1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról

A polgármester foglalkoztatási
jogviszonyának létesítése
és megszüntetése

1. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.
(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya
a)  a megválasztásával jön létre a háromezer vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként választották meg;
b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre a háromezernél kevesebb lakosú községben, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást - a polgármesterrel egyetértésben - főállásúra változtatja.
(3) Az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.
(4) A polgármestert kérésére - foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára - a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója - közalkalmazottak esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. E rendelkezést a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra is alkalmazni kell.
(5) Ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.
(6) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
2. § (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:
a) az új polgármester megválasztásával,
b) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával,
c) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával,
d) halálával,
e) a tisztségről történő lemondással,
f) az összeférhetetlenség kimondásával,
g) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,
h) választójoga elvesztésével,
i) a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,
j) ha az eskü letételét a képviselő-testület előtt megtagadja.
(2) Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:
a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek,
b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésén új alpolgármester megválasztásával,
c) továbbá az (1) bekezdés b), d- j) pontjaiban foglalt esetekben.
(3) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik:
a) tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján,
b) közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon.
(4) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az írásbeli nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.
(5) A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és foglalkoztatási jogviszonya az (1) bekezdés a), d)- e) pontja alapján szűnt meg - az a) pont esetén akkor is, ha a választáson nem volt polgármesterjelölt - végkielégítésként három havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg; továbbá részére az új képviselő-testület további három havi illetménynek megfelelő juttatást adhat. Ez a juttatás nem illeti meg, ha országgyűlési képviselő, alpolgármesteri foglalkoztatási vagy más önkormányzatnál polgármesteri jogviszonyt létesít.
(6) Ha az alpolgármestert a képviselő-testület az alakuló ülésén nem választja meg alpolgármesternek, de az azt követő három hónapon belül megválasztják, akkor az (5) bekezdés szerinti juttatás időarányos részét vissza kell fizetnie, és a kiesett időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

Díjazás

3. § (1) A képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt.
(2) A képviselő-testület a polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen állapítja meg:
Szorzószám
- 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 7,0- 9,0
- 1000- 2999 lakosú település esetén 8,5- 11,0
- 3000- 10 000 lakosú település esetén 11,0- 12,5
- 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó
önkor­mányzat esetén 12,5- 13,5
- a fővárosi kerületi önkormányzat esetén 13,5- 14,5
- a megyei jogú városi önkormányzat és megyei önkormányzat esetén 14,0- 15,0
- a fővárosi önkormányzat esetén 15,0- 16,5
(3)
(4) A polgármester illetményének emelését - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - a képviselő-testület állapítja meg.
(5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és illetményének emelését a képviselő-testület úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester illetményét.
(6) A polgármester illetményéhez kapcsolódó - a munkáltatót terhelő - járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli.
4. § (1) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg az alakuló, illetve a polgármester megválasztását követő ülésén a 3.§(2) bekezdésében megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként:
- 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 2,5- 4,5
- 1000- 2999 lakosú település esetén 4,5- 6,5
(2) A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármesternek
a) a kettőezernél kevesebb lakosú településen tiszteletdíjat állapíthat meg,
b) a kettőezer, illetve annál több lakosú településen tiszteletdíjat állapít meg
úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját.
(3) A képviselő-testület a polgármester, illetve az alpolgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj megállapítását, illetőleg az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknál kisebb összegben is megállapíthatja.
(4) A tiszteletdíj emeléséről a képviselő-testület dönt. A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
4/A. § (1) A képviselő-testület határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom évi mértéke nem haladhatja meg a polgármester illetményének, illetve tiszteletdíjának hat havi összegét.
A jutalom mértékének megállapításakor nem vehető figyelembe a polgármestert e törvény 2. § (5) bekezdése alapján megillető juttatás.
(2) Amennyiben a polgármester foglalkoztatási jogviszonya, illetőleg társadalmi megbízatása év közben keletkezik, vagy szűnik meg, az (1) bekezdésben meghatározott jutalom időarányos része állapítható meg.
(3) A polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegénél - a 4. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb.

Pihenőidő

5. § A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult.
Fegyelmi és kártérítési felelősség
6. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
c) illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése.
(3) A kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint az illetménynek és tiszteletdíjnak a csökkentése egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat.
7. § (1) A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője jogosult.
(2) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.
(3) A vizsgálóbizottság a megbízását követő harminc napon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében meghallgatni a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését és a vizsgálóbizottság elnöke soron kívül, a jelentés elkészítését követő 15 napon belüli időpontra - a jelentés egyidejű megküldésével - összehívja a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület a jelentés alapján a vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében. E napirend tárgyalásának levezetésére a képviselő-testület a tagjai sorából elnököt választ.
(4) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester nyolc napon belül a felfüggesztés megszüntetése iránt eljárást kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál.
A bíróság nyolc napon belül nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
8. § (1) A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.
(2) Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni.
(3) Gondatlan károkozás esetén a polgármester egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejéig felel. Három havi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, amennyiben
a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy
d) a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmét.

A polgármesterre vonatkozó
egyéb rendelkezések
és a közszolgálati szabályok

9. § A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét - figyelemmel a polgármester más foglalkoztatási jogviszonyára - a képviselő-testület határozza meg.
10. § E törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - az alpolgármesterre is alkalmazni kell.
11. § A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, illetményének, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át.
12. § A jegyző, körjegyző, főjegyző kezeli a polgármester személyi anyagát, továbbá ellátja foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.
13. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra - a (2)- (3) bekezdés kivételével - megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) következő rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)- (3), (5) bekezdését; 47. § (1)- (2), (4) bekezdését; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; 49/C. §-át; 49/E- 49/H. §-át; 51. § (1)- (4) bekezdését; 51/A. § (2)- (6) bekezdését; 52. § (1)- (2) bekezdését (az 51- 51/A. § és az 52. § alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett vizsgálóbizottság jár el); 54- 55. §-át; 55/A. § (1) bekezdését [az 54. és 55/A. § (1) bekezdés alkalmazásánál a fegyelmi tanácson képviselő-testület értendő]; 56. § (1) bekezdését; 58. §-át; 59. § (1)- (4) bekezdését; 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következő rendelkezéseit: 85. §-át; 90. §-ának (1)- (2) bekezdését; 105- 106. §-át; 132. § (1) bekezdését; 140. §-át; 167- 168. §-át.
(2) A felsőfokú iskolai végzettségű, foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében a Ktv. 25. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester - megválasztását követően legalább egy év foglalkoztatási jogviszony eltöltése után - közigazgatási alapvizsgát tehet.
(3) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, közszolgálati járadékra, valamint az egyéb juttatásokra.
(4) Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személynek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője írja alá, a jegyzőkönyv tartalmát a belügyminiszter rendeletben határozza meg. 1 A 2. § (5) bekezdése szerinti összeg akkor fizethető ki, ha a munkakör átadása nyolc munkanapon belül megtörtént. A nyolc munkanapon túli átadás esetén a polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, s a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
13/A. § (1) Öregségi nyugdíjra jogosult az a polgármester - az egyéb jogosultsági feltételek esetén - , akinek a megbízatása a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg, feltéve, hogy
a) folyamatosan legalább három éve polgármesteri tisztséget tölt be, és a tisztségének megszűnését követő harmadik naptári év végéig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 7. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri,
b) két választási ciklus - de legalább hét év - során polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a tisztségének megszűnését követő ötödik naptári év végéig az a) pontban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri,
c) három vagy ennél több választási ciklus - de legalább tizenegy év - során polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a tisztségének megszűnését követő hetedik naptári év végéig az a) pontban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság igény­bevételéről a polgármester a tisztségének megszűnésétől számított három hónapon belül dönthet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyugdíjkorhatár eléréséig a polgármester nyugdíjának megfelelő összeget a központi költségvetés biztosítja.
13/B. § (1) Közszolgálati járadékra jogosult az a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester, akinek a megbízatása a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg, feltéve, hogy legalább három választási ciklus - de legalább tizenegy év - során foglalkoztatási jogviszonyban polgármesteri vagy foglalkoztatási jogviszonyban alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő tizenkettedik naptári év végéig a Tny. 7. § (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri, s megfelel a Tny. egyéb jogosultsági feltételeinek.
(2) A közszolgálati járadék összege:
a) három választási ciklust - de legalább tizenegy évet - követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 50%-a,
b) négy választási ciklust - de legalább tizenöt évet - követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 60%-a,
c) öt, vagy ennél több választási ciklust - de legalább tizenkilenc évet - követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 70%-a.
(3) A közszolgálati járadék a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulékok és hozzájárulások szempontjából az öregségi nyugdíjjal esik egy tekintet alá.
(4) A közszolgálati járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a volt polgármester
a) bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, vagy
b) öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság igénybevételéről a polgármester a tisztségének megszűnésétől számított három hónapon belül dönthet.
(6) A közszolgálati járadék összegét a központi költségvetés biztosítja.

A helyi önkormányzati képviselők
tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése

14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére - megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig - tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.
(2) A képviselő részére, ha két képviselő-testületnek is tagja, mindkét testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.
(3) A polgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat.
15. § (1) A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Ktv. 43. § (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap, és az alább meghatározott szorzószám szorzatát:
- 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 1,0
- 1000- 2999 lakosú település esetén 1,3
- 3000- 10 000 lakosú település esetén 1,8
- 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén 2,2
- fővárosi kerületi önkormányzat esetén 2,5
- megyei jogú városi és megyei önkormányzat esetén 2,6
- fővárosi önkormányzat esetén 2,8
(2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül - több bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 45%-ával növelhető.
(3) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 45%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető.
(4) A bizottság elnökének, a tanácsnoknak tiszteletdíja az alapdíjon felül - több tisztség, bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 90%-ával növelhető.
16. § (1) A képviselő-testület a képviselőt és a bizottság nem képviselő-testületi tagját a következő természetbeni juttatásban részesítheti:
a) az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet,
b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, a közüzemi szolgáltatások kivételével,
c) a képviselői tevékenységet segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó fizetés alól.
17. § (1) A képviselő-testület a tiszteletdíj mértékét, a természetbeni juttatást rendeletben szabályozhatja.
(2) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.
18. § (1) A polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
(2) A polgármestert, választása szerint - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke - a képviselő-testület döntése alapján - a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20- 30%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10- 20%-ának megfelelő összeg.
(3) Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a képviselő-testület a következő ülésén köteles határozni. Ha a képviselő-testület bármely okból nem hoz határozatot, a polgármestert a képviselő-testület ülésének napjától a határozat meghozataláig a költségátalány (2) bekezdésben meghatározott minimális összege illeti meg.
19. § (1) E törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 1994. évi általános választásának napján lép hatályba. 2 Rendelkezéseit az 1994. évi önkormányzati általános választásokon és azt követő választásokon megválasztottakra kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény (Ptv.);
b) a Ptv. módosításáról szóló 1990. évi LXIX. törvény;
c) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 79. §-a;
d) a Ptv. módosításáról szóló 1994. évi LVII. törvény.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a polgármester öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításának és folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. 3