Egyensúly, reform

A kijózanodás kora

Rendkívüli ülésnapokat tart a parlament még karácsony előtt, hogy határozzon a költségvetés módosító javaslatairól és magáról a jövő évi büdzséről. A vitában természetesen csak a kormánypártiak támogatták a büdzsét, bár a szocialisták frakciója már az elején az önkormányzatokat érintő módosítócsomagot nyújtott be hozzá. Az ellenzéki szónokok egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy ország lakossága az előző MSZP- SZDSZ-koalíció kapkodó és sodródó gazdaságpolitikájának árát fizeti meg jövőre.

Egyensúly, reformok, fejlesztés - Veres János pénzügyminiszter így jellemezte a jövő évi költségvetés tervezetét. Vagyis ez a kormány három fő célja, nem csak önmagában az egyensúlyteremtés. A Magyarország számára legfontosabb, gyors ütemű felzárkózást a kabinet szerint így lehet elérni. Felzárkózás a jövedelemtermelésben, a gazdaság teljesítményében és az életkörülményekben.
Mindezek eléréséhez a miniszter szerint az alapvető tennivalókat kell elvégezni. Azt, amire több mint egy évtizede készülnek: az államháztartás nagy rendszereinek átalakítását. Veres hangsúlyozta, hogy már az előző Gyurcsány-kormány idején megkezdődött a reformok előkészítése, de az igazi munkához a választások után a megalakult új kormány látott hozzá. Azért tettünk száz lépést a választások előtt, hogy aztán most igazi nagy lépésekre kerülhessen sor a központi államigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben és a helyi önkormányzatok területén elsősorban a helyi önkormányzatok finanszírozásában, kétharmados támogatottság hiányában - mondta a tárcavezető.
A 2007-es büdzsé terve 6687,5 milliárd forintos bevétellel és 8340,4 milliárdos kiadással számol, a hiány így csaknem 1652,98 milliárd forint, a GDP 6,8 százaléka lesz. A tervezet szerint a büdzsé hiányát egy év alatt a bruttó hazai termék 3,3 százalékával mérséklik, 6,8 százalékra. Azzal számolnak, hogy a deficit 2008-ra 4,3 százalékra, 2009-re pedig 3,2 százalékra csökken. Ettől kezdve pedig ismét egy gyorsabb gazdasági növekedési pályára áll a gazdaság - tolmácsolta a kormányzat reményeit a miniszter.
Ennek azonban ára van. Jövőre a megváltozott adó- és járulékkulcsok miatt gyorsul az infláció, csökken a reáljövedelem és fogyasztás. Veres János azt ígérte, 2008-ban további jövedelemelvonásra nem lesz szükség.
Az intézkedéssorozat második szakaszát a kabinet a következőképpen képzeli: 2009-től kezdődően a gazdasági fejlődés visszatér a megszokott pályára. A bruttó hazai termék ismét 4 százalék fölött nő, a dinamikusabb bérnövekedés és a mérsékelt infláció mellett a reálbérek és a fogyasztás évi 2- 3 százalékkal bővül. Hasonló folyamatra számítanak a beruházásoknál is: élénkülés 2009-től tervezhető. Az elkövetkező évek kiemelt feladataként említette a miniszter az államháztartás kiadási oldalának "szűkítését". A korábbinál szigorúbb kontroll várna az Országgyűlésre. A tárcák által kötelezően képzendő tartalék felhasználását a kormány csak akkor engedélyezi, ha a fejezeti kiadások és bevételek, valamint az államháztartási folyamatok egyaránt a tervezettnek megfelelően alakulnak.
Ilyen szűkítésnek számít a közszféra létszámleépítése. A kormány számításai szerint az elkövetkező években több mint 7 százalékkal csökkentik a központi költségvetési alrendszerben foglalkoztatottak létszámát. A létszámcsökkentés egyszeri kiadásait a központi és az önkormányzati költségvetési körben is céltartalék fedezi. Ezen túlmenően 2007-ben a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak részére ösztönzési céllal, illetve munkateljesítményük elismerésére külön céltartalékkeret áll rendelkezésre. Dolgozunk azon, hogy rugalmasabbá váljon az illetményrendszer, jobban el lehessen ismerni a teljesítményeket. Az új, átfogó szabályozás kialakítása és működése 2008-ra várható - közölte Veres János.

Jövőre 465 milliárd jön
az unióból

A javaslat tartalmazza az uniós források felhasználásának törvényi garanciáit is: a központi forrásokat és a rugalmas átcsoportosítás lehetőségét. Két uniós pénzügyi kerettervhez kapcsolódik. A 2004- 2006 közötti időszakból egyrészt jelentős összegű kifizetések húzódnak át 2007-re. Ugyanakkor számos előirányzat a 2007- 2013 közötti Új Magyarország fejlesztési terv alapján megnyíló uniós támogatást és kapcsolódó hazai forrást tartalmazza. Jövőre - a központi költségvetésen keresztül - összesen mintegy 465 milliárd forint uniós forrás kifizetésére lehet számítani, amihez közel 166 milliárd forint központi költségvetési társfinanszírozás kapcsolódik. A költségvetésen kívül kifizetendő, döntően agrártámogatások összege várhatóan meghaladja a 190 milliárd forintot. Magyarország 2007. évi várható hozzájárulása az unió költségvetéséhez egyébként 215 milliárd forint. Így a mérleg számunkra kedvező - jelentette be a miniszter.
Az uniós forrásokkal együtt úgy számolnak, hogy több mint 8 százalékkal lesz több pénzük a helyi önkormányzatoknak. A fővárost érintő támogatásokat figyelmen kívül hagyva - vagyis a BKV, illetve a 4-es metró építésére fordítandó forrást - , akkor az önkormányzatok támogatása kb. 3,5 százalékkal bővül.
Az önkormányzatoknál azonban nem várnak el tartalékképzést. A takarékosság úgy érvényesülne, hogy például csökkentik az önkormányzati képviselők tiszteletdíját, növelik a pedagógusok heti kötelező óraszámát.
Az utóbbi adott alapot arra, hogy a közoktatás finanszírozásában reformértékű lépést kezdeményezzünk - vélte a miniszter. A támogatás ugyanis már nem csupán a gyermeklétszámot veszi alapul, de honorálja a hatékony helyi oktatásszervezést is. Ezzel arra ösztönzi a fenntartókat, hogy a közoktatási törvényben foglalt elvek és paraméterek mentén gondoskodjanak feladataikról. Lesz olyan, ahol ezt csak összefogással tudják megoldani, ezért ösztönzik a kistérségi társulásokat.
Jövőre "belép" az önkormányzatok gazdálkodásába a jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás. Ez alatt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatását értik, amely szigorodó feltételekkel, de tovább él.

Egyharmaddal több pénz beruházásra

A beruházások finanszírozására jövőre több mint 140 milliárd forint uniós forrás mellett mintegy 110 milliárd forint társfinanszírozásra számíthatnak a helyi közösségek, ha sikerül megfelelő projekteket kidolgozniuk. Emellett 10 milliárd forintot meghaladó előirányzat segíti a rászoruló önkormányzatokat a hiányzó saját forrás biztosításában elnyert uniós pályázataik megvalósításához. Ezzel együtt az önkormányzati fejlesztési támogatások több mint 30 százalékkal bővülnek.
A beruházásokkal is behatóan foglalkozó számvevőszéki jelentés a miniszter megítélése szerint alapvetően pozitív folyamatokról beszél, s a költségvetés tervezetét a korábbiaknál lényegesen megalapozottabbnak ítéli. Az egyik ilyen pozitívum az lenne, hogy a tervezet a következő évekre is kitekintést tartalmaz. Azaz 2010-ig szerepelnek benne a legfontosabb adatok. Másrészt az adóbevételi előirányzatok az elmúlt évekhez képest megalapozottabbak.

Elégedetlen állami számvevők

Az Állami Számvevőszék elnökének hozzászólásában azonban nem a pozitívumok domináltak. Kovács Árpád - összehasonlítva a gazdaság helyzetét a 1994- 95-ös válságéval azt mondta: szerencsére az akkori időszakéval nem összehasonlítható ma a gazdaság növekedése, hiszen még nem válságos a külső egyensúlyi helyzet, az infláció mai szintje sem jelent megoldhatatlan feladatot. Ugyanakkor abban hasonlít, sőt nehezebb a helyzet, hogy az államháztartás egyensúlyhiányos állapota kritikus. A költségvetési deficit tarthatatlanul magas, ez az államháztartás adósságállományát is növeli, ami a kamatkiadások emelkedése folytán igen nagy mértékben súlyosbodó költségvetési terhet jelent.
Ma a központi költségvetés kiadásainak minden nyolcadik forintja kamatkiadás, 1100 milliárdos, óriási a teher. Az egyensúly megteremtése érdekében a főszámvevő szerint a kiváltó okokon kell változtatni.
A korábbi évek költségvetési javaslataival összevetve - változatlan adózási hajlandóságot feltételezve, a társadalmi stabilitás szintjét adottnak tekintve - mérsékeltebb kockázati tényezőt jelent most az áfa-, a személyi jövedelemadó-, valamint a regisztrációsadó-bevétel - erősítette meg a miniszter korábbi hivatkozását Kovács Árpád. Az ÁSZ modellszámítási alapján az előirányzatokhoz képest 2 százalék körüli eltérés lehetséges. Bár a főszámvevő megjegyezte: néhány adónemre vonatkozóan késve kapták meg a részletesebb számításokat, ezért a bevételekkel kapcsolatban nem tudtak teljes körű és megalapozott véleményt kialakítani. Hasonlóképpen nem tudták megítélni azoknak az adóbevételeknek a kockázatait - például a társasági adó részét képező úgynevezett elvárt adó, a hitelintézeti járadék ügyét - , amelyek alkotmánybírósági döntéssel függnek össze. Pedig ezek mintegy 80 milliárdot tesznek ki. Nem sikerült megismerniük a számvevőknek olyan teljesítménykövetelményeket sem, amelyekre a kormányzati létszámcsökkentés épül. Hiányukban a szerkezeti változások kockázatai, az államháztartási restrikció kedvezőtlen hatásai kerülhetnek előtérbe, aláhúzva azt, hogy a létszámleépítés önmagában, a feladatszerkezet átgondolása nélkül aligha jelenthet hosszú távon megnyugtató megoldást - hangoztatta a főszámvevő. A családi, szociális, normatív és lakástámogatások tervezését viszont kiegyensúlyozottnak minősítették.
Az egyensúlyhiányos állapot mielőbbi elszámolása érdekében az ÁSZ azt kéri az Országgyűléstől,   kérje fel a kormányt, hogy korlátozza, vagy inkább, ahol lehetséges, tiltsa meg az állami gazdasági társaságok hitel- és kölcsönfelvételét és kötvénykibocsátását. Ha a jelen helyzet fennmarad, akkor ezen vállalatok eladósodása az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a hiányt növelheti, és mint tapasztaltuk az elmúlt évekre vonatkozóan, több száz milliárdos nagyságrenddel, az Országgyűlés költségvetési jogát sértve írja át a költségvetés számsorait - mondta az elnök. Nem segítik a helyzet javítását az ÁSZ szerint adóváltozások sem. A rendszer bonyolult, hatása nehezen áttekinthető, s rövid távon nem kedvez a gazdaság kifehérítésének - szögezte le az elnök.

ÁSZ: több forrást
a hátrányos helyzetűeknek!

Az önkormányzati alrendszert vizsgálva a számvevők megállapították, hogy az előző évivel gyakorlatilag azonos nagyságrendűek a cél- és címzett támogatások. A kormány a fejlesztési programok megvalósítását azonban inkább uniós keretek közé tereli, emelik az ehhez szükséges előirányzatot, viszont szigorítják a hozzájutás feltételeit.
A konvergenciacélokkal összhangban a finanszírozásban erősödik a régiók szerepe. Az ÁSZ ellenben reméli - mondta az elnök - , hogy a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatásában lesz változás. A források döntő többségét az első nemzeti fejlesztési tervből ugyanis a központi régió ragadta meg, és egyelőre úgy tűnik, hogy a nemzeti fejlesztési terv második szakaszában is fennmarad ez az egyensúlytalanság. Emellett bővülnek a költségvetési fejlesztési támogatások, igaz ezek mindenekelőtt a fővárosi metróberuházásra vezethetők vissza.
Az ÁSZ számításai szerint a központi költségvetésből származó önkormányzati bevételek közel háromnegyedét normatív módon igényelhetik. A kiadások finanszírozásában pedig a helyi önkormányzatok saját bevételeinek aránya valamelyest csökken.
Az elmúlt években nem indult nagyobb számban adósságrendezési eljárás, a helyi önkormányzatok fele azonban csak a forráshiányos önkormányzatok kiegészítő támogatásából vagy újabb hitelek felvételével tudja fenntartani fizetőképességét - hívta fel a figyelmet az elnök, hozzá-téve, hogy az önkormányzatok eladósodottsága, vagyonfelélése nő, miközben zajlik a vagyonátértékelés is.
Tovább erősödik a többcélú kistérségi társulások feladatellátásainak és a regionális együttműködésnek az ösztönzése. Ezek a módosítások azonban önmagukban nem hozhatnak fordulatot az önkormányzati gazdálkodásban. Ahhoz rendszerméretű, politikai együttműködésre, konszenzusra épülő változások szükségesek, amelyek - nemcsak az önkormányzati szektorban - felölelik az ellátandó közfeladatok tartalmi meghatározását és az arányok, az ellátást szolgáló forrásstruktúra újragondolását is. Elkerülhetetlen, hogy az öngondoskodásban és a társadalmi gondoskodásban végre valamilyen értelemben világos választ adjunk - állapította meg Kovács Árpád.

Mégsem fog annyira fájni?

A kormánypártok természetesen támogatták a 2007-es terveket, az ellenzék viszont elutasította. A  bírálók egyebek mellett egy dilettáns kormányzás következményének minősítették a jövő évi büdzsét, amely növeli a családosok, a nyugdíjasok és a fogyatékosok terheit. A kormánypártok a kijózanodás költségvetésének tartják a javaslatot.
Nem fog annyira fájni - bizonygatta Lendvai Ildikó a vitában. Az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a megszorítások miatt az emberek nem kerülnek válsághelyzetbe, mindössze a 2005-ös életszínvonalon kell  élniük. Lendvai szerint nem szabad kiadásnövelő módosító indítványokkal bombázni a büdzsét, s ők ezt nem is teszik, hacsak nem tudják megjelölni azok forrását. Aki növelné a lakás-, a gyógyszerár-támogatásra, vagy a tömegközlekedésre jutó forrásokat, gondoljon arra, hogy ezzel minden adófizetőtől többet kell elvonni, mint huszonkétezer, harminchatezer, illetve tizenkétezer forint - figyelmeztetett a frakcióvezető. Azoktól is, akik nem vesznek lakást, nem szednek gyógyszert, és soha nem utaznak.
A politikus hangsúlyozta, hogy a reform nemcsak spórolást, hanem szerkezeti átalakítást is jelent, amelyek a társadalmi egyensúly megteremtéséhez kellenek.
Hiába nőtt változatlan rendszerben másfélszeresére az oktatás és az egészségügy támogatása, nem lett több munkavállaló és az egészségügyi ellátás sem lett másfélszer jobb - hozta fel példaként a frakcióvezető.
Lendvai abban bízik, hogy a fejlesztésekben nagyobb lesz majd az egyetértés. Az évi ezermilliárdos összeg nem a kormány pénze, hanem az önkormányzatoké, a kistérségeké, az iskoláké - mondta, majd hozzátette: a kormány számít az ellenzékre a regionális fejlesztési tanácsokban, és egyéb koordinációs testületekben. A szocialista politikus szerint ugyanis nem elegendő a kormány figyelme a fejlesztési pénzek elköltésénél, arra is szükség van, hogy az ellenzéki pártok is rálássanak a folyamatokra.

Nem erre kapott
felhatalmazást a kormány

A benyújtott költségvetés nem a jövő büdzséje, hanem a múlt hibáit fizettetik meg azokkal, akik nem tehetnek arról, hogy idáig jutott az ország - fogalmazott Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint, amennyiben a kormánytöbbség elfogadja ezt a büdzsét az társadalmi feszültséget, és elszegényedést okoz. Szerinte egy kétgyermekes családnak ugyanis 160 ezer, míg egy nyugdíjas házaspárnak 72 ezer forint kiesésével kell számolnia. Ehhez a helyzethez pedig a kormány hazugságai vezettek, az, hogy elhallgatta a pénzügyi válságot, ami gazdaság válsághoz vezetett - vélte az ellenzéki politikus. Mivel a választók nem ezekre az ígéretekre szavaztak, ezért jogilag lehet legális a költségvetés, ám mégis illegitim - állapította meg.
A szocialista kormányok eddigi reformtörekvését - ahogy a mostanit is - puszta pénzbehajtásnak nevezte, s hiányolta a büdzséből az ország legfőbb gondjaira adott válaszokat.
Ezek körébe a demográfiai helyzetet, az oktatás kérdését, a munka világát, illetve a kettős gazdaság egyesítését sorolta Orbán Viktor, aki szerint - például - nem csak a multinacionális cégeknek kell lehetővé tenni, hogy a kutatásfejlesztési kiadásaik fejében ne kelljen szolidaritási adót fizetni, hanem a kis- és középvállalkozásoknak is.
A munkahelyteremtés kapcsán a volt miniszterelnök megjegyezte: olyan munkahelyeket is kell teremteni, ahol a kevésbé képzettek is el tudnak helyezkedni.

Annak érdekében, hogy ne legyen széles körű társadalmi elégedetlenség, Orbán azt javasolta, hogy a költségvetés hatálya alól vonják ki azokat a tételeket, melyekről várhatóan népszavazást írnak ki. E körbe tartozik a vizitdíj, a tandíj, a patikaliberalizáció.
Arra vonatkozóan, hogy jelentős bevételt vár a kormány az állami vagyon értékesítéséből, azt mondta, ez elvileg akkor jó, ha ebből államadósságot lehet csökkenteni.
Csakhogy az állami vagyon  azért halmozódott fel Ma-gyarországon, mert a múlt rendszerben ezt elvették az emberektől. Ki nem fizetett bérrel tartozik az állam azoknak az embereknek, akik 1990 előtt dolgoztak. Ennek a fedezete kell, hogy legyen az állami vagyon, tehát ennek értékesítésével ilyen mértékben nem tudunk egyetérteni - jelentette ki Orbán.
A mai magyar gazdaság egyik legnagyobb gondjának minősítette, hogy a fekete- és szürkegazdaság aránya a jelenlegi 20 százalékról felcsúszhat a 30- 40 százalékos tartományba is a járulékfizetések módosításával.
A Fidesz első embere megjegyezte: "régi munkásmozgalmi taktikával van dolgunk, ami szerint a kormánynak soha nem az a dolga, hogy kormányozzon, hanem az a dolga, hogy az ellenzéket folyamatosan támadni kell. Patás ördögöt kell a horizontra rajzolni, majd ezt az ellenséget mindenféle elképesztő váddal kell támadni. Nem tudni, hogy ezt a politikai taktikát Hitler tanulta Sztálintól, vagy Sztálin tanulta Hitlertől".

Fiskális alkoholizmus

Az SZDSZ elnöke szerint Orbán Viktor ismét adós maradt a reális, gyakorlati javaslatokkal. Kuncze Gábor a kijózanodás költségvetésének nevezte a tervezetet, amely szembenéz a valóssággal és szakít a népboldogítási politikával.
Ugyanakkor hozzátette: beszélőviszony híján a két oldal nem tud érdemben egyeztetni a valóban fontos kérdésekben. A Fidesz népszavazási kezdeményezése kapcsán emlékeztetett arra: az alkotmány értelmében költségvetési kérdésekben nem lehet referendumot rendezni. Ezért is értelmetlen a Fidesz elnökének felvetése arról, hogy ezekről a kérdésekről most ne tárgyaljanak.
A pártelnök idézte Kopics Györgynek, az MNB monetáris tanácsa tagjának véleményét, aki fiskális alkoholizmusnak nevezte a politikusok folyamatos ígérgetését és osztogatását. Kuncze szerint ezen az alapon Orbán a delirium tremenst már elérte. 
A KDNP és az MDF vezérszónokai egyaránt úgy látták, hogy a jövő évi költségvetés mindenki terheit növeli, és az elmúlt évek politikája vezetett az emberek elszegényedéséhez. Hargitai János (KDNP) azt is felrótta a kormányzatnak, hogy virtuális régiókat épít, s közben kiüresíti az önkormányzati jogokat. Összegzésében pedig megállapította, hogy a munkajövedelmek tőkejövedelmekké történő átalakítása folyik, hiszen a jövedelmek túlnyomó része vállalati nyereség, portfóliótőke formájában elhagyja az országot.
Az MDF-es Herényi Károly hiányolta a hatástanulmányokat, a reformokkal kapcsolatban pedig a rétegekre lebontott társadalompolitikai célkitűzéseket.

Rózsaszín álom?

Kóka János gazdasági  és közlekedési miniszter a vitában elmondta:
jövőre folytatódnak az útépítések, nagy szerepet kap az energiahatékonyság növelése és a kutatásfejlesztési támogatások rendszerének átalakítsa, javítása is.
2007-ben 4,9 milliárd forint jut a Vásárhelyi-terv folytatására, hulladékgazdálkodási programokra pedig a következő 7 éves időszakban 300 milliárd forint uniós támogatás érkezik. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a tárcánál tervezett létszámleépítések biztosan nem érintik majd az ár- és belvízvédelem területén dolgozókat. Ezt Fehérvári Tamás fideszes országgyűlési képviselő "rózsaszín álmoknak" nevezte. Szerinte ugyanis az elmondott tervek nem valósulhatnak meg, a költségvetésben érvényesülő "fűnyíróelv" miatt.
Molnár Lajos egészségügyi minisztertől pedig megtudhatták a képviselők, hogy több száz millió forint jut jövőre a légimentés további fejlesztésére, újabb 30 rohamkocsit és 60 mentőautót vásárolnak 1 milliárd forintból, 350 millió forint jut népegészségügyi programokra és 1,2 milliárd forintot szán az állam a kisforgalmú gyógyszertárak működési támogatására. Mikola István (Fidesz) volt egészségügyi miniszter szerint viszont a kormány reformtervei visszafordíthatatlan és jóvátehetetlen tragédiát okoznak az ágazatban.          

N. E.