Lamperth Mónika az Országgyűlés önkormányzati bizottságának ülésén a választott regionális önkormányzatok létrehozása mellett érvelt. Bejelentette, hogy erről - az előre eljuttatott formaszöveg alapján -,  egyeztet az országos önkormányzati érdekszövetségek vezetőivel. Az önkormányzati és területfejlesztési tárca várományosa az Országgyűlés szakbizottsága előtt tartott meghallgatásán megerősítette: nincs szükség az önkormányzatok számának csökkentésére.  Az önkormányzati bizottság  (a kormánypártiak) 15 igen, (valamint az ellenzékiek) 11 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta Lamperth Mónika miniszterségét.
Az önkormányzati rendszer stabil pillére az alkotmányos berendezkedésnek, de a feladatellátás rendszerén változtatni kell. "Erősíteni kívánom a kistérségi együttműködést, de már nemcsak ösztönözve, hanem azt szeretném, hogy a jogalkotó feladatokat is rendeljen erre a szintre" - közölte Lamperth Mónika. Álláspontja szerint újra kell gondolni az önkormányzatok és az állam közötti feladatmegosztást is a közszolgáltatások jobb ellátásáért.
Lamperth Mónika szerint a kistérségek kialakításához hasonlóan  fontos   lehet a választott regionális önkormányzatok létrehozása. Nincs szükség párhuzamosságra,  fontos, hogy többszereplős legyen a kialakítandó  intézményrendszer. Legyenek ott az állam képviselői is, de a munkaszervezet és a felelősség legyen az önkormányzatoké. A területfejlesztési intézményrendszer segítse a források megszerzését.  Erős középszintre van szükség, a  választott régió az "optimális méret" az európai uniós területfejlesztési források lehívására - hangoztatta a miniszterjelölt.
Ellenzéki képviselői kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ha a reformhoz  szükséges 2/3-os törvénycsomag megszavazásához az kell, hogy a régiók beosztását  újragondolják, erre nyitottak lesznek.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kistérségeken és a régiókon keresztül érhetők el az uniós támogatások, a településeknek erre kevés esélyük van.
Hangsúlyozta: önkormányzati dominanciát szeretne a területfejlesztésben, és továbbra is kiemelt célnak tartja a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatását.
A jelölt szerint a választott regionális önkormányzatok szintje a decentralizáció valódi terepe lesz, a döntések  közelebb kerülnek az állampolgárokhoz. Utalt arra is, hogy az elképzelések szerint a közigazgatási hivatalok vennék át a megyéktől az államigazgatási  feladatokat, ezzel jelentősen csökkenne a dekoncentrált intézmények száma.

Mi lesz, ha nem lesz iparűzési adó,
hogyan alakul a megyei jogú városok sorsa?

Erre az ellenzéki képviselői kérdésre, - ha 2008 után megszűnik az iparűzési adó -, azt válaszolta: ezt ma még nem tudja, de véleménye szerint  a forrásokat  pótolni kell.   A megszűnő megyei önkormányzatok feladatainak csak egy részét vennék át a választott regionális régiók, a többi feladat a kistérségekhez, illetve a megyei jogú városokhoz kerülne. A miniszterjelölt itt megjegyezte, hogy miután a "megyei jog" cím értelmetlenné válik a megyék megszüntetésével, így a  "nagyvárosi" elnevezést kapnák az említett, megkülönböztetett joggal felruházott önkormányzatok.

Legyenek a kátyúk egy helyen

Ellenzéki kérdésre válaszolva Lamperth Mónika Budapest jövőbeli közigazgatási szerepéről szólva leszögezte: továbbra is választott kerületi önkormányzatokra van szükség, de mint mondta, "kell egy új munkamegosztás". Példaként említette, hogy  valamennyi budapesti közút a fővárosi önkormányzat kezelésébe kerülhetne, hogy ne legyen "fővárosi kátyú és kerületi kátyú". Az elképzelés szerint ugyanakkor a parkok, zöldterületek, néhány kivétellel, mint például a Margitsziget, a kerületekhez tartozhatnának.
Ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva megerősítette, hogy a minisztérium 500 millió forint értékben pályázatot írt ki Szúnyogtérítés címén.

Forrás: ÖNkorNET.hu. Fotó: Csy-kó

Új kormány, új parlament, új gazdasági program

Vége a szociális romanticizmusnak!

Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, majd június 9-én a második Gyurcsány-kormány. A kormányfő és a miniszterek letették a hivatali esküt az Országgyűlésben. A képviselők 206 igen szavazattal 159 ellenében fogadták el a kormányprogramot, és egyidejűleg Gyurcsány Ferencet megválasztották kormányfőnek. Beszédében a miniszterelnök együttműködésre szólított fel, és ismét kezdeményezte: az öt párt vezetője tárgyaljon a kétharmados törvények módosításáról, köztük az önkormányzati törvényről. A kormányprogram vitájában azonban az ellenzék hiányolta a dokumentumból a konkrétumokat. Júniusban aztán mindenki megismerhette a megszorítások első csomagját. A spórolás és fejlesztés programját hirdette meg Gyurcsány Ferenc parlamenti bevezetőjében. A miniszterelnök-jelölt évi ezermilliárd forintos fejlesztési forrást ígért, valamint azt, hogy az állam a következő években ugyanennyi pénzzel költ majd kevesebbet. Ehhez a közigazgatási rendszer teljes átalakítására éppúgy szükség lesz, mint egészségügyi reformra, vagy az adórendszer módosítására. A kormányfő bejelentette: idén nyolc százalék lesz a költségvetés hiánya.

Haladás vagy maradás
A reformok azt jelentik, hogy Magyarország képes változni a világgal - ez a gondolat volt a vezérfonala a kormányfő-jelölt beszédének a kormányprogram vitájában, amelyet Új Magyarország - szabadság és szolidaritás címmel nyújtottak be. "Meg kell mozdítani az országot! (...) Haladás vagy maradás. Igen, ez a kérdés" - vázolta a helyzetet Gyurcsány Ferenc. A politikus felidézte, hogy a rendszerváltozás éveiben a viszonyítási pont Magyarország számára a szabad és demokratikus világ volt, a fejlett Nyugat. Ehhez képest próbáltuk berendezni az új Magyarországot. 2006-ra szerinte ez a viszonyítási pont megváltozott. Magyarország egyre inkább a közélet, a politika belső megosztottságára reflektáló és belül pörlekedő világgá vált. "A világ pedig megy és verseng, nem egy esetben valóban a mi rovásunkra is kívánja érvényesíteni saját akaratát. Csak azt tudom ajánlani Magyarországnak, hogy merjen változtatni és visszatérni a rendszerváltás nemes hagyományához. Nem lehet más nemzeti cél, mint az igazi patriótapolitika. Vagyis az, hogy a globális versengésben a legjobbak közé akarjunk tartozni." - vélekedett a kormányfő. Kiemelte: programjának célja, hogy az országban jó minőségű munkahelyek, modern ipar és szolgáltatások jöjjenek létre, felszámolják a gyermekszegénységet.
További célként fogalmazta meg új tudásközpontok létrehozását, új utak és vasutak építését, térség- és kistérségfejlesztő programok elindítását, a mezőgazdaság átalakítását, az egészségügyi reformot, illetve a környezetszennyezés felszámolását.

Történelmi esély

Gyurcsány Ferenc történelminek nevezte a pillanatot, mondván, 2007-től évente közforrásból átlagosan 1000 milliárd forintot tudunk beruházásokra költeni. "Minden magyar állampolgárra százezer forintnyi befektetés fog jutni európai és nemzeti közforrásból. Ezt ki fogja egészíteni egy ugyanekkora, magántőkéből, hazai és külföldi tőkéből származó forrás. Ez a fejlesztési forrástömeg meghaladja a XIX-XX. század fordulója nagy, a gazdaság és társadalom átalakítását finanszírozó programjainak volumenét. Ez nagyobb, mint az elmúlt másfél évtizedben Magyarországra jött magán működő tőke." - mondta a politikus.

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a program sikere érdekében rendbe kell hozni a költségvetést, csökkenteni kell az államapparátus létszámát, és átláthatóbbá kell tenni a pártfinanszírozást. Több felelősség, kevesebb privilégium - igen, magunkon kell kezdeni - jelentette ki a kormányfő. Céljuk a kisebb a parlament, az egyfordulós választás, kevesebb önkormányzati képviselő és a vegyes választási rendszer. "Fogjuk vissza a tiszteletdíjakat, legyen ellenőrzött a költségtérítés, legyenek erősek az önkormányzatok, de működjenek együtt, tartsanak fenn közös intézményeket, tartsanak fenn közös igazgatást. Az állam egyre inkább vigye közelebb funkcióját az emberekhez, regionalizálja funkciójának sokaságát, közlekedéstől egy sor más funkcióig. Szervezzük meg regionálisan életünket!" - hívott fel Gyurcsány Ferenc. Biztatónak nevezte, hogy az önkormányzati szövetségek közül hétből hat vezetője aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben támogatják a regionalizációt. Álláspontjuk szerint 2009-ben lehetnének az első regionális önkormányzati választások.
Gyurcsány újabb ötpárti egyeztetést kezdeményezett a kétharmados törvényekről. "Arra hívom mind az öt parlamenti párt képviselőit, hogy a közigazgatás, önkormányzati világ, az államigazgatás átalakításában fontos kétharmados ügyekben vasárnap délután, az első kormányülés előtt új tárgyalásokat folytassunk" - mondta.

Nyolc százalék lesz
a költségvetési hiány

Idén nyolc százalék lesz a költségvetés hiánya - jelentette be a program vitájában Gyurcsány Ferenc. A magyar gazdaság egyensúlyi problémáiért a felelősséget az Orbán- és a Medgyessy-kormányra hárította. "2001-ben elindul a köztisztviselők 50 százalékos béremelése, majd ugyanakkor elindul az a lakástámogatási rendszer, amely mára a 2002-esnek a négyszeresét jelenti költségvetésben - az akkori 60 milliárd helyett mostanra 240 milliárdot -; mi kétségtelen módon folytattuk ezt a gyakorlatot 2002 után." - idézte fel Gyurcsány Ferenc. Majd közölte: egyszer s mindenkorra véget kell vetni a szociális romanticizmus korszakának, s el kell kezdeni a reformokat.
"Nem azért kell államreformot csinálni, mert az új szociálliberális kormány vagy annak miniszterelnöke túlmozgásos, hanem azért, mert ha ezt nem tesszük meg, négy év múlva újra nyolc százalék lesz a hiány, meg újra nyolc százalék lesz a hiány, meg újra nyolc százalék lesz a hiány. A nyolc százalékos hiányt pedig (...) hitelből finanszírozzuk" - indokolta az államreform szükségességét a kormányfő. 
Épp ezért be kell avatkozni az állami rendszerek működésébe. Egyebek között igazságossá kell tenni az árképzést a gáz- és a villamosenergia-árak tekintetében, s úgy kell megváltoztatni az adórendszert, hogy a közteherviselés mindenkire egyaránt érvényes legyen.
"Képtelenség azt gondolni, hogy Magyarország minden határon túl dacolhat a nemzetközi olajárak változásával. Az alapvető társadalmi igazságossági szempontokkal ellenkezik az, hogy nem szociális rendszerben támogatjuk azt, aki arra rászorul, hanem ártámogatáson keresztül a legtöbbet azoknak adjuk, akik ezzel egyébként uszodát fűtenek. Az adórendszerben pedig elsősorban olyan átalakítást kell indítványozni, amelyben azokat is be tudjuk vonni az adóteher viselése alá, akik ettől eddig valahogyan távol tartották magukat." -  mondta a miniszterelnök-jelölt.
Expozéjában kitért a Fidesz elnökének felkérésére készített Fehér könyvre, amelyet az ellenzéki párt kérésére három közgazdász készített az ország - szerintük valóságos - gazdasági állapotáról. Gyurcsány ezzel kapcsolatban azt mondta: okos hozzájárulás ahhoz, hogy tisztán lássunk. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Fidesz korábbi kritikáihoz képest egészen mérsékelt az elemzés.

SZDSZ:
elszállt kampányígéretek

A kormánypárti képviselőcsoportok természetesen teljes mellszélességgel a program mögé álltak. Még akkor is, ha a szabaddemokraták választási kampányban hirdetett főbb ígéreteit nem tartalmazza a dokumentum. Sem egykulcsos adó, sem adócsökkentés, avagy több biztosítós egészségügy sem lesz a közeljövőben.  Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és egyben frakcióvezetője támogatásukat úgy indokolta: ők hajlandóak szembenézni a költségvetés helyzetével, és vállalják annak rendezését. Vállalják, hogy az egészségügyben érdemi változásokat hajtanak végre, vállalják a közigazgatás és az önkormányzati igazgatás érdemi átalakítását, s az előző ciklusban megkezdett oktatási reform és a privatizáció folytatását.

A frakcióvezető bírálta a fideszesek reformokkal kapcsolatos magatartását. "Önök beszélnek arról, hogy kisebb parlament meg kevesebb önkormányzati képviselő, amikor egy éve akadályozzák mindezen törvények elfogadását? Pedig, amikor én a folyosón beszélgetek szakpolitikusokkal, akkor azt hallom vagy azt látom, hogy az önkormányzati rendszert illető változtatásokban, például abban, hogy erősítsük a kistérségeket, hogy erősítsük a régiókat, egyetértünk, még a megyék megszüntetését illetően is. Én már most lefogadom, hogy önök olyan javaslatokat fognak támogatni, amelyek létrehozzák a választott régiót, és meghagyják az önkormányzati megyét is, hadd legyen még több politikus. (.) Ez a fajta együttműködés és ez a fajta alkotó ellenzékiség nekünk nem kell." - jelentette ki a politikus. Orbán Viktorhoz fordulva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP nem feltétlenül a kormányzati teljesítményével és nem feltétlenül a választási programjával nyerte meg a választásokat. "Hanem azzal, hogy amit mondott, az hihetőbb volt, mint amit a Fidesz mondott, és egyébként pedig nem keltett félelmet az emberekben, mint ahogy azt a Fidesz tette." - mondta.

Új esélyek lent és középen

A szocialisták régi-új frakcióvezetője, Lendvai Ildikó azt hangsúlyozta, hogy a program új esélyeket ad "lent és középen". Ellenben szerinte megnyirbálja a kiváltságokat "fent", valamint ésszerű megoldást kínál a "kis magyar abszurdok" felszámolására, például az egészségügyben vagy az önkormányzati rendszerben.

"Sokáig pluszpénzzel lehetett betömni a rendszerek lyukait, de ez többé nem áll rendelkezésre. Egy súlyosan motorhibás autóba hiába töltögetem a benzint, az nem fog többé száguldozni az utakon. Végül rá kell szánnunk magunkat a generáljavításra." - érzékeltette az ország állapotát a frakcióvezető. Mindig irigyeltem a hollandokat egy nagyon öntudatos közmondásukért - tette hozzá. "A világot az Úristen teremtette, de Hollandiát a hollandok. A mondás nyilván azért születhetett, mert a hollandoknak szülőföldjük minden darabjáért valóban naponta meg kellett küzdeni a tengerrel. Most mi is hasonló lecke előtt állunk: megteremthetjük magunknak mi magunk az új Magyarországot. Ez a kormányprogram, mint minden ambiciózus kormány programja, ennek az új Magyarországnak a tervrajza."
A miniszterelnök egyik megállapításához pedig hozzáfűzte: "ha ez volt a szociális romanticizmus korszaka, akkor most szembenézve a világ és a költségvetés kihívásaival, a kritikai realizmus korszaka következik. Ám nyilván ez sem lehet szociális érzék híján."

"A hintában is lobog a hajunk"

Hintaprogramnak nevezte kormányprogramot, és annak visszavonását kérte Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A KDNP frakciószövetség elnökével egyetértésben azt javasolta, hogy foglalják bele a népesedés, a társadalmi felemelkedés, a munkaügy és a mezőgazdaság szempontjait, és így feljavítva hozzák vissza a Ház elé. Abban minden ellenzéki szónok egyetértett, hogy a benyújtott anyag köszönőviszonyban sincs a koalíciós pártok választási programjaival vagy a kampányban elhangzott ígéretekkel.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban Horn Gyula, volt MSZP elnök egyik megállapítását idézte. Eszerint: a kormányprogramok a fejlett demokráciákban mindenütt a győztes párt, pártok választási programjaira épülnek. A választások előtt tett ígéreteket fogalmazzák feladattá, megjelölve az eszközöket, a forrásokat, a végrehajtásért felelős intézményeket, gyakran még az előrehaladás időrendjét is. "Ha ezeket az elvárásokat ma számon kérnénk a benyújtott kormányprogramon, akkor akár be is rekeszthetnénk ezt a vitát. A benyújtott kormányprogram ugyanis éles ellentétben áll a választási ígéretekkel. Nem jelöl meg eszközöket, nem jelöl meg forrásokat, nem jelöl meg végrehajtásért felelős intézményeket, az előrehaladás időrendjét pedig már eszünkbe sem jut szóba hozni." - vélte a Fidesz elnöke.

A program szerinte csak szégyenlősen "vallja be", hogy megszorítások következnek. Ezt a megelőző hónapokban végig önérzetesen, mintha becsületükben sértettük volna meg önöket, egyfolytában tagadták. A kormányprogramból kitűnik: önök adóemelésekre készülnek - állapította meg az ellenzéki képviselő, majd idézte az MSZP ide vonatkozó választási programrészét: "2006-ban megkezdődnek az emberek és a vállalkozások adóterheinek csökkentései". És fizetős lesz az egészségügy és az oktatás is, bár ezt váltig tagadták, sőt butának és igaztalannak minősítettek bennünket, amikor ezt a lehetőséget megemlítettük -  tette hozzá Orbán. A kormány politikáját a '80-as évekbeli szocialista gyakorlathoz hasonlította, amikor megszorítások és osztogatás váltogatta egymást.

"A kormány megszorításokkal beszedi a pénzt, aztán kiadja, elsősorban segélyek és támogatások formájában. 1994 és 1998 között is ismertük ezt a politikát. A hintapolitika lényege az, hogy amikor előreleng, akkor mindenkit meg kell győzni arról, hogy nagy a jólét. Amikor pedig hátraleng a hinta, akkor arról kell mindenkit meggyőzni, hogy a reform kell; nagy bajt okozott a világgazdaság, az ellenzék vagy éppen a krampusz. A lényeg, hogy önöknek sikerüljön fenntartani a fejlődés látszatát, és meg kell vallanom, hogy önök ebben nem is sikertelenek. Elvégre a hintában éppúgy tud lobogni a hajunk, mint futás közben." - mondta.
Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a "fogyókúrát" reformnak próbálják beállítani. Továbbá felelőssé tette a kormányt azért, mert baloldali elődei úgy vettek föl hiteleket, hogy "nyakig eladósították Magyarországot, oly mértékben, hogy mindenki, egy most születő csecsemő is 1,4 millió forint adósággal születik".
Orbán Viktor cáfolta azt a baloldalon hangoztatott állítást, miszerint eddig nem adatott volna meg egyetlen politikai erő számára sem, hogy korrigálja a rendszerváltás tárgyalásai során a politikai, a közigazgatási és a jogrendszerben ottmaradt, teljesítményüket fékező fékeket. Véleménye szerint 1994 és '98 között, ugyanebben a koalíciós összetételben, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek lett volna lehetősége erre, hiszen kétharmados többségük volt. Így fogadták el, saját szájuk íze szerint azt az önkormányzati választási törvényt, amelyet most meg akarnak változtatni.
A Fidesz elnöke hosszan sorolta, mit kellene tenni a helyzet javításáért. Első helyre a tragikus népesedési helyzetet sorolta, s ennek kapcsán óvott a bevándorlóktól. "Magyarország tragikus demográfiai helyzetben van. 25 éve csökken a lélekszám, 650 ezerrel vagyunk kevesebben, mint 25 éve, annak ellenére, hogy 180 ezerrel több a bevándorlás révén nyert, mint a bennünket elhagyók révén elvesztett tömeg. Előzzük meg a tömeges bevándorlást és a tömeges betelepülést!" - mondta.
Ennek egyik módja, a családok, a gyermekvállalás kiemelt támogatása. "Magyarországon ma a gyermekvállalás a legnagyobb szegénységi kockázat. Az adórendszerünk családellenes. A munkaerőpiac családellenes. Ezen változtatni kell!" - jelentette ki. A második helyre a felemelkedés lehetőségének kérdését állította. Itt a tervezett tandíjrendszer ellen szólt, amely állítása szerint "rácsapja a szegény gyermekekre az ajtót". Harmadrészben azt kérte, hogy a kormány súlyának megfelelően kezelje programjában a munka ügyét. Száz emberből ugyanis 38-an dolgoznak. A regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan nő, s rövidesen eléri a 8 százalékot.
"Javaslom, hogy a kormány foglalkozzon a programban azzal is, hogy Magyarországon nem egy gazdaság van, hanem kettő: egy sikeres külföldi és egy túlélésért küzdő hazai. Ne áltassuk magunkat: a jövedelem tekintélyes része, a növekedés nagy része a külföldiek által uralt szektorokban jön létre, a magyarok ebből alig részesednek. Ez magyarázza, hogy miért nem érzik az emberek Magyarországon az egyébként statisztikailag korrekten, valóban létező gazdasági növekedést." - állapította meg az ellenzék vezére. Összességében azt mondta, nem javasolják az állami szerepvállalás kiterjesztését. Ezzel szemben ők adó- és járulékcsökkentést hajtanának végre, amellyel kilábalhatna a magyar gazdaság a mai nehéz helyzetből.

KDNP: új Bokros-csomag

A kereszténydemokraták a kormányprogram szövegéből azt a következtetést vonták le, hogy a kormány új Bokros-csomagokat készít elő. Semjén Zsolt frakcióvezető is megállapította, hogy az MSZP és az SZDSZ választási programjának és a benyújtott kormányprogramnak nincs köze egymáshoz. Élesen bírálta a hatalmon lévőket, amiért megítélésük szerint nem a nemzeti érdekek képviseletét látják el.
"A miniszterelnök úr az üzleti életből jött, munkatársainak egy nagy része szintén az üzleti életből jött. S ami ebből kirajzolódik, az valójában nem egy kormányzati struktúra, hanem sokkal inkább egy holding felépítése, ahol a miniszterelnök áll a holding élén, a minisztériumok megfelelnek a cég vállalatainak, a miniszterek az ügyvezető igazgatók. Megvan a fejlesztési igazgató, a stratégiai igazgató - ha jól értem, ez Draskovics úr -, és az egész nem egy kormányzati struktúrát mutat, hanem egy holding felépítését. Jó-e Magyarországnak az, ha egy holding vezeti ezt az országot? Mert van egy döntő különbség egy holding és egy kormány között: az, hogy a holding a részvényesek, a befektetők érdekeit képviseli, a kormánynak pedig az ország érdekeit kell képviselnie." - fejtegette Semjén Zsolt.  A politikus elutasította, hogy az elmúlt rossz kormányzás terheit az emberek viseljék. Mivel megítélésük szerint az elmúlt ciklus nyertesei a bankok és a multinacionális cégek, ezért kezdeményezte, hogy a miniszterelnök kezdjen tárgyalásokat velük a terhek arányos részének átvállalásáról. 
Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy vélte, hogy a képviselők egy biankóra szavaznak, amikor a kormányprogramra adják voksukat. Mint mondta, a kormány úgy akarja elfogadtatni ezt a programot, hogy a konkrét tartalom csak később jön. A párt nevében, ezért a politikus azt javasolta, hogy az Országgyűlés módosítsa az alkotmányt és a házszabályt. Így deklarálják, hogy a jövőben a kormányok csak úgy terjeszthessenek be kormányprogramot, hogy abban évenkénti bontásban, így az első alkalommal fél évre, majd évenként megadják a várható intézkedéseket és azoknak dátumát.

Markáns regionális rendszert!

A vita általános részében az önkormányzati és a közigazgatási rendszer átalakítása csak vezérszavakban bukkant fel. Pécs szocialista polgármestere, Toller László volt az, aki részletesebben szólt a témáról, felvázolva, a kormányon lévő pártok hogyan is képzelik el az átalakítást.
"Az önkormányzatok feladatrendszerét három területen kívánjuk áttekinteni.

Az önkormányzatok településgazdai szerepkörét mindenképp megtartjuk és támogatjuk; az igazgatási feladatok ellátásában jelentős változásokat szeretnénk elérni, ezen belül is a jegyzői hatáskörök, illetve a jegyzőségek alakításának feltételeit szigorítani kívánnánk - 1000 fő alatt ne legyenek jegyzőségek -, és a másik ilyen terület feltétlenül az, hogy az intézményrendszer egészséges, optimális integrációját kérjük támogatni." - mondta a képviselő.

Nagyon fontosnak nevezte az önkormányzatiság területén a megyei szint, középszint megfogalmazását. Ezzel kapcsolatban leszögezte: markáns regionális önkormányzati rendszert szeretnének létrehozni, tiszta listás választással. A regionális választásokat 2009-ben szeretnék megrendezni, és 2012-ig meghosszabbítanák a települési önkormányzatok mandátumát. Ennek célja - amelyre már több ciklus óta keresik a megoldást -, hogy az önkormányzati és az országgyűlési választási ciklusokat szét lehessen választani.
A reform annyit is jelentene, hogy nem a gyenge megyéket tartanánk fenn, és nem gyenge régiót hoznánk létre a gyenge megyék helyett: egy markáns, kormányzati feladatokat is ellátó és a korábbi megyei feladatokat is ellátó erős régiót képzelünk el 2009-től Magyarországon -  tette hozzá. Ehhez azonban, mivel kétharmados törvények módosításáról van szó, elengedhetetlen az ellenzék támogatása.

Új fejlesztéspolitikai törvény és intézmények
Államreform Bizottságot és Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget hozott létre a kormány. Az előbbi a kabinet javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő szerve lesz, míg az utóbbi a kormányzat és a központi közigazgatási szervek fejlesztéseit hangolja össze, elkészíti a nemzeti fejlesztési terveket, és foglalkozik az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokkal.  A bizottság elnöke a kormányfő, operatív vezetője - két évre - Draskovics Tibor lett. Tagjai a miniszterelnököt helyettesítő miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelős államtitkára, valamint a miniszterelnök által felkért személyek lesznek. 
Az ügynökség élére, szintén két évre, Bajnai Gordon került. Az ő feladta az is, hogy augusztus végéig új fejlesztéspolitikai törvényjavaslatot dolgozzanak ki