírálataikat).

Egyedülálló kedvezmények

Leghosszabb futamidő

Egy évvel ezelőtt hirdette meg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Részvénytársaság a "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramot. Ennek keretében a bank több mint ötvenféle beruházási célra ad kedvezményes kamatozású (2,5- 6,8 százalék) és hosszú lejáratú (7- 20 év) fejlesztési hitelt a mikro-, kis- és középvállalkozóknak, valamint az önkormányzatoknak. A 42 hitelintézet közvetítésével, refinanszírozásban nyújtott hitelek az ország háromezer pontján igényelhetők. Az MFB Rt. 545 milliárd forint keretösszegű hitellehetőséggel támogatja a gazdaságfejlesztési célok megvalósulását. A program meghirdetése óta mintegy 3400 vállalkozás és önkormányzat részére már több mint 214 milliárd forint hitelt hagytak jóvá, de ez év december 31-éig még 331 milliárd forint szabad fejlesztési hitellehetőségre számíthatnak a vállalkozások és az önkormányzatok.

Az önkormányzati hitelprogram az MFB Rt. legdinamikusabban fejlődő konstrukciója a "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramon belül. A másfél évvel ezelőtti indítása óta több mint 64 milliárd forint került jóváhagyásra; ez magába foglalja a Panel Plusz Hitelprogram keretében folyósított összeget is. A gyors felfutás miatt az induló 60 milliárd forintos keretösszeget meg kellett emelni. A nagy kihasználtság részben annak köszönhető, hogy a program célrendszere folyamatosan bővül, és a feltételek módosítása követi a piaci igényeket.

A hitelprogramok alakulása

A megyénkénti bontásban látható, hogy az igényelt hitelösszeg 33 százaléka Budapestre és Pest megyére koncentrálódik, de jelentős Győr-Moson-Sopron megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-6 százalékos részaránya is.

Önkormányzati
Infrastruktúrafejlesztési
Hitelprogram

A 2004 novembere óta működő és egy éve átalakított önkormányzati hitelprogram az MFB Rt. legdinamikusabban fejlődő konstrukciója. A hitelprogram bevezetésével az önkormányzatoknak és az önkormányzati társulásoknak először nyílt lehetősége arra, hogy a gazdasági, társadalmi és szociális feladataik ellátásához szükséges beruházásaikat kedvezményes hitelből finanszírozzák.
Az eltelt másfél évben havonta átlagosan 25 százalékkal nőtt a hitelállomány, ezért nem meglepő, hogy eddig több mint 64, a Panel Plusz Hitelprogram nélkül 61 milliárd forint került jóváhagyásra a hitelprogram keretében. A gyors felfutás miatt a kezdeti 60 milliárd forintos keretösszeget meg kellett emelni. A magas kihasználtság részben annak köszönhető, hogy a program célrendszere folyamatosan bővül, s a feltételek módosítása követi a piaci igényeket. Jelenleg 22 hitelintézettel van keretmegállapodása az MFB Rt.-nek, de tényleges refinanszírozási kapcsolata csak 12-vel volt.
A hitelprogram országos területi kihasználtságát tekintve Pest és Csongrád megye teljesítménye kiemelkedő, ebben a két megyében valósult meg a hitelkihelyezések egyharmada.
Az önkormányzatok az esetek többségében a programban megengedett leghosszabb futamidőt igénylik, így a hitelek 44 százaléka a maximális 20 év alatt kerül visszafizetésre.
A hitelt leggyakrabban közutak felújítására, önkormányzati tulajdonú létesítmények felújítására és kulturális infrastruktúrát szolgáló létesítmények kialakítására használják fel, ezen túlmenően pedig környezetvédelmi célú beruházások finanszírozására igénylik.

"Sikeres Magyarországért" Panel Plusz Hitelprogram

A "Sikeres Magyarországért" Panel Plusz Hitelprogramot 2005. július 15-én hirdette meg az MFB Rt. az Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram részeként, de szabályozását tekintve mégis önálló programelemként. A konstrukció arra hivatott, hogy "Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete felújításának támogatása" című pályázathoz kiegészítő forrást biztosítson az olyan társasházaknak, lakásszövetkezeteknek és települési önkormányzatoknak, amelyek nem rendelkeznek a pályázathoz szükséges saját erővel. A hitelprogram a társasházaknak és a lakásszövetkezeteknek abban az esetben is lehetőséget nyújt hitelfelvételre a lakóépületek felújításához, ha rendelkeznek a felújításhoz szükséges saját erő 25 százalékával, de nincs lehetőségük az állami támogatás igénybevételére. A hitel jelenleg 18 hitelintézetnél érhető el.

A hitelprogramból eddig 34 kérelem keretében közel 6 milliárd forint hitelt igényeltek, ennek segítségével közel 10 milliárd forint nagyságú felújítás valósulhat meg. A hitelfelvevők 60 százaléka társasház vagy lakásszövetkezet, a többi 40 százalék pedig önkormányzat. A területi eloszlást tekintve a legnagyobb értékű felújítás Csongrád megyében valósul meg, ahol a hitelösszeg 42 százaléka összpontosul, ezt követi Budapest és Heves megye 18, illetve 10 százalékkal.
A hitel felhasználásaként minden esetben az utólagos hőszigetelési feladatokat jelölik meg, mely szerint a hitelből a lakóépületek teljesebb körű felújítása valósul meg.
A 2006 áprilisában ismét meghirdetett állami támogatási pályázathoz kapcsolódóan várhatóan további hiteligény jelentkezik, így a program 20 milliárd forint keretösszege az év végéig jelentős részben felhasználásra kerül.

Bérlakás Hitelprogram

A "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramok 2006 januárjában kibővültek a Bérlakás Hitelprogrammal, melynek keretében 60 milliárd forint 25 éves lejáratú, kedvezményes hitel áll az önkormányzatok rendelkezésére bérlakás építésre, használt és új lakások megvásárlására, önkormányzati tulajdonú bérlakások felújítására, nyugdíjasházak építésére és felújítására.
A "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramok keretében a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 545 milliárd forint keretösszegű hitellehetőséggel támogatja a gazdaságfejlesztési célok megvalósítását. 2006. június 1-jéig 214,2 milliárd forintnyi hitelt bíráltak el. A fejleszteni és beruházni akaró vállalkozások és önkormányzatok számára tehát 330,8 milliárd forint szabad fejlesztési hitellehetőség áll rendelkezésre, azaz ekkora összegű kedvezményes finanszírozáshoz juthatnak még a kereskedelmi bankokon és az MFB Rt.-n keresztül.

(x)

Önkormányzati feladatok előtt az eWorld

"Múltértékelő és jövőlatolgató céllal melegíti a motorokat az idén is rangos előadókat felvonultató Internethajó", írta az IT News, más online forráshoz hasonlóan jelezve: "itt az ideje az előző években elért eredmények áttekintésének, majd ezek ismeretében a jövőbeli feladatok megfogalmazásának".
Idén 7. alkalommal futott ki az Internethajó, teljesítve küldetését a "Mi volt, s mi lesz?" értékelő mottó alapján az internet, infokommunikáció és információs társadalom világának nagyrendezvényeként.

Az esemény szakmai navigátora, eWorld és az ötletadó házigazda, Enamiké rendezői értékelései szerint, a korábbiaknál sokkalta sikeresebb, és erősebben szakmai jellegű lett az Internethajó, amelyet többek között az Magyar Távirati Iroda sajtóközleményei alapján is tudósító Népszabadság Online joggal az "infokommunikációs szakma egyik legjelentősebb seregszemléjének", a Világgazdaság Online pedig "a hazai informatikai és távközlési ipar legjelentősebb eseményének" nevezett meg. Szakmai összegzést adott, a rendezvény hagyományteremtő újítása, az internetről pár nap alatt közel ötezer példányban letöltött Kék Notesz összefoglalója, amelyet a szervezők a hazai ICT szektor, és az internet, információs társadalom jelenéről állítottak össze, ajánlásokat adva ezzel az új kormányzati ciklusnak is.
Ma még megjósolhatatlan, hogy milyen irányban fejlődik a számítógépes világháló - hangoztatta a 7. Internethajó nyitó szekciójának több hozzászólója". A Magyar Televízió Híradó Online portáljának tudósítása, reklám szpotjai és televízió stábja mellett az RTL Klub Infománia és a Hálózat TV Kábelvilág műsorai külön tematikus számot rendelnek az eseménynek. Az MTV Kultúrház adásához hasonlóan szakmai szervezetek, a rendezvény partnerei, résztvevői és szervezői számos rádióműsorban beszélgettek, vagy adtak interjút a rendezvényről. A nyomtatott sajtó reklámjai, beharangozói, cikkei, összegző beszámolói mellett számos idézhető online hírforrás adott hírt az Internethajóról.
Diósy Tamás köszöntőjének a legfontosabb üzenete a hazai ITC szektor hosszú távú építkezésére utalt - az összefüggő, többszintű, egymással kommunikálni tudó nagy rendszerek jövőjére - , és arra, hogy az eredményes és hatékony állami szabályzás és segítség sokadszori elmaradásával ezek kialakítása a piac szereplőinek feladatává, sőt küldetésévé válhat. Enyedi Nagy Mihály megnyitó beszédében - többek között az Informatikai Vállalkozások Szövetsége portáljának tudósításában - más, döntően üzenetértékű problémákra is felhívta a figyelmet: "Gyakran hallani, mennyire jó eredmény, hogy a GDP 6-7 százaléka >kötődik valahogy< az informatikai szektorhoz, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a világ összes nemzete közül mi telefonálunk, internetezünk a legdrágábban".
Az Internethajó forró témái hat csomópontot határoztak meg, ezek köré szerveződtek a fórumok, panelviták: A magyar információs társadalom helyzete és jövője; Infokommunikációs helyzetkép (távközlés, hírközlés, internetszolgáltatás); Elektronikus infoszabadság; Internet boom a hazai elektronikus kereskedelemben?; Magyar innováció és tudásexport az informatikában; Üzleti, közszolgálati és kulturális tartalomszolgáltatás az interneten. A délutáni program újdonsága pedig az Internethajó plusz nevű két betétrendezvény volt; az Önkormányzati és Online média délután.
Az önkormányzatok internetes lehetőségei című délutáni fórumot Benke Andrea, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének informatikai szakértője moderálta és vezette fel. A panelvita nyitóelőadásában Szabó Zoltán, az eVidék programigazgatója Szolgáltatók a rengetegben című előadásában az eWorld és a Clearweb eVidék Önkormányzati Program példáján mutatta be az önkormányzatok sajátos elmaradott helyzetét, és a megfelelő tanácsadó szolgáltatói hozzáállást. Összegzése felvázolta az eVidék indulását 2004 végétől, amikor a hálózat első hátrányos helyzetű települései minisztériumi pályázat "nyerteseiként" kioszkot kaptak, amely a beígért adsl előfizetés és webes tartalomszolgáltatás elmaradásával, falnak fordítva, áramtalanítva maradtak kihasználatlanul.
Erre a meg nem valósított tartalomszolgáltatásra épült fel az eVidék program, mint egy rugalmas önkormányzati portál megoldás, szolgáltatás, amely ma az ország számos részén található több tagból álló, a hazai viszonyok között teljesen egyedülálló, havidíjas, tartalomszolgáltató prosperáló hálózat.
Fáki László, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének alelnöke, Szigethalom polgármestere a tartalmak és a humán erőforrás elmaradottságát emelte ki, és hangoztatta, hogy az a helyzet az önkormányzatokkal, ami az egész magyar társadalommal; "vannak, akik tudnak, vannak, akik nem, de vannak, akik nem is akarnak élni az informatika lehetőségeivel".
A helyzet átláthatóságának szerepét nem csak az új ciklus - és így az ICT szektor új stratégiájának - az igénye jelzi, hanem - és főleg - az Információs Társadalom új valósága is, amelyre az esemény kapcsán hírt adó Világgazdaság Online friss híre idézhető: "A Központi Statisztikai Hivatal napokban közzétett jelentése szerint az első negyedév végére a hazai internet előfizetések száma átlépte az egymilliós határt, és a web kapcsolatok több mint kétharmada már szélessávú". A Medián közvélemény-kutató intézetet vezető Hann Endre délutáni nyitóelőadása hasonló összképet ad: "napi rendszerességgel ma másfél, hetente 2,1, havonta pedig 2,5 millió ember internetezik Magyarországon; számuk évente ötven, az általuk letöltött oldalaké mintegy száz százalékkal emelkedik."