|
Összefogás Veszprém és a megye fejlesztésért
Először fordult elő tizenhat év óta, hogy Veszprém megye parlamenti képviselői együttes ülésen beszélték meg a megye 217 településének - ebből 14 város - fejlesztési kérdéseit. A közös tanácskozást Debreczenyi János, Veszprém új fideszes polgármestere kezdeményezte.
Veszprém csak akkor szerepelhet eséllyel a hazai és uniós pályázatokon, "ha összefogunk és egyfelé húzunk" - hangsúlyozta a polgármester a közös tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Debreczenyi János a város jövőbeni főbb fejlesztései közt említette a 4,5 milliárd forint költségű új sportcsarnok építésének beindítását, a Séd-völgy több milliárdos rehabilitációját, s a szentkirályszabadjai egykori katonai repülőtér polgári célú hasznosításának a megvalósítását.
Pál Béla, Veszprém szocialista országgyűlési képviselője elmondta: békére és megegyezésre van szükség Veszprém megyében is, s "azt szeretnénk, ha mi példát mutathatnánk az összefogásra és az együttműködésre". Az MSZP Veszprém megyei elnöke utalt arra is, hogy az elmúlt négy évben több mint 50 milliárd forintnyi állami és uniós támogatás "áramlott a megyébe, jórészt az országgyűlési képviselők tevékenységének köszönhetően". Pál Béla szerint Veszprém szerepének az erősítése különösen fontos, hogy valóban társfejlesztési pólusa legyen Székesfehérvárnak.
Bernáth Ildikó, a Fidesz veszprémi parlamenti képviselője hangsúlyozta: a kormánypárti parlamenti képviselőknek "mindig nagyobbak a lehetőségeik, s jó érzés volt tapasztalni, hogy a szocialista képviselőkkel sok témában megtaláltuk a közös hangot".
Lasztovicza Jenő, Tapolca fideszes parlamenti képviselője, a Veszprém Megyei Közgyűlés új elnöke rámutatott: a megyei fejlesztések is jórészt Veszprémhez kötődnek, ezért rendkívül fontosnak tartotta a megyeszékhelyi vezetéssel való jó viszony, partneri kapcsolat fenntartását. A megyegyűlés elnöke rámutatott arra, hogy a megyei fejlesztések közül a veszprémi kórháznál épül majd meg - több milliárd forintos költséggel - az onkológiai centrum, de a város a gesztora a 10 milliárdos beruházással megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási projektnek is.
|
|
700 intézmény újul meg 2007-2013 között. Az oktatási tárca 2007 vége és 2013 között mintegy hétszáz oktatási intézmény korszerűsítését, felújítását és mintegy 250-300 teljes átalakítását tervezi uniós források bevonásával - mondta Hiller István a súlyosan, halmozottan fogyatékos helyzetű gyermekek oktatásáról rendezett szakmai konferencián a fővárosban.
Az oktatási és kulturális tárca vezetője azzal számolt, hogy az említett időszakban oktatási infrastrukturális fejlesztésekre 130-150 milliárd forintot lehet majd fordítani.
|
|
|
|
Nő az uniós pályázatok átláthatósága
A kormány már jövő év januárjában ki szeretné írni a II. Nemzeti fejlesztési tervhez kötődő új uniós pályázatokat, amelyek elbírálása és végrehajtása során növelni fogják az átláthatóságot - nyilatkozta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos.
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tanácskozásán a kormánybiztos elmondta: a pályázatoknál a kormány szeretné bevezetni az egyablakos rendszert. Eszerint a pályázó vállalkozások egyetlen ügyintéző segítségével tudják majd beadni a dokumentumokat és intézni az ügyeket.
A kormány szeretné növelni a pályáztatás hatékonyságát is: ennek érdekében a résztvevő szervezetekkel olyan szerződést köt az állam, amelyben részletesen rögzítik, hány százalékos teljesítés mellett milyen összegeket fizetnek ki.
|
|
Regionális fejlesztés - partnerségi találkozó Debrecenben
Az ágazati és a regionális fejlesztési források felhasználásának összehangolását szorgalmazta az önkormányzati és területfejlesztési miniszter november elején Debrecenben.
Lamperth Mónika a regionális operatív programok társadalmi vitáján utalt arra, hogy 2007 és 2013 között 1550 milliárd forint forrás felhasználásáról a régiókban dönthetnek. Ebből az Észak-alföldi régió három megyéjében - Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg - 269,6 milliárd forint regionális forrást használhatnak fel. Ezt egészítik ki az ágazati operatív programok keretében a térségbe érkező fejlesztési pénzek, amit fontos lesz összehangolni.
Lamperth Mónika kijelentette: ma a Budapest-centrikusságot "oldani kell", ezt szolgálja az úgynevezett pólus program, amely kiemelt módon kezel öt nagyvárost - Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged -, valamint társközpontokként Székesfehérvárt és Veszprémet.
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter ennek kapcsán hozzátette: egy-egy pólusvárosnak az egész régió fejlesztésére kihatással kell lennie.
Szólt arról, hogy a 2004-es adatok alapján az egy főre jutó GDP tekintetében a hazai régiók között az észak-alföldi az utolsó helyet foglalja el. Ezért a legfontosabbnak a helyiek is a térség gazdaságfejlesztését ítélték meg.
A fórumon Kovács Kornél, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség regionális fejlesztési operatív program irányító hatóság vezetője elmondta, hogy a régió sikeresen szerepel az uniós pályázatokon: az elmúlt időszakban 400 pályázatot nyújtottak be mintegy 60 milliárd forint támogatásra. Az összes ROP-projekt 20 százalékát az Észak-Alföldön nyerték, s a teljes ROP-forrás 25 százalékát szerezte meg a térség támogatásként.
Debreczeni Ferenc, az Észak-alföldi regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségbe érkező forrásoknak csupán egyötöde származott a regionális operatív programból. Ezért rendkívül fontos, hogy a további 80 százalékát jelentő ágazati fejlesztésekkel összehangolják a regionális terveket.
|
|
