A kormány július 5-ei ülésén döntött arról, hogy megkezdik a helyközi személyszállítás átalakítását a szolgáltatások összehangolása, a minőségi szolgáltatások, elérése, a párhuzamosság megszüntetése érdekében. Tudatosan beszélünk helyközi személyszállításról, tömegközlekedésről és nem MÁV-ról, vagy Volánról külön-külön - hangsúlyozta a kormány ülését követő tájékoztatón Kóka János. A miniszter a helyközi közlekedésben kitűzött célokat ismertette. Ezek: az európai szinten is működőképes, korszerű, magas színvonalú vasúti közlekedés megteremtése, a közúti forgalom terheltségének csökkentése, a párhuzamos közlekedési módok elkerülése valamint a helyi sajátosságok figyelembe vétele és a díjpolitikai elvek összehangolása. A párhuzamosság megszüntetésének lényege: a "vasút és autóbusz" helyett "vasút vagy autóbusz".

Összhang a menetrendek között

Az átalakítás során összehangolják a Volán- és a MÁV-járatok menetrendjeit és tarifarendszerét. A közlekedéspolitika összhangjának érdekében a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja majd a Volán vagyonkezelési jogát.  A két közlekedési társaság járatainak összehangolása 2006 második felében kezdődik meg a nyugat-magyarországi és a dél-alföldi régióban. Jövőre júliusig további két régióban, az év második felében pedig a fennmaradó három régióban történik meg az összehangolás. Ezt követően kezdődhet a Volán-társaságok értékesítése - mondta Kóka János.  A miniszter közölte: szeptember 30-a után megindulhat annak a tanulmánynak a társadalmi vitája, amely a vasúti fejlesztés- és díjpolitikával, a regionális szervezéssel, a társadalmi felelősséggel, valamint az általános közlekedéspolitikai elvekkel foglalkozik.
"Most a vasúti fejlesztések időszaka következik" - mondta a miniszter, hozzá-téve, hogy az előzetes számítások szerint évente mintegy 50- 80 milliárd forint beruházási, fejlesztési pénz jut az európai uniós források felhasználásával erre a célra. 
A miniszter közölte: az egységes vagyongazdálkodási koncepció keretében kezelt ingatlanvagyonból értékesíteni szeretnék azokat az ingatlanokat, amelyek nem kapcsolódnak a MÁV kulcsüzletágaihoz. Az ebből származó bevételeket is a vasúttársaság tőkehelyzetének rendezésére fordítják.
Kóka János hangsúlyozta: a MÁV államilag garantált hiteleinek azon részét, amelyet a vasúttársaság nem tud visszafizetni, az állam átvállalja. "A Pénzügyminisztérium által előterjesztett és a kormány által korábban elfogadott konvergenciaprogram jövő évi, 2008-as és 2009-es célkitűzései számolnak azzal, hogy ez a 130- 150 milliárd forint állami kötelezettségvállalásként a költségvetésbe beépítésre kerül".

A tét: évi 40- 50 milliárd
forintos megtakarítás

A kormány döntött arról is, hogy megkezdik a helyközi személyszállítás átalakítását a minőségi szolgáltatások elérése érdekében.  Kóka János a reformlépéseknek nevezett átalakítást azzal indokolta, hogy az jobb minőségű, kiszámítható szolgáltatást eredményez, és 2007-től évente 40- 50 milliárd forintos megtakarítás is várható. A MÁV jelenleg mintegy évi 160 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek.  A vasúttársaság központi adminisztrációjában a létszámcsökkentés az idén 2500 alkalmazottat érint, a nem adminisztratív személyzet leépítéséről az adatok nem ismertek, erről előbb egyeztetnek a szakszervezetekkel. Ezek az elbocsátások elsősorban a megszüntetendő mellékvonalakkal lesznek összefüggésben. 

Holtvágányon

A kormány a tervek szerint még az idén megszünteti 28 vasúti mellékvonalon a személyszállítást, mivel az gazdaságtalan,  számítások szerint több mint évi 6 milliárd forint veszteséget okozott. Ezeken a vonalakon az utasok kevesebb, mint 2 százaléka utazik, hosszuk összesen 942 kilométer, a teljes pályahálózat 12,2 százaléka. Megszüntetésükkel, kilenc százalékkal csökken a MÁV vesztesége. A MÁV középtávú stratégiai tervében az szerepel, hogy a vasúttársaság idén nem lépheti túl a 80 milliárd forintos hiányt. Régóta téma, hogy további megtakarításokat a mellékvonalak felszámolásából remél az állam. Korábban azt is tervezték, hogy ezeket önkormányzati kezelésbe adnák, de a helyhatóságoknak nem volt pénzük a működtetésre.

Jövő évtől a magyar állam és a tömegközlekedési szolgáltatók közszolgáltatási szerződés keretében számolnak el egymással.  Kóka János hangsúlyozta, minden egyes mellékvonalon megvizsgálják az utasszámot, a költségeket, valamint ezek megoszlását, és ennek alapján kapnák a társaságok a fogyasztóiár-kiegészítést. 

Ellenvélemények, számháború

Megalapozatlan, egyoldalú és minden stratégiai célt nélkülöz a kormány MÁV-reformterve - állítja Nagy Vilmos (Ipoly Unió), Fleischer Tamás (Védegylet), Bödecs Barna (Levegő Munkacsoport) és Schulek Tibor független közlekedési szakértő. Véleményük szerint a kormánynak azon döntése, mely szerint a közeljövőben huszonnyolc vasúti mellékvonalat szüntetnének meg, nem oldja meg a vasúttársaság gondjait. Ezzel szemben jóvátehetetlen sebet ejt a MÁV vonalhálózatán, tovább rontja a vidékiek esélyegyenlőségét.
Az Ipoly Unió azt állítja, hogy a hazai vasúttársaság gazdálkodása, a költségek elszámolása, maga a belső elszámolási rendszer átláthatatlan, a 6,56 milliárd vélhetően egy generált szám. A Védegylet úgy számol, hogy a MÁV az adófizetőknek évente 160 milliárd forintjába kerül, tehát a huszonnyolc mellékvonalon visszanyerhető 6,56 milliárd forint csak négy százalékot tesz ki ott, ahol az utasok csaknem 2 százaléka utazik.
A Levegő Munkacsoport szerint a mellékvonalak megszüntetése nem alkalmas a MÁV finanszírozási problémáinak megoldására, hiszen a teljes pályahálózat 12,2 százalékán csak a veszteség 8,7 százaléka keletkezik, tehát arányaiban a többi vasútvonal veszteségesebb. Schulek Tibor felveti azt a kérdést is, hogy a mellékvonalak megszüntetése talán csökkentheti a MÁV veszteségeit, de a Volán-járatok sűrítése, új buszok vásárlása óriási összegeket emésztene fel. Az érv azért is megalapozatlannak tűnik, mert korábban maga a vasúti miniszteri biztos is azt nyilatkozta, hogy a mellékvonalak gazdálkodása eredményesebb a fővonalakénál.
A gazdasági és közlekedési tárca vezetőjének azt a véleményét, miszerint előfordul, hogy egy-egy mellékvonali vonaton annyira kevesen utaznak, hogy azokat a MÁV-nak jobban megérné taxival utaztatni, visszautasítják, véleményük szerint egyes valóban veszteséges, mellékvonalakon megérné kistérségi mikrobuszokat működtetni.
Karácsony Szilárdnak, a Vasutasok Szakszervezete alelnökének véleménye szerint a MÁV veszteségeit az okozza, hogy - mind a mai napig - nem kötött az állam a vasúttársasággal közszolgálati szerződést, vagyis a vasút teljesít, de nem kapja meg ennek az ellenértékét. 

-kó