Az ellenzék nem járult hozzá a kétharmados törvények módosításához

Régió vagy megye?

Régió vagy megye? Az önkormányzati reform központi kérdése, milyen szinten válasszunk képviselő-testületeket, kik döntsenek az unióból érkező eurómilliók sorsáról, s nem utolsó sorban a helyi fejlesztésekről. Július elején az MSZP-SZDSZ koalíció alkotmánymódosításában hiába javasolta a megyék választott régiókkal való felváltását, a Fidesz ezt nem szavazta meg. Inkább törvényjavaslatot nyújtottak be a 27 ezres megyei és fővárosi önkormányzati képviselői létszám felezéséről. A kormány képviselői úgy nyilatkoztak: az ellenzék támogatása nélkül is tovább viszik az önkormányzati reformot, feles törvényeken keresztül próbálják megteremteni a lehetőségét annak, hogy a régió az állam területi tagozódásának önálló szintjeként legyen elismerhető, és lehetővé váljon egyes önkormányzati feladatok esetében a kötelező társulási feladatellátás előírása. Alább a vitában elhangzott főbb érveket elevenítjük fel.

A politikusok több mint másfél évtizede nem tudnak dűlőre jutni arról, kinek adjanak pénzt, paripát, fegyvert - a 19 megyének, avagy a 7 régiónak. A pártok önkormányzati reformelképzelései nem mondhatók következetesnek.
Pedig 1998-ban már az Orbán-kormány programjában is megjelent a régiók mielőbbi létrehozásának gondolata. Sőt, ha egy kicsit korábbra, 1990-re tekintünk vissza, megállapíthatjuk, hogy a regionális szintet már az Antall-kormány létrehozta, amikor az országot nyolc területi egységre osztotta, s élükre köztársasági megbízottakat állított.
A rendszert 1994-ben épp a baloldal, a Horn-kormány törölte el, megerősítve a megyéket. A Fidesz vezette koalíció '98 után célul tűzte a regionális önkormányzatok létrehozását, de a tettekig nem jutott el. Már az akkori politikai közhangulat sem kedvezett a kétharmados törvények módosításának, ahogy a 2002 utáni sem. Pedig a parlament színfalai mögött az önkormányzati szakpolitikusok nagyjából azóta is egyetértenek a reform főbb lépéseiben. Ezek alapvető célja pedig, hogy ügyeinket minél színvonalasabban, egyszerűbben, hatékonyabban, átláthatóbban és olcsóbban intézzék.  A parlamenti vitából azonban kiderült: nem ilyen rohamléptekben, sokkal átgondoltabban szeretnék megtárgyalni az önkormányzati reform lépéseit.

A kormány javaslatát Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter indokolta az Országgyűlésben, amely szerintük az önkormányzati rendszer reformjára irányul, de megőrzi a jelenlegi szabályozás alapvető vonásait. Egyrészt alkotmányi szintre emelnék a régiót, mint önálló területszervezési egységet, és ezzel megalapoznák a középszintű közigazgatás átfogó reformját. A miniszter megítélése szerint megfelelő felkészülési időszakot biztosítanak a regionális önkormányzatok létrehozására és a megyei önkormányzatok megszüntetésére.

Kötelező önkéntes társulás...

A 2006-ban megválasztott megyei önkormányzati képviselők mandátuma a 2009. évi európai parlamenti választás napjáig tartott volna. Ezzel egy időben választották volna meg a regionális közgyűléseket. A szintén 2006-ban megválasztott települési önkormányzati képviselők és polgármesterek mandátuma 2012 áprilisáig vagy májusáig tartott volna, amikor is általános, minden szintre kiterjedő önkormányzati választásokat rendeztek volna. Ettől az időponttól kezdve az önkormányzati választásokat az előző általános választásokat követő negyedik év április vagy május hónapjában kellett volna megtartani.
Egyes közszolgáltatások színvonalas biztosítása a kistelepülések szintjén még komoly anyagi ráfordítások árán sem mindig biztosítható. Ennek érdekében az alkotmány lehetővé tenné a törvényalkotás számára egyes önkormányzati feladatok esetében a kötelező társulási feladatellátás előírását, amennyiben valamely közszolgáltatás ellátása ilyen módon hatékonyabban megvalósítható. Az önkéntes társulás lehetőségét ez a módosítás azonban továbbra sem zárja ki - emelte ki az alkotmánymódosítás másik elemét a miniszter.
Harmadrészt az alkotmányellenesen működő képviselő-testület feloszlatásának jogát a módosítás értelmében ezentúl nem az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság gyakorolná. Ez ugyanis a kormánykoalíció szerint nem politikai döntést igényel.

Jauernik István, az önkormányzati bizottság szocialista elnöke a vitában már előre felhívta az ellenzék figyelmét arra, hogy nem elég, ha csak bírálnak, ha azt sorolják, mi nem jó. A felelősség közös, ezért tegyenek javaslatot a módosítás irányára. Megemlítette, hogy az MSZP-ben és az MSZP frakciójában is vannak különböző vélemények. S vannak, akik másképpen, nem a koalíciós javaslatnak megfelelően szeretnék a változtatás irányát. Nevekről, avagy az eltérő véleményekről azonban nem beszélt részletesen. Figyelmeztetett azonban arra, hogy ahhoz, hogy az októberi önkormányzati választásokon esetleg új szabályokat tudjanak alkalmazni, a parlamentnek július közepén el kell fogadni a törvényeket, hogy azokat ki lehessen hirdetni, mielőtt a köztársasági elnök kiírja a választásokat.

Hat nap nem elég

A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka, Pápa polgármestere, Kovács Zoltán kifogásolta és felháborítónak nevezte, hogy hat napot hagytak az alkotmány gyökeres átalakítására. Úgy vélte, ezt egy demokratikus parlamentben nem lehet megtenni. Eközben Franciaországban és Olaszországban közel két évtizedet szántak a regionális rendszer átalakítására, arra, hogy a gyakorlatba ültessék.
"A politikai kommunikáció része, hogy most valami reformról kell beszélni, és ehhez tartozik ez a csomag is. Mi sem egyszerűbb, dobjunk be valami blöfföt, változtassuk meg egyik napról a másikra a teljes közigazgatási rendszert, ez aztán majd biztosan segíteni fog az elhibázott gazdaságpolitikai lépések során a nehéz helyzetbe hozott magyar embereken." - vélte a politikus. Szerinte a magyar közigazgatási rendszer nem eshet a rendcsinálás áldozatául. Hozzászólásában Tolsztojt idézte. "Ha igaz a Gyurcsány-kormányra, és tökéletesen igaz: mindenki arra gondol, hogy megváltoztatja a világot, de arra senki sem gondol, hogy magát változtassa meg."
A képviselő a TÖOSZ elnökének a leveléből is idézett. "A TÖOSZ megfelelő feltételek esetén készen áll a választott régiók létrehozásának támogatására. A jelenleg ismeretes törvény módosításának tervezete és a kormányprogram nem tartalmaz elegendő információt arra vonatkozóan, hogy a tervezett lépések milyen módon és mértékben támogatják a decentralizációt, a szubszidiaritást, a demokráciát és főleg a hatékonyságot."
A koalíció sürgető átalakítás mellett szóló érvei, a Fidesz szerint, nem állják meg a helyüket. Magyarországon ugyanis a megyerendszernek közel ezeréves hagyománya van, ezzel szemben a régiók fogalma szinte alig ismert. Az ellenzéki párt álláspontja ezért, hogy pár órás vita után, néhány nap után, egy tollvonással nem lehet megszüntetni a területi közigazgatás alapját képező egységeket, a megyéket. Kovács Zoltán azt is hozzátette, hogy nem hivatkozhatnak a regionalizáció ilyen módon történő bevezetésének uniós kötelezettségére sem. Hiszen az előző ciklusban uniós miniszterként maga Baráth Etele ismerte el, hogy az európai uniós pénzek lehívásához nem szükséges a régiók létrehozása.

Az SZDSZ más időpontokat szeretne

"Nem volt olyan önkormányzati szövetség, amely ne tette volna le a voksot amellett, hogy igen, kellenek régiók Magyarországon. Aztán, milyen a tartalmuk, hol húzzuk meg a határokat, milyen jogosítvánnyal rendelkeznek, arról kétségtelen, hogy parázs vita folyik. Az igent ehhez adjuk, a régiók megteremtésének a lehetőségéhez, de hangsúlyozottan nem kívánunk állást foglalni a vita jelen pillanatában ezek tartalmáról, mert ehhez biztos, hogy sokkal több és mélyebb, komolyabb vita kell, de a lehetőséget meg kell adni - mondta a szabaddemokraták vezérszónoka.

Fodor Gábor (SZDSZ) aggályokat fogalmazott meg a választások időpontjával kapcsolatban. Egyrészt, nem tartják helyesnek a javaslatban a 2012-es dátumot és a hatéves időtartamot. Azt szeretnék, ha nem ilyen hosszú mandátumot határoznának meg az alkotmánymódosításban, sem később, mert az ellentétes a demokratikus gyakorlattal.  Ezzel szemben más, többféle javaslatot is el tudnak fogadni.
Például azt, hogy 2009-től álljanak fel és kezdjenek működni a régiók, mint közigazgatási egységek, s onnantól szűnjenek meg mostani formájukban a megyék. Elfogadhatónak tartják, hogy ez a 2009-es dátum legyen a határpont az önkormányzati választásokra is. Ez azért is lenne bölcs megoldás, mert egybeesne az európai uniós választásokkal, így sikerülne eltolni az országgyűlési választásoktól az időpontot, de egyúttal takarékos is lenne, ha nem kellene külön minden évben választásokat tartani - indokolta véleményüket a politikus. Majd hozzátette: arról a fideszes javaslatról is lehet vitázni, miszerint 2008-ban legyenek ezek a választások, és utána álljon be a négyéves ciklus.

Érték az ezeréves megyerendszer

A kereszténydemokraták szerint a megyerendszer megszüntetésének vagy megőrzésének kérdésében azt kell vizsgálni, hogy szükségessé teszi-e az ország érdeke, a fejlődés biztosítása e nagy múltú intézmény felszámolását. Ők erre egyértelműen nemmel válaszoltak. Úgy vélekednek, hogy egy ilyen lépés a decentralizációval szemben épp a koncentrációt jelentené, a régió messzebb vinné az emberektől azon feladatok ellátását, amelyek ma a megyére hárulnak. Salamon László, a KDNP vezér-szónoka az ezer-esztendős megye-rendszert a közjogi-közigazgatási hagyományok elszakíthatatlan részének nevezte, amely elválaszthatatlanul hozzátartozik az ország arculatához. Majd hozzátette: a hagyományokhoz való ragaszkodás nem lehet öncélú. Ha útjában áll a fejlődésnek, akkor tudni kell túllépni a mégoly becses hagyományokon is. Ám ebben az esetben erről szerintük nincs szó.
"Ismerve a kormány azon szándékát, hogy a takarékosság jelszavával intézmények sorának bezárására törekszik, tartunk attól, hogy a regionális önkormányzat nem fog védelmet nyújtani a régiókba beolvadó egyes megyék intézményeinek, kórházainak, középiskoláinak, szociális és kulturális intézményeinek bezárásával szemben.

A regionális önkormányzatokra való áttérés legfeljebb abból eredően járhat megtakarítással, hogy a régiók önkormányzati képviselő-testületeinek a megyékhez képest kisebb lenne az össztagsága. Ez azonban legfeljebb néhány százmillió forintot jelenthet csupán, ami csepp a tengerben." - érvelt a képviselő.
Nem támogatták az önkormányzatok kötelező társulásának előírását, a körjegyzőség kötelező létrehozását sem, mert álláspontjuk szerint azáltal a leglényegesebb alkotmányos jogaiktól fosztanák meg az önkormányzatokat. Továbbá nem értettek egyet azzal sem, hogy az Alkotmánybíróság az önkormányzatok feloszlatásának elrendelésével politikai terhet vállaljon magára. Olyan megoldásban gondolkodnak, amely szerint a feladat továbbra is az Országgyűlésre hárulna, ám az aktusra az Alkotmánybíróság egyetértésével kerülhessen sor.

MDF: új alkotmány kell

Dávid Ibolya, az MDF vezérszónoka azt hangoztatta, hogy az ilyenfajta kísérletezésben, újfajta megoldások keresésében mindaddig nem partnerek, amíg meg nem győzik őket arról, hogy ez egy jobb és hatékonyabb működést eredményezhetne. Csakhogy ezt a kormánykoalíció most elmulasztotta. A politikus szerint nem a hosszú ideje jól működő rendszereket kell hozzáigazítani egy kétes hírű alkotmányhoz, hanem az alaptörvényt kellene már régóta felváltani egy újjal.
"A magyar alkotmány a '49. évi XX. számot viseli. A legsötétebb Rákosi-korszak évszámát idézi a mai napig is. Nem éreznek késztetést arra, hogy ezen változtatni kellene a XXI. századi modern Magyarországnak?" - fordult képviselőtársaihoz.

A kereszténydemokratákhoz hasonlóan ő is kijelentette, hogy pártja a közel ezeréves megyerendszer mellett áll. Az MDF nem támogatta az önkormányzati társulások önkéntessége alapelvének módosítását sem. "A kötelező társulás, fából vaskarika, ha kötelezően kell létrehozni. Inkább javasolnánk, hogy tegyék vonzóvá az önkormányzatok számára a társulás lehetőségét." - mondta a pártelnök asszony.
A vita további részében, miután a vezérszónokok ismertették a pártok véleményeit Ékes József (Fidesz) felidézte, hogy 2003-ban Nagy Sándor vezényletével többpárti egyeztetés volt a regionális tanácsok kérdéskörében a területfejlesztési törvény kapcsán. Akkor az MSZP padsoraiban ült a legtöbb megyei közgyűlési elnök, közgyűlési tag. Az SZDSZ azt javasolta, hogy ne legyenek megyei területfejlesztési, hanem regionális tanácsok. A szocialisták viszont nem értettek egyet a régiók megerősítésével, s nem akarták eltörölni a megyei területfejlesztési tanácsokat.
"A térségi társulások szerepköre a regionális tanácsokban csökkent, és mellette a hatósági szervezetek tevékenysége pedig óriásira duzzadt. Ha spórolni akarunk, akkor ezeket kell kisöpörni elsődlegesen a regionális tanácsból." - vélte a képviselő.

Mi lesz az adókkal?

A kereszténydemokrata Hargitai János az önkéntes társulás kötelezővé tétele ellen így érvelt: "Amikor az Ormánságban tizenkét település igazgatásra összefogott és egy körjegyzőséget hozott létre, az egy társulás. Amikor iskolát öten működtetnek - azért öt település, mert ötre volt az racionálisan megszervezve és van ma is -, az egy társulás. Mit csináltunk most? Mesterkélten valaki fogott egy körzőt itt a minisztériumban, és azt mondta, hogy holnaptól kezdve ezt a kört márpedig többcélú kistérségi társulásnak fogjuk mondani."
Majd egy másik példával folytatta: "Baranyai példákat mondok, hogyan töltöttük meg tartalommal ezeket a többcélú kistérségi társulásokat. A mohácsiba vagy negyven település tartozik, beletartoznak azok is, amelyek sokkal inkább Bóly kisvárosra gravitálnak. Attól, hogy a mohácsi önkormányzat a saját szociális otthonát ma nem önállóan tartja fenn, hanem ennek a többcélúnak átadta, 40 millió forinttal több támogatást kap, mint ha mohácsiként működne ugyanaz az intézmény, teljesen kihasználtan. Ha Mohács városa egyedül tart fenn egy iskolát, és az teljesen kihasznált, mert mondjuk, harminc gyerek van osztályonként, akkor kevesebb pénzt kap az államtól, mint ha Mohács és Kölked együtt működtetné ugyanezt az iskolát. Mesterkélt, amit csinálunk, és azt gondoljuk, hogy ez egy komoly játék. Bemegyünk boldogan a többcélú kistérségi társulásokba akkor, ha az állam azt kínálja fel nekünk, hogy a környezetvédelmi törvény elvárja tőlünk bizonyos hatástanulmányok elkészítését. Ha ezt a többcélú kistérségi társulásainkon keresztül csináljuk, akkor kapunk milliókat, ha önállóan akarnám megcsinálni - megjegyzem, ugyanannyiba kerül -, akkor nem kapok rá semmit."

A fideszes Bencsik János azért aggódott, mert szerinte nem világos, hogy az alkotmány módosítását követően mi lesz a megváltozott feladatok mellett az iparűzési adóval, az ingatlanadóval és a gépjárműadóval. Az állami költségvetésbe kerül vagy az önkormányzatok bevételi oldalán jelentkezik?
A szocialista Papp József szerint egyértelmű, hogy a Fidesz választási stratégiáját látjuk 2010-re, amelynek lényege, hogy nem szabad semmihez hozzájárulni, nem szabad semmilyen reformértékű lépést támogatni. Az önkéntes társulások kötelezővé tételének védelmében pedig elmondta: többcélú kistérségi társulás elnökeként azt látja, hogy az autonómiát a kistelepülések ma már inkább tehernek élik meg, mint szuverenitásnak. Hatalmas mennyiségű feladatot kell ellátniuk, és erre egyetlen jó válasz a kistérségi együttműködés.

Ha van sapka,
ha nincs sapka ...

Viszontválaszában Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter furcsának nevezte, hogy amikor a kormány ötpárti egyeztetést kért ezekben az ügyekben, akkor az ellenzék egy része ezt azzal hárította el, hogy parlamenten kívüli tárgyaláson nem akar részt venni. Amikor pedig a parlamentben tárgyalják a javaslatot, akkor azt mondják, hogy nincs előkészítve, mert nem volt ötpárti egyeztetés.
A miniszter felhívta az ellenzék figyelmét arra is: az alkotmány nem rendelkezik arról, hogy Magyarországon földrajzi-közjogi értelemben létezne régió. Ezért mindenképpen szükség van a módosításra, hogy ennek az alkotmányi alapját megteremtsék, majd érdemben tovább építhessék az önkormányzati rendszert.

A vita végén Lamperth Mónika, önkormányzati és területfejlesztési miniszter közölte: az ellenzék támogatása nélkül is tovább viszik az önkormányzati reformot. Mint mondta, a szakmai csapat azon dolgozik, hogy jogi megoldásokat találjanak ahhoz a politikai szándékhoz, amely decentralizálást és a regionális területfejlesztési intézményrendszer átalakítását tűzte ki célul. Szeretnék mélyíteni a kistérségi együttműködést, és meg kívánják erősíteni a körjegyzőségeket. A választott régiók elutasítása után a kormány kerülőutakat keres, amelyekkel saját hatáskörben is megnövelheti a régiók súlyát. A jövőben ösztönzik az úgynevezett társult régiók létrehozását, a megyei jogú városok megyei jogú önkormányzatok szoros együttműködését, a kormány az eddiginél szélesebb hatáskörrel, létszámának kibővítésével erősíti majd meg a Regionális Területfejlesztési Tanácsokat. A régiók a jövőben úgynevezett közjogi szerződés keretében is kapcsolatra léphetnek majd a kormánnyal, amely azt jelenti, hogy az állam bizonyos feladatok ellátására szerződik az állammal.   
N. E.

Reform vagy megszorítás?

A reformcsomag tizenöt törvényjavaslatáról, köztük az adó- és járuléktörvények módosításokról döntött nyári rendkívüli ülésszakán az Országgyűlés. A döntéseket több szervezet megtámadja az Alkotmánybíróságon.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége július elején elfogadta a megszorítások első csomagját. Eszerint szeptembertől 15-ről 20 százalékra nő az áfa, 25 százalékra pedig az eva. A nyereséges vállalkozásoknak és az évi 6 millió forintnál magasabb jövedelműeknek 4 százalék szolidaritási adót kell fizetniük. A bankokat 5 százalékos járulék terheli az államilag támogatott hitelek kamatai után. Új találmány a 20 százalékos házipénztáradó, s ugyanekkora lesz a kamat- és árfolyamnyereség-adó. A munkavállalói járulék 1-ről 1,5-re, az egyéni egészségbiztosítási járulék 4-ről 6 százalékra nő. Az ígéretekkel szemben marad az iparűzési adó.
Az ellenzék, az érdekvédelmi és más szervezetek egyaránt bírálták a döntéseket, mondván, az adótörvények módosításának egyetlen és igen rövid távú célja a költségvetés bevételeinek növelése, ezáltal a pénzügyi egyensúly helyreállítása. Hatása viszont hosszabb távon káros: a gazdaság versenyképességét romboló, a külföldi befektetőket még inkább elbizonytalanító, az adórendszer szerkezeti problémáit tartósító, inflációt generáló, kiszámíthatatlan és adóelkerülésre ösztönöz.
Több szervezet jelezte, hogy Alkotmánybíróságon támadja meg a módosításokat. A Magyar Bankszövetség a köztársasági elnökhöz fordult, mert az ő kérelme halasztó hatállyal bírna, így az elbírálásig nem léphetnének hatályba a jogszabályok. A bankszektor képviselői a kamattámogatásra kivetett járadékot, illetve a szolidaritási adót támadják. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kétszeres járulékplafont és az el-várt adót kifogásolja. Illetőleg azt, hogy a módosítás egyes pontjai visszamenőleges hatályúak. Három törvény miatt Sólyom Lászlóhoz fordult a Levegő Munkacsoport is. Alkotmányellenesnek tartják a különadóról és a kamattámogatások után fizetendő járadékról, a házipénztár adóról, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabályokat. Nyílt levelükhöz 15 társadalmi szervezet csatlakozott. A pénzügyminiszter - mint mondta - nem számít arra, hogy a módosítások elbuknának az alkotmánybírósági vizsgálaton.
Az államfő végül úgy döntött, nem kér előzetes normakontrollt a kifogásolt törvényekről, hanem aláírta a három adótörvényt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság hónapok múlva ne semmisíthetne meg alaptörvénybe ütközőnek bizonyuló passzusokat. A köztársasági elnök lépését azzal indokolta, hogy tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére.

Megszavazták a tiszteletdíj-csökkentést

Az Országgyűlés elfogadta a polgármesterek és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának csökkentését. Ez évi 8-10 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek. Az ellenzék a spórolást a kormány és a parlament képviselőinek tiszteletdíján kezdte volna.

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény a testület által megállapítható tiszteletdíj felső határát határozza meg, annak érdekében, hogy a helyi rendeletalkotás ne alakítson ki jelentős eltéréseket a tiszteletdíjak megállapításakor.
A jelenleg 25 ezer helyi önkormányzati képviselő évi tiszteletdíja 20 milliárd forintot tesz ki, amelyet még ötmilliárd forint költségtérítés egészít ki. A törvényjavaslat elfogadásával tízmilliárdnyi forint spórolható meg, a módosítás ugyanis lehetővé teszi az önkormányzati képviselők alapdíjának csökkentését a köztisztviselői illetményalaphoz rendelt szorzószám megváltoztatásával. Ha egy képviselő például bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapilletményen felül legfeljebb az alapdíj 45 százalékával növelhető. Az újonnan elfogadott módosítás azt is tartalmazza, hogy a képviselő-testület a kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíjának egy részét, illetve a természetbeni juttatását is megvonhatja.
Az ellenzékiek a vitában azt hangoztatták: a javaslat csak akkor elfogadható, ha a miniszteri tiszteletdíjakat a 2002-es szintre csökkentik. A Fidesz ugyanis elsőként a miniszterelnök, a miniszterek fizetését, majd az országgyűlési képviselők illetményét csökkentette volna, és csak legvégül mérsékelték volna a kistelepülések képviselőinek tiszteletdíját.

Nem tudni, mikor lesz eurónk

A  konvergenciaprogram  -  a következő év inflációját, áremeléseit, adópolitikáját, a forint erősségét, a főbb gazdasági lépéseket meghatározó intézkedéssorozat - nem az euróról szól, s nem tartalmazza az uniós fizetőeszköz bevezetésének céldátumát - jelentette be augusztus elején Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután tanácskozott az MSZP-frakció egy részével. Azokkal, akik - hasonlóan a kormányfőhöz - a tárgyalás érdekében megszakították szabadságukat. A legfontosabb most - hangsúlyozta a kormányfő -, hogy mielőbb megteremtsük azt a pénzügyi egyensúlyt, amelynek elérésekor már gondolkodhatunk az euró bevezetéséről is. Az ellenzék ezzel nem értett egyet és a konvergenciatanács összehívását, az euró bevezetés céldátumának kijelölését követelte.
Információk szerint a kabinet tervei szerint leghamarabb 2011-ben vezethetjük be a közös európai valutát. A kormány hónapok óta dolgozik a konvergenciaprogramon, annak szövege a nyilvánosság számára is hozzáférhető lesz, és elég idő, két hét marad a megvitatásra is - nyilatkozta a pénzügyminiszter. Azt hogy miért csak ennyi, Veres János azzal magyarázta, hogy a parlament csak nemrégiben fogadta el azokat a törvényeket, amelyeket a programba is be kellett építeni.  A tárcavezető megerősítette, hogy a Brüsszelnek szeptemberben eljuttatandó anyagban nem kötelező megjelölni a magyar euróbevezetés céldátumát, azt ugyanis nem kell feltétlenül összekapcsolni a felzárkózási programmal. Veres János hozzátette: most nem is az eurócsatlakozás időpontjának megjelölése a legfontosabb, hanem az egyensúlyi kritériumok megteremtése.