"Ez évben is szükséges felhívni a figyelmet arra a már rögzült gyakorlatra, hogy a törvényjavaslat parlamenti benyújtása előtt nem került sor az önkormányzati érdekszövetségekkel érdemi egyeztetésre. Az önkormányzati minisztérium államtitkári és a Pénzügyminisztérium szakértői szintű tájékoztatóján minimális terjedelmű írásos anyagon kívül szóbeli ismertetés hangzott el az önkormányzatok finanszírozását illetően. Az elhangzottak alapján volt csak lehetősége az érdekszövetségi képviselőknek kérdéseket, aggályokat, a korábbi évek tapasztalatai alapján megfogalmazódó problémákat ismertetni a kormányzati szervek képviselőivel." - többek között ez áll abban a szakértői anyagban, amely a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének felkérésre készült. A szakértő véleményének markáns megfogalmazásával kellő muníciót adott az érdekszövetségeknek ahhoz, hogy érdemi egyeztetést folytassanak a kormány képviselőivel. A szakértői anyagból csak a leglényegesebb részeket emeljük ki, és közöljük a TÖOSZ elnökségének, valamint a szövetségek közötti egyeztetések eredményeként megszületett közös állásfoglalást. (A szakértői anyag teljes terjedelemben megtalálható a www.toosz.hu-n.)

Az önkormányzatok értékvesztése

jövőre is folytatódik

A TÖOSZ novemberi kibővített elnökségi ülésén megtárgyalta a 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat helyi önkormányzatokat érintő rendelkezéseit, az erre a témára vonatkozó szakértői véleményt, és a következőkről döntött.
Az elnökség kezdeményezi, hogy mielőbb kerüljön sor érdemi érdekegyeztetésre a kormány és az országos önkormányzati érdekszövetségek bevonásával a költségvetési törvényjavaslatról.

Kérik, hogy a kormányzat a valóságos önkormányzati támogatásról beszéljen, mondják ki, hogy ténylegesen mekkora összeg áll rendelkezésre, vagyis az idei évhez képest csökken az önkormányzatok támogatása.

A valóságos lehetőségek kimondását szorgalmazó levéllel az elnökség a miniszterelnökhöz fordul.
Az elnökség a 2007. évi költségvetés önkormányzatokat érintő változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy:
A TÖOSZ elnöksége nem ért egyet a személyi jövedelemadó (a továbbiakban szja) helyben maradó részének 10 százalékról 8 százalékra történő csökkentésével, mert ezzel az önkormányzatok szabadfelhasználású forrása csökken, és az érintett önkormányzatok tervezett fejlesztései és megkezdett beruházásai, valamint a felvett hitelek visszafizetése kerülne veszélybe.
A körjegyzőségek támogatási rendszerénél differenciáltan emelt összeggel kellene támogatni, hogy háromnál több önkormányzat alkosson egy körjegyzőséget.
A folyamatban lévő pályázatok esetén a jogbiztonság érdekében is korrekt módon szükséges az egyes ügyeket lezárni.
Elkerülhetetlen az egyes túlzó ágazati jogszabályi kötöttségek enyhítése, a valóságos feladatellátási képesség és a szabályozás összhangjának megteremtése.
Ne legyen különbség a "csak" intézményfenntartó társulás és a többcélú kistérségi társulásban történő feladatellátás támogatása között.
A többcélú kistérségi társulások jelenleg még nem képesek a közös intézményhálózat fenntartására és működtetésére.
Az elnökség arra kérte a szövetség megbízott elnökét és főtitkárát, hogy a végleges költségvetés elfogadásáig is tegyen meg mindent az önkormányzatok működőképességét fenntartó támogatási rendszer megteremtése érdekében. Az elnökség kezdeményezte, hogy a társszövetségekkel közösen alakítsák ki és juttassák el állásfoglalásukat a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban.

Ahogy a szakértő látja*

. A költségvetési törvényjavaslat fő kötetét áttanulmányozva megállapítható, hogy az általános és részletes indokolás a helyi önkormányzatok gazdálkodási feltételeire, pénzügyi helyzetének alakulására, a mozgásterük változására vonatkozóan igen felszínes, elnagyolt információkat nyújt. Mindezek alapján a törvénytervezetben az önkormányzatokat érintő javaslatok megalapozottsága, indokoltsága nem biztosított, a javaslatok hatása, következményei csak vélelmezhetők. 
A törvényjavaslatot áttanulmányozva az észrevételek, javaslatok az önkormányzatokat érintő rendelkezésekhez kapcsolódnak. Ezek ismertetése előtt szükséges azokat a központi törekvéseket megemlíteni, amelyek támogathatók.

Támogatandó javaslatok

Az államháztartást érintően: az államháztartási hiány nagy arányú csökkentése kiigazító lépésekkel és a reformok beindításával; az államadósság növekedésének megállítása; a kiigazítás érinti az államháztartás kiadási oldalát, a nagy ellátó rendszereket; a közfeladatok ellátásánál a hatékonyság növelése.
A helyi önkormányzatokat érintően: az európai uniós fejlesztési források hatékony felhasználása; a közoktatásban a méretgazdaságos feladatellátás ösztönzése; a szociális ellátásokban a rászorultság elvének előtérbe kerülése; az önkormányzatok számára megszűnik az egyensúlyi tartalékképzési kötelezettség; a gyermekek napközbeni ellátására tervezett központi források 11 százalékos növelése. Ez a javaslat elősegítheti a kisgyermekes mamák munkába állásának megkönnyítését.
Részben támogatható rendelkezések
Ez esetben a javasolt célokkal egyet lehet érteni, de vagy a megvalósítás módja, vagy a megvalósítás hatása miatt aggályos a javaslat.
Amennyiben a központi költségvetés nem biztosít központi forrást a központi bérpolitikai intézkedésekhez, úgy támogatható a keresetekre vonatkozó döntések helyi szintre delegálása.
A működési célú központi források reálértéke csökken, központi bérpolitikai intézkedéseket a törvényjavaslat nem tartalmaz.
Az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatói a közszférában dolgozóknak és az önkormányzatok működési költségvetésében is a legnagyobb arányt a személyi juttatások jelentik. Az önkormányzatok számára súlyos konfliktust jelent mindenkor a béralakulás meghatározása. Ezt a konfliktust - úgy tűnik - 2007-ben az önkormányzatok döntően a helyi lehetőségeik (létszámcsökkenés, -csökkentés; szervezési intézkedések) feltárásával, mozgósításával, bérekre átcsoportosításával tudják enyhíteni.
Támogatandó az a törekvés, hogy pénzügyi eszközökkel ösztönözni kell a helyi közszolgáltatás kistérségi társulások útján történő ellátását, a regionális együttműködést. Ennek azonban nem lehet kizárólagos fedezete az önkormányzati rendszeren belüli forrásátcsoportosítás. Így pl.: az szja helyben maradó hányadának 10 százalékról 8 százalékra csökkentése, a normatív állami hozzájárulások többségénél a nominál összeg csökkentése vagy legfeljebb 2006. évi szinten tartása.
A körjegyzőségek létrehozását, működését támogató pénzügyi ösztönzés helyeselhető. Az azonban már aggályos, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok (a továbbiakban: ÖNHIKI) támogatásának lehetőségéből  - az eddigi 500 fő alatti lakosszámú önkormányzattal szemben -   a törvénytervezet kizárni javasolja az 1000 fő alatti és körjegyzőséghez nem tartozó, vagy ahhoz tartozást nem vállaló önkormányzatot.

Észrevételek, javaslatok
a költségvetési törvényjavaslathoz

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételei a 2006. évi országgyűlési előirányzattal (1289,3 milliárd Ft) szemben 2007-ben 4,3 százalékkal növekszenek (1344,7 milliárd Ft). Megjegyzendő, hogy a tervezett infláció 6,2 százalék, így a központi források reálértéke csökken. A nominál összeg alakulását torzítja, azaz szépíti az, hogy a 4-es metróvonal építésének támogatása a 2006. évi 15,8 milliárd forintról 2007-ben 65,6 milliárd forintra nő. A metróvonal építésének támogatását mindkét évben figyelmen kívül javasolom hagyni a központi források reális megítélése érdekében. E beruházás nélkül a költségvetési kapcsolatokból származó bevételek mindössze 0,4 százalékkal növekszenek nominál értékben. Ennek alapján nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok értékvesztése jövőre is folytatódik. (A központi források alakulását az 1.  melléklet tartalmazza.)
A globális normatívák  - a körjegyzőség működésének támogatása kivételével -   a 2006. évi szinten maradnak. Az infláció 6 százaléknál magasabb várható növekedését figyelembe véve nyilvánvaló a központi törekvés, ami a működés visszafogását célozza. Ezzel az önkormányzatokat rákényszerítve arra, hogy vagy szervezési intézkedésekkel, intézmények bezárásával, összevonásával, elbocsátással, feladatelhagyással mérsékeljék az igazgatási, üzemeltetési feladatok költségeit, vagy az előző éveknél még nagyobb sajátforrás-részt vonjanak be a működőképesség fenntartásába. Erre a szándékra utaló megjegyzés az indokolásban az iparűzési adó növekményének a kötelező feladatok finanszírozásába történő bevonás.
A törvényjavaslat szerint az önkormányzatokat együttesen megillető 40 százalékos szja-ból a korábbi évek elosztási gyakorlatával szemben, amikor is az önkormányzatoknál helyben maradó szja 10 százalék volt, 2007-től ez az arány 8 százalékra csökken. Az önkormányzatoknak átengedett szja alakulását a 2. melléklet tartalmazza.
A tervezett csökkentést és annak indokolását nem javasolom támogatni. A szja helyben maradó része ugyanis, mint szabadon felhasználható forrás, az önkormányzatok számára a gazdálkodási autonómia egyik fontos meghatározója. Ez a bevétel a forrása - többek között -   a helyi igények kielégítését szolgáló feladatellátásnak, beruházásoknak. Gyakran hosszú távon ez a fedezete a hitel-visszafizetésnek. A tervezett csökkentés a gazdálkodási autonómiát csorbítja, az önkormányzatok hitelképességét veszélyezteti .
A fejlesztési támogatások decentralizációja - úgy vélhető, hogy - megtorpan 2007-ben 2006-hoz képest. 2007-ben ugyanis mintegy 5 milliárd forinttal kisebb összeg jut a decentralizált fejlesztési programok támogatására. Ezen belül az önkormányzatokat megillető támogatásból mintegy 9 milliárd forinttal kevesebb támogatás kerül szétosztásra a régiók, a megyei területfejlesztési tanácsok között. A csökkenés legjobban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására szánt támogatásnál mutatkozik  Két támogatási jogcím meg is szűnik 2007-ben (a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztés támogatása, valamint a címzett és céltámogatás új beruházásokhoz). (Az önkormányzatokat megillető támogatásból a decentralizált fejlesztési támogatások alakulását a 3. melléklet tartalmazza.)
Összegezve: Az önkormányzati szféra tudomásul veszi, hogy milyen a gazdasági környezet, de korrekt, átlátható információ szükséges arra, hogy mi a preferált terület, cél; mi a célok elérésének az ára; honnan teremtődik meg a megvalósításhoz a forrás. A gazdálkodás hatékonyságának növelése, a közszolgáltatások színvonalának javítása ugyanakkor szükségessé teszi az önkormányzati feladatok és hatáskörök komplex felülvizsgálatát, újragondolását, majd ennek alapján a finanszírozási rendszer egészének korszerűsítését.

Szerkesztette: Csy-kó

* Darázs Imréné

Országos Önkormányzati Érdekképviseleti Szövetségek
közös állásfoglalása
a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló T/1145. számú törvényjavaslat
helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályairól

A 2007. évi költségvetés tervezetét áttekintve megállapítható, hogy a helyi önkornányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételei - reális összehasonlítás esetén - ténylegesen csökkennek 2007-re 2006-hoz képest. Az összes központi forrás 2007-ben 99,4%-a a 2006. évinek. Kerjük a Kormányt, bogy ezt a valós onkormányzati támogatáscsökkenést mondja ki. Csak a tényleges helyzeten alapuló párbeszéd teremtheti meg a feltételeit az önkormányzati rendszerben a szükséges átalakításokhoz, a helyi források aktivizálásához, a központi törekvések helyi szinten történő elfogadtatásához.ó
A központi költségvetési szervek és a helyi önkormányzatok GDP arányos kiadásainak alakulását összevetve megállapítható, bogy az államháztartás hiányának nagy arányú mérséklésére irányuló kiigazító lépések az önkormányzatokat sújtják jobban. A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelesű előirányzatok GDP-ből részesedése ugyanis 2006-ról 2007-re 1,7%-kal növekszik; az önkormányzatoknál ez az aránynövekedés mindössze 0,1%. Javasoljuk a terhek arányos elosztását az államháztartás alrendszerei között.
Nem értünk egyet a személyi jövedelemadó helyben maradó részének 10%-ról 8%-ra mérséklésével, mert ezzel csökken az önkormányzatok szabad felhasználású forrása. Ez az elvonás az érintett önkormányzatoknál a folyamatban lévő és/vagy tervezett beruházások megvalósítását, valamint a felvett hitelek visszafizetését veszélyezteti, a hitelképességet rontja. Úgy véljük, bogy ez a javaslat azokat az önkormányzatokat, amelyektől a személyi jövedelemadó elvételre kerül, igen hátrányosan érinti, azoknál az önkormányzatoknál pedig, ahová ez a pénz átcsoportosul, nem jelent mérhető, érzékelhető javulást a működőképességükben. A szabályozás célja vélhetően a tervezett változtatásokhoz a szükséges többletforrások hiányában a központi bevételek belső átrendezése.
A költségvetési törvényjavaslat nem tartalmaz központi bérintezkedéseket a közszolgálati szférában. Központi fedezet a korábbi évek központi bérintézkedéseinek áthúzódó hatására, a kötelező emelésekre, a jubileumi jutalomra, a minimálbér növekményére sem biztosított, (köztisztviselők esetében 1,6 %, közalkalmazottak esetében 1 %) ezeknek a kötelezettségeknek a finanszírozása többletterhet jelent az önkormányzatoknak, ezzel összevetve a támogatások 0,45 %-os növekedését, fennáll az önkormányzati intézmények működésének ellehetetlenülése. Központi fedezet hiányában nem tartunk támogathatónak központi bérintézkedéseket, mert az további indokolatlan Iétszámcsökkentést eredményezne.
A hatékony, gazdaságos feladatellátást gyakorta gátolják többek között a szakmai, ágazati jogszabályokban előírt követelmények. Ezek teljesítéséhez ugyanis nem biztosítottak a pénzügyi források. Szükségesnek tartjuk a szigorú ágazati előírásokat összhangba hozni a gazdaság jelenlegi helyzetével. Ezért javasoljuk a jogszabályi kötöttségeket átmenetileg felfüggeszteni, vagy enyhíteni, mellyel kapcsolatos egyeztetések megkezdését kezdeményezzük.
Támogatjuk a helyi közszolgáltatások társulásos formában, a polgármesteri hivatali feladatok körjegyzőségi formában történő ellátását a növekvő támogatások révén. A központi költségvetés azonban a közös tevékenységet és ne annak formáját preferálja. A körjegyzőségek létrehozását erőteljesebben ösztönözné, ha a támogatás a három községből á11ó körjegyzőséget a harmadik, illetve a nagyközségi, városi székhelyű körjegyzőséget a második község után csatlakozó minden egyes község esetén progresszív támogatási összeg illetné meg.
A megyei önkormányzatokat sújtó forráskivonás a képviselői tiszteletdíj csökkentésén kívül az önként vállalt feladatok és igazgatási létszám szűkítéséből a kötelező feladatok sérülése nélkül nem biztosítható.
A költségvetési törvényjavaslathoz a fentiekben megfogalmazott aggályok nem jelentik a Konvergencia-programban megfogalmazott fő célok elvetését. Az önkormányzatok tudomásul veszik a gazdasági környezet átalakulását. Támogatjuk az államháztartási hiány nagy arányú csökkentését szolgáló kiigazító lépéseket, a reformok beindítását, a közfeladatok ellátásánál a hatékonyság növelését. Elfogadják az önkormányzatok ösztönzését az európai uniós fejlesztési források hatékony felhasználsára, a közoktatásban a méretgazdaságos feladatellátásra, a' szociális ellátásokban a rászorultság elvének előtérbe kerülésére. Támogatjuk az önkormányzatoknál az egyensúlyi tartalékképzési kötelezettség megszüntetését, a gyermekek napközbeni ellátására tervezett központi forrás 11%-os növelését.
A költségvetési törvényjavaslathoz megfogalmazódó további részletes észrevételek:
1) A globális normatívák - a körjegyzőség működésének támogatása kivételével - a 2006. évi szinten maradnak. Az inflació 6%-nál magasabb várható növekedésst figyelembe véve nyilvánvaló a központi törekvés, ami a működés visszafogását célozza. Ezzel az önkormányzatokat rákényszerítve arra, hogy vagy szervezési intézkedésekkel, intézmények bezárásával, összevonásával, elbocsátással, feladatelhagyással mérsékeljék az igazgatási, iizemeltetési feladatok költségeit, vagy az előző éveknél még nagyobb saját forrás-részt vonjanak be a működőképesség fenntartásába.
2) Szakmailag nem indokolt és diszkriminatív a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai, valamint a szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés támogatása jogcímcsoportoknál tett javaslat, amely szerint egyes jogcímeknél a 2007-ben szolgáltatást kezdő önkormányzat a már 2006-ban szolgáltatást működtető önkormányzatot megillető hozzájárulás 50%-ára jogosult.
Megjegyzendő, hogy a fenti szociális normatívákhoz javasolt kiegészítő támogatás 607,5 millió Ft előirányzata nem kompenzálja a tervezett normatíva összegeket.
3) A szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés támogatása jogcímcsoportban 2007-től új normatíva jogcímként megjelenik a családok átmeneti otthonában elhelyezett szülők ellátása. A cél helyes, az azonban nem tamogatható, hogy ehhez a jogcímhez a jogcímcsoport többi elemétől csoportosít át fedezetet a javaslat.
4) Az óvodai neveléshez, az iskolai oktatáshoz, a szakképzés elméleti képzéshez 2007. szeptember 1-jétől 2008. augusztus 31-ig az alaphozzájárulás igénybevételének módját szabályozza a tervezet. A javasolt módszer korai megismerésével lehetőség nyílik a
változásra időben felkészülni. A javasolt új módszer érdemben történő megítéléséhez azonban szükséges és elengedhetetlen lenne az az információ, modellszámítás, ami bemutatná, hogy az eddigi finanszírozási rendszertől teljesen különböző elosztási mód miként módosítja a közoktatási intézmények finanszírozhatóságát, miként rendezi át az intézmények között a központi forrásokat. Amennyiben ez nem a méretgazdaságosság és hatékonyság elve szerint ma is megfelelően működő közoktatási intézmények - függetlenül azok fenntartójától - finanszírozási bázisát erősíti, hanem csak a rendszerből történő forráskivonás újabb eszköze, úgy nem értünk egyet a változtatással.
5) Több közoktatási normatívánál (3. számú melléklet 16.3.2, 16.3.3, 16.9, 16.11.1, 16.11.3) a támogatáshoz jutás jogosultsága 2007. augusztus 31-ig biztosított. Amennyiben az önkormanyzatot 2007. további részében ezen jogcimeken nem illeti meg hozzájárulás, úgy ezt a törvényjavaslatban egyértelműen kell szabályozni; a megszüntetést szakmailag meg kell indokolni.
6) Az önkormányzatok és jogi szemelyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési palyázatai saját forrás kiegészítésének támogatása járulhat hozzá az EU-s fejlesztési források minél nagyobb hányadának felhasználásához. Ezt a célt jól szolgálja az, hogy az e címen előirányzott támogatás a 2006. évi 7,4 milliárd Ft-ról 2007-ben 10,1 milliárd Ft-ra növekszik.
A cél teljesülését azonban korlátozhatja az igénylés feltételeinek szigorítása, amely szerint a jövőben differenciált támogatás az elmaradottsági, illetve a jövedelemkülönbség alapján és csak az önkormányzatok meghatározott körében nyújtható. A cél elérését hátráltathatja továbbá az is, hogy 2007-tő1 ez a támogatási jogcím már "felső korlátos".
Kétségessé teszi továbbá a támogatás elérését és az uniós források lekötését az önkormányzatok működési terheinek további növekedése (inflació, bérdeterminációk, energiaköltségek), ami a fejlesztési saját forrás képzését jelentősen korlátozza. Ennek következtében az önkormányzati szféra egyre kevésbe tud megfelelni az uniós tagságunkból fakadó kormányzati szándéknak a felzarkózást illetően.
7) A fejlesztési támogatások decentralizációja - úgy velhető, hogy - megtorpan 2007-ben 2006-hoz kepest. 2007-ben ugyanis mintegy 5 milliárd Ft-tal kisebb összeg jut a decentralizált fejlesztési programok támogatására. Ezen belül az önkormányzatokat megillető támogatásból mintegy 9 milliárd Ft-tal kevesebb támogatás kerül szétosztásra a regiók, a megyei területfejlesztési tanácsok között. A csökkenés legjobban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására szánt támogatásnál mutatkozik (itt 2006-ban 9 milliárd Ft, 2007-ben pedig 5,8 milliárd Ft összeget tartalmaz a költségvetés tervezete). Két támogatási jogcím meg is szűniknik 2007-ben (a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztés támogatása, valamint a címzett és céltámogatás új beruházásokhoz).
8) A központosított támogatások között szerepel a települési önkormányzatok szilárd belterületi közutak burkolat felújításának támogatása. Ez az összeg a 2006. évi költségvetéshez viszonyítva változatlan, ugyanakkor köztudott, hogy 2006-ban ennek a terhére áthúzódó kötelezettség vállalás történt, így a 2007. évi összegről jelenleg nem tudni, hogy valójában mire pályázhatnak az önkormányzatok. Egyértelművé kell tenni, hogy az előirányzatból milyen összeg "szabad" 2007. évre.
A közös álIásfoglalásban foglaltakon túl az egyes országos önkormányzati szövetségek további kérdésekben fenntartják a jogot a külön érdekérvényesítésre.

Budapest, 2006. november 23.

A közös állásfoglalást elfogadó Országos Önkormányzati Érdekképviseleti Szövetségek nevében: dr. Wekler Ferenc elnök, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ); Szabó Gellért alelnök, Magyar Faluszövetség (MF); dr. Sütő László ügyvezető elnök, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ); dr. Gémesi György elnök, Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ); dr. Ódor Ferenc elnök, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ); Szilágyi Menyhért megbízott elnök,Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); Szita Károly társelnök, Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ)