Keserű pirula

Előző számunkban az önkormányzati választásokon polgármesterjelöltként induló településpolitikusok esélyeinek latolgatására és - lapzárta miatt - a választási eredmények ismeretében egy gyorsmérleg készítésére volt lehetőségünk. Bemutattuk a fővárosi, a kerületi, a megyei és a megyei jogú városok közgyűléseiben helyet foglaló pártok mandátumainak megoszlását, és ízelítőt adtunk az urnazárást követő eseményekből. Most, néhány héttel az önkormányzati választások után, azt is látjuk, miként alakulnak az önkormányzati testületekben a koalíciós megállapodások, látjuk, hogy nagyon sok helyen törékeny az együttműködés, több helyen a település fejlődése érdekében a településpolitikusoknak le kell nyelni a  keserű pirulát...

Az országos összesített adatok szerint a kormánypártok és szövetségeseik polgármesterjelöltjeire leadott szavazatok száma 1 150 320 (27,06%),  a parlamenti ellenzéki pártok és szövetségeseik jelöltjei 1 289 547 (30,34%) szavazatot kaptak, 3,28 százalékkal többet,  mint a kormányzó pártok, vagyis a parlamenti pártok közötti versenyt az ellenzék nyerte. Ugyanakkor a többi párt és társadalmi szervezet jelöltjei 1 810 771 (42,60%), szavazatot kaptak, vagyis az őszi önkormányzati választás nyertesének kikiáltott parlamenti ellenzéki pártok szavazatainál 12,26 százalékkal többet! Ha a Fidesz logikáját követnénk, mely szerint, az önkormányzati választás egyben népszavazást is jelent, akkor bizony az eredményből azt a következtetést kellene levonnunk, hogy az összes parlamenti párt munkájáról lesújtó véleményt közöltek a választók. Ha az országos adatokat nézzük, és figyelembe vesszük azt a több mint kétezer kis lélekszámú települést, ahol nem a pártokat preferálták, kiegyenlítődik az arány. Úgy tűnik, az ország választóinak többsége szerint, a pártokon kívül is van élet. Ezt ismerhették fel sokan a polgármesterjelöltek közül, ezért lehetett az, hogy sokan jobbnak látták, ha inkább függetlenként küzdenek riválisukkal, annak ellenére, hogy párthovatartozásuk közismert a választók előtt.  Persze a helyzet nem ilyen egyszerű, nézzük a tényeket, hiszen az ördög a részletekben van!   A kormányzó pártok Budapesten és a kerületekben győzelmet arattak (47,26%, Fidesz és szövetségesei 44,97%), bár Józsefvárosban, Ferencvárosban és Újbudán, már nehezebb az egyensúlyt megteremteni.
 A parlamenti ellenzék számára az igazi diadalt a budapesti győzelem jelenthette volna: a fővárosi önkormányzat költségvetése idén 417 milliárd forint, majdnem másfélszerese ez a megyék és a megyei jogú városok költségvetésének. Jobboldalról sokan az önkormányzati választási győzelmet az önkormányzati költségvetési pénzek fölötti rendelkezési joggal azonosítják, és a megyei közgyűléseknek tulajdonítanak jelentős szerepet az uniós pénzek elosztásakor (az ellenzék soraiban nagy felháborodást okozott Lamperth Mónika kiszivárogtatott beszéde). Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a nyilvánosságra hozott hangfelvétele után, parlamentben a napirend előtti felszólalásában azt mondta, hogy a fő felelősséget továbbra is a kormány viseli, ezért természetes, hogy a mindenkori kormány delegáltjai a regionális fejlesztési tanácsokban meghatározó szereppel bírnak. Hozzátette: felelősséggel vállalja az MSZP választmányi ülésén elmondott szavait, kár, hogy az ellenzéki elutasítás miatt nem alakulhattak választott regionális önkormányzatok.

Szorítóban

Jól látható, hogy a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken szembetűnő a kormányzó pártok vesztesége. Itt a parlamentbéli ellenzéki pártok - több mint nyolc százalékos - előnyét, még a függetlenekre leadott 19,95 százalékos szavazati arány is sokkolja. Ha összehasonlítjuk a polgármesterjelöltekre leadott szavazatok számát, megfigyelhetjük, hogy néhány helyen, épphogy csak nem verte le a lécet a befutó. Szorítóba került kormánypárti és ellenzéki egyaránt.
Nézzük: Juhász Jánosnak, Sárbogárd (független) polgármesterének csak 20 szavazatkülönbséggel sikerült megőriznie tisztségét, a szocialisták jelöltjével szemben. Terbe Zoltánnak, Kiskunmajsa polgármesterének (Fidesz- MDF- KDNP) a 21-es szám volt a nyerő. Csupán ennyi szavazattal kapott többet az Együtt Kiskunmajsáért Egyesület képviselőjénél. Fóton 26 szavazattal őrizte meg polgármesterségét Szent-Iványi Géza (Fidesz), a kormánykoalíció és egy civil szervezet közös jelöltjével szemben. Törökbálint polgármestere, Keller László (MSZP- Civil Fórum) negyvenöt szavazattal váltotta le a korábbi polgármestert - Turai Lászlót - , a Szent Flórián Törökbálintért Egyesület jelöltjét. Vác polgármestere, dr. Bóth János (MSZP) csak szoros küzdelemben tudta megőrizni tisztségét, 73 szavazattal kapott többet a Fidesz jelöltjénél.  Kisvárdán Oláh Albert független polgármester - korábban szabaddemokrata - ötödik alkalommal őrizte meg a polgármesterségét, 251 szavazattal győzött a szocialista jelölttel szemben. Szolnokon a korábbi polgármester Botka Lajosné (szocialista) nem indult a választáson. Az új polgármester Szalay Ferenc (Fidesz- KDNP), 261 szavazattal előzte meg a szocialista jelöltet. Pécs: Toller László autóbalesete miatt a szocialisták jelöltjeként Tasnádi Pétert indították, kihívója Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) volt, aki 287 szavazattal elvesztette a választást. A szoros küzdelemben nyert polgármesterek közül Budapest xvii. kerületében Riz Levente 323 szavazati előnnyel vette át a kerület vezetését Hoffmann Attilától, a kormánykoalíció jelöltjétől.  Újraszámolták Szombathelyen a polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat. Ugyanis Ipkovich György, az MSZP és az SZDSZ jelöltje 13 808 szavazatot kapott, Molnár Miklós, a Fidesz- KDNP és a Pro Savaria jelöltje 13 486-ot, a különbség a kettő között mindössze 322 szavazat volt, kevesebb, mint az urnákban talált érvénytelen szavazatok száma.

Felértékelődött
a polgármesteri szerep

Országos átlagban egy településre 2- 3 polgármesterjelölt jutott.  A megyei jogú városok közül Salgótarjánban volt a legtöbb jelölt (7).  Kistelepüléseket nézve a legtöbb polgármesterjelöltet (10) a Zala megyei Csonkahegyháton állították. Hét vagy annál több polgármesterjelölttel összesen 33 településen találkozhattunk. Egészen kis faluban is volt rangja a polgármesteri státusnak.  Alsórajkon - a választónévjegyzékben lévők száma 331 - hat független jelöltet jegyeztek, 45 szavazattal ismét Kovács András (független) lett a polgármester. Baglad község ötvenkét választópolgára 2 független jelölt közül (20 szavazatkülönbséggel) ismét a korábbi polgármesterének, Kulcsár Györgynének szavazott bizalmat. A képviselő-testület tagjainak száma 3.
Több mint ötszáz településen nem volt kihívója a polgármesternek.  Úgy tűnik, hogy ezeken a településeken a helyiek elégedettek voltak a polgármester eddigi munkájával, vagy nem irigyelték a feladatot. Csak egy helyen fordult elő, hogy  senki sem akart  polgármester lenni, Peresznyén még a korábbi polgármester sem vállalta tovább a falu vezetését, ezért itt időközi választást kell tartani. Legnagyobb arányban Győr-Moson-Sopron megyében (30%) lehetett tudni a tuti biztost, Heves megyében volt a legkevesebb az egyes jelölés. A polgármesterek egyes jelölése többnyire a kisközségekre volt  jellemző. Mindössze két 10 ezer lakos fölötti településen (Magód és Nagykálló) nem volt a polgármesternek kihívója.
Szavazategyenlőség miatt 14 helyen időközi polgármester választást kellett tartani.

Ha nincs csapat

Melléfoghatunk, ha csak a polgármester választás eredménye alapján színezzük át az országot. Ugyanis az még nem győzelem, ha a közvetlen választásnak köszönhetően csak a polgármester nyer, de nincs csapata. Ahhoz, hogy programját megvalósítsa, a képviselő-testületben szavazati többséggel rendelkező szövetségesek kellenek. Ha nincs csapat, marad az alku. Van ahol sikerül, de ha nem, akkor le kell nyelni a keserű pirulát. (Előző ciklusban Sásd polgármestere kisebbségben volt, nem sokkal az alakuló ülés után megbukott). 
Óbudán, a jobboldali Bús Balázsnak egy 35 tagú testületben kell 18 képviselővel többséget összehozni. A Fidesznek, a Magyar Demokrata Fórumnak és a KDNP-nek összesen 16 mandátuma van, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek 17, egy helyet szerzett egy civil jelölt, míg egy mandátumért a fideszes és az MSZP-s jelölt között alakult ki holtverseny. Ha a jobboldali jelölt nyer, akkor a civil jelölt dönt a többségről, ha a baloldali, akkor kisebbségbe került a jobboldal polgármestere. Józsefvárosban a szabaddemokrata Csécsei Béla nyert, de a 27 képviselőből 14 fideszes és egy MDF-es. Nem lesz könnyű dolga a polgármesternek.  Hasonló a helyzet, még négy kerületben és hét megyei jogú városban, több esetben a baloldali polgármesternek kell a jobboldali többséggel együttműködnie. Soroksáron kényelmes helyzetben van az újraválasztott polgármester. Egy helyi társadalmi szervezet támogatásával ismét újraválasztották Geiger Ferencet. A testületbe az őt támogató szervezet 7, az MSZP és a Fidesz öt-öt mandátumhoz jutott, így a polgármester döntheti el, hogy kivel köt megállapodást.
Újpesten Dercze Tamás, az Újpestért Egyesület jelöltje ötödször lett a polgármester. Ő már nehéz helyzetben van, nem tudja megkerülni a szocialistákat, hiszen a 32 tagú testületben az MSZP-nek 18 képviselője van, az Újpestért Egyesületnek csak 5, míg a Fidesz 9 mandátumot szerzett.
Dunaújvárosban az MSZP-s polgármesternek a 25 tagú testületben úgy kell többséget összehozni, hogy 11 szocialista és egy SZDSZ-es képviselő mellett 4 civil is bejutott a testületbe, ahol 9 Fidesz-képviselő van. Ha a civilek egységesen a jobboldal mellé állnak, a szocialista polgármester kisebbségbe kerül. Hasonló a helyzet Nyíregyházán, Csabai Lászlónénak a 34 tagú testületben 13 szocialista és 1 szabaddemokrata képviselő mellé még három képviselőt kell találnia. Ehhez a 4 függetlenből választhat; a jobboldalon a Fidesznek 15, az MDF-nek 1 mandátuma van, így akár ők is összehozhatják a többséget. Egerben a szocialista Nagy Imrét leváltó, jobboldali lokálpatrióta Habis Lászlónak kell ügyesen lavíroznia: a 25 tagú testületben 12 baloldali, 3 civil, 9 fideszes és 1 demokrata fórumos politikus került, a civilek közül kettő a polgármesterhez hasonlóan a Lokálpatrióta Egylet képviselője, a harmadik viszont az Összefogás képviselője. Ha mindannyian összeállnak, jobboldali többség van, ha csak egy ember is kitáncol az együttműködésből, akkor baloldali.
Székesfehérváron Warvasovszky Tihamér sem lehet felhőtlenül boldog: a 32 tagú testületbe 15 kormánypárti, 15 fideszes, 1 MDF-es és 1 civil jelölt került be, így valószínűbb, hogy kisebbségben marad, mint az, hogy patthelyzetben az ő szavazatával a baloldal akarata érvényesül. (Időközben eldőlt, hogy az MDF-es képviselő alpolgármester lett és biztosított a kormánypárti többség.)
Salgótarjánban a jobboldali Székyné Sztrémi Melindának törékeny a többsége, a két nagy párt 11-11 mandátumot szerzett, de bejutott a testületbe az MDF és egy civil szervezet által közösen indított jelölt is. Tatabányán Bencsik Jánosnak (Fidesz)  is hasonló a helyzete, a két nagy párt csatája döntetlen lett (12-12), a szabaddemokratáknak 1 mandátum jutott, és van még két független, így tőlük függ a testület kiegyensúlyozott munkája.
A 25 tagú veszprémi közgyűlésben a kormánypártoknak 11 mandátuma van, a Fidesznek és az MDF-nek együtt 10, de várhatóan a 3 védegyletes és az egy civil is jobbra szavaz, ebben az esetben a Dióssy Lászlót váltó Debreczenyi Jánosnak könnyű dolga lesz. (Bár első kísérletre nem sikerült megválasztani a két fideszes alpolgármestert.) Budapesten, a  XXII. kerületben is jobboldali polgármester lett Szabolcs Attila személyében, neki a 25 tagú képviselő-testületben 12 fideszes mellé kell egy képviselőt becsábítani, a legesélyesebb az egy jobbikos vagy a Budafok-Tétényi Baráti Kör két képviselője lehet.

Csiky Ildikó
(Forrás: választás.hu)