Jövőkép

Fejleszteni, beruházni

A foglalkoztatás és a versenyképesség növelését tűzi ki főbb célokként a II. Nemzeti fejlesztési terv. A Brüsszelnek már elküldött dokumentumból
kiderül, hogy a kormány a vissza nem térítendő támogatások helyett a kedvezményesen elérhető forrásokat részesíti előnyben a kis- és középvállalkozások fejlesztésénél. Új elem, hogy átfogó kistérségi programot indít, benne munkahelyteremtéssel, szakképzéssel, infrastruktúra- és vállalkozásfejlesztéssel. Az Új Magyarország fejlesztési tervként emlegetett javaslatról a parlament október közepén kezdte meg a vitát. Az ellenzék szerint a terv csak általánosságokat tartalmaz és társadalmi egyeztetése sem történt megnyugtató módon.

Fejleszteni, beruházni mindenki szeret, úgy van ez, mint otthon. Spórolni meg senki sem szeret, úgy van ez, mint otthon - mondta a terv vitáját bevezető szónoklatában a miniszterelnök. Ezért állítják sokan, hogy ellentmondás van a kormány politikájában, hiszen a reform kapcsán egyrészt megszorításokról, másrészt fejlesztésekről beszélnek. A két dolog azonban Gyurcsány Ferenc szerint nem zárja ki egymást. A sikeres beruházások feltétele a megtakarítás, mert enélkül nem tudjuk felhasználni a 7 ezer milliárd forintnyi uniós forrást, hiszen hozzá kell tennünk az ezermilliárdos önrészünket. A költségvetésben azért lesz két szűk év, hogy utána beruházási értelemben  jöjjön hét bő esztendő, amikor évente össznemzeti jövedelmünk 2- 4 százalékának megfelelő új forrás érkezik az országon kívülről, amelyet csak beruházásra fordíthatunk - mondta a miniszterelnök. Az összesen 8 ezer milliárdból 6 ezer milliárd forint az, amely a kohéziós és strukturális alapokból származik.
Más európai forrásból még kb. ezermilliárd, az ettől különváltan kezelt agrár- és vidékfejlesztési pénz. S nagyjából ezermilliárd forint az, amelyet saját költségvetésünkből kell hozzátenni. A kormány elképzelése szerint a támogatások közvetlenül a városokhoz, civil szervezetekhez, vállalkozásokhoz kerülnének.

Hova fektessünk a legtöbbet?

A koalíciós szónokok főként ezt taglalták a vitában. A dilemma alapvetően kettős. Azokba a térségekbe, ahol jól láthatóan az egy forint a legtöbb magántőkét, magánberuházást fogja majd vonzani, a legtöbb munkahelyet teremti? Azaz Budapestre és a legfejlettebb városokba? Vagy inkább azokba a falvakba, az Ormánságba, Dél-Békésbe, a zalai aprófalvas települések sokaságába, amelyeket fel kell zárkóztatni? Merthogy nekik sem jár kevesebb, mint a nagyvárosban lakónak - szólnak a felvetések.
A politikusok úgy szoktak megszabadulni ettől a dilemmától, hogy azt mondják: "is". A kérdés az,  lesz-e ebből karaktere az országnak, lesz-e felemelkedés, jobbak leszünk-e a régióban? - fordult hallgatóságához Gyurcsány Ferenc. 
A kormányfő szerint Ma-gyarország számára a legfőbb értéket teremtő tényező az emberi tehetség, a kultúra és a szorgalom. Ezért a program legnagyobb része arról szól, hogyan lehet jobb képzéssel, szolgáltatással, az oktatás, az egészségügy, a szociális intézményrendszer korszerűsítésével élhetőbb világot teremteni. Központi és regionális forrásból összességében 1700- 1900 milliárd forintot költenének ezekre a célokra. A program egyik legnagyobb része a közlekedésfejlesztés. Összesen nagyjából 2000 milliárd az, amit vasúti és közúti közlekedésre fordítanának, környezetvédelemre 1200 milliárd forintot, az államreformot szolgáló fejlesztésekre és vidékfejlesztésre ezer-ezermilliárd forintot.

Mely programokra
összpontosítanak?

Az első és legfontosabb a leszakadásról, a bezártság megszüntetéséről szól. Itt több programot is indít a kormány. Magyarországon közel 30 súlyosan hátrányos helyzetű kistérség van, 28-at tartanak nyilván. E települések felzárkózása Bihartól Dél-Békésen át az Ormánságig átfogó programokat igényel. Olyanokat, amelyek egyrészt a közútfejlesztés, másrészt bölcsőde-, iskola-, közlekedésfejlesztés, munkahelyteremtés programjait foglalják magukba. Másodsorban átfogó gyermekszegénység-ellenes programot indítanak. Harmadik nagy program a 2 ezer milliárdos közlekedésfejlesztési, főként elmaradott térségekre koncentrálva.
A kormányfő példaként említette az M6-os Pécsig történő megépítését, az M7-es befejezését, még idén. Dunántúlon korszerűsítenék a 8-as utat, megteremtenék a Kaposvár és a Balaton összeköttetését. Összekötik Székesfehérvárt Dunaújvárossal. "Biztosan ki kell nyitnunk Békést, meg kell teremteni éppen a Tiszántúlon az erdélyi két nagy autópálya fogadási feltételeit, az észak-erdélyi és a dél-erdélyi autópályát. Szegedet meg kell kerülnünk most már a másik irányból is." - sorolta a miniszterelnök. Ha megépült az autópálya Szegedig, akkor az is épül tovább.  Nyíregyházáról tovább kell indulni a határig. Salgótarjánt és a határ szélét össze kell kötni az M3-assal.
Vasútközlekedésben: be kell kötni a magyart a nagy európai vasúthálózatba. Jelenleg határtól határig a teherforgalom átlag 9 kilométeres sebességgel ér egyik helyről a másikra. A fő fejlesztési irányok ezért: Szolnoktól Békéscsaba, majd Szolnoktól Debrecen, ezt követően Budapest- Dombóvár- Gyékényes  és Budapest- Székesfehérvár irányába.
A kormány a Budapest-központúságot is megváltoztatná, megerősítené a fejlődés- és tudásközpontokat hat nagy régióközpontban - Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr és Székesfehérvár- Veszprém kétpólusú központban.

A gazdaságfejlesztés víziója

Összesen 3 ezer milliárd forintot szánnak a hazai kis- és középvállalkozás-fejlesztési programra. Ez részben gazdaság-, részben vidékfejlesztési, részben agráriumfejlesztési programból, és egy átfogó, nagy energiaprogramból áll. A fejlesztések a kormányzati szándék szerint megváltoztatják a vidék arcát, reményeik szerint kiszámíthatóbbá, jövedelmezőbbé, korszerűbbé teszik az agrárium jelentős részét.
Átalakítják továbbá az egészségügy jelentős részét, 400 milliárd forintnyi invesztícióval. Változik az oktatás rendszere is, amely szerint kb. ezer iskola újul meg, ötezer iskolában pedig megteremtik az átfogó digitális tudásátadás feltételeit. Három nagy területen - informatika, idegen nyelv és vállalkozási tudás átadása - magát a képzési tartalmakat változtatják meg.

A kormányfő ígérete szerint átfogó akadálymentesítési programot alkotnak. A környezetvédelemmel kapcsolatban pedig elmondta: ma a hulladéknak 30 százalékát hasznosítjuk, 70 százalékát drága tározókban helyezzük el. Az a cél, hogy ebből a 30 százalékból a hétéves fejlesztési időszak végére legalább 60- 70 százalék legyen. Az európai minőségben tisztított szennyvizeink pedig a mai 45- 46 százalékról érjék el a 80- 85 százalékot.

Osztogatás
avagy okos befektetés

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter három fejlesztendő területet emelt ki. Ezen keresztül szemléltette, szerinte mi a különbség az osztogatás és az okos befektetés között. Ezek: a vállalkozások támogatása, az energiatakarékosság programja és a közlekedés fejlesztése. A következő években, ha a közvetlen támogatást vesszük figyelembe, akkor nagyságrendileg ezermilliárd forintot tudunk vállalkozások fejlesztésére fordítani. Ha egybevesszük azokat a hiteltőke-támogatási és garanciarendszereket, amelyek a vállalkozások fejlesztésére jutnak, akkor nagyjából 3 ezer milliárd forintot tudunk mobilizálni vállalkozások fejlesztésére. Működhet a pénz úgy, mint a lottónyeremény, hogy túlságosan könnyűek a hitelfeltételek, vagy nem is kell visszafizetni őket. Így tudnak épülni kihasználatlan fürdőhelyek, hasznot nem hozó panziók, így tud néhány ezer, a politikának kedves vállalkozás lehetőséghez jutni, másik néhány tíz- vagy százezer pedig teljesen kimarad az ilyen lehetőségekből. A másik lehetőség, ha nem osztogatunk, ha nem az ingyenebédben bízunk, akkor a támogatás formájába beépülnek a piac szempontjai. Így bankképessé tehetjük a magyar kisvállalkozókat, mikrovállalkozókat. Ennek megfelelően kell megfelelően beállítanunk a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatások formáit - vezette le indoklásában a miniszter.
Az ilyen keretben elgondolt támogatás nemcsak 2013-ig tart, hanem 20- 30 évre is szólhat, ugyanúgy, ahogy a Marshall-terv egyes elemei, amelyek még 50 év múlva is működtek. Jelentős forrást fordítanának kutatásfejlesztésre, innovációra, modernizációra, a vállalkozások működési feltételeinek javítására, korszerű üzleti környezet megteremtésére. Ösztönöznék a befektetéseket és  lehetővé tennék, hogy magyar kis- és középvállalkozók a nagyvállalkozók beszállítói lehessenek.
A másik példa a gáz és energia ügye. Ma Magyarországon a felhasznált energia, főként a gáz felét-harmadát elpazaroljuk, kiengedjük a rossz minőségű nyílászárókon, elpazaroljuk rossz minőségű berendezésekkel. Eközben 75- 80 százalékban függünk a gázimporttól, de nem fizetjük meg a gáz világpiaci árát. Ezért kell a kormányzat szerint mielőbb energiatakarékossági programokat indítani, háztartások tízezreit juttatva beruházási forráshoz - jelentette ki a tárca vezetője.

És  mit mond Seneca?

Senecai mondás, hogy az első lépés megtételekor nem annak a hossza, hanem iránya a fontos. Baráth Etele, az MSZP szónoka arról beszélt, hogy - irányításával - milyen jól megalapozták az I. fejlesztési tervvel és annak végrehajtásával a jelenlegi tervet. Ennek fontos része volt az infrastruktúrafejlesztés. Elképesztő urbanizációs deficit van ma Magyarországon. A szegénységnek nemcsak az az oka, hogy az emberek kevés pénzt keresnek, tudásuk, szakképzettségük esetleg alacsony, hanem az a települési környezet, amiben élnek, mélyen az európai színvonal alatt van. Az I. fejlesztési tervben az úgynevezett infrastruktúrára, környezetre és közlekedésre a pénzeszközök mintegy 60 százaléka lett felhasználva - ismertette a célokat a volt miniszter.
Szólt az oktatásról és a gazdaságról, amely területeken a pénzeszközök jelentős hányadát az önkormányzatok nyerték el. Így mintegy 1800 településen élnek olyanok, akik európai uniós támogatásból részesültek, s mintegy 710 olyan település van, amely közvetlenül nyert támogatást. Köztük van egész picinyke is, Borsod-Abaúj-Zemplénben Füzér, ahol másfél millió forint támogatás esik egy főre. Az a vád sem vált valóra, hogy az unióban nettó befizetők leszünk - hívta fel a figyelmet a képviselő. Számba vette, hogy Mórahalom 215 ezer/fő támogatással a Dél-Alföld legsikeresebb települése. A pályázatok 84 százaléka pedig a 10 ezer fő alatti településekbe ért. Volt 30 olyan pályázat, amelyben 200 fős lakosságszám alatti település nyert támogatást. Szerinte ez is bizonyítja, hogy a rendszer demokratikus volt.

Frakciótársa, Szabó György azt hangsúlyozta, hogy a versenyképesség indokolt erősítése a leggyorsabban a fejlettebb területek erőteljes támogatásával lenne megvalósítható. Csakhogy a területi különbségek szakadékká válnak, ami az ország társadalmi instabilitásához vezet. Így zsákutcát jelent, ha a területi különbségek mérséklését erőltetve a fejlődő területeket hanyagolják el, hiszen ez az ország gazdasági fejlődésének a megtorpanását eredményezné.
Van-e akkor jó megoldás? - tette fel a kérdést a képviselő. Véleménye szerint igen. Ha kimondják, hogy a versenyképességet tekintik elsődlegesnek, de területileg kiemelten kezelik a legelmaradottabb régiók - Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl - ma is fejlettebb vagy fejlődési potenciállal rendelkező területeit.

Inkább az ír példát kövessük!

A szabaddemokrata Magyar Bálint két példát állított a T. Ház elé: a görögöt és az írt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Görögország leginkább arra fordította az uniós forrásokat, hogy a meglévő intézményrendszerét egy kicsit jobb karban tartsa. Így - a szokásos mutatók mentén - most nagyjából az országok közötti rangsornak ugyanazt a helyét foglalja el, mint korábban. Írország esetében azonban ez egészen másként történt. Az egymással szemben álló politikai erők társadalmi szerződést kötöttek a gazdasági intézkedések végrehajtására, s ezt kormányváltozásoktól függetlenül be is tartották.
Ennek eredményei az első három évben még nem voltak láthatóak. 1993-tól 2000-ig azonban Írország GDP növekedése évi 10 százalékos volt, a munkanélküliségi ráta 2000-re 16- 17 százalékról lement 4 százalékra, hasonlóan az államháztartás hiányához, amely most kb. 39 százaléknál tart a GDP-hez viszonyítva, s 3 százalék alá ment a költségvetés hiánya is. A politikus szerint ez lehet hazánk számára is a követendő példa.

Ellenzék: hiteltelen a program

A Fidesz vezérszónoka, Pelczné Gáll Ildikó szerint abban egyetértenek, hogy ez a tervezési időszak egyszeri és megismételhetetlen esélyt jelent minden magyar párt, s minden civil szervezet számára. A terv jelenlegi koncepciója azonban megítélésük szerint több szempontból sem elégíti ki Magyarország valós fejlesztési igényeit. Például nem számol azzal a gazdasági helyzettel, ami a "kormányzati hazudozások után" került napvilágra. Nem számol továbbá a 2004- 2006 között futó NFT I. tapasztalataival. Már 2003-ban, az NFT I. tervezésekor figyelmeztettek a szakértők arra, hogy a túlzottan széles fejlesztési irány, a szétaprózódott prioritások rendszere a rendelkezésre álló források szétforgácsolásához vezet - hívta fel a figyelmet a politikus.
Kérdésesnek nevezte azt is, hogyan tudják majd a jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalkozások, az önkormányzatok előteremteni az uniós pályázatokhoz szükséges önrészt. Emellett szóvá tette, hogy az intézményrendszerből jelenleg csak az irányító hatóságok szervezete látszik. Ez azonban  elegendő ahhoz - mondta - , hogy kiderüljön, a korábbiakhoz képest csak a centralizáció szintje erősödött. Vagyis, Budapesten fogják eldönteni, hogy ki mit fog elnyerni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lesz élet és halál ura az uniós pénzek elosztásakor. A kisebb területi egységeknek, kistérségeknek, megyéknek, régióknak beleszólásuk sem lesz a javaslat szerint a döntési folyamatba.
A Fidesz szónoka ezért azt javasolta, hogy vonják be az intézményi rendszerbe a regionálisan működő hatóságokat és a választott önkormányzati képviselőket. Az ágazati operatív programoknál pedig kerüljön vissza a minisztériumokhoz az irányító hatóság. A stratégiai tervezésről, programozásról, végrehajtásról, ellenőrzésről a parlament mihamarabb alkosson törvényt.
Az ellenzéki párt szerint felül kell vizsgálni a területfejlesztési törvényt is, amely jelen állapotában szerintük nem alkalmas az uniós források fogadására. Indokolatlan az a kormányzati túlsúly, ami a regionális fejlesztési tanácsokban van. Fontosnak tartom, hogy meg kell szüntetni a kormányzat részéről delegált tagok szavazati jogát. A döntéseket pedig helyi szereplőkkel kell meghozatni - mondta Pelczné Gáll Ildikó a kormánypártiak derültsége közepette.

Semmi sem egyértelmű

A magyar társadalom ál-talános lepusztulási lejtőn mozog, a népesség kétharmadának életminősége a hatvanas évek szintjén van. Ez a terv egy olyan dolgozat, olyan koncepcionális gondolkodás leírása, amely a magyar gazdaság, társadalom kérdéseire keresi a válaszokat, keresi a megoldást, de igazából nem találja meg. Így összegezte a kereszténydemokraták véleményét a vitában Latorcai János. Ebből következően pedig szerintük nem is adhat a konkrét intézkedésekre egyértelmű választ.

Példaként hozta fel, hogy a Magyarországon levő külföldi tulajdonú pénzügyi eszközök állománya egyetlen év alatt, 2005. és 2006. március 31-e között mintegy 8300 milliárd forinttal növekedett. Ezen időszak alatt az ország nettó pénzügyi vagyona 4500 milliárd forinttal csökkent, azaz ilyen mértékben jött létre vagyonvesztés, illetve adósságnövekedés. Néhány év alatt az adósságállományunk 6500 milliárd forinttal növekedett. A terv egyik alapvető hiányossága pontosan az - emelte ki a képviselő - , hogy a monetáris folyamatokat teljes egészében kiiktatja érvelési és leíró rendszeréből, ami pedig az egyik legfontosabb befolyásoló eszköz. Mondhatnám azt is, tette hozzá, hogy a terv úgy viselkedik, mint az a háziasszony, aki örül annak, hogy egyre több és több gázt kap annak érdekében, hogy minél melegebb legyen a lakásában, ugyanakkor pedig nyitva hagyja az ablakot.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője úgy látta, az Európai Unió által elfogadtatott terv nincs összhangban a parlament előtt lévő II. Nemzeti fejlesztési tervvel, de nincs összhangban az október 31-ig benyújtandó jövő évi költségvetéssel sem. Véleményük szerint a II. Nemzeti fejlesztési terv túlzott várakozást kíván kelteni a lehetőségek terén a magyar lakosságban, és ez így volt az I. Nemzeti fejlesztési tervnél is, aminek eredményei megítélésük szerint nem igazán érzékelhetők. Ugyanis 8 ezer milliárdból nem lehet hét év alatt fizikailag és társadalmában új Magyarországot teremteni, legfeljebb élhetőbbé lehet tenni az országot, ha a pénzek valóban oda kerülnek, ahova szánják. Ma ezeknek a pénzeknek a megszerzési lehetősége érezhetően motiválja a politikai konfrontációt - állapította meg az ellenzéki politikus.
A részleteket bírálva el-mondta: értelmetlen például a terv azon mondata, hogy "megteremtjük a munkavállaláshoz és a teljes élethez szükséges egészségi állapot megőrzésének feltételeit, az egészséges életvitel lehetőségeit" Hasonlóan ahhoz, amikor a dokumentum megállapítja: a minőségi oktatás és a hozzáférés biztosítása mindenkinek jár. Az MDF szerint emellett az NFT II. túl sok célt jelöl ki, nem képez kellő súlypontokat, ugyanakkor nem is teljes, hiszen a májusi szétválás következtében az agrár- és vidékfejlesztési programja ettől függetlenül készül. Ezen túl az NFT I. tapasztalatait csak nagyon felületesen mutatják be.
Az anyagban felsorolt hat prioritást, az ezek között feloszttandó források nagyon érdekesek, csak hatástanulmányok hiányában éppen azt nem lehet tudni, hogy miért pont ezeket az arányokat választotta az előterjesztő - mondta Herényi Károly. A kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban megjegyezte, az anyag fantáziátlan.
Az ellenzék kifogásolta azt is, hogy a kormány még a parlamenti tárgyalás időszakában küldte el Brüsszelnek az előterjesztést.

N. E.

VÉLEMÉNYEK AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVRŐL

Számtalan változtatás kell, de ha eleve az (újra)elosztás mértékének csökkentése a megfogalmazott társadalompolitikai cél és minden reform végső mértéke, akkor bajban vagyunk. (Ferge Zsuzsa)

A kormány október végén döntött a 2007- 2013-as időszakra vonatkozó Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) operatív programjainak végleges számairól. Ebből látható, hogy egyik program keretösszege sem lóg ki az előzetesen lefektetett saját sávjából. A társadalmi egyeztetés során viszont jelentősen nőttek a humán területre szánt források, amelyeket többek között képzésre, felzárkóztatásra és a foglalkoztatás ösztönzésére lehet majd fordítani - nyilatkozta Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Alább részleteket közlünk azokból a civil és önkormányzati véleményekből, amelyek a terv társadalmi vitájában juttattak el a kormánybiztoshoz.

Vas Megye Önkormányzata

Az ÚMFT jelenlegi - második olvasata - jelentősen javult a korábbi változathoz képest. Bizonyos területeken azonban a megye, illetve a régió sajátosságainak figyelembevételével néhány elemet nyomatékosítani, illetve újragondolni javaslunk. Ezek a következők:
(1.) A közlekedési rendszer fejlesztését (2.) a meglévő tervekre alapozva, újra át kell gondolni a jelen helyzetnek és az elérendő céloknak megfelelően, mégpedig:
- A Budapest-centrikusság feloldása már minden korábbi tervben kiemelt helyen szerepelt, azonban ennek a végrehajtása sorra elmaradt, helyette gyakran kevésbé hatékony beruházások valósultak meg. Valódi megoldást az M8-as autópálya mielőbbi megépítése hozhat. Ha az M8-as kiépítése nem követi sürgősen a dunaújvárosi híd átadását, olyan helyzet állhat elő, mint Szekszárdnál, ahol már hosszú ideje nem kapcsolódnak jelentős forgalmi utak a hídhoz. Az így befektetett tőke hozadéka alacsony, tehát pazarló. A Veszprém- Szolnok közötti autópálya (M8- M4) is csak akkor fog jelentős gazdasági fejlődést generálni, ha az, legalább gyorsforgalmi úton keresztül, egyidőben kapcsolódni fog Rábafüzesen és az osztrák A2 pályán keresztül az észak-olasz - dél-osztrák Jövő régióhoz.
- Jelenleg az ország áru- és személyforgalmának közel kétharmada a nyugati határszakaszon bonyolódik. Szakértői vélemények szerint a következő 20 évben ez a forgalom a hétszeresére fog nőni. Az unió országait jelenleg csak az M1-en lehet gyorsan elérni, északi, keleti és déli határainkat viszont már most 7 autópálya, vagy gyorsforgalmi út közelíti. Ezen utak tervezett gyors kiépítése - annak várható csekély hatékonysága miatt - hátrébb sorolható, helyette az EU közlekedési hálózatához való kapcsolatok kiépítését kell előtérbe helyezni.

Sértő-Radics István,
Uszka polgármestere

Sokat tehetne a kormány, uniós pályázatok esetén, ha drasztikusan csökkentené a pályázás és az elszámolás bürokratikus feltételeit. Pl. egy létesítmény építéséhez általában jogerős engedélyes terv és használatba vételéhez, jogerős használatba vételi engedély kell. Megszámlálhatatlan, hogy mindehhez hány szakhatóság közreműködése szükséges, egyenként 30 napos ügyintézési időkkel, nem beszélve a jogerőre emelkedést késleltető esetleges fellebbezésekről. Legújabban épületek esetén, fűtőenergia felhasználással kapcsolatos szakhatósági állásfoglalás is szükséges.
Gyakorlati tapasztalatom, hogy jelen jogi környezetben nemhogy az N+2 szabálynak nem tudunk eleget tenni, de még az N+3 is kevés lenne.
A források pénzügyi felhasználása során, különböző építési beruházásoknál az alvállalkozók fekete munkaerőt alkalmaznak. Nagy volumenű nyertes pályázat esetén, az önkormányzati nettó finanszírozás tapasztalatira alapítva, a kincstár visszatarthatná a pályázatban betervezett munkadíjak közterhinek megfelelő összeget.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

A tényleges decentralizáció elmaradásán túlmenően az európai uniós pályázati rendszerhez való csatlakozást jelentősen nehezíti, hogy a települések jelentős része nem rendelkezik tényleges saját forrással, vagyis az önkormányzatok finanszírozási rendszere nem teszi alkalmassá a településeket a pályázatra. Ezzel párhuzamosan gondot jelent, hogy az önkormányzatok számára a településfejlesztési források sem állnak rendelkezésre, így az amúgy is korlátozott mértékű területfejlesztési források gyakran szétaprózódva, ténylegesen egy-egy település fejlesztését szolgálják. A településfejlesztési forrás hiánya ellene hat a településközi és a valóságos térségi együttműködésnek, növeli a települések befelé fordulását.
A fejlesztési szándékok és folyamat ellen hat, hogy az eddigi uniós támogatással megvalósított beruházásoknál a hazai elszámolás és a támogatási összegek kifizetése botrányos. Az érintett önkormányzatok sokasága került lehetetlen helyzetbe, miközben a pályázatban megfogalmazott nyertes projekt megvalósult. A következő tervidőszakban alapvetően kell változtatni az eddigi gyakorlaton, mert sem a vállalkozók (alvállalkozók), sem az önkormányzatok nem hozhatók olyan helyzetbe, amely a normális működésüket veszélyeztetik.

A Védegylet

Az Új Magyarország fejlesztési terv stratégiai céljaival (foglalkoztatás növelése és tartós növekedés) nem tudunk egyetérteni, hiszen abból hiányoznak a környezeti, valamint a társadalmi jólét és az életminőség javulására vonatkozó célok. A stratégiai célkitűzéseket alátámasztó magyarázatok azt a szemléletet tükrözik, hogy a fejlesztések célja a gazdaság, a versenyképesség erősítése, amelyhez eszközül a társadalom, illetve a környezet szolgálnak (pl. "Olyan minőségű munkaerőre van szükségünk, amely mindenkor képes kielégíteni a gazdaság igényeit"). A tervben az előző verziókhoz képest érezhetően jobban megjelentek a szociális hangsúlyok, s felmerült az igénye a környezeti szempontok integrálásának is, azonban egyelőre nem tapasztalható előremozdulás e három szegmens együttes kezelésére vonatkozóan.
A tervben a környezeti szempontok beépítése a különböző szakpolitikákba továbbra sem látható: fontos lenne az egyes beavatkozási területeknél minden esetben végiggondolni a környezeti vonatkozásait, és nem csupán külön, a horizontális elveknél térni ki mindezekre.

Ferge Zsuzsa szociológus

A tervben a gazdasági szempont dominanciája erősödött, a társadalmié gyengült. ... A két cél - gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővítése - azonban nem föltétlenül összehangolható. Magyarországon 1994 óta töretlen a gazdasági növekedés, de a foglalkoztatás szinte semmit nem bővült. ... E tendencia folytatódása továbbra is reális veszély, mert a gazdasági növekedés tervben megcélzott fő iránya ismét a magas termelékenységű szektoroknak kedvez. A terv a veszélyt próbálja ellensúlyozni azzal, hogy "különösen fontos az alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, valamint a munkaerő iránti kereslet növelése a hátrányos helyzetű térségekben". E cél eléréséhez azonban nem rendel eszközöket, nem utal vissza a stratégia megalapozásában említett problémákra, és azokra konkréten nem válaszol. ...
"A fejlesztéspolitikának alkalmazkodnia kell a társadalomban végbemenő változásokhoz, ezért összhangban kell állnia az állam társadalompolitikai céljaival: .. támogatnia kell a nagy állami elosztórendszerek és az állami közszolgáltatások reformjait, sőt azok katalizátorává kell válnia, .. az állami újraelosztás szerkezeti átalakításával egyidejűleg hozzá kell járulnia az elosztás mértékének csökkenéséhez." (Idézetek a tervből)
Nem hiszem, hogy a két fenti elemre lennének redukálhatók az állam társadalompolitikai céljai. Számtalan változtatás kell, de ha eleve az (újra) elosztás mértékének csökkentése a megfogalmazott társadalompolitikai cél és minden reform végső mértéke, akkor bajban vagyunk.

Gáspár Mátyás,
a Teleházak Európai
Szövetségének elnöke

A digitális esélyegyenlőség megteremtése a közösségi informatika eszköztárának mozgósításával lehetséges. Csak a helyi, kisközösségi összefogással, a saját erőforrások legteljesebb mozgósításával lehet kihasználni az állam, a közigazgatás és a társadalmi felelősséget vállaló gazdálkodók segítségét. Az infokommunikációs eszközökkel és szolgáltatásokkal, a személyes segítségnyújtással (IT-mentorálás) is szolgáló közösségi hozzáférési helyeknek kell biztosítaniuk a hátrányos helyzetű emberek számára a digitális írástudás, az Internet használatának elsajátítását, az ügyintézési, foglalkoztatási, szociális, oktatási, egészségügyi és egyéb hálózati közszolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Sisák Imre,
Pásztó polgármestere

A KKV-k piaci helyzetét javítani lehetne, ha speciális pénzintézet, bank állna rendelkezésükre, amely rugalmasabban kezelhetné hitel igényüket. A légi közlekedés fejlesztését OP-ban a volt katonai repülőterek hasznosításával lehetne erősíteni.
Az Európai Unió 10 legelmaradottabb régiója között található Észak-magyarországi és Észak-alföldi régiókat kiemelt programmal kellene segíteni. A foglalkoztatási arány növelése érdekében országos programot kellene indítani, hogy a csökkent munkaképességű személyek, gyesen lévő kismamák, illetve a dolgozni akaró emberek osztott munkaidőben megfelelő munkához juthassanak.
A szociális ellátásokat lehetőség szerint különböző munkavégzéshez kell kötni annak érdekében, hogy az érintettek ösztönözve legyenek a munkaerőpiaci integrációra. A cigány népesség foglalkoztatására iskolai és életszínvonalának emelésére regionális operatív programokba ágyazva kellene fejlesztéseket végezni.
A gazdaságfejlesztésnél ne csak az ipari parkok fejlesztése legyen cél, hanem kapjanak lehetőséget azok a hátrányos helyzetű térségek, ipari övezet vagy ipari parkok létrehozására, amelyeknek eddig a feltételek nem álltak rendelkezésre.
A régiók sajátságos adottságaira alapozott turisztikai hálózati rendszer kialakítása igen jó kiemelt cél, melyet megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni régiónk OP-ban is.

Balla Eszter diák

Én Pákán élek, Zala megyében. Középiskolás diáklány vagyok. Rendszeresen igénybe veszem a Rédics- Zalaegerszeg vasútvonalat. De nem csak én. Rajtam kívül még rengeteg diák, dolgozó utazik nap mint nap ezen a vonalon. Nem beszélve a péntekről, amikor szinte fél órával előbb oda kell érni azért, hogy helyünk is legyen. Kollégista vagyok, s tapasztalatból mondhatom, hogy sokkal kényelmesebb azokat a nagy pakkokat vonaton utaztatni, mint buszon.
A másik, szerintem fontos indok a Gutorföldiek problémája. Ha ez a vonal megszűnik, szinte nem is tudnak eljutni Lentibe. S annak nem sok értelmét látom, hogy valami hasznosat megszüntessünk, s helyette egy olyan újabb dolgot vezessünk be, ami nem feltétlenül jobb az előzőnél.

290 civil szervezet
aláírásával érkezett

Súlyos aggodalmunkat fejezzük ki a 2007- 2013 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának keretet adó Új Magyarország fejlesztési terv társadalmi egyeztetésre bocsátott változata miatt. Az ÚMFT számos ponton jelentős és lényegi visszalépést jelent mind az Országos fejlesztéspolitikai koncepcióval, mind a terv tavaszi egyeztetési változatával szemben. A tervet csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak és támogathatónak, ha abban nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi aktivitás, a közösségek és a civil szektor megerősítése, a családok védelme és a generációk együttműködése, a társadalmi megújulás és a területi kohézió biztosítása, illetve a környezet védelme.
A terv aránytalan hangsúly-eltolódást tartalmaz a gazdasági versenyképesség technokrata fejlesztése irányába, az ahhoz nélkülözhetetlen társadalmi megújulás és területi kohézió erősítésével, a környezet védelmével szemben. A fejlesztéspolitika célja az életminőség javítása kell, hogy legyen oly módon, hogy ez kiterjedjen a társadalom tagjainak lehető legszélesebb körére, s magába foglalja az egészség, a társadalmi részvétel és a környezet minőségének növelését, a demokratikus jogokhoz való hozzáférést, a közösségi kapcsolatok erősítését. Ezért az ÚMFT alapvető céljai sem korlátozódhatnak csak a foglalkoztatásra és a növekedésre, hanem ezekkel egyenrangú célokként kell szerepeltetni a megújuló társadalom, az élhető környezet és a területi kohézió kérdéskörét, ahogy ez a megelőző tervváltozatokban is szerepelt.       

Szerk.: N. E.
(Forrás: nfh.hu)

Országgyűlés előtt a költségvetés

Keserű pirula:
két szűk esztendő

A minisztériumok a tervezési előirányzathoz képest összesen 300 milliárd forinttal szeretnének többet kapni, ezért át kell dolgozniuk a rájuk eső fejezetet - közölte a kormányfő a Parlamentben.
Költségvetési értelemben szigorú évek elé néz az ország, két szűk esztendő következik... - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtt az Országgyűlésben. "Amire nem lesz hajlandó a kormány (...), hogy a rendelkezésre álló kereteken túl tervezze a költségvetést" - jelentette ki a kormányfő, hozzáfűzve, hogy a büdzsének illeszkednie kell a konvergenciaprogramhoz is. A kormányfő szerint a jövő évi költségvetés olyan lesz, amely túlmutat a 2007-es éven, és az azt követő három-négy évre is lesz kitekintése.  Minden korábbi költségvetésnél mélyebben fogja bemutatni a következő időszak költségvetési, államháztartási folyamatait, annak érdekében, hogy előre fel lehessen készülni a következő évekre. A miniszterelnök tájékoztatatása szerint a költségvetésről első olvasatban először a kormány tárgyal, ezt követően érdekegyeztetés és társadalmi párbeszéd kezdődik, és a törvényi előírásoknak megfelelően október 31-éig benyújtják a parlamentnek a törvényjavaslatot.  Tervek szerint a társadalmi partnerekkel október 19-e és 27-e között egyeztet a kormány. A költségvetés alapkötete október 31-én kerül az Országgyűlés elé, elképzelések szerint december 5-én határoz az Országgyűlés a jövő évi költségvetés fő számairól, a végszavazás pedig december 21-én  megtörténik, így a közlönyben december 27-én jelenhet meg.
A helyi önkormányzatok 2007. évi szabályozásával elérendő fő célok:

• a helyi közszolgáltatás kistérségi társulások útján történő ellátásának ösztönzése
• az európai uniós fejlesztési források hatékony felhasználása,
• a közoktatásban a méretgazdaságos feladatellátás ösztönzése,
• a szociális ellátásokban a rászorultsági elv előtérbe helyezése.

Jövőre a helyi ökormányzatok mintegy 3100 milliárd forint hitel források nélküli bevétellel gazdálkodhatnak. Ezen belül a központi költségvetési kapcsolatokból  (állami támogatások és hozzájárulások valamint az átengedett személyi jövedelemadó együtt) 1344,7 milliárd forint  származik. Ez 4,3 százalékkal haladja meg az előző évi eredeti előirányzatot.
A támogatást növeli az EU-ból származó forrás, 141 milliárd forint, az EU társfinanszírozását szolgáló, fejezetektől átvételre kerülő 110 milliárd forint.

Új közpénzügyi törvény?

Az Állami Számvevőszék tapasztalatai szerint a költségvetési tervező munka egyre kedvezőtlenebb feltételek mellett folyik - mondta Kovács Árpád elnök az Országgyűlésben. Az Állami Számvevőszék vezetője szerint a költségvetési tervező munka  körülményeiben, módszereiben a korábbi évekhez képest semmit sem javult. Kovács Árpád az ÁSZ 2005-ös zárszámadásról szóló általános vitájában közölte: az országgyűlési bizottsági vitákban elhangzottak alapján az Állami Számvevőszék megkezdte a felkészülést egy új közpénzügyi törvény koncepciójának - Pénzügyminisztériummal közös - kidolgozására.