Megérett az idő arra...

hogy választott regionális önkormányzatok legyenek....

"Úgy gondolom, hogy nagy a felelőssége az ellenzéknek, amikor nemet mond egy ilyen, már megérett és kidolgozott változtatásra..., de a reformfolyamat nem torpanhat meg, még akkor sem, ha az ellenzék nem támogatta a kétharmados törvények módosítását. Lassítani lehet a reformot, de megakadályozni nem tudják!"

"Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium egységes, integrált szervezetben fogja össze a területfejlesztési, az önkormányzati, a területrendezési, településfejlesztési, valamint az építésügyi feladatokat" -  ez volt a bevezető mondata azon a sajtótájékoztatón ahol bemutatta Szaló Péter szakállamtitkárt és munkatársait. Gratulálok! Összenőtt, ami összetartozik... úgy tűnik, most minden együtt van ahhoz, hogy a majd egy évtizedes terv megvalósuljon: elvileg, nemsokára létrejöhetnek a választott regionális önkormányzatok... Mi lesz az önkormányzati miniszter feladata? A minisztérium átalakításából mit vesznek észre leginkább az önkormányzatok, "önkormányzatbarátabb" időszak következik?

- Mindenképpen! Régi szakmai álmom, hogy az önkormányzat és a területfejlesztés együtt legyen. Korábban sok volt a párhuzamosság, ezeket megszüntetjük, mindig is azt vallottam, hogy az önkormányzatoknak a területfejlesztésben jelentős szerepük van. Az állam és az önkormányzatok közötti harmonikus együttműködés megteremtésének felelőssége nagyrészt a minisztériumnál van. A feladatsort folytatva: a sport, a turizmus és a katasztrófavédelem ugyancsak szorosan kapcsolódik az önkormányzatokhoz. Szeretném kihasználni azt az előnyt, ami a sajátos, komplex helyzetből adódik. Már csak azért is, mert ez biztosan kedvezően hat majd az önkormányzatokra is. Hogy csak egy példát mondjak: a 2012-es futball Európa-bajnokságra készülve, a turizmus és a sport területén úgy hangoljuk össze a feladatokat hogy, a sportsikereken túl a turizmus területén is jelentős eredményeket érjünk el.
Fontos a párbeszéd
- A szaktárca felel azért, hogy a II. Nemzeti fejlesztési terv a helyi szereplők bevonásával, a regionális sajátosságok figyelembevételével készüljön. A tárca koordinálja a régiók tervező munkáját. Hogyan képzelik a helyi szereplők bevonását? Fogytán az idő...!

- Utaltam rá, hogy a rend-szerben sok volt párhuzamosság, ezeket megszüntetjük. Korábban már minden régióban megalakultak a regionális tervezőhálózatok és a munkacsoportok. A településpolitikusok már a tervezés során nagyon széles társadalmi bázisra támaszkodtak, a munkába bevonták a kamarák, az egyetemek, a civil szervezetek, és a szakszervezetek képviselőit is. A régiók, a regionális tervek készítését komolyan vették...
A II. Nemzeti fejlesztési tervet - inkább úgy mondanám, hogy -, az Új Magyarország programot megelőzte az országos területfejlesztési koncepció. Ebben Magyarország hosszú távú területpolitikai célkitűzéseit fogadta el az Országgyűlés, amit eddig soha nem látott hatalmas méretű társadalmi egyeztetés előzött meg. Több mint kétezer önkormányzat, valamint vállalkozások, civil szervezetek, nyilvánítottak véleményt, az érdeklődők az interneten is megtalálhatták a dokumentumot.
Úgy gondolom, hogy a párbeszéd nagyon fontos. Talán a nyár nem a legalkalmasabb időpont erre, de mégis augusztusban széles körű társadalmi vitát tervezünk az Új Magyarország programról. Ez nélkülözhetetlen, még mielőtt a kormány a végleges döntést meghozná, illetve a tervet Brüsszelnek beterjesztené. A társadalmi vitában kulcsszerepet szánunk az önkormányzatoknak.

- Milyen módon, erről lehet már tudni valamit?

- A társadalmi vitát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálja. Amikor a téma kormányülésen szóba került, akkor azt javasoltam, hogy az önkormányzatok kapjanak kulcsszerepet, és ezt a javaslatot elfogadták.

- Milyen a feladatmegosztás a minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség között?

- A munkamegosztás nagyon világos. A mi feladatunk a területi tervezés, a felzárkóztatás és a kiegyenlítés célkitűzéseinek meghatározása, tehát mindaz, ami a kistérségekben és a régiókban zajlik. Fontos az ágazatok közötti összhang megteremtése - ez az én feladatom, az önkormányzati és területfejlesztési minisztérium felelőssége. Az ágazati tervezés országos, központi összehangolása, a regionális operatív programok és az ágazati programok összhangjának megteremtése a csúcson, az a Regionális Fejlesztési Ügynökség feladata, tehát ha úgy tetszik a területi tervezésben és a területi összhang megteremtésében van nagyobb felelőssége a területfejlesztési tárcának.

- Területfejlesztés: most, hogy ez a feladat is Önhöz tartozik, a közeljövőben könnyebb lesz a regionális és a kistérségi szintek kialakítása, a választott regionális önkormányzatok létrehozása? Az ellenzéki álláspont ismert, aligha változik...

- Megérett az idő arra, hogy választott regionális önkormányzatok legyenek. Az is mutatja ezt, hogy mind a hét önkormányzati érdekszövetség a régiókat, a választott regionális önkormányzatokat támogatta, hat érdekszövetség aláírta azt a nyilatkozatot, amely erről szólt, a Magyar Önkormányzati Szövetség nem írta alá, de a regionális önkormányzatokat ők is támogatták! Úgy gondolom, hogy nagy a felelőssége az ellenzéknek, amikor nemet mond egy ilyen, már megérett és kidolgozott változtatásra..., de a reformfolyamat nem torpanhat meg, még akkor sem, ha az ellenzék nem támogatta a kétharmados törvények módosítását. Lassítani lehet a reformot, de megakadályozni nem tudják!

Felelősségről, jövőről

- Azzal, hogy a választott regionális önkormányzatokra nemet mondott az ellenzék, a felelősség őket terheli?

- Hm, felelősség ...? Van, ami a kormányé van, ami az egész Országgyűlésé. Amire a jogalkotó azt mondta, hogy kétharmaddal kell szabályozni, abban az egész Országgyűlésé a felelősség. A kormánykoalíció pártjai elszántak abban, hogy ezt végigvisszük, kidolgozott törvényjavaslatokat terjesztettünk az Országgyűlés elé. Nem most kezdtük, hiszen az elmúlt években az IDEA-program-csoportban komoly munka folyt. Az ellenzék felelőssége, hogy ezt a - szerintem már megérett - lépést nem tudtuk megtenni, de a reformot nem tudják megállítani...

- Mégis, hogyan tovább?

- Már döntött a kormány az államigazgatás regionalizációjáról, a kistérségi szolgáltató központok kialakítása a kistérségi közigazgatási szolgáltatások magasabb színvonalát hivatott megteremteni - ebben is haladunk tovább. A regionális együttműködési intézményrendszer átalakításánál a regionális önkormányzati társulásokra, a regionális területfejlesztési tanácsok szerepének módosítására, illetve az egész területfejlesztési törvényre gondolunk. Új várospolitikát hirdettünk, Magyarország városi szerkezetén szeretnénk alakítani: a fejlesztési pólusok a megyei jogú városok, a közép és kisvárosok lesznek. Fejlesztésükre szeretnénk fókuszálni, mert ez húzza magával a vidéket is. Tehát, van dolgunk elég, értelmes lépésekkel haladunk előre...

- Ebből mit tapasztalhatnak az önkormányzatok, marad a "szigorított" ösztönző rendszer?

- A továbbiakban is közös feladatellátásra ösztönözzük a kistérségi és regionális társulásokat, részben anyagi eszközökkel, részben a közjogi szerződések jogintézményének fejlesztésével. Alkalmazni kell a negatív ösztönzést is: adott esetben a nem társult település nem kapja meg az eddigi normatíva egészét, hanem csak kevesebbet. A differenciált rendszer képes lesz kiküszöbölni az eltérő gazdasági, földrajzi, természeti adottságokból eredő különbségeket.
Átalakítjuk a területfejlesztés középszintű intézményrendszerét is, erősítve ezzel a kistérségi és a regionális szinteket. A kistérségi szint erősítését szolgálhatja a teljes körű képviseletének biztosítása a regionális fejlesztési tanácsokban, és a kistérségi tanácsadó hálózatok integrációja is. A területfejlesztéshez még egy gondolat! A regionális fejlesztési tanácsok erősítését szolgálja, hogy az Új Magyarország programban hat önálló regionális operatív program lesz, így érdemi döntés-előkészítő szerephez jutnak a régiók, ez a régiók erősítését jelenti.

- A regionális fejlesztési tanácsok összetételében várható változás? Hogyan alakul a delegálási rendszer? 

- Őszre előkészítjük a területfejlesztési törvény módosítását. Október végéig kaptunk határidőt arra, hogy Bajnai Gordon kormánybiztos úrral közösen, a komplex intézményrendszer működését áttekintésük és javaslatot tegyünk a kormánynak a változtatásokra. Ebben szerepel a területfejlesztési törvény módosítása is, addig nem tervezünk változást...

- Lehet már tudni valamit erről a javaslatról?
- Most dolgozunk rajta, még korai lenne a részletekről beszélni.

Panelprogramról,
szociális bérlakásokról

- Akkor nézzük a lakásügyet! Nem könnyű, mindenki érti, mindenkit érint, nehéz ebben jót, jól lépni.  Az elmúlt évtizedekben a lakásgazdálkodás háttérbe szorult. Azzal, hogy ez a terület is a minisztériumhoz került - a korábbiakhoz képest - mi a kormányzat szándéka: új célok, új szemlélet, új feladat? Terveznek-e változtatást a panelprogramban, a szociális bérlakás program hogyan alakul? Ebbe a feladatkörbe belefér-e a fiatalokat érintő, első lakáshoz jutás koncepciójának felülvizsgálata? Az önkormányzatoknak milyen szerepet szánnak?

- Mondok néhány adatot! 2004-ben az új lakások száma 43 913 volt, 2005-ben 41 084. Az állami lakáscélú támogatás az ezredforduló óta 2,5-szeresére nőtt. Tehát 2001-ben 102 milliárd forint volt, 2005-ben több mint 232 milliárd forintot tett ki a lakástámogatásra fordított költségvetési pénz. Ez azt mutatja, hogy az állam jelentősen besegít az új lakások megszerzésénél. 2002 óta azok a változások, változtatások, amiket bevezettünk,  igazságosságosabbá tették a rendszert, a rászorultság elvének jobb érvényesülését célozták. Azt azért nem lehet tagadni, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett lakástámogatási rendszer lehetővé tette, hogy akinek sok pénze volt, az állami támogatáshoz juthatott, aki csak azért vette igénybe, mert gazdagodni akart, az megtehette. Tehát nem oda jutott a támogatás, ahova kellett volna!
Az, hogy az új kormányzati struktúrában a lakásügy, a településfejlesztés és építésügy, és az önkormányzatok egy minisztérium irányítása alá kerültek, azt jelenti, hogy jobb koordinációt lehet véghezvinni ezen a területen. Én az önkormányzatoknak kulcsszerepet szánok, hiszen az önkormányzatok ezer szállal kötődnek a lakásügyhöz, kezelik az önkormányzati lakásállományt, meghozzák a területükön érvényes lakásügyi szabályokat, kezelik a helyi támogatásokat. Résztvevői a panelprogramnak, amit nagyon fontosnak tartok. Jövőre és utána is folytatni akarjuk a panelfelújítást. Az a szándékunk, hogy az európai uniós forrásokat is bevonjuk ebbe a panelfelújítási rendszerbe, az uniós források bevonása lehetővé teszi, azt is, hogy a hagyományos szerkezetű épületek felújítását is támogassuk.
A bérlakásállomány arányának a növelését fontosnak tartom, akár magán-, önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő, használt, átalakított vagy újonnan épített bérlakásokról van szó, segítik a lakás mobilitást, és ezzel együtt a munkaerő mobilitást és a szociálisan rászorultak lakhatását is. Tehát ezzel foglalkozni kell, azt gondolom, hogy - a 2005 decemberében elfogadott -, a Magyar Fejlesztési Banknál megindított hitelprogram, amelynek keretében az önkormányzatok 25 évre vehetnek fel alacsony kamatozású hitelt bérlakás-állományuk növelésére, ez egy lehetőség az önkormányzatok számára.  Szerintem a bérlakásállomány növelésében együtt kell, működnie az államnak, az önkormányzatoknak és a befektetőknek, mégpedig úgy, hogy az állam első számú feladata a lakbér-támogatási rendszer kialakítása. Tehát nem önmagában a lakás megépítését, hanem a lakhatás támogatását kellene megvalósítani.

- Az építésügyet bemutatva Ön azt mondta, hogy a főosztály egyik legfontosabb feladata az építésügyi és az építés-felügyeleti hatósági tevékenység színvonalának emelése, a feketemunka visszaszorítása, az ügyfélbarát ügyintézés feltételrendszerének megteremtése. Lényegesnek tartja, hogy az építésügyi igazgatás korrupciótól mentes terület legyen. Fontos célok, de hogyan? Ebben milyen szerep jut az önkormányzatoknak?

- Az építésügyi hatósági eljárások szabályainak a változtatását  és az építésfelügyelet hatósági tevékenységének megerősítését célozzuk, ez önmagában is hozzájárul ezeknek a céloknak a megvalósításához. Ez államigazgatási feladat, nem önkormányzati! Tehát, nem az önkormányzatokra akarom ezt terhelni, hanem az államigazgatás intézményrendszerén belül kell a feladatot elvégezni. De azt, hogy az önkormányzatok az épített környezet védelmére vonatkozó, saját feladatkörükben, saját szabályozásukkal segítsék ezt a területet, azt fontosnak tartom. Tehát a településrendezés, a településfejlesztés, a tervtanácsok működtetése, a települési főépítész közreműködése, ez mind-mind olyan része ennek a tevékenységnek, ami segítheti az említett célok megvalósítását, a települések ezeket a feladatokat társulás formájában is elláthatják, ezzel is növelhetik a szakmai színvonalát ennek a tevékenységnek.

Új ciklus, új szerep...

- Önkormányzati és területfejlesztési miniszterként ott volt a dunaújvárosi Hankook-i gyár alapkő-letételénél, erről a minisztérium portálján azt olvastam, hogy a projekthez szükséges építésügyi hatósági engedélyeket gyorsított eljárással adták meg. Önt idézem "az alapkő letételével most elindulhat a leglátványosabb rész, az építkezés. Ahogyan hazánk hírét viszi a gyárnak Európába - azt kérem -, a Hankook vigye Magyarország hírét Ázsiába!" Új ciklus, új szerep... ?

- Az önkormányzati mi-niszter egyben területfejlesztési miniszter is. Azt gondolom, hogy jó helye van a területfejlesztési miniszternek egy nagyberuházás alapkőletételénél.  A kormány az egységes célkitűzések mentén politizál. Az egységes célkitűzések között kiemelt szerepet kap a foglalkoztatás, és abban minden tárcának a saját eszközeivel részt kell venni.  Tehát én az egységes kormányra, a kormányzás egységes filozófiájára helyezem a hangsúlyt. Az állampolgárokat nem igazán érdekli egyébként, hogy a szolgáltatást melyik államigazgatási szervtől veszik igénybe, és hogy azt éppen melyik tárca irányítja, nem is tudják, nem is érdekli őket. Számukra az a fontos, hogy a dolgok jól menjenek. Hankookra visszatérve: az, hogy itt a hatósági eljárás és az engedélyezés flottul ment, az valóban a kiemelt figyelemnek is a következménye. Nekünk érdekünk, hogy a nagy beruházásoknál a hatósági munka rövidebb határidővel és gyorsabban folyjék. Ezért erre vonatkozóan jogi szabályozás is készült, külön eljárásirend szabályozza a nagyberuházásokat (az elsőfokú építési hatóság a megyei közigazgatási hivatal, és mi vagyunk a másodfok).  Ez azt jelenti, magasabb szintű az eljárás, persze, ez a többi hatóságra is igaz. Gyorsabb eljárást, gyorsabb menetrendet szeretnénk, mindenkinek érdeke, hogy több munkahely legyen. Hankook most, első menetben 1500 új munkahelyet jelent abban a térségben, és utána további fejlesztéseket is tervez. Ez azt jelenti, hogy több ezer embernek és családnak ad kenyeret, ami nagyon fontos.

- Mindezek ellenére a zöldek tiltakoztak, nem volt ínyükre ez a beruházás...

- Igen, de aztán elhalkul-
tak ....! Hankook vállalta, hogy már most bevezeti azokat az európai uniós szabványokat, amelyek csak 2010 után lennének kötelezőek, tehát minden környezetvédelmi feltételnek megfelelt, sőt bizonyos önkorlátozással a szigorúbb szabályokat is vállalta.
Ma mit csinálna másképp
- Tizenöt éves az ÖN-KOR-KÉP önkormányzati korszakkép. Az elmúlt másfél évtizedben igyekeztünk a folyóirat címének megfelelni, az "önkormányzati korszakokat" bemutatni. Visszapillantó rovatunkban március óta tizenöt évre visszamenőleg szemlézünk a parlamenti munkából, visszaidézzük azokat a pillanatokat, amelyek a települési önkormányzatok szempontjából sorsdöntők voltak vagy lehettek volna.
Arra kérem, hogy tekintsen vissza Ön is, és a több mint másfél évtizedből idézze fel azok a pillanatokat, amelyek Ön számára most is vállalhatók. Mi az, amit ma másként csinálna? Kérdem az országgyűlési képviselőt, a volt belügyminisztert, a Gyurcsány-kormány önkormányzati és területfejlesztési miniszterét...

- Minden olyan mondat, amit az Országgyűlésben, vagy másmilyen fórumon elmondtam - az önkormányzatokkal kapcsolatban - az elmúlt 16 évben, vállalható. Személyes szerencsém, hogy nagyszerű munkatársak segítették a munkámat, és mondhatom azt, hogy mindig az élén jártunk a progresszív változásoknak. Én 1992-ben, amikor még nem voltam országgyűlési képviselő, már vállaltam, az akkor szerveződő, alakuló baloldali önkormányzati közösségben, hogy teremtsünk erősebb középszintet, mert amit a '90-es önkormányzati törvény előírt, az gyenge. Igaz, hogy a '90-es évek közepéig, végéig a megyei önkormányzatok megerősítésére kerestük a megoldást, kutattuk a lehetőséget, de 2000 óta következetesen a választott regionális önkormányzatot látom megoldásnak, és ezt képviselem.
A kistelepülések problémáira találtuk ki a kistérséget. Ennek a kistérségi programnak az elindítójaként, kidolgozójaként, mondhatom azt, hogy ez valódi sikertörténet... ma már minden tárca ebben gondolkodik, azt gondolom, hogy ezt sikerült jól megtervezni, elindítani, kivitelezni, jól lehet, még sok feladat van ezen a területen, nekem személyes öröm is az, ahogy az ön-
kormányzati rendszer alakul...tehát, ha azt kérdezi, hogy van-e olyan, amit ma másként csinálnék, az önkormányzati területen nem tudok ilyet mondani. Lehet, hogy egy kicsit a ritmust máshogyan szabnám... azt hiszem, talán korábban kellett volna a decentralizációban nagyobbakat lépni, tehát találok ilyeneket, de én azt gondolom, hogy összességében ez vállalható.

- De ezredfordulóig, az erősebb középszinten a megyét értették...

- Ebben óriási vita volt...., óriási! Amikor '94-ben kormányon voltunk, még a megyét szerettem volna erősíteni, mert láttam, hogy hiányzik egy erős középszint, de, aztán ahogy haladtunk előre, ahogy az európai uniós csatlakozás lehetősége valósággá vált, akkor azt mondtam, hogy erős középszint kell, de a régióban! Mondhatom, hogy már nagyon hosszú ideje képviselem ezt az álláspontot, nem most alakítottam ki...

-Boross Péter a középszint megerősítését a megyékben látja, Ő a hagyományokon alapuló megyerendszernek adna stabilitást.  Mit gondol, a volt belügyminiszter ebben a kérdésben meggyőzhető?

- Nemcsak Boross Péter, de még sokan mások is ezt vallják..., de mégis  azt gondolom, hogy nem lehet az idő kerekét visszafordítani, Magyarország érdeke a regionalizmus erősítése...

Csiky Ildikó

Megkezdődött a második fejlesztési terv társadalmi vitája. A kormány augusztus 1-jén nyilvánosságra hozta a második nemzeti fejlesztési tervet. A dokumentum alapján 2007 és 2013 között összesen 8 ezer milliárd forint fejlesztési forrás érkezhet Magyarországra. A tervezet a forrás elosztásának fő elemeit tartalmazza. A program fokozott figyelmet szentel a foglalkoztatottság növelésének és a tartós, uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés biztosításának.
A rendelkezésre álló 8000 milliárd forint (melynek 15 százaléka a kötelező magyar önrész) egy része (1060 milliárd forint) vidékfejlesztésre jut és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezelésébe kerül. A fennmaradó 6940 milliárd forinthoz pedig a strukturális alapokból (2/3) és a Kohéziós Alapból (1/3) részesedik Magyarország. A fejlesztési tervvel kapcsolatban bárki megfogalmazhatja észrevételeit, és javaslatokat tehet a források felhasználására. A kormány 4500 szervezetet kért fel az egyeztetésre. Többségében olyan szervezetekről van szó, amelyek már a tervezés korábbi fázisában is részt vettek, vagy szoros kapcsolatot ápolnak a szakminisztériumokkal. Javaslatokat a valasz@meh.hu e-mal címre vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség címére (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) küldhetik szeptember 4-ig. Az Új Magyarország fejlesztési program letölthető (www.magyarorszag.hu).

KOR-KÉP - AZ MTA REGIONÁLIS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE

"A bölcsek köve nincs nálunk..."

Párbeszéd a regionális fejlesztésről és a területfejlesztés jövőjéről

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter találkozott a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományos Bizottságának kutatóival, a szakmai háttérbeszélgetés témája: a regionális fejlesztés és közigazgatás lehetőségei, a területfejlesztés jövője. 

"Magyar átok sújt bennünket  szomorúan jegyzem meg, az a fajta politikai többség, ami kellene a politikai döntéshez, ma még nem áll rendelkezésünkre... Végtelenül sajnálom, az ország javát nem szolgálónak, hanem rombolónak tekintem azt a magatartást, hogy igazából még csak érdemi konzultáció sem volt...  most azon kell törni a fejünket, hogy hogyan lehet egyszerűbb módon ... kevesebből kell megfőznünk ugyanazt..."                       Gyurcsány Ferenc

Rechnitzer János, az MTA Regionális Tudományos Bizottság elnöke szerint az Akadémiát az utóbbi időben nagyon sok bírálat érte, nem mondja, hogy nincs közöttük jogos kritika, de többségük nem az. A bizottság elnöke szerint az Akadémia nagyon fontos fórum, lehetőséget, mozgásteret biztosít a párbeszédre, a tudományos kommunikációra.  Véleménye szerint a magyar modernizáció csak akkor lehet sikeres, ha az erre irányuló döntések szakmailag megalapozottak. - Egyet nem tudunk miniszterelnök úr! - mondta -  a bölcsek köve nincs nálunk, nem tudjuk, hogy  miként lehet az Országgyűlésben a félből kétharmadot csinálni, ezt a politikusoknak kell megoldani! Mi annyit tudunk tenni, hogy kutatási eredményeinket, tapasztalatainkat megosztjuk a szakma képviselőivel, hogy a modernizáció sikeres legyen, a többi a politika dolga - hangsúlyozta Rechnitzer János.
Gyurcsány Ferenc kijelentette: a szakmának azt részét, ami a körültekintő és megfontolt döntésekhez kell, azt megtanulták. Hangsúlyozta, a regionalizáció folytatásához átfogó változtatásokra van szükség, de hogy ehhez milyen típusú döntéseket kell meghozni, azt a tudományos élet képviselőitől várják. A modernizációhoz szakmapolitikai konszenzus kell, ehhez kér segítséget, véleménye szerint a politikusoknak csak az volna a dolguk, hogy támogassák azt. A miniszterelnök elmondta, hogy az a többség, amely ennek a szakmai konszenzusnak politikai döntéssé válásához kell, nem áll rendelkezésre. Az Országgyűlés nem támogatta a választott régiók létrehozásáról szóló kétharmados alkotmánymódosítási javaslatot.
"Magyar átok sújt bennünket  szomorúan jegyzem meg, az a fajta politikai többség, ami kellene a politikai döntéshez, ma még nem áll rendelkezésünkre... Végtelenül sajnálom, az ország javát nem szolgálónak, hanem rombolónak tekintem azt a magatartást, hogy igazából még csak érdemi konzultáció sem volt...  most azon kell törni a fejünket, hogy hogyan lehet egyszerűbb módon ... kevesebből kell megfőznünk ugyanazt..."
Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy nem akarják az alkotmányos jogokat megkerülni. Úgy vélte, az egyik legnagyobb kihívás az, hogy meg kell tudni mondani, miről szól a régió, ha Magyarország győzni akar a versenyben, akkor saját szolgálatába kell állítania a regionalizmust, a kistérségi együttműködést, a regionális fejlesztési igazgatást. A miniszterelnök véleménye szerint az államra a polgárok többsége szolgáltatóként tekint, polgári alázatosság helyett az öntudatos adófizető állampolgári magatartás az, ami befolyásolja a közigazgatást.  A polgár egyre kevesebbet szeretne tenni a szolgáltatásokért, ott helyben szeretné megkapni... a miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy nincs más út, mint a településközi és regionális együttműködés, és az ehhez igazodó átalakított igazgatás.

Területfejlesztés:
új tudomány született?

Nem egyedi elszigetelt fejlesztésekre van szükség, azzal is számolni kell, hogy ezeknek a forrásoknak az eldöntésében egyszerre kell szolgálni több funkciót. Területfejlesztés: új tudomány született? A területfejlesztés, nagyon fontos gazdaságpolitikát és társadalompolitikát jelent.

A befektető mi által dönti el, hogy
Magyarországra jön?

Sokkal fontosabb a befektető számára az, hogy mennyi idő alatt lehet engedélyt kapni, mennyire rugalmas a közszolgáltatás, mennyire képzettek a munkaerők, van-e fejlesztési koncepciója annak a térségnek és majd csak a hatodik, hetedik szempont lesz az, hogy két százalékkal több az adó - mondta a miniszterelnök.
Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta: a decentralizáció, a kistérségi és a regionális intézményrendszer, illetve a dereguláció, mint cél nem szűnt meg, csak a kormánynak más eszközt kell találnia, hogy elérje ezeket.
A miniszter fontos feladatnak nevezte a kistérségi társulások erősítését. A regionalizmusról szólva azt mondta, hogy három lehetőség van, és meg kell nézni, hogyan valósíthatók meg ezek. A három megoldás között említette az önkormányzatok regionális társulását, amely már működik a Dél-Dunántúlon, valamint a regionális területfejlesztési tanácsok átalakítását, illetve a közjogi, közszolgáltatási szerződések kidolgozását. Dr. Lamperth Mónika szerint azon is dolgozni kell, hogy új várospolitikát alakítsanak ki, a városhálózat fejlesztését egészen másképp képzelik el. Új szereplőkkel, új feladatot kap az IDEA-kutatócsoportja, a közigazgatás mellett a területfejlesztés is szerepel a feladatlistán.

Csiky Ildikó